Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!
Index.hu

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Feedek

XML

Archívum

Felfüggesztő illetékfeltétel

2008. december 13. - zugügyvéd

Újabb reményteljes illetéktörténetet mesél el az alábbi levél. A felfüggesztő feltétellel kötött adásvételi szerződések esetében gyakran kiszabja egyből az illetéket az APEHa Zugügyvéd is több ilyen esettel találkozott.

Kedves Zugügyvéd !

 

2006. augusztus 22-én adásvétellel vegyes vállalkozási szerződést kötöttünk, melyben megvásároltunk Pécsett egy beépítetlen telket 3.800.000 Ft-ért.

Az eladó vállalta, hogy a telken felépít egy lakást 15.200 ezer Ft-ért.

 

Az illetékhivatal nyomban kiszabta az ingatlanátruházási illetéket 19 M ft után. A másodfokon eljárt APEH Hatósági Osztály az illeték kiszabását helyben hagyta .

A bíróság 2007.október 1-jén tartott tárgyalást. Bemutattunk egy fényképet, mely az adásvételi szerződés megkötésének napján még egy teherautó állt a telken, szükség esetén a helyszíni szemlét is felajánlottuk, a félkész épület ugyanis két utcával a bíróság mellett éktelenkedett, az építkezés ugyanis közben leállt.

A bíróság azonban minden további nélkül ítéletet hirdetett. Keresetünket azzal az indokolással utasította el, hogy "valójában felfüggesztő feltétel mellett kötött

adásvételi szerződésről van szó minthogy a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé."

Az Itv. 3. § (6) bekezdése szerint felfüggesztő feltételtől függő szerződés esetén az illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik. Mi viszont az illetéket már akkor másfél éve befizettük. A jogerős ítélet alapján az illetéket részünkre vissza kellett volna fizetni.

 

Az ítélet kézhezvétele után ez év januárban kérelemmel fordultunk a bírósághoz, hogy mikor lesz esedékes az illetékfizetési kötelezettség, nevezetesen az adásvétel tárgya mikor tekinthető létrejöttnek (lakhatási engedély,birtokbaadás, ingatlannyilvántartási bejegyzés )

A bíróság a kérelmet elutasította azzal, hogy "az ítélet indokolásában valamennyi kereseti kérelemre kitért és részletesen indokolta"

Ki tudja megmondani, hogy mikor áll be illetékfizetési kötelezettségünk, az APEH a másfél éve korábban befizetett  illeték után köteles-e kamatot

fizetni ? Mikor dől el, hogy a bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezik-e, addig az illetéket az APEH milyen jogon tartja magánál ?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

17 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr20820409

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Érvsebész 2008.12.13. 14:36:06

Nemigen értem. Akkor most elutasította a bíróság a keresetedet vagy nem?
Válasz erre 

GöreGábor 2008.12.13. 20:38:03

Elutasította. Megállapította, hogy nem adásvétellel vegyes vállalkozási szerződést kötöttünk hanem "felfüggesztő feltétel mellett kötött adásvételi szerződést".
Kimondta az ítélet, hogy bizonytalan jövőbeli eseménytől függ, hogy az adásvétel tárgya létrejön-e.
Jeleztük, hogy akkor az előre kifizetett illeték visszajár, de erről nem volt hajlandó dönteni.
Arról sem, hogy mikor tekintendő a lakás "létrejöttnek"

Válasz erre 

trewq 2008.12.13. 23:29:04

újépítésű lakás nem csak a 15 M ft feletti részre illetékköteles (telekhányad nélkül számolva)?
Válasz erre 

GöreGábor 2008.12.14. 00:49:27

Mi egy beépítetlen telekhányadot vettünk, nem pedig új építésű lakást.
Az ügyvéd ugyanebbe a szerződésbe foglalta a vállalkozási szerződést is.

Szó sem volt felfüggesztő feltételről.
Ezt a trükköt a bíróság találta ki.

A saját építésű lakás nem illetékköteles

(egyébként a telekhányad értékét is beszámítják)
Válasz erre 

Mackósajt66 2008.12.14. 02:13:46

1.) A szerződéseket nem a címük, hanem a tartalmuk szerint kell megítélni, így hiába nevezel el egy szerződést pl. bérleti szerződésnek, ha az vállalkozási szerződés tartalmilag, akkor a vállkozás szabályai szerint kell megítélni.

2.) Úgy látszik az ügyvéded nem ismerte az illetékhivatalokkal kapcsolatos kettős alapszabályt (:) ), azaz

a.) az illetékhivatali ügyintézőt nem zavarjuk meg túlbonyolított szerződésekkel

b.) az illetékhivatal részére benyújtandó szerződésbe nem írunk olyan dolgokat, ami nem tartozik az illetékhivatalra.

Azaz ha az ügyvéded egy kicsit dörzsöltebb, és tényleg vállalkozási szerződéssel vagyes adás-vételről van szó, készít
egy darab adás-vételi szerződést a telekről, amit benyújt a földhivatalba +
KÜLÖN
egy darab vállalkozási szerződést amihez meg semmi köze a földhivatalnak.


Na most a másik variáció, hogy az ügyvéded helyesen járt el, és azért kellett a tranzakciót egy szerződésbe foglalni, mert az van, amit a bíróság mond (ezt okiratok nélkül felelősséggel senki nem fogja tudni itt neked megmondani), akkor viszont el kell fogadni, hogy "így jártunk..."

Válasz erre 

GöreGábor 2008.12.14. 12:56:54

Egyetértek mind az 1./ pontban mind pedig a 2./ pontban foglaltakkal.

A szerződés címe adásvételi és kivitelezési szerződés volt, tartalmazta, hogy a vétel tárgya a telek, az építési szerződés tárgya a lakóház.

Az ügyvéd beleírta a szerződésbe a Ptk vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk 389 §) továbbá a kivitelezőnek a jótállásra vonatkozó szabályait is.

Arra is kioktatott, hogy az illetékhivatal ki fogja szabni az illetéket, de a bíróság majd kioktatja, hogy a szerződést elnevezése és tartalma alapján kell értelmezni.

Nem oktatta ki.

Kérdésem: Mikor kell befizetni az illetéket ?
A bíróság nem tudott rá válaszolni.

Másik kérdésem (többezer olyan társam nevében, akik évek óta várnak az építkezés befejezésére):

Az állam milyen jogcímen tartja magánál a befizetett illetéket ?
Válasz erre 

Mackósajt66 2008.12.14. 19:55:54

"Arra is kioktatott, hogy az illetékhivatal ki fogja szabni az illetéket, de a bíróság majd kioktatja, hogy a szerződést elnevezése és tartalma alapján kell értelmezni."

No akkor már végképp nem értem a dolgot.

Ha az ügyvéded ezt ilyen nagyon jól látta előre, akkor mi a fenéért nem két külön okiratba foglalta a szerződéseket?

Ez cca. 15 perces munka lett volna, pereskedni meg - még ha az ügyvéd tuti biztos is volt a dolgában - több év, egy csomó beadvány, stb.

Ez kb. olyan, mintha az autószerelő azt mondaná, hogy inkább most nem cseréli ki azt az 500 Ft-os tömítést, mert nincs rá tíz perce, de ha emiatt leég a motor, egy tuti jó új motort fog berakni a kocsiba, ezt garantálja.....

Azt meg egy jogásznak előre megmondani, hogy a bíróság milyen ítéletet fog hozni (pláne közigazgatási
perben)..........hááát...,ebből lesznek aztán a csúnya bukták. (Pláne amikor a Markó utca egyik oldalán ugyanabban az ügyben ugyanolyan tényállás és jogi szabályozás mellett is homlokegyenest eltérő ítéletek tudnak születni.)

Én ha 100%-ig biztos is vagyok a pernyerésben, akkor is max. annyit mondok az ügyfélnek, hogy van esélyünk de várjuk meg a végét.

Válasz erre 

GöreGábor 2008.12.14. 23:38:23

Úgy tudom, hogy a bank miatt kellett egy szerződésbe foglalni.

Ebben az országban a típusszerződésektől nem lehet eltérni, mert az minden ügyintézőt megzavar.

A kaptafától még a bíróság sem tud eltérni, amit az alábbi tény igazol:

Véletlenül kiszabták a tulajdonszerzési illetéket egy gépkocsibeálló használatának biztosítása miatt is.
Az APEH képviselője a tárgyaláson elismerte, hogy itt a használati jogra vonatkozó szabályokat kellett volna alkalmazni.

A bírónő szerintem egyáltalán nem értette miről van szó, mert csak legyintett egyet és kihirdette a szerintem már kész döntést.
Válasz erre 

GöreGábor 2008.12.14. 23:44:05

Az ügyvéd védelmében elfelejtettem leírni, hogy beleírta a szerződésbe, miszerint az építési szerződés nem esik tulajdonszerzési illeték alá !!!

Ő nem esélyt latolgatott, hanem ezt kijelentő módban beleírta a szerződésbe.
Válasz erre 

Gábor mester 2008.12.14. 23:58:23

A papírok pontos ismerete nélkül nehéz hozzászólni, nem várható el, hogy az ide fordulók jogilag ÉS magyarul is helyesen fejezzék ki magukat. Egy hivatali ügyintézőtől, egy ügyvédtől, egy bírótól (még ha nőnemű is...) azonban elvárható lenne, hogy legalább az általa vitt ügyek nagyobbik százalékában pontosan tudja, mi mit jelent, és neki mi a teendője mindezzel... Ugyanis munkát végez, pénzért! Ha képtelen rá - monnyon le (vagy fel!), vagy rúgják már altesten, az összes alkalmatlan ingyenélővel együtt!!!
Válasz erre 

guy 2008.12.15. 12:11:45

Ezt ne mértem. Mennyi is volt akkor a vételár?
Válasz erre 

Török Szultán 2008.12.15. 14:01:39

-nem az illeték miatt, de bennem is felmerült már, hogyan lehet adásvételi szerződést kötni egy még nem létező lakásra. Az élet és a nálam okosabb jogászok ezt már megválaszolták: felfüggesztő feltétellel történő adásvétel történik ilyenkor. A jelen esetben is emellett - és nem az építési szerződés mellett - szólhat az, hogy a társasház építtetője általában mindenképp megépíti a lakást, akkor is ha épp nincs vevő még rá, vagy nem a postíró, hanem más veszi meg. Ettől függetlenül viszont az illetéket tényleg akor kellene fizetni,amikor a szerződés hatályos lesz. Szerintem ez akkor van, amikor a lakás felépül a szerződés szerinti készenléti állapotig. De ebben nem (sem)vagyok biztos...
Kamatot biztos nem fizet az APEH ilyenkor, csak ha a bíróság megítélné azt is.
Felülvizsgálati kérelmet kéne benyújtani, ha még brja idegekkel, na meg pénzzel.
Válasz erre 

guy 2008.12.15. 15:38:44

Szerintem meg akkor kell fizetni illetéket, amikor kifizetik a vételárat. Kivéve,ha beleírják, hogy a szerződés akkor hatályosul amikor felépül a lakás, mert az Itv szerint van rá lehetőség, mint a posztíró is leírta. Csak itt nem írták bele. Kár nem ért senkit, hiszen előbb-utóbb úgyis ki kellett volna fizetni. (Max. az elmaradt hasznot lehetne perelni az ügyvéden.)
Válasz erre 

GöreGábor 2008.12.16. 00:20:39

A lakás 19 M Ft volt, a gépkocsibeálló használata 500 e Ft.

Szó sem volt felfüggesztő feltételről: telek VÉTELÉRŐL és lakás ÉPÍTÉSÉRŐL.

A lakásépítés eredeti tulajdonszerzés, szó sincs átruházásról, így fogalmilag kizárt a vagyonátruházási illeték.

Nem létező dolgot eladni nem lehet.

Ha a szerződés tárgya is lehet felfügesztő feltétel, akkor minden szerződés felfüggesztő feltételhez kötött (utazási szerződés költcsönszerződés stb.)
Válasz erre 

waterman 2008.12.16. 21:12:54

ha jól értem, amit írtál, az illetéket kiszabták, ezt vitattad a bíróságon, aki a keresetet elutasított, vagyis fizetni kell az illetéket a határozat alapján, többször már nem kell

a felfüggesztő feltételt nem az illetékfizetés tényét, hanem a kötelezettség keletkezésének időpontját érinti,

ha fizetést írt elő az apeh és a bíróság, azt mondta ki, nem a szerződéskötéskor keletkezett a fizetési kötelezettség, hanem később, de az bekövetkezett, mivel fizetni kell

ja, ennek valahogy az ítéletből, vagy a II, fokú apeh határozatból ki kellene derülnie.
Válasz erre 

GöreGábor 2008.12.17. 09:39:16

Ezért kértem a bíróságot, hogy egészítse ki ítéletét azzal, hogy az illeték mikor lesz esedékes (ingatlannyilvántartási bejegyzés, lakhatási engedély, műszaki átadás)

A bírósági ítélet értelme szerint a állam jogellenesen tartja magánál az illetéket.

Az ítélet ezt kifejezetten nem tartalmazza, a bíróság kérelemre sem hajlandó kimondani.

Összegezve: Az ítélet végrehajthatatlan.
Válasz erre 

Adblock_júzer · http://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/adblock-plus/ 2008.12.17. 12:09:30

"Az ítélet végrehajthatatlan."

Haha. Üdvözlünk Abszurdisztánban! Végrehajthatatlan ítélet messze nem olyan ritka.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása