Az alábbi történet pontosan illusztrálja, hogy óvatlanul milyen könnyen bele lehet futni egy okirathamisításba.

Tisztelt Zugügyvéd!

Eladtam a 22 éves Wartburgomat 30.000,-Ft-ért (jó üzlet volt). A vevő nem akart mégegyszer ennyit kifizetni illatékre, ezért kérte, hogy üzembentartóit írjunk. Belementem. Később a vevő hívott hogy eladná a kocsit, keres vevőt. Mondtam OK. Akinek továbbadta az is csak üzembentartóival akarta átvenni. Mondtam Ok eljöttek és lepapíroztuk. Nem sokkal később kaptam egy parkolási díj felszólítást, majd még gyorsan kettőt. Persze az utolsó üzembentartó tagadott, sőt azt állította, hogy a kocsi már teljesen használhatatlan oda fogja adni valami ócskásnak hulladékárban.

Ez már nem annyira tetszett, mert kapizsgáltam, hogy továbbra is én mint tulaj fogok szívni, azonban az utolsó ipse elzárkózott minden együttműködéstől.

Végső kétségbeesésemben a Rendőrséghez fordultam segítségért.
Felvették a panaszom, majd kisvártatva ért a hideg zuhany, amikor GYANÚSÍTOTT lett belőlem, mert felelnem kell (felelnem kell?) kétrendbeli közokirat hamisításért, ui. azt regisztrálták, hogy a két emberem üzembentartó, mikor igazából vétel volt (vagy valami ilyesmi)
 

Tudtommal tömegesen megy ez az üzembetartóizás, akkor mindenki aki ezt teszi az bűnöző?
 

A Zugügyvéd a közelgő évvégére tekintettel teszi közzé az alábbi kérdést:

Tisztelt Zugügyvéd!

Az lenne a kérdésem ha valaki fiktív számlákat  vesz,akkor azt büntetik jobban,vagy azt aki adja?
Ugyanis egy rokonom felfügget,kapott mert adott 7 misiről számlát,aki vette az csak pénzbírságot kapott..S több helyről vette a számlákat...

Újabb reményteljes illetéktörténetet mesél el az alábbi levél. A felfüggesztő feltétellel kötött adásvételi szerződések esetében gyakran kiszabja egyből az illetéket az APEHa Zugügyvéd is több ilyen esettel találkozott.

Kedves Zugügyvéd !

 

2006. augusztus 22-én adásvétellel vegyes vállalkozási szerződést kötöttünk, melyben megvásároltunk Pécsett egy beépítetlen telket 3.800.000 Ft-ért.

Az eladó vállalta, hogy a telken felépít egy lakást 15.200 ezer Ft-ért.

 

Az illetékhivatal nyomban kiszabta az ingatlanátruházási illetéket 19 M ft után. A másodfokon eljárt APEH Hatósági Osztály az illeték kiszabását helyben hagyta .

A bíróság 2007.október 1-jén tartott tárgyalást. Bemutattunk egy fényképet, mely az adásvételi szerződés megkötésének napján még egy teherautó állt a telken, szükség esetén a helyszíni szemlét is felajánlottuk, a félkész épület ugyanis két utcával a bíróság mellett éktelenkedett, az építkezés ugyanis közben leállt.

A bíróság azonban minden további nélkül ítéletet hirdetett. Keresetünket azzal az indokolással utasította el, hogy "valójában felfüggesztő feltétel mellett kötött

adásvételi szerződésről van szó minthogy a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé."

Az Itv. 3. § (6) bekezdése szerint felfüggesztő feltételtől függő szerződés esetén az illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik. Mi viszont az illetéket már akkor másfél éve befizettük. A jogerős ítélet alapján az illetéket részünkre vissza kellett volna fizetni.

 

Az ítélet kézhezvétele után ez év januárban kérelemmel fordultunk a bírósághoz, hogy mikor lesz esedékes az illetékfizetési kötelezettség, nevezetesen az adásvétel tárgya mikor tekinthető létrejöttnek (lakhatási engedély,birtokbaadás, ingatlannyilvántartási bejegyzés )

A bíróság a kérelmet elutasította azzal, hogy "az ítélet indokolásában valamennyi kereseti kérelemre kitért és részletesen indokolta"

Ki tudja megmondani, hogy mikor áll be illetékfizetési kötelezettségünk, az APEH a másfél éve korábban befizetett  illeték után köteles-e kamatot

fizetni ? Mikor dől el, hogy a bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezik-e, addig az illetéket az APEH milyen jogon tartja magánál ?

Az APEH illetékkezeléséről külön fejezetet lehetne nyitni. Íme egy újabb gyöngyszem:

Tisztelt Zugügyvéd!

2008 nyarán kötöttünk egy adásvételi szerződést egy lakásra, amelynek a tulajdoni lapja sajnos nem volt tiszta, mert alapító okirat módosítás volt/van folyamatban.

Természetesen a bank nem ad így hitelt, amíg ez a módosítás nem zajlik le. Ez a mai napig nem történt meg.
Így nem is fizettük ki a lakást, és az nincs is a tulajdonunkban.
Az APEH kiküldte a több int félmillió értékű illetéket úgy, hogy nincs is tulajdonom.

Az APEH ügyintézője szerint az illeték fizetés keletkezése a szerződés aláírása, de nem értem mi a tárgya? Nincs is tulajdonomban az a vagyon amelyre ezt kiveti az illetéket.
Ha befizetem az illetéket és meghiúsul az adásvétel akkor visszakapom az illetéket?

Kérem segítségét, hogy mit tegyek.

Köszönettel:
SI

Az alábbi történet sok kérdést felvet. Sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy közös hitelfelvétel esetén milyen veszélynek teszik ki magukat egy szétválás esetén. A Zugügyvéd csak annyit jegyez meg az  üggyel kapcsolatban, hogy a tulajdon kötelezettséggel is jár, nemcsak jogokkal.

Kedves Zugügyvéd!

 

A következő a kérdésem:

 1992- ben létesítettem egy élettársi kapcsolatot ( hivatalos irat formájában ez nincs lefektetve.

1994-ben született egy közös gyermekünk.
1993-ban kölcsönből vettünk egy családi házat amely 1/2-1/2 arányban került elosztásra és bejegyzésre a földhivatalban.

 

 2003-ban élettársam önszántából a saját tulajdonú ingatlanát elhagyta. ( 2003. december 24-én Karácsony estéjén bejelentette, hogy terhes egy másik férfitól és dec. 28-án elköltözik, vitt mindent ami csak mozdítható volt és a közös gyereket is) Most már sajnálattal nyugtázom, hogy nem kellett volna hagyni de annyira meglepődtem és elkeseredtem, hogy semmi nem jutott eszembe, hogy mit tehetnék.

Az alábbi kérdésre a válasz egyszerű, NEM elég a figyelmeztetés, vagyis nem mentesít a felelősség alól.  Viszont annyiszor rákérdeznek a témára, hogy a Zugügyvéd okulásul közzéteszi a felvetést.

Kedves Zug,

 

Itt van már a zimankós idő, lassan igencsak aktuális lesz a két tábla, a mellékelt képeken. Nem a helyesírásba kötnék bele, bár sajnos abba is lehetne. A kérdésem az, hogy tényleg mentesül a felelősség alól az, aki kiírja, hogy ő bizony nem vállalja? Csak mert neki kényelmetlen elhárítani az akadályokat.

 

 

Ennek egy rokon példáját az egyik számítástechnikai boltban is láttam, ahol kiírták, hogy 3 napon belül visszahozott bontatlan terméket sem áll módjukban visszavenni. Holott ez mintha ellentmondana a törvényeknek (erről sajnos nincs fotóm)

Nem olyan ez, mintha kiírnám a nemlétező autómra, hogy nem vállalom a felelősséget azért, ha valakit elgázolok?

 

Üdv: KekPafrany

Szia Zugügyvéd,

Ügyvédjelölt koromból osztok meg egy sztorit. Volt egy maszek ügyfelem, legyen Józsi, akit kemény drogos attitűddel autófeltörésekből élt, egy egyetemi kocsmacimborám ajánlotta. Józsi nem vonult be a börtönbüntetését letölteni a BV-be, és több más ügye miatt is körözték. Egyszer december elején bejelentkezett, hogy ügyvéd kell neki,  mindenképpen találkozni akart velem, de nem mert az irodához jönni, az volt a mániája, hogy figyelnek minden ügyvédi irodát.   

 

Végül 5-ödikére megbeszéltük a találkozót. Mi lesz, ha meglátnak az utcán, aggódott folyamatosan. Öltözz Mikulásnak, mondtam poénból, kurva sok mikulás császkál az utcán, és találkozzunk a Nyugati téri Mekiben. Józsi, a szökésben lévő autófeltörő komolyan vette az ötletet, valahonnan lopott egy mikulás felszerelést. A Mekiben a galérián vártam a megbeszélt időpontban.

 

Csak arra nem számítottam, hogy a Mekibe öt percenként jött be egy Mikulás, Józsi meg nem ismert, még előtte személyesen nem találkoztunk.  Én bátortalanul az elején oda-oda köszöngettem a betérő Mikulásoknak, hogy Józsi?  Persze egyik sem volt az és kurvára hülyének kezdtek nézni. Végén feladtam. Józsi késő este hívott betépve, hogy hol az istenben voltam, ott bolyongott fél órát a Mekiben, és majdnem lebukott, amikor felnyomott egy autót a mikuláscuccért. Többet nem jelentkezett.
 

 

Az alábbi ügy inkább arról szól, hogy szinte bármilyen gazdasági esemény miatt feljelentést lehet tenni, csaknézőpont kérdése. Ha van kölcsönszerződés, akkor a Zugügyvéd szerint nem lehet gond.

Tisztelt Zugügyvéd!

Segítségét kérem, hogy az alábbi esetem ténylegesen sikkasztásnak minösül e, ill. vajon mi lehet a jogkövetkezménye?

Egy Kft 15%-os tulajdonosa és ügyvezetöje voltam 2007-ben, egy külföldi "partnerrel" akinek 85%-a volt a cégben és szintén ügyvezetö volt. 2007-ben volt a céges számlánkon 27mill. amit úgy gondoltuk, és láttuk, hogy privát személy bankszámláján sokkal többet kamatozik, mint cégként.

 

Igy megeggyeztünk(szóban), hogy berakjuk a számlámra kamatozni a pénzt egy hónapos lejáratra. A pénzt kölcsönszerzödéssel mely napi kamatot is tartalmazott kivettem a cég számlájáról és beraktam a privát számlámra.
Majd E-mail-ben tájékoztatott, hogy a pénzre a cégnek a lejárati idö elött szüksége lenne, így azt kivettem és visszaraktam a cég számlájára. Az adott idöszakra járó kamatot befizettem a cég pénztárába. Idöközben kiléptem a cégböl és egy konkurens vállalkozást indítottam. Ö egy évre az eset után azaz 2008 ban feljelentett a rendörségen sikkasztásért. Kérdezem, tényleg annak minösül az eset?

Mert a következöt találtam a jogszabályban:
Az elkövetőre bízott idegen pénznek a saját pénz közé keverése, majd abból saját célra történő kiadása nem valósít meg sikkasztást abban az esetben, ha az átadott pénznek megfelelő összeg rendelkezésére áll a megbízottnak, és azt a megbízó rendelkezésére bármikor vissza is tudja adni.
Ez szerintem így is történt!!!

Várom segítségét és tanácsát!!

 

Köszönettel

A Zugügyvédnek volt az alábbihoz hasonló ügye, akkor az alperes nem akarta átvenni a lakás tulajdoni hányad megváltásaként megítélt összeget. Próbálkoztunk letétbe helyezéssel, de az első fokú bíróság a letétbehelyezési kérelmet elutasította, azzal az indokkal, hogy a felperes adja fel postán! a hárommillió forintot.  Vágül a másodfok helyrerakta az ügyet.

 

T. (Zug)ügyvéd,

1994-ben váltam el, a bíróság jogerősen kimondta hogy az én nevemen szerepelő közös lakást a volt feleségem kapja.Csakhogy a volt feleségem nem íratta át saját nevére az ingatlant, ráadásul a közös költségeket sem fizette, így többszörösen is végrehajtás indult emiatt.Mivel a Földhivatalnál még mindig én szerepelek mint Tulajdonos, velem szemben jártak el, legutóbb egy okmányirodában a műszaki vizsga bejegyzésekor szembesültem azzal hogy a végrehajtó kivonatta a gépjármüvemet a forgalomból, csak akkor kaptam vissza a forgalmit miután rendeztem anyagilag a követelést a megadott végrehajtóval.
Van valamilyen jogi megoldás ?

Köszönettel
Suhajda

Az alábbi módszer sajnos bevett egy-két helyen, ha meg akarnak szabadulni valakitől egy munkahelyen. Sajnos nehéz bizonyítani.

Tisztelt Zugügyvéd!

Az alábbi eset történt velem:

A munkahelyemen középvezetői beosztásban ,csoportvezetőként dolgoztam.

Az igazgató egyik nap felhívott egy kollégámmal az irodájába,de oda csak külön-külön kellett bemennünk.

Amikor bementem és csak ketten voltunk benn akkor közölte velem hogy a cégnél történt lopásokban érintettséget talált nálam és 2 választásom van.

Vagy rendőrségi ügyet indít vagy aláírom hogy közös megegyezéssel elválnak utjaink.

Kérdeztem hogy milyen bizonyítékai vannak de ő ezt nem volt hajlandó elárulni.

Aláírtam a közös megegyezést mivel kb. 1 évvel ezelőtt volt egy hasonló ügy a cégnél,akkor az egyik kollégát egy fénykép alapján rugták ki ilyen módszerrel. A fotót egyébként magánynyomozók készítették akik tudtunkon kívűl megfigyeltek minket.

A lopásokhoz egyébként semmi közöm nem volt csak azt mérlegeltem hogy egy eljárásnál hiába lennék ártatlan a nevem már felmerült és utána nem valószínű hogy más munkáltató szívesen alkalmazna. Magyarán csak "besároznám" a nevem.

Rajtam kívűl még 3 másik kollégámmal folytatott le az igazgató ilyen eljárást.

A kérdésem az lenne hogy ez kimeríti e a zsarolás fogalmát?

Tisztelettel:

V. J.

Kisvárda