A Zugügyvéd a tegnapi Népszabadságban fedezte fel ezt a cikket az éhes ügyvédekről, és nagyon kiváncsi lenne, hogy az önképzést milyen vizsgarendszerrel ellenőriznék. És az is kérdés, hogy a szakmai alkalmatlanság megállapítását nem a piac önszabályozó erejére kellene-e bízni.

Az új ügyvédi törvény élethosszig tartó tanulásra kötelezné az ügyvédeket, ami - Bánáti szerint - egyszerre szolgálja majd az ügyvédség és a megbízók érdekeit. Bánáti azt mondta: nem akarják megfosztani tagságuktól a munkájukat 30-40 éve megbízóik megelégedésére végző ügyvédeket csak azért, mert nem vesznek részt a továbbképzéseken. Hosszabb távon azonban elképzelhetőnek tartja, hogy az önmagukat nem képző, semmiféle oktatási és tudományos tevékenységet nem folytató ügyvédeket szakmai alkalmatlanság címén törölni fogják a kamarai tagok névsorából.

A Zugügyvéd javítás és komment nélkül teszi közzé a benzincsempész Coffi segélykérő levelét.

szia coffi vagyok

szia latom eleg sok adat van itt nalad segitsegeded szeretnem kerni,olyan problemam volna hogy az egyik hataratkelohelyen masodlagos vizsgalatra utasitottak,de en elhajtottam mivel több volt az uzemanyag az automban a kelletenel 70 lehetett volna nekem 110 liter volt(van egy cegem es mar vettek el autot tolem de nem en voltam vele es az allam nem adta vissza csodbe mentem) elhajtottam es a vamos holgy azt allitja a keze az elso szelvedombe utodott,voltunk birosagon mert ö feljelentett es en kaptam börötn buntetest ,szeretneeeelek kerni mivel en nem vagyok jaratos az ottani dolgokban azt szeretnem kerdezni ki birom en a bortont?
szerinted egy hataratkelo helyen van terfigyelo kamera amikor valamilyen esemeny tortenik azt szerinted elkell tenni? szertenem ha nem gond valaszolnal vagy a forumodban vagy az emailomra …….@hotmail.com
elore is nagyon koszonom ha tudsz kerlek segits
tisztelettel coffi

A Zugügyvéd teljesen egészében osztja az Index főszerkesztőjének véleményét. Háromszáz rohamrendőrrel izomból széjjelverni egy ötvenfős, teljesen ártalmatlan, békés tüntetést, amelynek a célja, hogy tiltakozzon mindenféle antidemokratikus rendőri megmozdulások, tüntetés-széjjelverések, műveletiterületezések ellen - minimum dermesztő ostobaság. Azon túl meg törvénytelen, és felettébb veszélyes.

A Zugügyvédhez szombat este fél hétkor futott be a hívás, hogy Zutyu kollégát bilincsbe verve szállították a Gyorskocsi utcában, begyűjtötték egy nem bejelentett tüntetésről ahol tudósított. Egy újságíró kollégával autóba vágta magát, a Gyorskocsi utcában az ügyeletes tiszt meglepően korrekt és udvarias tájékoztatása után a VII. kerületben talált rá a bezsuppolt újságíróra. Mivel nem volt meghatalmazás, csak annyit lehetett elérni, hogy a kolléga meghallgatását előre vegyék, állítólag ezt is tették, de így is éjfélig tartott a procedúra.

Azon felül, hogy a Zugügyvéd megítélése szerint be nem jelentett tüntetésről tudósító újságírót begyűjteni alkotmányellenes – a sajtószabadság ugye - még ha egy nemrég kreált rendelet kiegészítés jogalapot is adna erre ( 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 40/A. § Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség), érthetetlen, hogy miért néhány ártalmatlan szerencsétlen begyűjtésével demonstrál a rendőrség, amikor nemrég az Erzsébet hídon szó szerint töketlenkedett. Ez bizony egy kicsit a mianmari szerzetesbegyűjtésre emlékeztető gyakorlat. És nem beszélve a Brüsszeli intésről, hogy tessenek már ezt a jogterületet európai módon leszabályozni végre.

Egy Zugügyvéd olvasó küldte be azt a blogot, amelynek írója azon kesereg, hogy nem engedték neki lefilmezni a benzinkút számlálóját. A tiltásnál arra is hivatkozhattak volna,  hogy felesleges filmezni, mert a kút kamerája úgyis mindent rögzít. Mindenesetre a kútfej személyhez fűződő jogai megsértéséért indított pert a Zugügyvéd szívesen végigtudósította volna.

Múlthét csütörtökön történt, lementünk üzleti ügyben Pécsre. Odafele az .... úti ...kútnál megálltunk tankolni. Én úgy gondoltam filmezek, hátha kisül valami valóság show szerűség. Nem így történt.

Nagyba ment a töltés, én a pörgő órát vettem, amikor is a shopból kirohant egy hölgy, hogy én mit csinálok. Mondtam neki, hogy videózok. Erre ő azt mondta, hogy az tilos, és ha nem törlöm le, megtalálnak, és bíróságra viszik az ügyet. Nem akartam balhézni, így előtte letöröltem. Közben megkérdeztem, hogy mért tilos.

Dr. Frech Ágnes szóvivő, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője tollat ragadott, és reagált Kiss István ügyvéd korábban a Zugügyvédre is belinkelt cikkére.

Lehet, hogy a nyugalmazott ügyvéd újságírót nem zavarja a bíróság megsértése, az eljáró bíró személyén keresztül történt megalázás, azonban engedje meg, hogy a bírói szervezet és annak legmagasabb szintű önigazgatási szervezete, az OIT a maga szerény eszközeivel tiltakozzon és védekezzen. A bíróság tekintélyének védelme nem a bíró egyéni érzékenysége, hanem a társadalom egészének érdeke. A bírói kar nem a tényszerű és a társadalom tagjait megillető bírálatoktól zárkózik el, hanem az alaptalanul megvádolt bírák védelmében és az igazságszolgáltatást ért nemtelen támadásokkal szemben kíván lépéseket tenni.

Ezzel párhuzamosan az ÉS-ben Fleck Zoltán arról írt egy cikket, hogy helyreállítható-e az igazságszolgáltatás iránti bizalom? A Zugügyvéd szerint érdemes a írást összevetni, sokat elárulnak az igazságszolgáltatás jelenlegi rendszeréről.

Rengeteg került felszínre a csalhatatlanság illúziója által okozott anomáliákból az elmúlt évek során, még többről az olvasók nem tudnak. Ez a tarthatatlan és a korszerű igazságszolgáltatás kialakulását akadályozó dogma ma a rendszer szerves része, ebből származik a hibákkal való szembenézés és a tapasztalatok feldolgozásának hiánya, az ellenőrizetlen és felelőtlen igazgatás és az átláthatóság elleni védekezés. A ma hatályos bírósági igazgatási modell kialakításakor a kodifikációs munka egy jeles résztvevője, ma is megyei elnök és az OIT tagja, arra a kérdésre, hogy milyen ellenőrzési eszközöket lehetne beépíteni a megyei igazgatási vezető alkalmatlansága esetére, a következőket válaszolta: Aki eljut vezetői pozícióba, szinte kizárt, hogy alkalmatlan lenne.

Bár a Zugügyvéd blog nem munkajogi tanácsadásra jött létre, az alábbi történet megér egy közzétételt. Több mint 200 kifizetetlen túlóra sajnos már-már mindennapos jelenség. A Zugügyvéd tippje szerint  a német multi laza munkajog-kezelése nem biztos, hogy az anyaországban ilyen könnyen bejönne.

Kedves Zugügyvéd,

Kérdésem a túlórákkal kapcsolatos:

A férjem 2005. áprilisa óta dolgozik a jelenlegi munkahelyén egy német multinacionális vállalatnál, mint minőségügyi mérnök, azóta idén nyárig kb. 200 túlórája gyűlt össze, azóta is ekörül mozog.

Ebben van hétvége és hétköznap egyaránt. A törzsidő 9-15-ig van, kártyás beléptetőrendszer működik.

Hallottuk, hogy júliusban a gazdasági igazgató döntése alapján, - mely szerint, akinek 200-nál több túlórája van, annak ki kell azt fizetni,- két kollégájának kifizették a túlóráját. Neki akkor 198 volt. Közben 200 fölé ment, de azóta újra lecsökkent, és a múlt hónapban is voltak kifizetések, amiből ő megint nem kapott semmit.

(Szóval, ha egy kedvenc személynek van x túlórája, hozunk egy szabályt, ami alapján kifizetjük neki???????)
Azóta is kéri, de vagy halasztgatják a döntést, vagy azt kérik csúsztassa le, ami a munkakörét tekintve lehetetlennek tűnik.

Kérdésem a következő:
Van-e erre külön jogszabály v. joggyakorlat?
Jogos volt-e a gazdasági igazgató döntése?
Kérheti-e a kifizetést, ha nem, egyben le lehet -e csúsztatni ennyi túlórát?
Igaz-e, hogy három év múltán áthúzhatják a túlóráját?

Az esetleges hozzászólásokat előre is közöljük.

tovább »

A Népszabadság könyvvismertetője szerint megjelent  P. Gál Judit  Ördögök ügyvédei 2. című könyve. A Zugügyvéd töredelmesen bevallja, hogy az első részről hallani sem hallott. A cikkiró szerint a  könyvbemutató sajtótájékoztatón a gyilkossággal gyanúsított védenceiket - többnyire bizonyítékok hiányában - felmentető ügyvédek azt mondták: a törvény egyértelmű, a súlyos bűncselekmények elkövetőinek kell, hogy legyen ügyvédjük. Így nem az a kérdés, mi az ügyvéd véleménye, s az is mellékes, tudja-e az ügyvéd, hogy mit tett és mit nem követett el a védence. Nemritkán - ezt néhányan a bemutatón felsorakozott sztárügyvédek közül beismerték - védenceik őket is átverik. Az ügyvédnek tennie kell a dolgát. Ahogy 60 év ügyvédi praxissal a háta mögött Bárándy György fogalmazott: az ügyfél számára legkedvezőbb ítéletért, ami az esetek többségében nem a felmentést jelenti.

A Népszabadság híre szerint az anyakönyvvezető előtt kimondott igent a közjegyzőnél kinyilvánított nemmel is semmissé lehet tenni, ha a parlament elfogadja az új polgári törvénykönyv tervezetét. A tervezet a közjegyző közreműködését feltételekhez kötné: csak akkor járhatna el, ha a házasfelek egyetértenek a válásban, s megegyeznek a gyermek elhelyezésének és láthatásának feltételeiről, a tartásdíjról, illetve a közös lakás használatáról is. Ezt az egyezséget foglalnák közokiratba. Annak továbbra sem lenne akadálya, hogy a felek a vagyon lakáson kívüli elemeiről - például a készpénzről, ékszerekről, értékpapírokról, más ingatlantulajdonról - bíróság előtt vitatkozzanak. A Zugügyvéd azt sem érti igazán, hogy a cégeljáráshoz miért lell bíróság.

A Zugügyvéd hétvégére egy érdekes ÉS tanulmányt linkel be a rendőrség kiszolgáltatottságáról Jármy Tibor tollából.

A XXI. században súlyos tévedés azt hinni - noha gyakorta szembesülünk vele -, hogy a bűnözés elleni fellépésben a represszív eszköztár (a bűnüldözés) fontosabb, mint a preventív. Éppolyan hiba az is, ha a közterületi bűnözés elleni csodafegyverként elégségesnek véljük, ha több rendőrt vezénylünk az utcára. S épp ilyen hibás elgondolás lenne az is, ha a rendőrséget, mint a helyi bűnözés legalaposabb ismerőjét nem egy közösségi bűnmegelőzési rendszer felé segítenénk, vagy épp szűkíteni akarnánk a megelőzési kompetenciáit.