A Zugügyvéd az ÉS egyik kiváló cikkében találta az alábbi idézetet:  "Thomas Khun óta tudjuk azonban, hogy a törvény verbális megfogalmazása egy adott komplex tényállás vonatkozásában önmagában gyakorlatilag hasznavehetetlen. A bíró munkája mégis a szillogizmusban rejlik, mivel az adott esetet szubszumálja a jogszabályban kifejezett "felső tétel" premissza alá, és így vonja le a következtetést. Önmagában tehát a bírói tévedés egyfajta szubszumálási fogyatékosságként is felfogható." Az idézet szerzője ifjabb Lomnici Zoltán.

A Zugügyvéd még abba a lúzer korosztályba tartozik, akiket csont nélkül berángattak egyetem előtt egy nyugati határszél melletti első lépcsős laktanyába szocializálódni, felkészülni a haza védelmére a zalai dombok között bujkáló 49-es számú olasz lövészdandár ellen, és tömegoszlató gyakorlatokon szívni a ’89 március 15-e előtti napokban, kék melegítősek az ellenforradalmárok, az oszlatóékes, gumibotos, csőrös Csepeles karhatalmisták gyakorlóban. A kajakbaszás kifejezést ott hallottam először, ugyanis a társaság vegyítése 1/3-ad sittes, 1/3-ad tápos, 1/3-ad oda vezényelt szerencsétlen, akinek annyi bűne sem volt, hogy tápos legyen.

tovább »

Sajnos úabb rendőr történettel jövünk elő, de hát mit tehetünk, most ez a sláger. Kollégánk épp költözött, s a rendőrök már egy ideje követték, mert átment egy piroslámpán. A ház előtt barátai már épp pakolták be a cuccokat az új lakásba, a sofőr pedig győzködte a rendőröket, hogy mindig lassan és körültekintően közlekedik, csak épp most az egyszer figyelmetlen volt. A rendőrök nem tágítottak, majd rátértek arra, hogy el lehetne ezt az ügyet intézni máshogyan is. Kollégánknál nem volt pénz. Feszült patthelyzet alakult ki, de az egyik haver éppen akkor szedte ki a kocsiból a videomagnót, mire az egyik rendőr azt mondta: na, és a videó?

A Zugügyvéd legjobban az ilyen jól összefoglalt jogeseteknek örül, amit az előbb kapott kézhez. A beküldött ügy sajnos nem megy ritkaságszámba, és valaki milyenkor mindig nagyon jól jár. Sajnos többnyire nem az a fél, akinek igaza van. Régebben kártyán volt szokás elveszíteni egy ingatlant, most a bíróságon.

Tisztelt Zugügyvéd!

Megpróbálom röviden összefoglalni az alábbi jogesetet:

Még 1994-ben történt az, hogy a Városi Bíróság végrehajtási záradékot állított ki egy olyan személy kérelmére, aki az adott ügyben semmiféle legitimációval nem rendelkezett.

tovább »

 

Rájár a rúd a rendőrségre mostanság. A Budapesti Nyomozó Ügyészség nem vonja kétségbe a 21 éves Zsanett állítását, akit rendőregyenruhások erőszakoltak meg május elején, írta Anyánk, az Index. A Hooligans gitárosának barátnője azonnal feljelentést tett. Az első szembesítésen Zsanett még nem ismerte fel támadóit. A rendőrség egyik inkább cinikusnak, mint mulatságosnak minősíthető közleménye szerint azért nem lehetnek rendőrök az elkövetők, mert öt rendőr soha sem ül egy járőrkocsiban egyszerre. Nos csak a Zugügyvédaz utóbbi pár napban legalább négyszer  látott tele járőrkocsit a saját szemével.

A szívat a hivatalos közeg kategóriába tartozik az alábbi kis történet. Végül is van valami sátáni rendőri  logika abban, hogyha a büntetni kívánt személy él a jogi kiskapukkal, akkor csak azért is toljunk ki vele rendesen.

Tisztelt Zugügyvéd!

Egy időben arra kényszerültem, hogy a Moszkva tér környékén egész nap olyan helyen parkoljak, ahol kétesélyes volt, hogy aznap milyen kedvű közterület ellenőr jár arra, ettől függően vagy volt büntetés, vagy nem.

tovább »

A kiszivárgott hírek szerint kilátástalan anyagi helyzetével magyarázta tettét az a rendőrségi helyszínelő, aki a Széna téri túszdráma után 460 ezer forintot lopott el a bankból, írja a Népszabadság. Tettét rögzítették a biztonsági kamerák. Azon kívül, hogy ilyen lúzer rendőrökkel nem sokan dicsekedhetnek, az előbb lelőjük a rablót, utána kiraboljuk a bankot műfaj eddig inkább egyes dél-amerikai országok rendvédelmi szerveire volt jellemző.

Újabb történet arról, hogyan szívassunk meg valakit a hatóságok segítségével. Mondjuk be tartózkodási címként egy ellenségünk lakhelyét kihallgatáskor, később, ha már úgy is szökésben vagyunk, ne érezze magát jól ő se.

Kedves Zugügyvéd!

Mit tehetek abban az esetben ha egy, ki tudja mivel vádolt- ember a Fővárosi Bíróságon az én lakcímemet adja meg, mint saját lakhely (valószínűleg albérlet).
Az elmúlt félévben tegnap történt meg harmadjára, hogy a rendőrség költött s nem az ébresztő. Keresik K. Józsefet a lakásban, hajnal fél 5-kor.

Én vagyok a tulajdonos. A barátnőmmel lakom. K. Józsefet nem ismerem. Nincs bejelentve hozzám. Amennyire vissza tudtam követni sose volt bejelentve.
Mindezeket minden alkalommal elmondom, megmutatom az önkormányzati nyilvántartást is arról, hogy kik vannak bejelentve, leírják, oszt legközelebb megint jönnek, kopogtatnak… (egy idő után dörömbölnek)

Kérdeztem tőlük, hogy hogyan tudnék( tudnának) visszajelezni a Fővárosi Bíróságnak. Ők azt mondták sehogy.
Mi a teendő?

Legközelebb május 17-én jönnek.


Z.

Dr. Kiss István kolléga szélmalomharca az igazságszolgáltatással tanulságos eset. A rendszert vehemensen támadó exügyvéd ellen vádat emeltek hamis vád miatt, majd tavaly előtt karácsonykor a rendőrség csapdát állított neki, őrizetbe vették, és néhány hónapot börtönben is töltött. Végül felfüggesztett börtönbüntetést kapott, így az ügyvédi hivatását sem gyakorolhatja. A következő írást ő küldte a Zugügyvédnek, aki nem feltétlen ért egyett a leírtakkal, de mint véleményt közzéteszi.

Tisztelt Zugügyvéd,

 

Kérem tegye közzé az alábbi írásomat:

 

Az igazságszolgáltatóknak ritkán van olyan pechjük, mint a móri ügyben Ha a gyilkos fegyverek nem kerültek volna elő, akkor Kaiser élete végéig börtönben maradna. Nem elsősorban Kaiser személye az érdekes, hanem az, hogy Kaiser bárkivel behelyettesíthető. Ha néhány tanú másvalakiben véli felismerni az elkövetőt, akkor a vélt személy kapta volna az életfogytiglani büntetést.

tovább »

Gazdánk, az Index egy alapos összefoglalót hozott ke a móri ügy egészéről. A Zugügyvédet különösen az alábbi megállapítás kapta meg:

Dezső Antal szerint a mai bírói gyakorlat sokkal nagyobb súlyt ad a vád oldalán lévő, azaz a terhelő bizonyítékoknak. Eleve a hatályos eljárási törvény szerint a vádiratszerkesztés nem is kell, hogy kiterjedjen a mentő körülményekre. Részben tehát a rendszer is magában hordozhatja azokat a hibákat, amik miatt a móri ügy tévedéseit nem lehetett kiküszöbölni.

"Sőt igazából nagyon könnyen egymásra tudnak épülni. Mondjuk, ha a nyomozás során nem teljes körűen gyűjtik egybe a bizonyítékokat, akkor nincs benne az anyagban a mentő körülmény, ami esetleg a gyanúsított, a vádlott javára billentené a mérleg nyelvét. Miután egy ilyen, csak a vád bizonyítékait tartalmazó anyag kerül át a bíróságra, a bíró majdhogynem joggal mondhatja, hogy hozott anyagból dolgozik" - vélekedik Dezső Antal.