Az alábbi ügy nem tűnik nagy fajsúlyúnak, de az érintett apa részére mindenképpen nagyon fontos kérdés lehet.

Tisztelt Zugügyvéd.

Egy elvált apa vagyok.A váláskor a két kiskoru gyermekemet a biróság az
édesanyának itélte. 2 és 6 évesek voltak. Az iskoláskor elérése után
rendszeresen eljártam azokba az iskolákba ahol a két
gyermekem tanult .

 

A volt feleségem akkor ebben az iskolaközpontban
tanitott.A gyerekek közül a lányom minden iratába -osztálynapló, ellenőrző,bizonyitvány az élettárs neve szerepel az apja neve
rovatban .

A kijavitása hogyan lehetséges.Mivel a nevezett iskola már
megszünt.

A volt feleségem aláhúzta a gondviselő szót . De én úgy gondolom
,hogy.a rovat kitöltésekor a kérdés az apa nevét
kérte aki az anyakönyvben szerepel.Az iskolai tanulmányait a lányom
befejezte a bizonyitványban szereplő adatokat továbbvitte a középiskolába.
Én az édesapa mikor kapom vissza azt a jogom , hogy lányom Szabó Judit Kata
irataiban én Szabó József szerepeljek az apja neve rovatban .

Ez a adatelirás a fiam esetében nem történt meg. Ilyen esetben kihez
fordulhatok jogi segitségért.

Kérem válaszát . Előre is köszönöm .  Tisztelettel  Sz. J.

Az alábbi kérdés feltevése jogosnak tűnik, a Zugügyvéd sem tud egyértelmű iránymutatásról, hogy a tanúknak milyen adatait kell feltüntetni egy okiraton. Minél többet, annál jobb elvet azért érdemes tiszteletben tartani.

Tisztelt Zugügyvéd!

Nem jogászként azzal a kérdéssel fordulok Önhöz illetve a blogolvasó közösséghez, hogy melyik jogszabály szabályozza azt, hogy milyen alaki feltételeknek kell megfelelnie a "Teljes bizonyító erejű magánokirat"-nak?

Tehát pl. egy közigazgatási eljárásban adott meghatalmazáson a két tanú milyen adatait kell feltüntetni?

A Pp. tv. 196. paragrafusa, a Ket. 40. paragrafusa vagy a Ptk. 222.és 223. paragrafusa sem tartalmazza egyértelműen. Viszont rengeteg jogszabály hivatkozik ezen kifejezésre.

Válaszukat előre is megköszönve,

tisztelettel:
Sz. J.

Az alábbi ügyben a vádlott helyében a  Zugügyvéd megpróbálna visszaemlékezni kitől fogadott be számlát annak idején. Sok más lehetőséget nem nagyon lát.

Tisztelt Zugügyvéd!

 

A 2006 tavaszán a tiszai árvíz idején az egyik közeli családtagom -mint a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Főelőadója- nagyjából 60 millió forintot fizetett ki a Hivatal nevében, számlák ellenében. Árvízről lévén szó, hetekig iszonyatos kapkodás volt arrafelé. Így történhetett, hogy a kb. 200 számlából egész egyszerűen eltűnt néhány, 2,4 millió forint értékben.

 

A polgármester és a jegyző felajánlotta a családtagomnak hogy fizesse ki az elvesztett számlák értékét és ne menjen tovább a dolog, de ő ragaszkodott az igazához, és jogi útra terelődött az ügy. A vád sikkasztás lett.

Szeptember végén volt egy tárgyalás, ahol a bíróság 3,2 millió forint bírságot állapított meg, amit családi segítséggel tudtunk kifizetni, illetve decemberben lesz a következő tárgyalás, ahol... Hát itt a probléma, nem tudom mire lehet számítani. Az ügyvéd szerint 6 hónap felfüggesztve amit "ki szokás" róni.

Szeretném megkérdezni Öntől, mire számíthatunk decemberben?

 

Válaszát nagyon várva, tisztelettel:

 

D

A bírságok összege,  és a fenyegetett cselekmény súlya közötti aránytalanság tipikus eredménye több hektár eltűnt erdő néhány északi megyében. De úgy látszik a  kéretlen levelek esetében is hasonló a helyzet.

Kedves Zugügyvéd!

 

Megint egy más témájú portálról linkelnék egy írást.  A cikk lényege, hogy a hatályos törvények miatt az NHH max. félmilliós bírságot szabhat ki az üzletszerűen kéretlen leveleket terjesztő cégekre, még ha a cég által forgalmazott áru értéke ennek sokszorosa is, sokadik visszaesőként követi el, és a törvénysértés teljes tudatában. Emiatt a konkrét cég marketingköltségnek számolja a bírságot, és küldi a következő adag szemetet.

Nehéz elhinni, hogy a jogszabályt szándékosan csinálták volna ilyenre, vagy évek óta nem lenne meg a lehetőség a korrigálására.

Az is felmerült bennem, hogy az NHH-nak lenne-e rá lehetősége, avagy kötelezettsége, hogy az egy kampányhoz tartozó több jogsértést ne összevonva kezelje, hanem egyenként. Tehát az X.Y. és Z.X. által történt bejelentés után külön-külön szabjon ki fél-félmilliót, hiszen X.Y. sérelmére is elkövették a személyes adatok jogosulatlan kezelését és a 2008. XLVIII. 6. (1) szerinti illegális reklámozást, és Z.X. sérelmére is. Az NHH jelenlegi hozzáállása alapján egy tömeggyilkos ugyanannyi büntetést érdemel, mint egy egyszeri.

Üdvözlettel:

B.P.

Örökösödési ügy úgy is kevés érkezik a Zugügyvédhez, bár az alábbi levél egy kicsit szétszórtnak tűnik. Aki az ági öröklést érthetően elmagyarázza, a topic találkozón vendégem egy sörre:)

Kedves Zugügyvéd és joghoz értő commentelők!

A következőkben szeretnék egy kis eligazítást kérni:  Apukám másfél éve meghalt. Örököltünk az öcsémmel egy-egy negyed házat, egy kis készpénzt (kötvényben) és 6 darab kicsi földsávnak az 1/6-1/6 részeit. A földeket jóatyám anyukája halála után örökölte, a két testvérével együtt, a földdarabok egyben sem túl nagyok, nem hogy így szétszabdalva.
 

 

Anyukám képviselt bennünket a hagyatéki eljáráson, mert messze lakunk. Azt mondta utólag, hogy amikor szó került róla, a hagyatéki eljáráson azt mondta a közjegyző, hogy a földekről nem mondhatunk le, mert mindkettőnknek van gyereke, meg hogy ági öröklés. Szerintem anyukám valamit nagyon összekavart (ismerősök is mondták, hogy van olyan, hogy valaki lemond az örökségről).
Kérdéseim:
 

1. lehetett volna-e az elején, hogy csak a földről lemondunk
a) az állam
b) az egyik nagynénénk javára (akinek szintén van itt tulajdona)?
 

2. Mivel már minden át lett írva (jó kis illeték / földhivatali díj kifizetése mellett), eladhatnánk-e ezeket a földeket (kapunk valami bérleti díjat, de most nyáron az illetékes hatóság mindenféle levelet írt, hogy parlagfüves a földünk - mind a 2x3 m2 - és eljárás van ellenünk, és nem akarnánk jobban ráfizetni), vagy még most is védi a törvény az örökséget a gyerekeink javára?
 

3. Egyáltalán, miért számít az, hogy van-e már gyerekem, amikor örökölök, és mi az az ági öröklés?

4. Mekkora lehet az a minimális földdarab, amit egy ember tulajdonolhat?

Előre is köszönöm szépen az információkat:

Kismackó
 

A Zugügyvéd úgy hiszi, a következőhöz hasonló  helyzetek miatt kívánja életszerűbbé tenni az új Ptk. a gondnokság alá helyezés intézményét.

Tisztelt Zugügyvéd,

nem tudom mennyire gyakori ez a probléma, de nekem most nagyon égető lett: van egy nyugdíjas anyuka, aki régebben korlátozó gondnokság alatt is volt, szellemi problémák miatt. A gondnokság megszűnt, mert látszólag jobban lett. Azóta nem látunk bele az ügyeibe - mert nem
beszél róluk, még akkor sem ha kérdezzük - de történt tegnap, hogy nála voltam látogatóban és észrevettem, hogy egy fizetési felszólítás van az asztalán, ami a hőszolgáltatótól jött.

Az alábbi levél egy annyira tipikus lakásmaffia ügyről szól, hogy a Zugügyvéd nem is kommentálja. Csak annyit kér, hogy tartsák tiszteletben a kommentezők az ügy áldozatát.

Tisztelt Zugügyvéd!

Volt egyszer egy öregember, akinek volt egy fél lakása, és az egészre haszonélvezete volt. Rokonaival nem tartotta a kapcsolatot. Mivel valószínűleg meglágyult az agya, beengedett ideiglenesen a lakásába egy szorgos-dolgos családot, akik nem fizették az albérleti díjat egy másik lakásban. A család azt mondta, amint találnak albérletet, vagy lakást elmennek.

Az alábbi levél egy korábbi bejegyzés  folyamodványa.

Tisztelt Zugügyvéd,

 

Egy hónapja írtam önnek az Erste bankkal való vitámról, mely "Kényszerített Kamatemelés" címmel jelent meg a blogban. Az volt a problémám, hogy a bank a szerintem lehetségesnél magasabb mértékben emelte a kamatot. Többek tanácsára az ügyben a PSZÁF-hez fordultam, hát sok köszönet nem volt benne. Íme a válaszuk:

 

"A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy a Bank a kölcsönének kamatlábát 4.1%-ban állapította meg a hitel folyósításakor. Ekkor a 6 havi CHF forrásköltség 2.17% volt, a kamatemelés időpontjában ez az érték 2.88%, a növekedés 0.71%. Az Ön kölcsönének kamatlába 2008.01.15-ei kamat változáskor 4.8%-ra, majd 2008.07.15-én 5.5%-ra emelkedett.

A Zugügyvéd tapasztalatai szerint is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vevő „elfelejti” átíratni a megvásárolt gépkocsit. Az ilyen helyzetek ellen úgy tud a legjobban az eladó védekezni, ha ő is bejelenti egy szerződésmásolattal az adásvétel tényét.

Tisztelt Zugügyvéd!

Történetem 2005. májusában kezdődik, mikor régi autómat beszámítva
vettem egy új szgk-t. Kicsit később megkaptam a régire a súlyadóról
szóló csekket. Bementem az önkormányzat adóügyére az adásvételivel,
hogy elrendezzem a dolgot és ott tudtam meg, hogy ez egy éves adó,
tehát aki kocsit cserél az köteles abban az évben mindkettő után
fizetetni. Nem örültem az új tudásnak, de befizettem.

Kaptam 1.5-2 milliós parkolási bírságot is, de a parkolási cég
elfogadta az adásvételi szerződés másolatát.

A súlyadóról időnként leveleztem az a önkormányzattal.

2007. szeptemberében ellopták az "új" autómat és az adásvételivel

Az alábbi történetben körülírt intézkedés akár jogszerű is lehetett volna, ha a kioktatás elmarad. A polgárőr nem igazoltathat, nincs bővebb jogköre, mint bármely egyszerű állampolgárnak.

Tisztelt Zugügyvéd!

A rendőri(?) és polgárőri igazoltatásról lenne egy történetem és kérdésem is, kérlek tedd fel ha közlésre alkamasnak találod.

 

Nemrég történt, hogy a szüleim falujába beérve láttam, hogy két autó áll egy buszmegállóban, körülötte több láthatósági mellényes ember. Nem akartam a polgárőrökkel szórakozni, ezért nem a főúton mentem tovább, hanem előttük bekanyarodtam egy kis utcába és úgy folytattam az utam  hazafelé. Később láttam a tükörben, hogy követnek, utolértek, rámjöttek és villogtak. Végül a házunk előtt kb. 30 m-rel az egyik autóval leelőztek, megálltak (ezzel engem is megállásra kényszerítettek), a másik autó pedig mellettem állt meg. Ha nem akartam volna nem tud leelőzni (keskeny az út), ill. menekülési utat is hagytam :), de én szándékosan végig szabályosan mentem.