Az alábbi történet pontosan illusztrálja, hogy óvatlanul milyen könnyen bele lehet futni egy okirathamisításba.
Tisztelt Zugügyvéd!
Eladtam a 22 éves Wartburgomat 30.000,-Ft-ért (jó üzlet volt). A vevő nem akart mégegyszer ennyit kifizetni illatékre, ezért kérte, hogy üzembentartóit írjunk. Belementem. Később a vevő hívott hogy eladná a kocsit, keres vevőt. Mondtam OK. Akinek továbbadta az is csak üzembentartóival akarta átvenni. Mondtam Ok eljöttek és lepapíroztuk. Nem sokkal később kaptam egy parkolási díj felszólítást, majd még gyorsan kettőt. Persze az utolsó üzembentartó tagadott, sőt azt állította, hogy a kocsi már teljesen használhatatlan oda fogja adni valami ócskásnak hulladékárban.
Ez már nem annyira tetszett, mert kapizsgáltam, hogy továbbra is én mint tulaj fogok szívni, azonban az utolsó ipse elzárkózott minden együttműködéstől.
Végső kétségbeesésemben a Rendőrséghez fordultam segítségért.
Felvették a panaszom, majd kisvártatva ért a hideg zuhany, amikor GYANÚSÍTOTT lett belőlem, mert felelnem kell (felelnem kell?) kétrendbeli közokirat hamisításért, ui. azt regisztrálták, hogy a két emberem üzembentartó, mikor igazából vétel volt (vagy valami ilyesmi)
Tudtommal tömegesen megy ez az üzembetartóizás, akkor mindenki aki ezt teszi az bűnöző?
Utolsó kommentek