Ez mindenképp Zugügyvéd téma, ezért nem csak linkelés következik: a véleményszabadságba belefér a vörös csillag viselése - mondta ki a strasbourgi bíróság. A döntés lépéskényszerbe hozta a kormányt: ha nem módosítják a Btk.-t, az összezavarhatja a rendőröket, a bíróságok által elmarasztaltak pedig akár hetente fordulhatnak Strasbourghoz.

Érdekes jogi helyzet alakult ki az Emberi Jogok Európai Bírósága ma közzétett döntése nyomán. Az ítélet szerint sérült Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, amikor a Fővárosi Bíróság 2005-ben jogerősen elmarasztalta vörös csillag viselésért. A strasbourgi ítélet kimondja, hogy a Btk. 269/b szakasza - mely tiltja az önkényuralmi jelképek használatát - ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

 

 

Vajnai Attila 2003-ban, a Munkáspárt akkori alelnökeként, a mellén ötcentis vörös csillaggal szónokolt egy bejelentett demonstráción. Ezért 2004-ben a Pest Megyei, 2005-ben pedig jogerősen a Fővárosi Bíróság is elmarasztalta, és egy évre próbára bocsátotta. Vajnai emiatt fordult a strasbourgi testülethez.

A strasbourgi bíróság most kimondta: jogellenes volt a döntés, a véleményszabadságba belefér a vörös csillag viselése. A strasbourgi ítélet birtokában Vajnai felülvizsgálatot kérhet a hazai igazságszolgáltatástól is - hívta fel az Index figyelmét Halmai Gábor alkotmányjogász, aki szerint az emberi jogi bíróság döntései Magyarországon is kötelező hatályúak. Ezért mostantól bárki hivatkozhat a bíróság előtt arra, hogy csak a véleményszabadsághoz fűződő alapjogát gyakorolta a vörös csillag viselésével.

 
Halmai korrektnek tartja a friss döntést, mert az nem azt mondja ki, hogy a hasonló szimbólumok használata mindig sérti az Egyezményt, hanem csak az adott esetre nézve tekinti túlzónak a vörös csillag viselésének tilalmát. A döntés ugyanakkor presztízsveszteséget jelent az Alkotmánybíróságnak: az Ab ugyanis 2000-ben, a Btk. kérdéses szakaszának vizsgálatakor úgy találta, hogy az nemcsak az alaptörvénnyel, hanem az Emberi Jogok Európai Egyezményével is összhangban van. Halmai szerint azonban az Ab 2000-ben nemcsak az Egyezmény, hanem az Alkotmány tekeintetében is tévedett: az alaptörvény 61.§-e ugyanis lényegében ugyanazt mondja a véleménynyilvánítás szabadságáról, mint az Egyezmény 10. cikke.

Magyarország nem köteles közvetlenül, az ítélet alapján megváltoztatni az önkényuralmi jelképek használatát szabályozó büntetőjogi tényállást azért, mert Strasbourg szerint megsértették Vajnai Attila munkáspárti politikus szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Ezt Lövétei István alkotmányjogász mondta kedden az MTI-nek, ám hozzátettee: hosszú távon hozzá kell igazítani a magyar szabályozást az egyezményben foglaltakhoz. Halmai Gábor is úgy látja, hogy konkrét jogi lépéskényszer nincs, politikai és erkölcsi viszont igen. Mint mondta, bár nem valószínű, de a döntésnek elvileg lehet olyan hatása is, hogy sokan fordulnak majd ugyanilyen panasszal Strasbourghoz, ahol a mostani precedens alapján borítékolható az ügyek kimenetele.

"Ha a kormány nem változtat a Btk.-n, ugyanolyan helyzet alakulhat ki, mint a gyülekezési jog esetében: hiába született egy, a mostani szabályozást jogellenesnek mondó strasbourgi ítélet, azt a rendőrség nem veszi figyelembe" - óv Halmai a strasbourgi döntés negligálásától. Előfordulhat ugyanis, hogy a rendőrök nem fogják tudni, törvényes-e a vörös csillag viselése, vagy sem. Az Index megkeresésére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közölte, hogy egyelőre tanulmányozzák a strasbourgi ítéletet, és majd később nyilatkoznak.

A ma ítélet ellenére a vörös csillag viselésének jogi megítélése még változhat. Az ügyben ugyanis az emberi jogi bíróság héttagú tanácsa döntött, ám a magyar állam még kérheti az Emberi Jogok Európai Bírósága nagykamarájának összehívását. Ez a lépés elég meglepő lenne, miután Gyurcsány Ferenc 2004-ben még sportminiszterként aláírt [1] egy a vörös csillag tilalma, illetve Vajnai őrizetbe vétele elleni petíciót.

Baka András, a strasbourgi bíróság tavaly leköszönt magyar tagja az Indexnek kifejtette, hogy a nagykamara összehívására vonatkozó kérelem befogadásának akkor van esélye, ha a tanács megosztott volt, illetve ha korábbi döntéssel nem szabályozott ügyről van szó. Miután egyhangú döntés született, Vajnai ügyét csak az utóbbi alapon lehetne befogadni. "Nem szívesen prejudikálok, de szerintem közel hasonlóan döntene a nagykamara is" - latolgatta az esélyeket Baka. Mint mondta, nem számított ennyire sima döntésre, mert az önkényuralmi jelképek jogi megítélése Európa-szerte eltérő, ami tükröződni szokott az egyes bírók véleményében.

A döntés értelmében a vörös csillag viselésével Vajnai nem önkényuralmi törekvéseket fejezett ki - Magyarországon egyetlen ismert párt sem kívánja visszaállítani a kommunista diktatúrát. A politikusok szabad véleménynyilvánítási joga viszont csak akkor korlátozható, ha ahhoz világos, sürgető és konkrét társadalmi "szükséglet" fűződik.

Márpedig jelenleg nincs ilyen érdek - véli a strasbourgi bíróság. A testület kimondta, hogy a vörös csillag hatályos tilalma túl tág, mivel nincs tekintettel a jelkép többértelműségére. Az ugyanis nemcsak önkényuralmi, hanem az igazságosabb társadalom megteremtését célzó munkásmozgalmi szimbólum is, továbbá több uniós tagállam bejegyzett pártjáé.

A döntés indoklása alapján egyértelműnek tűnik, hogy az nem vonatkoztatható automatikusan a nyilas- és a horogkeresztre is, mivel ez utóbbiak Európában egyértelműen önkényuralmi jelképnek számítanak, mögöttes jelentésrétegek nélkül. A precedensértékű, egyhangú ítélet ugyanakkor roppant kínos az Alkotmánybíróság számára. Az Ab ugyanis 2000-ben, a Btk. kérdéses szakaszának vizsgálatakor úgy találta, hogy az nemcsak az alaptörvénnyel, hanem az Emberi Jogok Európai Egyezményével is összhangban van.

Vajnai tízezer eurós nem vagyoni kárigényét a bíróság elutasította, a kétezer eurós perköltséget azonban jóváhagyta.

Üdvözlik a strasbourgi emberi jogi bíróság döntését a vörös csillag használatáról a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának tagjai, Herczog Edit és Hegyi Gyula - tájékoztatta a párt európai parlamenti delegációja az MTI-t kedden.

Az MSZP két európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a vörös csillag régi munkásmozgalmi jelkép, amelyet ma is sok demokratikus baloldali párt használ. A strasbourgi ítélet meglátásuk szerint "világossá teszi, hogy a nácizmus és a baloldali eszmék összemosása ellentétes az európai jogállamiság értékeivel".

A Fidesz nem kommentálta az ítéletet. A KDNP viszont jelezte, hogy nem hajlandó megszavazni, hogy a vörös csillagot vegyék ki a Btk.-ból, mert az nem jelente mást, mint a Magyarországon megnyomorított több százezer ember, és a világban megnyomorított mintegy százmillió ember jogfosztásának utólagos legitimálását.