Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!
Index.hu

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Feedek

XML

Archívum

Kölcsönös sikkasztás

2008. december 04. - zugügyvéd

Az alábbi ügy inkább arról szól, hogy szinte bármilyen gazdasági esemény miatt feljelentést lehet tenni, csaknézőpont kérdése. Ha van kölcsönszerződés, akkor a Zugügyvéd szerint nem lehet gond.

 

Tisztelt Zugügyvéd!

Segítségét kérem, hogy az alábbi esetem ténylegesen sikkasztásnak minösül e, ill. vajon mi lehet a jogkövetkezménye?

Egy Kft 15%-os tulajdonosa és ügyvezetöje voltam 2007-ben, egy külföldi "partnerrel" akinek 85%-a volt a cégben és szintén ügyvezetö volt. 2007-ben volt a céges számlánkon 27mill. amit úgy gondoltuk, és láttuk, hogy privát személy bankszámláján sokkal többet kamatozik, mint cégként.

 

Igy megeggyeztünk(szóban), hogy berakjuk a számlámra kamatozni a pénzt egy hónapos lejáratra. A pénzt kölcsönszerzödéssel mely napi kamatot is tartalmazott kivettem a cég számlájáról és beraktam a privát számlámra.
Majd E-mail-ben tájékoztatott, hogy a pénzre a cégnek a lejárati idö elött szüksége lenne, így azt kivettem és visszaraktam a cég számlájára. Az adott idöszakra járó kamatot befizettem a cég pénztárába. Idöközben kiléptem a cégböl és egy konkurens vállalkozást indítottam. Ö egy évre az eset után azaz 2008 ban feljelentett a rendörségen sikkasztásért. Kérdezem, tényleg annak minösül az eset?

Mert a következöt találtam a jogszabályban:
Az elkövetőre bízott idegen pénznek a saját pénz közé keverése, majd abból saját célra történő kiadása nem valósít meg sikkasztást abban az esetben, ha az átadott pénznek megfelelő összeg rendelkezésére áll a megbízottnak, és azt a megbízó rendelkezésére bármikor vissza is tudja adni.
Ez szerintem így is történt!!!

Várom segítségét és tanácsát!!

 

Köszönettel

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

56 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr76804008

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szűcslaci 2008.12.04. 16:15:58

Úgy tűnik, a semmiről van itt szó.
Válasz erre 

éniszteri mitkár 2008.12.04. 16:53:35

Ha minden így történt, ahogy le van írva, akkor nem értem, mi a gond.
Volt szerződés, a megfelelő időben mindent visszaadott, hol a gond?
Helyettesíthető dolgoknál pedig tényleg úgy van, ahogy írja.
Tévednék, vagy jól gondolom, hogy a kölcsönszerződés kizárja a sikkasztást? Hiszen nem arról van szó, hogy rábízták az idegen dolgot. Ha nem zárná ki, akkor a kölcsönbe kapott pénzt nem lehetne arra felhasználni, amire kölcsönkérem, mert akkor a sajátomként rendelkezek vele. Tehát kölcsönkérem, és beteszem a fiókba, majd visszaadom....
Válasz erre 

SzigMa 2008.12.04. 16:53:57

ez semmi. csak a szokásos magyar üzleti viszonyok. Egy feljelentés évekre elrontja az ember napját.
Válasz erre 

szapcsika (törölt) 2008.12.04. 16:54:10

Szerintem, ahogy a tulajdonos adhat kölcsön egy cégnek, úgy a cég is adhat kölcsön a tulajdonosnak.
Nyilván megfelelő szerződésekkel alátámasztva. Illetve, azért különböző apeh vonzatoket könnyen el tudok képzelni ilyen esetben, erről könyvelő tudna nyilatkozni.
Válasz erre 

lenoardo999 2008.12.04. 18:09:17

MInden banknál lekötheted a pénzed magasabb kamatokra a folyószámlánál - céges számláknál is. Ilyen összegnél a legtöbb banknál egyedi betéti kamatot is kaphatsz. Szóval valami sumákszagot érzek ennél a kivét-betét dolognál. Nem magán célra használtad a cég pénzét ideiglenesen, aztán meg mikor már nem kellett visszatetted? Mert az nem szép dolog.
Válasz erre 

füredi (törölt) 2008.12.04. 18:46:43

Sikkasztás. Részletek holnap.
Válasz erre 

Hasat 2008.12.04. 19:00:51

Füredi!
Most szereztél a levélírónak egy nyugodt éjszakát.
Válasz erre 

Hasat 2008.12.04. 19:05:03

Csak tippelek, de ott bukhat meg a dolog, hogy ügyvezetőként tulajdonképpen saját magával kötött kölcsönszerződést, és lehet, hogy az elért betétkamat meghaladta azt az összeget, amit ő kamat címén a cégnek visszafizetett?
Válasz erre 

Hasat 2008.12.04. 19:05:35

Bocsánat: ...amit ő kamat címén a cégnek MEGfizetett.
Válasz erre 

cuebler 2008.12.04. 19:08:44

Szerintem semmi nem történt. Max az lehet érdekes, hogy mekkora kamat ment a kölcsönre (szoktak itt a jegybanki alapkamatra hivatkozni). egyébként a sikkasztás az én olvasatomban a gondjaidra bízott javak felett sajátként történő rendelkezés/azokból saját részre történő haszonhúzás. márpedig ez nem valósult meg, bár a szóbeli megállapodást elég nehézkes utólag bizonyítani. Ezért nem szabad külföldiekkel közös céget csinálni... mindig azt hiszik, hogy itt kilóra megvehetnek mindent a xaros ajróért...
Válasz erre 

Noca 2008.12.04. 19:48:11

Sziasztok!

A rendörség azon ugrál, amit Hasat írt:

"ügyvezetőként tulajdonképpen saját magával kötött kölcsönszerződést" - erre mondtam én, hogy itt egy magánszemély kötött szerződést egy céggel! - amit állítólag csak közgyülés beleeggyezésével lehetne tenni (rokonnal vagy családtaggal szerződést kötni). Na ez az amit nem olvastam el:-( Anyagi előny még véletlenül sem született a dologból!!!
Csak az cseszi a lelkiismeretemet, hogy mindent becsületesen akartam lepapírozni. Állítólag ha nincs rólla szerződés csak egyszerűen kiveszem a kasszából és mondjuk nem adom vissza, de tudatom vele, hogy nálam van mondjuk a kettőnk közötti elszámolásig, akkor polgári per. Ebben az esetben nem látja a pénzét évekig, de nem büncselekmény, ha mindent becsületesen akarok papírozni, akkor mert nem áll szándékomban jogtalan dolgot tenni, akkor meg büncselekmény??? Mi lehet itt szerintetek a végkimenetel? Köszi
Válasz erre 

Noca 2008.12.04. 20:02:24

Ja, még a történetemhez annyit, ami cuebler utolsó mondatát támasztja alá, hogy úgy váltunk el, hogy azt mondta, hogy "neki úgy is több pénze vann és ki fog csinálni". Most külföldröl nézi az itteni történéseket. Jelzem egy Andrássy úti ügyvédi csapatot bízott meg, nekem meg még a hivatalból kirendelt védőm sem jelent meg a rendörségi kihallgatáson.
Válasz erre 

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.12.04. 22:02:23

"Állítólag ha nincs róla szerződés csak egyszerűen kiveszem a kasszából és mondjuk nem adom vissza, de tudatom vele, hogy nálam van mondjuk a kettőnk közötti elszámolásig, akkor polgári per."

Nem, a kézikasszából pénzt kivenni sikkasztás, még ha te vagy az ügyvezető akkor is. Cég valóban adhat kölcsön magánszemélynek, semmi gond. A dolog épp ott lesz speciális, amikor a kölcsönadó cég vezetője és a kölcsönző magánszemély ugyanaz. Erről és hasonló esetekről a jogszabály külön rendelkezik (jobb ilyet nem tenni). Attól lesz sikkasztás, hogy a cég vagyonával úgy rendelkeztél mintha a sajátod lenne.

Apeh se szereti az ilyet.

Ami viszont jó hír, hogy nem ellenőrzésen derült ki a dolog, ha jól értem régesrég önként visszaraktad a pénzt a cégbe.
Válasz erre 

Noca 2008.12.04. 22:34:00

Hello Pascal!

Igen a pénz hiánytalanul visszakerült!
A cégnek nem volt abban az időszakban pénztárkezelési szabályzata(amit én nem tudtam, hogy ilyennek is kell lennie egy cégben- a könyvelő nem tájékoztatott) - tudom, hogy erre biztos valaki azt mondaná, hogy jó nagy balfék vagyok, de nem hiszem, hogy az ügyvezetők nagy többsége szintén tisztában van azzal, hogy mik az éppen aktuális jogszabályok. Ezért fizetjük a könyvelőt. Mivel nem volt pénztárkezelési szabályzat, így akár otthon is tarthattam a pénzt, vagy nem? Így viszont pénzügyi és számviteli szabályzat megsértése lehet esetleg az ügy? Mindenkinek köszönöm a segítséget, minden válasz értékes, higgyétek el!!!
Válasz erre 

Noca 2008.12.04. 22:37:38

Így a jog szerint az sokkal jobb, ha "Gipsz Jakabnak" adom a pénzt kölcsön, aki mondjuk lelép vele és soha nem látjuk vissza. Polgári perben perelhetem....
Válasz erre 

füredi (törölt) 2008.12.05. 07:25:36

Persze, a cég adhat kölcsönt bárkinek. Az ügyvezetőnek is. Kizárólag valami szerződés, vagy bizonbylat vagy akármi kell hozzá - és természetesen az ügyvezető esetében taggyűlési határozat a Gt. 141. § (1) bekezdés m) pontja alapján.


A sikkasztásnál nem feltétel sem a kár okozása, sem a saját haszonra törekvés. pusztán annyi a tényállás, hogy aki a
1.) Rábízott (megvan)
2.) idegen dologgal (megvan, a kft. pénze akkor sem az enyém, ha én vagyok a tulaj)
3.) sajátjaként rendelkezik (megvan, saját számlára rakás nyilván sajátként rendelkezés)

A kevert pénzes tényállás nem jó, itt az elkövetési magatartás maga a számlára rakás.

Ezzel együtt ha lehet arra terelni a nyomozást, hogy erről megegyeztetetk, akkor meg lehet úszni, más kérdés azonban, hogy ez a dolog a másik tulajdonosnak is ugyanúgy idegen, tehát együtt sem dönthettek arról, hogy a kft. pénzét magán számlára teszitek. Viszont lehettél a jogellenéssegben tévedésben, igen azt hiszem ez a jó út, ahogy korábban is írtad: azt hitted nem gáz amit csinálsz, és erre alapos okod volt.

De mondom: a tényállást kimerítetted.
Válasz erre 

SzigMa 2008.12.05. 09:16:26

Hmm, ez azért érdekes eset.

És vajon büntetőjogi szempontból lehet utólag közgyűlési jelleget adni egy olyan döntésnek, ami semmilyen formai elemében nem közgyűlési döntés, mégis a tulajdonosok 100%-ának döntése?
Válasz erre 

9mmPara 2008.12.05. 09:47:16

Nyilván nem én vagyok az első zseni, aki kiszúrta, hogy itt a sikkasztás vádja csak eszköz a volt-partner-jelen-konkurrencia kicsinálásához.
Ez kb. úgy történhetett, hogy a szakítás és a konkurrencia megjelenése után ex cégtárs elballagott ügyvédékhez, megkérdezte, hogy miként lehetne megfenyíteni a volt partnert, azok meg ezt találták ki. Gyanúsított/vádlott helyében mindenképp ragaszkodnék a külföldi ex cégtárs tanúkénti meghallgatásához (külföldi létére mitől ilyen jól tájékozott a magyar gazdasági bűncselekmények tényállásában, netán fejből tudná sorolni a többit is?; hogyan lehet, hogy csak egy év múlva jutott eszébe, hogy bár kára nem keletkezett, de az igazságérzete nem tűrheti, hogy sikkasztók járjanak az utcán. Tkp. rá kellene ébreszteni a T. Hatóságot, hogy ex partner az ő közreműködésükkel és segítségükkel kíván piaci előnyre szert tenni.
Válasz erre 

Noca 2008.12.05. 10:00:51

Hello 9mmPara!

2007 júliusában búcsúztunk el egymástól.
2007 november ùj munkáltatómnak küld egy szép faxot, ahol figyelmezteti, hogy ellenem rendörségi feljelentést helyez kilátásba sikkasztás miatt, ami szerinte az új cégemnek nem lenne valami jó cégér.
2008 április megtette a feljelentést
2008 Május beadja a cégbíróságra a cég éves beszámolóját, ahol a szöveges részben benne van,hogy a 2007-es gazdálkodási évben semmilyen hiányt nem tárt fel és minden OK!! Természetesen általa aláírva.

Na így még szebb a dolog....
Válasz erre 

Flea 2008.12.05. 10:04:27

Ha visszadtad nem volt sikkasztás
Válasz erre 

Noca 2008.12.05. 10:09:53

Ja, még hagy tegyek a tortára egy cseresznyét...

Az elválásunk napján ügyvédek seregével jött és természetesen aláirattak velem egy papírt, hogy kunkurenciához 3 évig nem mehetek el dolgozni. Természetesen összeg nem volt benne! Az ott lévö ügyvédek fö muftia azt mondta, ha nem írom alá úgy is találnak valamit, amivel följelenthetnek és örüljek, ha a fizetésemet nem perelik vissza!!!
Válasz erre 

füredi (törölt) 2008.12.05. 10:23:09

flea!
nem, nincs igazad. A sikkasztásnak van két fordulata, az egyikben a rábízott idegen dolog eltulajdonításában áll az elkövetés, a másik viszont a sajátjaként rendelkezés.
Pölö: ha a vállalati kocsit kölcsönadod, az akkor is sikkasztás, ha visszahozzák! Ugyanis átvettél egy, csak a tulajdonsot illető jogoosultságot.

Igen, valószínűleg ez egy üzleti geciskedés.

Nehezen lehet utólag azt mondani, hogy amiben a két tulaj megállapodott, az taggyűlés, mert a taggyűlésnek vannak feltételei az összehívással, meg szavazással, meg jegyzőkönyvvel, meg a határozatok könyvével.

Szerintem társadalomra veszélyességben tévedésre lehet hivatkozni.
Válasz erre 

szgyula 2008.12.05. 11:10:59

Füredi: Ha jól nézem amit mások írtak, akkor a pénz (helyettesíthető) nem ugyanaz, mint az autó (nem helyettesíthető). Ha jól értem, akkor pénz esetén, ha bármikor vissza tudtad volna adni (és végül vissza is adtad), akkor az még nem sikkasztás. Mit nem tudok jól?
Válasz erre 

Seherezad (törölt) 2008.12.05. 11:15:16

Én csak azt szeretném megérdeklődni, hogy hol lehet ilyen ügyvédeket felfogadi??:)
Most már komolyan érdekelne, mert úgy látszik ez egy tök jó játék, ez "biróságon, rendőrségen kicsinálós, segítünk jogilag is haragudni", és mivel az elszenvedő oldalon már álltam, kipróbálnám néhány környezetemben fellelhető genyával szemben a másik oldalt:)
Aki hallja adja át legyen szíves!
A mesemondólány "kicsinállak" ügyvédet keres!
Köszi
Válasz erre 

2008.12.05. 11:23:09

füredi 2008.12.05. 07:25:36

"...3.) sajátjaként rendelkezik (megvan, saját számlára rakás nyilván sajátként rendelkezés)..."

A rendelkezés lényege/célja nem a külön számlára helyezés volt, hanem a pénz jobb kamatoztatása.

Ha valaki sajátjaként rendelkezik a pénzzel, akkor a kamattal nem számol el, nem fizeti be céges számlára.
Válasz erre 

füredi (törölt) 2008.12.05. 11:29:20

sz, és zsír.
Az elkövetési magatartás az volt, hogy a pénzt kvázi magához vette, levette a számláról, ahol a helye volt, vagy kivette a pénztárból, és ELHELYEZTE - nem üvöltözök, csak ez az elkövetési magatartás - a saját számlán.

Fontos, hogy ezt a pénzt, mint ügyvezető kezelte. Rábízott idegen dolog lehet tehát akkor is, ha én kölcsönt adok zsír blogtársnak, mert ő azt mondja, hogy megforgatja. Akkor persze, hogy nem kell sorszámra ugyanazt visszaadnia, sőt, ha az ígéret előtt két héttel kérem, és azt mondja, hogy nincs, akkor sincs gáz, két hét múlva kell itt lennie, és arra kapta, hogy felhasználja.

Az ügyvezető viszont nem erre kapta a pénzt neki nem volt felhatalmazása - illetve ami volt, az nem túl erős. Nem a visszaadással van tehát gond, hanem egyáltalán a számlára tétellel.
Válasz erre 

guy 2008.12.05. 11:32:49

Nem lesz ebből semmi más, csak idegeskedés. Ne idegeskedj, csak mondj el mindent a bíróságnak, és mondd azt is, hogy a másik fél is tudott a dologról, ha lenne róla valami papír (pl. ő is aláírta a kölcsönszerződést, vagy e-mail, vagy egyéb) akkor azt mindenképpen csatold. És miután feljelentettek, nyugodtan jelentsd fel hamis vádért (csak abban az esetben, ha bizonyítani tudod, hogy a másik ügyvezető is tudott a kölcsönről)
Válasz erre 

füredi (törölt) 2008.12.05. 11:51:50

guy!
nincs kölcsönszerződés. ha van nem érvényes, mert taggyűlési határozat kellett volna hozzá, ahogy azt már írtam. A másik csóka ugyanúgy nem dönthet így a pénzről, tök mindegy, hogy tudott-e róla.

Válasz erre 

2008.12.05. 12:10:37

füredi 2008.12.05. 11:29:20

Akkor nekem sincs más: tévedésre hivatkozok :)
Válasz erre 

Noca 2008.12.05. 12:23:47

Akkor tényleg úgy tünik, ez lesz a jó megoldás!!!
Itt még az a kérdés, hogy a könyvelésböl ha akkar, akkor még mit tud elöbányászni, vagy melyik számlákat tudja "elhagyni" és azt mondani, hogy az helytelenül lett lekönyvelve, mert nincs mögötte számla. Tudjátok, most ébrettem rá, hogy ha valakit jogilag ki akarnak csinálni, akkor azt szerintem büntetlenül meg lehet csinálni....
Füredi, még egy kérdésem lenne, hogy aláirt(lezárt) üzleti ével, évekkel meddig riogathatják az ügyvezetöket? 5 év? Vagy nekem kell "elpusztítani" a társamat?
Válasz erre 

Hasat 2008.12.05. 12:38:27

Noca!

Ha elárulod, mivel foglalkozik a céged, én is alapítok egyet hasonló profillal. Akkor a volt társad már két konkurenssel áll szemben, és így szépen felmorzsoljuk az erőforrásait.
Hogy hangzik?
Válasz erre 

Noca 2008.12.05. 12:42:50

Méréstechnikai berendezések értékesítése, szervíz tevékenység!
(de azért itt is van konkurencia)

Tetszik az ötlet!!!

Válasz erre 

Hasat 2008.12.05. 13:09:44

Csak nem lézeres területfelmérés?!?!?!
Válasz erre 

szgyula 2008.12.05. 14:23:58

Füredi,

Megértettem, mit nem értek. Okulásul másnak: Ha kapok valami konkrét célra pénzt a cégtől, akkor azt berakhatom a saját számlámra, de annak mindig ott kell lennie a számlámon )amíg fel nem használom az eredeti célra). Na ezt sikerült féreértenem, de már értem. Itt erről van szó. Nem az illető pénze volt, amit berakott a számlájára. Hiába volt ott végig a számlán és hiába adta vissza.
Válasz erre 

Noca 2008.12.05. 14:47:48

Itt a kérdésem még a következö, hogy meddig vagyok felelös a volt céges dolgokért?
Aláirt(lezárt) üzleti ével, évekkel meddig riogathatják az ügyvezetöket? 5 év?

Hasat - nem, nem geodésiai méréstechnika
Válasz erre 

Hasat 2008.12.05. 15:12:01

Gondolom, itt nem az a lényeg, hogy lezárt-e az üzleti év vagy sem.
Itt az adott bűncselekmény elévülési ideje az irányadó.
Válasz erre 

guy 2008.12.05. 15:44:22

társadalomra való veszélyesség csekély foka? végülis visszatette, és a sztorija is hihető
Válasz erre 

Rejtélyes 2008.12.05. 16:03:02

Ha aláírtál olyan papírt, amin az áll, hogy egyik félnek sincs követelése a másikkal szemben, akkor hivatkozz arra :D Utólag bármit lehet mondani, még az ellenkezőjét is :) Egy állítás áll szemben egy másikkal, "szembesítés eredménytelen" :D
Válasz erre 

Hasat 2008.12.05. 17:36:06

Rejtélyes!
Nem követel a régi társ semmit. Csak felnyomta korábbi partnerét sikkasztásért. Ami pedig megörtént, azt nem tagadta senki. Milyen szembesítés?
Válasz erre 

Hasat 2008.12.05. 18:09:04

Noca!

A kérdésedre visszatérve (remélem nem vezetlek félre - vak vezet világtalant, ugyebár): "A büntethetőség elévül...a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével."
A nagyobb értékre elkövetett sikkasztás büntetési tétele pedig 3 év, jelentős értékre elkövetett sikkasztásnál max. 5 év, max. 8 év különösen nagy értéknél, végül max. 10 év különösen jelentős érték esetében. (Nem tudom, hogy a 27 millió hova tartozik, de biztos nem kisebb érték.)
Válasz erre 

tattila 2008.12.05. 20:22:57

Ha a másik fél is benne volt a dologban, ráadásul hatszoros tulajdonos (15% vs. 85%), akkor (részben) a másik fél döntése alapján tette a megnevezett számlára a pénzt. Ilyen alapon a másik fél is sikkasztott?
A másik félre is fennáll, hogy
1.) rábízott (megvan)
2.) idegen dologgal (megvan)
3.) sajátjaként rendelkezik (megvan, bár nála nem saját számlára rakás, hanem általa meghatározott számlára rakásra utasítás/beleegyezés).
Válasz erre 

Tribeca · http://erthetojog.blog.hu 2008.12.05. 22:51:11

Véleményem szerint a "sajátjaként rendelkezés" tényállási elemet már a kölcsönszerződés megkötése is kimeríti, hiszen olyan pénzt ad kölcsön amely felett nem ő, mint ügyvezető, hanem a taggyűlés rendelkezik. Így viszont, mivel a kölcsönszerződést mindketten aláírták társtettesként követték el a sikkasztás bűntettét.
(Ha már lúd, legyen kövér, add elő ezt a köv. rendőrségi kihallgatáson, ugyan a társadalomra veszélyesség csekély foka miatt úgy sem lesz az ügyből semmi, de ha a volt üzlettársad szivat, hát szivasd te is.)
Válasz erre 

cmos 2008.12.05. 23:38:05

Ha céges bankkártyával fizetsz mondjuk a Tecsoban a tej+kifliért, és nem kérsz a cég nevére számlát (vagy azt nem könyvelteted le), máris elkövetted a sikkasztást. Akkor is, ha utána a pénzt a pénztárba, vagy a bankszámlára visszafizeted.
Szerintem sokan nem is gondolják milyen könnyen sikkasztó lehet valakiből.
Válasz erre 

Hasat 2008.12.06. 12:20:26

Josephine B.!
Ugyan erre nem tér ki egyértelműen Noca levele, de a körülményekből nekem az jött le, hogy csak ő írta alá a cég nevében a kölcsönszerződést.

Cmos!
Ha céges bankkártyát saját szükségleteid (tej+kifli) kielégítésére használod, az már (a fentiek szerint) sikkasztás.
Ha ezek után még számlát is kérsz a cég nevére, és költségként elszámolod, akkor meg már adócsalás is egyben.
Válasz erre 

Noca 2008.12.06. 16:36:52

Igen, csak én írtam alá (mint magánszemély és mint cég)- na itt is hibáztam:-( "Szerintem társadalomra veszélyességben tévedésre lehet hivatkozni."-talán ez lesz a cél, hogy ezt elérjük!!!

Válasz erre 

heliox 2008.12.06. 18:01:30

Meg kellene kérdezni egy könyvelőt is. A 27MHUF, bár sok, de az ügyvezető saját hatáskörében kivehette az összeget házipénztárba.

Ott volt végig. Az meg egy tök másik ügy, hogy ez alatt honnan volt 27M forintja, amit betett bankba.

A kamatot a könyvelő hogyan könyvelte le?

A könyvelő ott van még a cégnél? Ő is börtönbe megy?

De nem értek hozzá, ezek csak ötletek.
Válasz erre 

9mmPara 2008.12.07. 14:17:54

Tattila!
Hasonló gondolataim támadtak nekem is. Füredi véleménye alapján kétségtelen, hogy sikkasztás történt. Akkor viszont jelen történetben ex partner minimum társtettes.
Válasz erre 

szapcsika (törölt) 2008.12.07. 16:49:16

Szerintem a magyar viszonyokat figyelembe véve a régi társ ellen kéne valamit kerálni és őt is feljelenteni. Vagy pl. véletlenül indulhat egy APEH ellenőrzés a mostani cég ellen, vagy hasonló.
Válasz erre 

SzigMa 2008.12.08. 11:28:05

Ha nem is társtettes, de a felbújtó vagy pszichikai bűnsegéd egyértelmű. Elvégre ő vagy közösen találták ki az egészet. Ehhez nem is kell szerződés, hiszen a körülményekből, az emailjéből stb egyértelmű, hogy tudott róla és közreműködött, szándékot erősített, mégha a posztoló írt volna is alá mindent. Ha lesz valami az ügyből, akkor ragaszkodni kell hozzá, hogy az illetőt ugyanúgy vád alá helyezzék. Hadd dolgozzanak meg az ügyvédei a pénzükért.
Válasz erre 

9mmPara 2008.12.08. 16:58:28

Egyébként az ügyvédek szerepét nem értem. A feljelentést követően a hatóság immár hivatalból eljár. A feljelentőnek anyagi kára nincs. Mi a fenének van egyáltalán sértetti képviselet? Már most pótmagánvádra gyúrnak?
Válasz erre 

ynd 2008.12.09. 17:17:00

Nem valósul meg a "sajátjaként" tényállási elem. Nem "sajátjaként" rendelkezik a cég pénzével az az ügyvezető, aki a cég érdekében rendelkezik vele. Akkor rendelkezne "sajátjaként" vele, ha a saját hasznát nézné.

Ha ez nem így lenne, akkor a cégvezető bármilyen rendelkezése a cég vagyonával sikkasztást valósítana meg. És - valóban - a jelen ügyben a feljelentő bűnrészes lenne.
Válasz erre 

ynd 2008.12.09. 17:18:18

Noca,

Ne aggódj, nem követtél el bűncselekményt. Elég nehéz úgy bűncselekményt elkövetni, hogy csak utólag jössz rá.
Válasz erre 

9mmPara 2008.12.10. 14:43:43

Más vagyonát (cég) magánszámlára (sajátjára) tette, ott fialtatta, majd kivette -- babusgatta, megszámolta, belefeküdt, mittudomén. Ez még nyelvtanilag is sajátjaként való rendelkezés.
Válasz erre 

ynd 2008.12.11. 11:09:14

9mmPara,

"Más vagyonát (cég) magánszámlára tette, ott fialtatta, majd kivette -- babusgatta, megszámolta, belefeküdt, mittudomén"?

Minden cégvezető megcsinálja ezt minden cég vagyonával. Ez a dolguk: kezelni a cég vagyonát.

Inkább az lehet a gondod, hogy a _saját_ számlájára tette, nem?

Viszont abból a szempontból, hogy "sajátjaként" kezelte-e a cég vagyonát, nem az a lényeges, hogy formálisan ki az ellenszámla jogosultja. Ha ezt a szempontot néznénk, akkor nem volna sikkasztás a testvéred vagy a haverod számlájára átutalnod a cég pénzét a cégtulajdonosok háta mögött.

A lényeg a tartalom: a cég érdekében és a cégtulajdonosok beleegyezésével járt-e el, vagy sem. Ha igen, akkor nyilván nem "sajátjaként" kezelte a pénzt, hanem a "cégééként". A jelen esetben minden jel szerint ez történt.

Felmerül persze, hogy a kölcsönszerződés feltehetőleg nem volt érvényes (Gt. 141.§(2)m). Ahhoz, hogy ez így volt-e, tudnunk kellene, hogy hogyan történt pontosan a tagok közti szóbeli megállapodás a kölcsönszerződés megkötéséről, és hogy erre a társasági szerződés lehetőséget adott-e (Gt. 145.§).

Mindenesetre feltehető, hogy a poszt írója azt hitte, szabályos amit csinál. Ebből következőleg a szándéka nem terjedt ki a "sajátjaként" történő kezelésre. Ebben az esetben azért nem valósult meg bűncselekmény, mert a sikkasztás nem gondatlan, hanem szándékos bűncselekmény.
Válasz erre 

szgyula 2008.12.11. 12:53:18

Ynd,

Nem értek hozzá, de szerintem a pénzátutalás szándékos cselekedet. Hogy gondatlan volt és nem nézte meg, hogy ezt lehet-e, az más tészta. Analógia: Ha kisétálok a boltból valamivel, amiért nem fizettem, akkor az nem jó érvelés, hogy nem tudtam, hogy tilos, ezért gondatlanság. Az jó érv, hogy a két éves gyerekem bepakolt valamit a babakocsijába (ez megtörtént velem, mellesleg, de szerencsére időben észrevettem).
Válasz erre 

ynd 2008.12.11. 14:14:08

szgyula,

A szándéknak a törvényben meghatározott tényállás minden egyes elemére ki kell terjednie ahhoz, hogy egy szándékos bűncselekmény megvalósuljon. A jelen esetben a "sajátjaként" elemre nem terjedt ki szándék. Az átutalás, amiről te beszélsz, a "rendelkezik" elem lenne, nem a "sajátjaként" elem.

Egyébként a "sajátjaként" elem eleve meg sem valósulhat szándékosság nélkül. Nem tudsz valamivel gondatlanul sajátodként rendelkezni. Szakszavakkal: a "sajátjaként" tényállási elemnek van egy szubjektív eleme. Ha ez a szubjektív elem (az elkövető tudatállapota) nem adott, akkor a tényállási elem nem valósulhat meg. Más szavakkal: gondatlan lehetsz az átutalás szabályosságát illetőleg, de a "sajátjaként" elem akkor sem valósul meg, mert amint azt hiszed, hogy a cég érdekében jársz el, szükségképpen nem sajátodként kezeled a pénzt.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása