Lehet, hogy a nyugalmazott ügyvéd újságírót nem zavarja a bíróság megsértése, az eljáró bíró személyén keresztül történt megalázás, azonban engedje meg, hogy a bírói szervezet és annak legmagasabb szintű önigazgatási szervezete, az OIT a maga szerény eszközeivel tiltakozzon és védekezzen. A bíróság tekintélyének védelme nem a bíró egyéni érzékenysége, hanem a társadalom egészének érdeke. A bírói kar nem a tényszerű és a társadalom tagjait megillető bírálatoktól zárkózik el, hanem az alaptalanul megvádolt bírák védelmében és az igazságszolgáltatást ért nemtelen támadásokkal szemben kíván lépéseket tenni.
Ezzel párhuzamosan az ÉS-ben Fleck Zoltán arról írt egy cikket, hogy helyreállítható-e az igazságszolgáltatás iránti bizalom? A Zugügyvéd szerint érdemes a írást összevetni, sokat elárulnak az igazságszolgáltatás jelenlegi rendszeréről.
Rengeteg került felszínre a csalhatatlanság illúziója által okozott anomáliákból az elmúlt évek során, még többről az olvasók nem tudnak. Ez a tarthatatlan és a korszerű igazságszolgáltatás kialakulását akadályozó dogma ma a rendszer szerves része, ebből származik a hibákkal való szembenézés és a tapasztalatok feldolgozásának hiánya, az ellenőrizetlen és felelőtlen igazgatás és az átláthatóság elleni védekezés. A ma hatályos bírósági igazgatási modell kialakításakor a kodifikációs munka egy jeles résztvevője, ma is megyei elnök és az OIT tagja, arra a kérdésre, hogy milyen ellenőrzési eszközöket lehetne beépíteni a megyei igazgatási vezető alkalmatlansága esetére, a következőket válaszolta: Aki eljut vezetői pozícióba, szinte kizárt, hogy alkalmatlan lenne.
Utolsó kommentek