Egy publicisztika  szerint a Büntetőeljárási Törvény 2003 nyarán mindenféle sajtóvisszhang nélkül életbe lépett módosításai közül az egyik legpofátlanabb az a tétel volt, amit az egyébként liberális színekben politizáló igazságügyi miniszter, Bárándy Péter vitt át, nevezetesen, hogy a bírósági iratokba csak a perbeli feleknek van joga betekinteni. A korábbi gyakorlat és szabályozás szerint - a '70-es, '80-as évekre visszanyúlóan - maga az eljáró bíró, illetve később a megyei elnök dönthetett arról, hogy kiadja-e az iratokat az azt kérő újságírónak, és egyébként rendszerint úgy döntött, kiadja. A 2003-as módosítás furmányos módon zárja ki a betekintésből a nyilvánosságot, hiszen közvetlenül nem tilt, csak áttételesen.

A bíróság mai ítélete szerint nem követett el szabálysértést az Index munkatársa, amikor a rendőri felszólítás ellenére a Batthyány-örökmécsesnél maradt, hogy egy be nem jelentett demonstrációról tudósítson.  A HVG munkatársa esetében ugyanezen bíróság másképp ítélte meg az esetet, ezért Barcs Miklós a TASZ segítségével a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Ezen előzmények után a Zugügyvéd kissé szkeptikusan várta az első tárgyalást. Az ügy szerencsére  egy lelkiismeretes bíróhoz került, aki utána járt, mi is történt valójában, és nem fogadta el automatikusan a rendőrség álláspontját.

Az alábbi levelet nem sajnálatból, hanem közérdekből teszi közzé a Zugügyvéd.

Tisztelt Zugügyvéd!

 

Tehetetlenségemben fordulok hozzád. Péntek este hozzám lépett egy
átlagos kinézetu alak, aki azt állította, hogy kirabolták, csak a
személyi igazolványa, egy Omega órája maradt, és pénzre lenne
szüksége, hogy hazajusson Zalaegerszegre, illetve, hogy foglalót
tegyen az albérletére.

Sajnos jóhiszemuen bedoltem (jaj de hülye
voltam), és kölcsönadtam neki egy jelentosebb összeget. Felírtam az
adatait és lefényképeztem. Megbeszéltük, hogy jövo héten találkozunk
és visszaadja a pénzemet.

Szombaton fel is hívott, hogy mikor tudunk
találkozni, hogy visszakapja a 'drága óráját'. Közben kiderült, hogy
szélhámos és valószínüleg azt állítja majd, hogy egy másik órát adtam
vissza, vagy hamis pénzt fog adni. Ha legközelebb látom, tehetek
valamit ez ellen a személy ellen.

Szeretném, ha másokat többet nem
próbálna meg átverni. Ha tetten tudnánk érni hamis személyi
igazolvánnyal, vagy több mint húszezer forint hamis pénzzel, akkor
lehetne neki valami kellemetlenséget okozni, vagy a magyar jogrendben
ez reménytelen és simán folytathatja tovább a tisztességes emberek
zaklatását. Esetleg a nekem közölt személyes adatait és fényképét
feltehetem valahova, hogy figyelmeztessek másokat?

A személyigazolvány, amit nekem mutatott:
Név: Cs. L. Károly
Szám: 331648IA
Született:Eger, 1981, Július 20
Anyja neve: V. E.

180 magas, zömök pocakos testalkatú, rövidnadrágot és fehér polót
visel, rövid barna hajú, körben felnyírt.
Fényképet mellékelk.

Üdvözlettel,
jóhiszemu áldozat
 

A Zugügyvéd is közzéteszi az alábbi tájékoztatást az E-cégeljárás kontra józan ész jelenlegi állásáról. A kötelező alkalmazás holnap lép életbe. A Zugügyvéd kíváncsi hány tájékoztatás jön még a közeljövőben és hány kolléga érti meg ebből  pontosan, hogy mit jelent  az XMLformátum.

Nyomtatványok formátuma

A kérelem formanyomtatványát kizárólag XML formátumban lehet benyújtani.
A cégszolgálat automatája július 1-jétől nem engedi át azokat a kérelmeket, amelyekben a formanyomtatvány nem felel meg a cégszolgálat honlapján közzétett XML sémadefiníciónak.

A negatív illeték - bár lehet, hogy a Zugügyvéd rosszul tudja - igazi hungarikum.  Ha valaki elad egy lakóingatlant és olcsóbbat vásárol  egy éven belül, hiába adózza le az így szerzett jövedelmet, még vagyonszerzési illetéket is kell fizetni a különbözet után.A Zugügyvéd kiváncsian várja a kollégáktól a logikusan megindokolt választ: hol történik ilyenkor a vagyonszerzés?

Tisztelt Zugügyvéd!

 

 

A mai az Indexen megjelent "Uniós szabályt sért a magyar illetéktörvény" cikkben olvasottak miatt ragadtam billentyűzetet. Ebben a cikkben szerepel ugyanis a következő mondat:

"Ha a saját tulajdonú lakóingatlan-vásárlást megelőzően vagy azt követően az adófizető értékesíti addigi magyarországi lakóingatlanát, csak akkor kötelezett illetékfizetésre, ha a megvásárolt lakástulajdon értéke meghaladja az értékesített lakóingatlan értékét, és abban az esetben is csak az értékkülönbözet után."

 

Ezzel még nem is lenne semmi baj, hiszen az ember ugy gondolná hogy néha a törvény is tudja követni a józan ész szabalyait. A problema ott van, hogy egyes illetékhivatalok nem igy alkalmazzák a törvényt, hanem úgy, hogy ha a megvett ingatlan olcsóbb mint az eladott, akkor is beszedik az illetéket a különbözet után. Ez történt velünk is 2003-ban mikor a feleségem lakását eladtuk és vettünk helyette közösen egy házat 50-50 százalékos tulajdonrésszel. Az 50 százalékos tulajdonrész értéke kisebb volt mint az eredeti lakás ára, az illetékhivatal mégis kiszabta az illetéket.

 

Mikor bementem reklamálni, akkor azzal hajtottak el, hogy a törvény szerint nem számít melyik a drágább a különbözet után mindenképp ki kell fizetni az illetéket. Az lenne a kérdésem, hogy most a hivatal tudatosan félrevezetett minket vagy pedig az index cikkében van tévesen értelmezve a törvény. Ha az első eset áll fenn, akkor van-e lehetőség valamiféle jogorvoslatra.

Willie

 

 

Kiváló tárgyalótermi tudósítást jelentetett meg Anyánk az Index: A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokú, jogerős ítélet született annak a két rendőrnek az ügyében, akiket védekezésre képtelen emberek bántalmazásával vádolnak. A 2006. őszi tüntetés-, és zavargássorozat idején a bevetésről visszatérő rohamrendőrök megbilincselt őrizeteseket vertek a kőbányai rendőrkapitányság aulájában, egy perui férfinak orra tört. Az elsőfokú bíróság által felmentett főtörzszászlós ügyében az Ítélőtábla új eljárás lefolytatását rendelte el, az első fokon elítélt rendőrtiszt büntetését pedig súlyosbította: nem mentesül a büntetett előélet jogkövetkezményei alól, vagyis nem maradhat rendőr. A fiatal hadnagy elsírta magát az ítélet hallatán.

Egyik publicisztikai meközelítés szerint nem történik más, mint hogy lenézett részleges "adómegkerülő" vállalkozóink gazdaságilag racionálist döntést hoznak egy irreális, regionális szinten versenyképtelen rendszer egyéni szinten történő kiigazításához az életben maradás érdekében. Mindezzel az adóproblematika morális megközelítésének többdimenziós mivoltát próbáltam megvilágítani. Nem feltétlenül úgy szól a kérdés, hogy csalok, mert csalni jó, hanem úgy, hogyan lehet megtalálni az elviselhető teherszintet egy irracionális feltételrendszerben... A bíróságon ezeket az érveket  nem nagyon szokás elfogadni, még enyhítő körülményként sem. Bár érdekes felvetés lenne a rendszerhiba, mint enyhírő körülmény.

Az elektronikus cégeljárás körüli szappanopera újabb fejezetéhez érkeztünk. A jelenlegi verzió szerint a teljes aktát csak időbélyeggel kell ellátni. A Zugügyvéd izgatottan várja a következő felvonást.

Magyar Ügyvédi Kamara
 Közleménye

 

Tájékoztatjuk a kar tagjait, hogy az ügyvédi kamara a jogalkotás során sikeresen érvényre juttatta következetes álláspontját a cégbejegyzési kérelmek elektronikus okirati formába alakításáról.
 

 

A Pp. módosult, a Zugügyvéd a teljes szöveget még nem látta, de kétli, hogy a folyamatokban lévő perekre alkalmazni lehetne, mindenesetre örülni örülne neki. A hírek szerint csütörtöktől elutasítja a bíróság azokat a parkolási díj elmulasztásával kapcsolatos keresetleveleket, amelyeket az eset után 1 éven túl nyújtanak be. Amint a teljes szöveg rendelkezésre áll, azt a Zugügyvéd belinkeli.