A negatív illeték - bár lehet, hogy a Zugügyvéd rosszul tudja - igazi hungarikum. Ha valaki elad egy lakóingatlant és olcsóbbat vásárol egy éven belül, hiába adózza le az így szerzett jövedelmet, még vagyonszerzési illetéket is kell fizetni a különbözet után.A Zugügyvéd kiváncsian várja a kollégáktól a logikusan megindokolt választ: hol történik ilyenkor a vagyonszerzés?
Tisztelt Zugügyvéd!
A mai az Indexen megjelent "Uniós szabályt sért a magyar illetéktörvény" cikkben olvasottak miatt ragadtam billentyűzetet. Ebben a cikkben szerepel ugyanis a következő mondat:
"Ha a saját tulajdonú lakóingatlan-vásárlást megelőzően vagy azt követően az adófizető értékesíti addigi magyarországi lakóingatlanát, csak akkor kötelezett illetékfizetésre, ha a megvásárolt lakástulajdon értéke meghaladja az értékesített lakóingatlan értékét, és abban az esetben is csak az értékkülönbözet után."
Ezzel még nem is lenne semmi baj, hiszen az ember ugy gondolná hogy néha a törvény is tudja követni a józan ész szabalyait. A problema ott van, hogy egyes illetékhivatalok nem igy alkalmazzák a törvényt, hanem úgy, hogy ha a megvett ingatlan olcsóbb mint az eladott, akkor is beszedik az illetéket a különbözet után. Ez történt velünk is 2003-ban mikor a feleségem lakását eladtuk és vettünk helyette közösen egy házat 50-50 százalékos tulajdonrésszel. Az 50 százalékos tulajdonrész értéke kisebb volt mint az eredeti lakás ára, az illetékhivatal mégis kiszabta az illetéket.
Mikor bementem reklamálni, akkor azzal hajtottak el, hogy a törvény szerint nem számít melyik a drágább a különbözet után mindenképp ki kell fizetni az illetéket. Az lenne a kérdésem, hogy most a hivatal tudatosan félrevezetett minket vagy pedig az index cikkében van tévesen értelmezve a törvény. Ha az első eset áll fenn, akkor van-e lehetőség valamiféle jogorvoslatra.
Willie
Az utolsó 100 komment: