Az alábbi banki módszer minden bizonnyal jogszerű, ha hirdetményben is közzéteszik az ÁFSZ változásokat, és telefonon csak pluszban figyelmeztetnek.

T. Zugügyvéd!

Hitelem van egy banknál. (Amit egyébként mindíg rendben fizetek) Ez a bank újabban rászokott, hogy nem írásban tájékoztat különféle - a hiellel kapcsolatos- engem érintő dolgokról, hanem a legváratlanabb időpontokban (amikor ebből adódóan többnyire ha akarnám, sem tudnám rögzíteni a beszélgatést) felhívnak telefonon.

A domainjogok és az internetes kereskedelem kérdéseivel kapcsolatban sok tévhit kering a köztudatban. Azonfelül, hogy a domainek kezelését egy független testület végzi, belefolyik a rendszerbe a védjegyjog is többek között. Az internetes kereskedelemnél sem csak a felhasználási feltételek irányadóak.

Tisztelt Zugügyvéd Úr!

 

Egy érdekes internetes domain eladási ügyben szeretnék segítséget kérni.
Tulajdonomban van a Vatera.biz domain, amit (kissé pofátlanul ugyan) a vatera.hu oldalaira tettem fel árverésre potom 200000 huf összegért.
A vatera viszont eltávolította "egyéb" okokra hivatkozva. Tisztában vagyok azzal. hogy mivel a fent említett (amúgy külföldön vásárolt domain) a saját nevemen lett beregisztrálva, így semmi jogsértőt nem követek el az értékesítésével.

A vaterának érthető okokból szúrja a szemét, elismerem, de pont ez volt a cél, a domaint befektetésként vásároltam.
Telefonon megkerestek és felajánlottak egy nevetségesnek mondható 40ezer forintos összeget, mert hogy "jófejek" akarnak lenni, és jogszabályok így-úgy és nem akarnak jogi lépéseket, stb...

Kérdésem viszont az, hogy követek-e el bármilyen jogsértést azzal, hogy árulom a domaint vagy azon esetleg bármilyen kereskedelmi tartalmat jelenítek meg én, vagy esetleg egy külföldi (amerikai) jogutódom (akinek esetleg közben eladom a nevezett domain jogait)?

Indíthat-e a vatera.hu bármilyen pert ellenem azért, mert aktívan használom a jogosan megvásárolt domainemet és azon esetleg olyan kereskedelmi tevékenységet folytatok, melyen során egy szó sem utal vagy hivatkozik a vatera.hu cégre, ill. annak oldalaira (tehát nem élek vissza a bejegyzett márkajegyeivel, logóival, stb.)?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel, Zs.Á.

A Zugügyvéd  arra kiváncsi leginkább az alábbi eset kapcsán, hogy a 10 méter lekapart nullájából hogyan lett 5 méter.

Tisztelt Zugügyvéd!

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz,hogy a rendőrségtől kaptam egy 30000e ft-os csekket tilosban parkolásért.Ugyanis a megállni tilos tábla megvolt rongálva,a 10m-en belül-ből a 0-a levolt kaparva így az utcába beforduláskor 5m-en belülinek véltem a táblát.

A másik dolog az,hogy az említett eset és a levél érkezése között több mint 90 nap eltelt,ha jóltudom 60 napon belül megkell kapnom.Azt tanácsolták nekem,hogy ne fizessem ki a csekket.

 

Az eset 2008.09.18-án történt,a levelet 2008.11.17-ével dátumozták,a fizetési határidő 30 nap,és 2008.12.22.a postai bélyegző a levélen,én 2008.12.29-edikén kaptam meg a levelet.Szerintem az az eset áll fent,hogy a levelet 12-edik hóban írták,csak a dátum a 11.17-e nem valós,így ez nem törvénytelen?Különben a levél megírása és postázása között miért telt el több mint egy hónap?Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel.T.  A.

Érdekes jogi helyzetet ismertet az alábbi levél írója. Mindenesetre az egyező alperesi álláspont nem elegendő, a teljes kereseti követelést kell elismernie, hogy a bíró automatikusan helyt adjon a felperesi kérelemnek.

Kedves Zugügyvéd !

  

Az én esetemben az illetékhivatal (most már APEH) tisztességesnek bizonyult, a bíróság azonban ezt nem hajlandó tudomásul venni.

 Pécsett alkalmam nyílt egy garázs vételére, ugyanis a két házból álló társasház lakói közül nem mindegyiknek volt szüksége gépkocsibeállóra.

 A kivitelező addig nem állt neki a két lakóház közötti mélygarázs építésének, amíg nem volt mindegyik gépkocsibeállóra jelentkező. Az utolsó beállóra én jelentkeztem, és ekkor adásvételi szerződést kötöttünk, mely szerint MEGVÁSÁROLOM A KIVITELEZŐ TULAJDONÁBAN ÁLLÓ BEÉPÍTETELEN TELEKHÁNYADOT, melyen a kivitelező gépkocsibeállót alakít ki.

 

A garázs a következő évben készült el. Az illetékhivatal a megvásárolt telken kívül a később kialakított gépkocsibeállóra is kiszabta az illetéket.

 A bírósághoz fordultam és kértem a felépítmény vonatkozásában az illeték kiszabásának mellőzését.

 A jogalap tekintetében a keresetet az illetékhivatal is elismerte, a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy "AZ ALPERES ÁLLÁSPONTJA SZERINT OLYAN INGATLANT NEM VÁSÁROLHATTAK MEG, MELY A VÁSÁRLÁSKOR NEM LÉTEZETT."

Az alperes is kérte a kivitelező tanukénti kihallgatását, vagy legalább egy írásbeli nyilatkozatot a kivitelezőtől.

 

A  bíróság minden indokolás nélkül megtagadta bizonyítás felvételét és a keresetet elutasította.

 PERÚJÍTÁSI KÉRELMET TERJESZTETTEM ELŐ, MELYBEN ISMÉTELTEN KÉRTEM A KIVITELEZŐ TANUKÉNTI KIHALLGATÁSÁT.

 A bíróság 2009. január 8-ára tárgyalást tűzött ki a "perújítás megengedhetősége tárgyában", azaz a tanubizonyítást nem kívánja lefolytatni.

 Arra lennék kiváncsi, ha a felperesnek és az alperesnek egyező a jogi álláspontja, akkor milyen alapon tagadja meg a bíróság a felek által kért (csekély mértékű) bizonyítás felvételét ?

 

 

GöreGábor

A Zugügyvéd nem egy közösen felvett lakáshitellel bonyolított válásos üggyel találkozott már. Az alábbi is egy ilyen, jogilag nehezen kezelhető történet.

Kedves Zugügyvéd,

végső elkeseredésemben fordulok Önhöz, és az oldalt látogató kollégáihoz, és nagyon szépen kérem segítségüket.
Sajnos nem vagyok abban a helyzetben, hogy megfizessem szolgáltatásaikat, így csak a jó szívükre apellálhatok.

Lassan öt éve a volt férjemmel teljesen hitelből vettünk ingatlant. A törlesztés a fizetésem 65%-át terheli. Beköltözésünk után, férjem közölte másba lett szerelmes, és angolosan távozott tőlem és az akkor 2 éves fiunktól.

Az alábbi kérdés sokszor felmerül az eljárások során. A titkos felvétel személyiségi jogot sért, de ez nem zárja ki automatikusan a bizonyítékok sorából. Érdemes első körben a pontos leirattal próbálkozni.

Kedves Zugügyvéd!

Nem tudom, ez a kérdés mennyire érdekes, de legalább nem hosszú: polgári peres eljárásban a titokban készült hangfelvételeket bizonyítékként milyen következményekkel lehet felhasználni? Arról van szó, hogy egy ügyben a felperessel korábban folytatott és általam titokban diktafonnal rogzített beszélgetés bizonyíthatná, hogy a felperes hazudik. A per szempontjából tehát jó lenne előállni a felvétellel. Csakhogy az is igaz, hogy annak idején nem kértem tőle engedélyt (nyilván!), hogy a beszélgetésünket rögzíthessem. Mivel a polgári peres eljárás perösszege egyáltalán nem gigantikus, ezért nem szeretnék még az ügy megnyeréséért cserébe sem utána bármilyen személyiségi jogok megsértése miatt indított eljárással szembesülni, így ha nem teljesen jogszerű ennek a bizonyítéknak a felhasználása, akkor inkább eltekintenék tőle.

Segítségüket előre is köszönöm!
Üdv:
Sz.

A Zugügyvéd nem szívesen ad ilyen tanácsot, de jelen esetben legcélszerűbb az Ügyvédi Kamarához fordulni.

Tisztelt Zugügyvéd !

Egy ingatlan adásvétel kapcsán ügyvédi letétbe helyeztem egy nagy összeget, amíg a szerződésben vállalt kötelezettségemet nem teljesítem.

Konkrétan, vállaltam, hogy az összeg erejéig beszállok a vásárló víz bevezetési költségeibe. A korrekt vevő jelezte, hogy mégsem kell neki az összeg, mert az önkormányzat kifizeti a bekötés költségeit.

Ezután az adásvételi szerződés ide vonatkozó pontja érvényét vesztette ( vásárló megbízta az ügyvédet, hogy utalja vissza az összeget a bankszámlámra), az ügyvéd úr pedig vagy ül a pénzen, vagy már elköltötte, mert régóta nem jön a várt összeg. És nem érhető el.  Perrel fenyegetni ügyvédet elég reménytelen !

Várom válaszát !

Tisztelettel:

Cs. J.

Egy jogász barátom küldte az alábbi, kissé cinikusnak tűnő felvetést a vasutassztrájk követeléseivel kapcsolatban, de ez is egy nézőpont.

Subject: egyenlegértesítés vasutasoknak

 

Tisztelt Dolgozó!

Társaságunk megvizsgálta az ön által benyújtott igényeket, és ezúton
szeretnénk tájékoztatni arról, hogy követeléseit jogosnak találtuk. Ezek
alapján ön a következõ juttatásban és béremelésben részesül:

- Egyszeri 250.000 Ft rendkívüli juttatás a MÁV Cargo Zrt eladásával
kapcsolatosan
- 15% béremelés 2008. január 1-éig visszamenõleg

Egyúttal szeretnénk arról is tájékoztatni, hogy társaságunknál az Állami
Számvevõszék mai árfolyamon számolva 1993 és 2006 között 2000 milliárd
forint tõkeveszteséget állapított meg. Mivel ön társaságunk régi és
megbecsült dolgozója, így ebben az idõszakban már nálunk dolgozott.
Ezért szeretnénk, ha ebbõl a veszteségbõl is olyan mértékben
részesülhetne, mint a MÁV Cargo Zrt. eladásából. Az ön által felállított
arányossági mutatók figyelembe vételével szeretnénk tájékoztatni, hogy
önnek ebbõl adódóan a következõ fizetési kötelezettsége keletkezett:

- Egyszeri 5.000.000 Ft befizetési kötelezettség a MÁV csoport
felhalmozott tõkevesztesége után

Új egyenlege ennek megfelelõen 4.750.000 Ft tartozást mutat, amit kérünk
a mellékelt készpénzátutalási megbízás segítségével 2008. december 31-éig
kiegyenlíteni. Társaságunk a várható igényeknek megfelelõen
részletfizetési konstrukciót dolgozott ki ön számára, melynek során a
fizetésébõl havi 50.000 Ft-ot levonva, a tartozás kamatmentesen
törleszthetõ a következõ 100 hónapban. Kérjük, hogy amennyiben ezzel
élni kíván, azt postafordultával jelezze.

További jó munkát kívánunk!

Az előző, sztrájkos bejegyzéshez kapcsolódik az alábbi kérdés. Az Általános Szerződési Feltételek elfogadásával jön létre a jogviszony. De ki tudja, hol leljük ezt meg pontosan?

Hello Zugügyvéd!

 

A "Ki állja a sztrájk-káromat?" c. post kapcsán jutott eszembe pár dolog.

A Budapesten közlekedve a BKV-val, mint utas jogviszonyban vagyok, szerzôdést kötünk, amikor használom a járatait, vagy megveszem a jegyet/bérletet. Viszont a cég hajlamos nem betartani az elvárható feltételeket (lásd bôvebben a BKV Figyelôn), sôt, igazából a feltételeit se tudom elôre. Számomra azzal egyenértékû, mint ha egy üres lapot aláírnék, aztán akié, tegyen azt amit akarjon.

Tehát a kérdéseim: lehet jogi úton kényszeríteni, hogy elérhetô formában (honlapjuk, bérletpénztárak) közzé tegyék az ô feltételeiket és azokat az elvárásokat, amiket támaszthatok feléjük?
Polgári perben lehet nyerni ellenük, érdemes kezdeni?
Milyen jogon változtatja meg ô, monopolként a feltételeit, a megkérdezésem nélkül?

üdv
Rocko

Érdekes jogi alapvetéseket vet fel az alábbi levél, a MÁV általános szerződési feltételeiből lehet kiindulni, de a sztrájkért való felellőséget majdnem biztos, hogy az kizárja.

Kedves Zugügyvéd!

A mostani sztrájk kapcsán merült fel bennem a kérdés, hogy milyen jogcímen kérhetek (bíróság előtt is megálló módon) kártérítést a MÁV-tól (VDSZSZ-től):
1. Havi bérletem 15.000 Ft triviális lenne, hogy a sztrájk idejére időarányos módon visszatérítsenek.

2. Autóval kellett a városba bejönnöm, APEH norma alapján költségelszámolás + parkolás

3. Fogyasztó megtévesztése (a bérlet megváltásakor jogviszonyba kerültünk a szolgáltató vállalta, hogy a menetrend alapján fuvaroz és ezt nem teszi)

4. Erőfölénnyel visszaélés, MÁV mint monopol szolgáltató egyeüdl jogosult vasúti személyszállításra, ő meg nem szállít

5. Azért mert nem teljesíti a kötelezettségeit kárt okoz az országnak, nemzetgazdaságnak (út, kieső idő, megnővekedett forgalom, légszenyezés)

Melyik állna meg?
Üdv:
Gergő