Az alábbi kérdés tényleg érdekes, vajon mikor kattan rá az APEH az egyetemistákra? Van-e átutalásokkal alátámasztott kölcsönszerződés a szülőkkel? És a szülőknek megvolt-e az igazolt jövedelmük erre? Legalábbis  az APEH ezeket a kérdéseket tehetné fel.

Kedves Zugügyvéd,

Lenne egy vagyonosodással kapcsolatos kérdésem. Sok egyetemista fizet tandíjat, ami gyakran félévre is százezer feletti, meg ugyebáűr a megélhetés a tankönyvek, stb.

És mindezt 18 éves kor felett. Ha jól értem az ajándékozás felső határa szülő - gyerek relációban is 150.000 ft év. Ezek alapján pusztán logikai úton az jönne ki nekem, hogy ez egy törvénybe ütköző helyzet, feltételezve, hogy az egyetemista minden költségét az apanázsból fedezi.

Jól látom, hogy habár nyílván kimagyarázható a dolog, de élelmes Apehosok előbb-utóbb le fognak csapni a fizető felsőoktatási hallgatók listájára?

Köszi

Feri

A Zugügyvédnek is kedvenc perei az APEH határozatok felülvizsgálata, az adóhatóság „váderedményességi” mutatója veri az ügyészségét. Néha a bírók a legalapvetőbb gazdasági folyamatok mibenlétével sincsenek tisztában, úgy döntenek több száz milliós ügyekben is. A minap egyszerűen lesöpörték egy tőzsdei szakértő elemzését az egyik megyei bíróságon, mert a közigazgatási ügyekre szakosodott bíró úgy érezte jobban ért a részvények árfolyammozgásához. A bizonyítási teher megfordítása a egyes adóhatósági eljárásoknál Zugügyvéd szerint is aggályos.

Tisztelt Zugügvéd, kedves Kolléga!

A minapi esetemet szeretném ideidézni, hátha valaki meg is érteti velem, hogy hol is van a logika elásva.

Az alábbi kérdésekre látszólag egyértelműek a válaszok, de mégis - ahogy a hírekből is kitűnik - sokan nincsenek tisztában az ilyen esetek  jogi megítélésével. A Zugügyvéd egyik nagymamájának falujában például bevett szokás volt törött sörösüvgszilánkokat betonozni a kerítés tetejére. Nem is másztak be uborkát lopni.

Tisztelt Zugügyvéd,

 

Bár tudom, hogy ez nem jogi tanácsadóhely, de a közelmúltban történt
"uborkavédelmi berendezés" miatt úgy gondolom, közérdeklődésre tarthat
számot a válasz. Az telek becsapdázása árammal vagy más eszközzel
közismerten tilos, nem is erről van szó.

 

A kérdésem az, hogyha valaki a telkén, házában vagy más, idegenektől
elzárt területen veszélyes tevékenységet folytat, felelős-e az oda
illetéktelenül behatolót érő balesetért?

 

Ismételten, nem csapdázásról,
a betörő ellen készített eszközről beszélek, hanem pl arról, hogy
jelöletlen sörösüvegben tartom a permetszert (ez a kémiai biztonság
szabályainak súlyos megsértése) és a betőrő, kemény munkájában
megizzadva, bedobja élete utolsó sörét. Vagy arra, hogyha
szabálytalanul kötöm be a kazánt és a szén-monoxid megöli az oda
belopózó tolvajt (nyilván nem miatta rontottam el).

Előre is köszönöm,
 

Imre

Úgy látszik a nyár slágerei a közlekedési szabálysértési ügyek lettek. Az alábbi horror kamionos történet is ezek közé tartozik. A Zugügyvéd alapvető tanácsa az: semmiképp nem szabad beismerni a ártatlanul a vétkességet még kényszerítés hatására sem.

 

 

 

Tisztelt Zugügyvéd!

 

 Kérem állásfoglalását a következő ügyben!

 

Néhány hónapja történt az alábbi eset, mely – várakozásommal ellentétben – első fokon rám nézve terhelő kimenetelű.

  

A Zugügyvédnek az a kérdése merült fel az alábbi történettel kapcsolatban, hogy ilyenkor az ellenőrök nem magánlaksértést követnek el? És a társasházi magánlakásban mókoló villanyszerelő kisiparost is lehet így ellenőrizni? Javítsanak ki a kollégák, ha rosszul tudom.

Tisztelt Zugügyvéd!

Azért ragadtam tollat, mert hátha más is beleszaladt már munkavédelmi ellenőrzésbe, amelyet nem tart teljesen jogosnak.

Férjem egészen kis építési (kis)vállalkozó, tetőket cserél, újít fel. Két alkalmazottal dolgozik.
Egy héttel ezelőtt éppen egy tető befejezésén dolgoztak, kb. fél órás munka volt már csak hátra -ez azt jelenti, hogy a tető már készen volt, éppen a zsindelyt takarították már le, amikor valaki feljelentésére rárontott 7 munkavédelmi ellenőr.

Az alábbi ügy egy koccanásos baleset sajnos tipikus elintézése, ahol mindkét fél hibázott. A levélíró minimum abban, hogy a telefonján kihívja a rendőrséget. Akkor talán helyszínelőkkel és szemtanúkkal is tudta volna bizonyítani az álláspontját.

Tisztelt Zugügyvéd!

Segítséget, tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben! Az előzmények röviden: ez év májusában történt, hogy békésen autóztunk A pontból B pontba egy viszonylag keskeny, de jól belátható útszakaszon, a párom vezette a kocsit, én hátul ültem a gyerekkel. Az egyik ház előtt két autó parkolt egymás előtt, félig belógva a mi sávunkba,éppen hogy,de ki tudtuk őket kerülni anélkül,hogy a másik sávba átmentünk volna.

Már biztosítási ügynöknek lenni sem leányálom, de az alábi levélből kiderül, hogy kiugrott ügynöknek lenni sem veszélytelen dolog.

Tisztelt Zugügyvéd!

 

Két éve elkövettem azt a hibát, hogy biztosítási üzletkötőnek adtam a fejem, főállásban, vállalkozói formában. Kötöttem a szerződéseket, tartottam a kapcsolatot az ügyfelekkel, szóval végeztem a munkámat. 2007 májusában a beszűkült piaci lehetőségek miatt arra az elhatározásra jutottam, hogy visszaadom a vállalkozói igazolványomat, mivel elég tetemes adósságot szült a járulékfizetési kötelezettségem.

 

Az alábbi történet tökéletes példázata a joggal való visszaélésnek, és az elvált szülő kiszolgáltatottságának. Persze kiskorú veszélyeztetése miatt feljelentést lehetne tenni, de ettől a helyzet nem oldódna meg.

Tisztelt Zugügyvéd!

 

Évek óta húzódó láthatási ügyemben kérem a tanácsát. A volt feleségemmel kötött házasságunkat 2000-ben, közös megegyezéssel bontotta fel a bíróság. Megegyezésünk része volt, hogy közös szülői felügyelet mellett neveljük tovább két kiskorú gyermekünket, cserében én ellenszolgáltatás nélkül otthagytam nekik a lakást. A bíróság a közös szülői felügyeletre való tekintettel nem szabályozta a kapcsolattartás módját és időpontjait, az ítéletbe csak annyi került, hogy az anya "a kialakult gyakorlat szerint" köteles az apai kapcsolattartást biztosítani.

 

A Zugügyvéd elnézést kér, hogy megint egy cikket tesz ki, de Tóth Tanár Úr publija kihagyhatatlan:

A bírósági tárgyalóteremben hallgatóként részt vett személy "a helyéről felpattant és hangos kiabálással megzavarta a tárgyalás rendjét, miközben két tojást dobott a vádlottak felé, amelyek a jegyzőkönyvvezetői emelvény előtt csapódtak a padlózatra. [...] A vádlott nem tartotta tiszteletben a tárgyalás méltóságát és rendjét, semmibe vette a tárgyalás nyilvánosságában rejlő társadalmi, együttélési szabályokat (közbekiabál, zavarja a rendet, az eljárást cirkusznak nevezi). A vádlott ezen magatartása erőszakos volt és alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen. Az erőszak személy vagy dolog ellen irányulhat, nem feltétel azonban, hogy személyi sérülés vagy rongálás keletkezzen. A vádlott maga úgy nyilatkozott, hogy nem a bíróságot akarta megdobálni, hanem az ott jelenlévő vádlottakat. Az csak a véletlenen múlt, hogy nem talált el senkit és személyi sérülés nem keletkezett, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy a dobálás önmagában általában erőszakos magatartás."

Ez mindenképp Zugügyvéd téma, ezért nem csak linkelés következik: a véleményszabadságba belefér a vörös csillag viselése - mondta ki a strasbourgi bíróság. A döntés lépéskényszerbe hozta a kormányt: ha nem módosítják a Btk.-t, az összezavarhatja a rendőröket, a bíróságok által elmarasztaltak pedig akár hetente fordulhatnak Strasbourghoz.

Érdekes jogi helyzet alakult ki az Emberi Jogok Európai Bírósága ma közzétett döntése nyomán. Az ítélet szerint sérült Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, amikor a Fővárosi Bíróság 2005-ben jogerősen elmarasztalta vörös csillag viselésért. A strasbourgi ítélet kimondja, hogy a Btk. 269/b szakasza - mely tiltja az önkényuralmi jelképek használatát - ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével.