A vagyonszerzés az állam részéről történik.

:-) Bocs.

Mi is belefutottunk ebbe es el is olvastuk a torvenyt. Abban tenyleg az vagyon irva, hogy kulonbozet utan kell fizetni. Nincs megmondva, hogy mibol mit kell kivonni. Igy vszg. az Illetekhivatalnak van igaza, bar szembe megy a jozan esszel.

A vagyonszerzési illetéket adott ingatlan megvásárlása esetén kell fizetni. Ez feltehetően mindenki számára ismert és egyértelmű, a jogszabályból kiolvasható rendelkezés. Az állam azt a helyzetet, ha valaki a lakását másik lakásra "cseréli" (eladás és vásárlás útján), kedvezményes illetékfizetési kötelezettséggel támogatja, azaz a vásárolt lakáshoz képest egy éven belül - a sorrend nem releváns - eladott lakás esetén az illeték alapján a két ingatlan forgalmi értékének különbségében határozza meg. A jogszabály valóban azt határozza meg, hogy ez esetben a különbség - ahogyan ezt sokan értelmezik: a negatív különbség - után kell megfizetni az illetéket.
Véleményem szerint a józan ésszel sem megy szembe a fenti értelmezés, mivel nem azt mondja az Itv., hogy akkor kell ingatlanvásárlás után illetéket fizetni, ha értékesebbet veszek, mint a korábbi, hanem minden ingatlanvásárlás esetében kell (legfeljebb kedvezményeket vehetek igénybe)!

Még egy megjegyzés: A postíró azt írja, hogy egyes illetékhivatalok értelmezik így a jogszabályt. Nos, tapasztalataim szerint az összes illetékhivatal hasonlóképpen alkalmazza a jogszabályt.

És még egy: Az index cikke - lásd a fenti kommentjeim indokolása - tartalmi valótlanságot tartalmaz.

Van erről bh is, amely alátámasztja a törvényszöveget, hogy a különbözet alapján kell illetéket fizetni, mégha a különbözet kvázi negatív.

Ahogyan azt az előttem szóló is írta:

Illetékfizetési kötelezettség minden ingatlanszerzéskor van.

Ez a rendelkezés pedig kedvezmény, azaz kivétel a főszabály alól.

Megismételve a Zugügyvéd kérdését: és hol van ez esetben a vagyonszerzés? Ha pl eladok egy házat 20 millióért, aztán veszek egyet 10-ért, akkor inkább vagyonvesztésről beszélhetünk nem? Véleményem szerint is szembe megy a józan ésszel, vagy úgy is mondhatnám, hogy ez estben az igazság és a jog köszönő viszonyban sincs egymással, sajnos.

Ezek szerint Mo-on a törvények felülírják a matematikát. Hiszen a negatív különbözet után kiszabható illeték a matematika törvényei szerint negatív, igy az a józan TTK-s gondolkodás szerint igazából visszajárna az ügyfélnek.
A dolognak még az a pikantériája, hogy ugye minél drágább ingatlan cserél le az ember annál több "vagyonszerzési" illetéket kell fizetnie.

Ja még az előzőhöz kapcsolódva annyit, hogy a hivatal a mi eladott ingatlanunkat az eladási árnál 1 millió Ft-tal többre értékelte és igy szabta ki az illetéket. ezáltal még jobban megszívtuk pedig, ha esetleg drágább házat veszünk akkor több kedvezmény járt volna...

és azt még nem is vettük, hpogyha nincs a birtokodban az eladott ingatlan 5 éve, akkor szja-t is kell fizetned:)

Jatatita: vagyonszerzés ott "van", hogy veszel egy ingatlant! nem számít, miből, hogyan, adsz-e el másikat vagy sem, a lényeg, hogy veszel egy ingatlant. És az ingatlanvásárlás esetén illetéket kell fizetni!

Willie: Két szám különbsége nem negatív vagy pozitív, hiszen nincs meghatározva, hogy melyikből vonod ki a másikat! zerintem ez egy abszolút szám, amelyet a kedvezmény alkalmazásánál figyelembe vehetsz.

Szereintem az sem igaz, hogy minél értékesebbet cserlész le, annál többet fizetsz... nagyban függ ugyanis attól, hogy milyen értékűre "cseréled le"...

Nahh, hát ilyen embereket választunk törvényalkotónak gyerekek. Megérdemeljük.

Cola1: de meg van határozva hiszen a szerzett és az eladott ingatlan árának a különbsége (ez még a törvényben is így szerepel). Mivel a kivonás nem kommutatív művelet (a jelenlegi matematikai törvények szerint) ezért azt az előírt sorrendben kell elvégezni azaz az eredmény bizony negatív lesz. (egyébként az illetékhivatali határozaton is negatív szám szerepelt, mint az illeték alapja)

a masodik észrevételednél nyilvánvalóan úgy gondoltam, hogy a szerzett ingatlan értéke állandó.

qqcqqc: tényleg! tehát adott esetben az állam ugyanazon összeg (a vásárolt és az eladott ingatlan árának a különbsége) után három jogcímen szed be pénzt.
1. a vevő illetéket fizet
2. az eladó illetéket fizet
3. az eladó adózik

Ha eladod a házad 20 millióért, és veszel egyet 10 millióért, akkor marad egy csomó cash-ed, mi ez, ha nem vagyonszerzés?

Arról nem is beszélve, hogy a 20 millás ház amikor x éve a tulajdonodba került mennyit ért? Fogd fel kamatadónak :)

Trebics: az után a pénz után neked keményen be kell fizetni a 20%-os adót

Akkor nézzünk egy példát, hiszen minden ingatlant elad valaki, olyan ingatlan nem nagyon van, amely senkié.

Eladtam az enyémet 20 milláért, vettem egyet 10-ért. A fentiek szerint 10 milla után fizetek. DE: a régi ingatlanom vevője 20 milla után fizet. Ha feltételezzük, hogy a régi ingatlanom vevőjének nem volt ingatlana.

Azaz a tranzakció előtt volt a pakliban ingatlan 20 milláért, összesen a két embernek, a tranzakció után pedig 30-ért. Azaz, vagyonszerzés összesen 10 milla értékben történt.

A jelenlegi szabályok szerinti illeték kiszabást ennélfogva inkább forgalmi adó jellegűnek kell tekinteni, hiszen a teljes forgalom után kell fizetni, és mivel az EU szabályok szerint - ha jól tudom - csak egyfajta forgalmi adó lehet érvényben, és ez az ÁFA, erősen neccesnek tűnik a dolog.

Arról nem is beszélve, hogy a 10 millás ingatlant is eladta valaki, aki, ha feltételezzük, hogy felépítette, akkor cég esetén ÁFÁ-t is fizet, meg függetlenül attól, hogy cég vagy magánszemély valamilyen címen a jövedelme után is adózni fog.

Meg a vevőm már leadózta a jövedelmét (elvileg), meg majd én is leadózom (ismét elvileg) a 10 milla nyereségemet.

Adó adójának adója, végtelen ciklusban.

Szerintem mindenki inkább gyújtsa fel a pénzét, vagy adja oda a hajléktalanoknak, kevesebb vele a szívás. :)

Ugye a kedvezményes illetékfizetést nem kötelező igénybe venni, mert mi van akkor, ha eladok egy 200 milliós házat és veszek helyette egy 30 millióst. Ekkor a kedvezmyényes illeték alapja 170 millió lenne, pedig csak egy kis 30 millióshoz jutottam hozzá.

Ennel abszurdabb a szitu. Ha veszel egy budit 5 millaert, akkor 5 milla utan fizetsz vagyonszerzesi illeteket. Ha egy even belul el is adtal valamit, mondjuk 20 millaert, akkor kedvezmennyel 15 milla utan fizetsz, nem 5 utan. Ez nekem szembe megy a jozan esszel, barki barmit mond. Kedvezmennyel kevesebbet kellene fizetni, nem?

Nem értem, hogy mért nem értitek. Az illeték VAGYON SZERZÉSI illeték. Tehát semmi köze tulajdonképpen ahhoz, hogy mit adsz el és mikor. Az illetéket az után a vagyontárgy (ingatlan) kell megfizetni amit megszereztél. Ha pedig ebből a fizetendő illetékből állam bácsi még külön szabály szerint kedvezményt is ad annak inkább örülj. Persze sokkal jobb lenne semmilyen illetéket sem fizetni, na de akkor pl. miből finanszíroznák a földhivatali alkalmazottakat és a rendszert. Valszeg sokkal több egyéb adót kellen fizetni.

gibbon, szgyula: szerintem azért nem ilyen rossz a helyzet. ha a "kedvezménnyel" rosszabbul járnál (ez milyen abszurd) akkor azért nem kötelező igénybe venni

fairplay50: a vita itt azon megy, hogy esetleg a kedvezménnyel többet kell fizetni mint a kedvezmény nélkül. meg ayon, hogy a törvények felülírják a jelenleg érvényes matematikát. ennyi erővel arról is hozhatnának törvényt, hogy minden vasárnap süssön a nap.

Ha tehát eladom a budai villámat 153 millióért, akkor nem kell fizetnem.
Ha veszek egy lepusztult panelt 3 millióért, akkor 3 millió után fizetek vagyonszerzési illetéket.
De ha együtt teszem ezt, akkor szerencsémre az állam kedvezményben részesít és a 3 milliós vagyon szerzésnél nem 3 millió, hanem 150 millió után kell az illetéket fizetni.
Aki a példabeli 50 szeres illetéket kedvezmények nevezi, az más gazemberségre is képes.

Ahogyan fentebb írták a különbözet ebben a vonatkozásban egy nem negatív szám.

Kedvezmény, az igénybe vételéhez külön nyilatkozat szükséges, tehát nem automatikus.

Tájékoztatásul a törvényszöveg:

(5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [21. § (1)-(2) bek.] szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
(7) Az (5) bekezdésben említett adásvételnél a vevő az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt.

KispagátÉ kösyi, hogy beidézted a törvényt! Ez bizonyítja, hogy jól emlékeztem. Ott van benne fehéren feketén:

"az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete."

eszerint, ha az eladott ingatlan értéke nagyobb, akkor az illeték alapja negatív. Legalábbis a magyar értelmező kéziszótár és az elemi algebra szabályai szerint

"Az illetéket az után a vagyontárgy (ingatlan) kell megfizetni amit megszereztél. Ha pedig ebből a fizetendő illetékből állam bácsi még külön szabály szerint kedvezményt is ad annak inkább örülj."

A baj, hogy a kedvezmények meghatározása általában teljesen irracionális módon történik. Utána meg csodálkozunk, hogy versenyképtelen a magyar gazdaság.

Nem mintha egyet értenék ezzel a jogszabállyal, de ennek az illetéknek visszterhes vagyonátruházási illeték a pontos neve, nem vagyonszerzési illeték. Ebből is látszik, hogy nem feltétele a vagyonszerzés, vagyonátruházáskor keletkezik.

A kérdéses eset az ún. cserepótló vétel. Ennek célja biztosítani azt, hogy aki a lakásingatlanát rövid időközön belül eladja, és új lakást vesz - a sorrend közömbös - az ugyanolyan illetéket fizessen, mintha az eladott lakást és az új lakását elcserélte volna.

Éppen ezért az Itv. 21.§. (3) bekezdése szerint lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Az (5) bekezdés analóg módon rendelkezik akként, hogy (5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

A cserepótló vételnél kiegészítő szabály, hogy ha az (5) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

Mindebből következik, hogy az EU kifogásolhatná azt is, hogy miért nem vehető figyelembe két EU-s ingatlan cseréje. Az a cserénél és a cserepótló vételnél is kétségtelen, ha a jogszabályalkotó számszakilag gyenge produkciót nyújtott, hiszen úgy a cserére, mint a cserepótló vételre vonatkozó szabály egyértelműen akkor értelmezhető csak, ha egyenértékű csere folytán az értékkülönbözet „0’ és ekként az illeték-alap is nulla. A jogalkotó vélhető szándéka szerint a helyzet a következő:

Ha egy 10 milliós lakást egy 10 milliósra cserélnek, úgy az illeték mindkélt oldalon nulla.
Ha egy 10 milliós lakást egy 1 milliósra cserélnek, úgy az illeték kisebb értékű lakás megszerzőjénél nulla, míg a nagyobb értékű lakás megszerzőjénél 9 millió. Amennyiben cserepóló vétel esete áll fenn, úgy a kiegészítő szabály szerint az illeték kedvezmény csak akkor alkalmazható, ha az értékkülönbözet nem haladja meg a vásárolt lakás értékét, azzal jelen esetben legalább 5.000.000,-Ft összegben vásároljon a kedves ügyfél új lakást. A vásárolt lakás lehet kisebb értékű mint az eladott– helyes felfogás szerint – de meg kell haladja az értékkülönbözet összegét. Pl. Az eladott lakás 10 millió a vásárolt pedig 6 millió, úgy ebben az esetben az illeték alap 4 millió forint. Épp erre vonatkozik a kiegészítő szabály, mely azt mondja a vásárolt ingatlan értéke akkor képezi az általános illeték szerinti illetékalapot, ha az kisebb mint az értékkülönbözet.

Valamiből finanszírozni kell a néhány havonta duplázódó költségvetésű négyes metró projektet. Használt villamost sem adnak ingyen a nemzetközi piacon ám.

Ez nem újdonság, ez a paragrafus 18 éve van hatályban. Nagykorú lett valaki, akinek most nem kedvező? Egyébként vannak parlamenti képviselőink, akiknek hatalmában áll módosítani, ha a közakarat úgy kívánja. Tessék őket meggyőzni erről, őszig akár sikerülhet is.

Nem véletlen hogy egységes a tv értelmezése. Ha bármelyik apeh beismerné, hogy ez a szakasz ellentmond a vagyonszerzési illeték koncepciójának, mindenki kérné vissza a pénzét jópár évre visszamenőleg....

az meg senkit sem zavar, hogy a törvény értelmezése a matematikának mond ellent :)

"Ha valaki elad egy lakóingatlant és olcsóbbat vásárol egy éven belül, hiába adózza le az így szerzett jövedelmet"

Már bocs de az ELADOTT ingatlanból származó BEVÉTEL az UTÁNA vásárolt árával csökkentve mióta képez adóalapot?

Vagyonszerzés meg nem kell történjen, mivel ez vagyonÁTRUHÁZÁSI illeték (az hogy átruházás hol történik gondolom nem kell kifejteni). Az állam tényleg arctalanul sarcol, de a fenti kifogások spec hülyeségek ezúttal.

"Ha tehát eladom a budai villámat 153 millióért, akkor nem kell fizetnem.
Ha veszek egy lepusztult panelt 3 millióért, akkor 3 millió után fizetek vagyonszerzési illetéket.
De ha együtt teszem ezt, akkor szerencsémre az állam kedvezményben részesít és a 3 milliós vagyon szerzésnél nem 3 millió, hanem 150 millió után kell az illetéket fizetni."

"A cserepótló vételnél kiegészítő szabály, hogy ha az (5) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke."

Tehát hárommillió után fizetsz illetéket, és feleslegesen hőbörögsz, de azért remélem neked jólesik.

Yeto: a levelemet az index irása triggerelte, tekintve, hogy ott masképp van értelmezve a törvény mint, ahogyan azt az illetékhivatalok teszik.
Az én TTK-s gondolkdásmódomban az index féle értelmezés kéne, hogy helyes legyen a törvény leírt szövege alapján (hacsak nem adnak valahol a jelenleg érvényestől eltérő definíciót a kivonásra). Azóta már persze kiderült, hogy a matek törvényileg szabályozható, tehat holnap akár arról is lehetne tv hozni, hogy 2x2=5.

Gyerekek, ezen a sz.ron rágjátok itt a gittet?!?

Ha drágábbat cserélsz olcsóbbra, akkor a drágábbat két részletben kell eladni, az egyik részletnek árban kb. meg kell egyeznie a vásárlandóval, a másik részlet meg nyilván a maradék. A két részletről szóló két adásvételi szerződést sorban be lehet adni a földhivatalba, csak az legyen időben közelebb a vásárlásról szóló szerződéshez, amelyik árban kb. megegyezik. Két eladás - egy vétel, a vételhez közelebbi eladást lehet figyelembe venni, ahhoz képest kell a különbözetet számítani, és máris kb. 0 Ft lesz az illeték.

És ezt hogy-hogy nem tanítják az ELTE ÁJK-n?

Miért kell illetéket fizetni?

Az egész illetébeszedést teljesen jogtalannak tartom.

Ja és 15 napon belül kell befizetni igen nagy pénzt, és ha részletenként akarod befizetni, még kamatot is számítanak fel rá.
Hitelnél még megértem, mert a bank pénzét kell visszafizetni amit ő adott.

De az állam mit adott, ami után ezt fizetnem kell?

Milyen szolgáltatást nyújtott?

Mi köze hozzá, hogy mire költöm a pénzt?

Ha új árut feszek, fizetem utána az Áfa-t, ha használtat, akkor nem.

Itt viszont az új után nem adózok, de a használt után igen.

Tényleg Magyarisztánban vagyunk!

Én nem értem ezt a részt:
"feleségem lakását eladtuk és vettünk helyette közösen egy házat 50-50 százalékos tulajdonrésszel. Az 50 százalékos tulajdonrész értéke kisebb volt mint az eredeti lakás ára, az illetékhivatal mégis kiszabta az illetéket."

Hát ha az alapján háborodsz fel, amit az Index ír...

@Lord_Cica

Ha van egy lakásod (100% tulajdonrésszel), ami 10 millát ér, lecseréled egy másik 10 millásra, amit felesbe birtokolsz a házastársaddal, akkor te is, meg a párod is fizet illetéket az 5-5 milla után.

hülye magyar! leverted a vörös csillagot 1989-ben. most mit siránkozol? a zsidók elveszik az inged gatyád!

@fairplay50:

"Persze sokkal jobb lenne semmilyen illetéket sem fizetni, na de akkor pl. miből finanszíroznák a földhivatali alkalmazottakat és a rendszert."

Pl. a különböző eljárási illetékekből, amit meg kell fizetni a különböző ügyek elintézésekor. Azokkal nincs is semmi gond, van cserébe ellenszolgáltatás.

A törvény szövegéből leginkább az állapítható meg, hogy az írója erősen zavart állapotban leledzett.
-nem ismeri a kivonás műveletet
-a törvény könnyen kijátszható
-könnyű találni olyan példát ami abszurd eredményre vezet

Inkább játszanának aknaszedőt egész nap, dupla fizetésért, azzal is jobban járnánk.

Ha csökkentem az ingatlan vagyonomat úgy, hogy egy részét eladom, akkor nem kell illetéket fizetnem, ugye? Nos akkor miért kellene, ha ugyanezt ingatlan cserével (adás-vétellel) oldom meg? Tulajdonképpen egy szarul megírt törvény miatt szívunk. A törvényhozónak egészen biztosan nem ez volt a szándéka. Ez abból is látszik, hogy ennek az értelmezésnek triviális és primitív egyszerű a kijátszása.

Ez csak a szokásos magyar módi. Hoznak a törvényalkotók egy köcsög jogszabályt (ami lehet, hogy a végszavazás előtt született meg fél órával, és épp így sikerült összeollózni a módosító javaslatokat). A jogász meg lelkesen elmagyarázza, hogy miért jó ez így.
Persze így kerek a történet Abszurdisztánban...

"Ez csak a szokásos magyar módi. Hoznak a törvényalkotók egy köcsög jogszabályt (ami lehet, hogy a végszavazás előtt született meg fél órával, és épp így sikerült összeollózni a módosító javaslatokat). A jogász meg lelkesen elmagyarázza, hogy miért jó ez így."

A dolog nem is újkeletű, és nem is magyar :) Teljesen egyetértek Veled, és arra emlékeztet, amikor az arab világban még kicsit máshogy mentek a dolgok, mint manapság. Akkoriban a világi vezetők, uralkodók egész sor a vallási dolgokban járatos tudóst, a korán "szakértőit" foglalkoztatták. Ezeknek az uriembereknek az volt a dolga, hogy az uralkodó bármilyen rendelkezést hozott, akkor arra megkeressék a magyarázatot a koránban. Persze, mondanom sem kell, hogy ügyes emberekről lévén szó, mindenre sikerült találni utalást, aztán ha szükség volt rá, akkor a szöges ellentétére is :)

Kalim és Szgyula! Azért hülyesget ne állítsatok! Ha a "kedvezménnyel" rosszabbul járnátok, természetesen nem KELL igénybe venni!

Egyébként aki valamit nem akar megérteni, az nem is fogja soha...

Miért, ha a készpénzvagyonomból veszek egy ingatlant akkor ezzel vagyont szerzek? Erre is kérjetek már indoklást :)

felejtsük már el a vagyonszerzést! VAGYONÁTRUHÁZÁS!!!!!!

Ki az a hülye, aki ebben az országban nem fillérre ugyanannyiért vesz házat, amennyiért eladta a 30 nm-es panelgarzonját ?! Hát nem tanultok ?!

Bármit csinál az ember a pénzével, a folyamatos körforgásban adóvá forgácsolódik.

Feltéve, hogy látja a mindenféle adóhatóság. Amit nem lát, azt nem adóztatja.

ez az amikor nem jól fogalmaznak egy törvényt, irány a tv ügyvédje!!!

v.I. !
A maradék rész eladásakor nem leszel illetékköteles?

Azt magyarázzam ár el nekem valaki, legyen olyan kedves, hogy miért van az, hogy ha eladok egy lakást 4 év után, 200 eFt-tal olcsóbban, mint amennyiért vettem és veszek egy drágább lakást, akkor a különbözetet miért az eladási árhoz számolják? Mivel én már 1x megfizettem a 200 eFt-tal nagyobb érték után az illetéket?
Tehát miért nem a régi vételi ár, és az új lakás vételi ára közötti különbözet számít?
Üdv,
Ted

Az EBH1999. 161 sz. eseti döntés szerinmt "az Itv. 19. § (1) bekezdése szerint a megszerzett vagyon forgalmi értékét akkor kell az illeték alapjául tekinteni, ha maga az Itv. eltérően nem rendelkezik. E felhatalmazás alapján az Itv. a lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illetékének mértékét szabályozó, cserepótló-vételre vonatkozó 21. § (5) bekezdésében az illeték alapjául nem a forgalmi értéket, hanem a törvény kifejezett rendelkezése folytán az értékkülönbözetet határozza meg. Arról azonban maga a törvény nem rendelkezik, hogy a forgalmi értékek különbözeténél a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékéből kell levonni az eladott lakástulajdon forgalmi értékét, vagy fordítva, tehát melyik szám a kivonandó és melyik a kivonó. Ugyanakkor a törvényalkotó is figyelemmel volt arra, hogy a két összeg különbözeteként olyan összeg is adódhat, amely nagyobb a megvásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél. Ezen esetben - az Itv. 21. § (6) bekezdésében írtak szerint - az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke."

A helyzet az, hogy a cserepótló vételre vonatkozó szabály a 21.§. (6) bekezdése szerinti kiegészítő szabállyal értelmes és alkalmazható, még ha nem is teljes szabatos ( Szabatos jogszabályokat az OMM idején írtak ) Egy 10 millió és 1 millió lakás cserénjéél az egymilliós szerző illetéke az egymillió után 2%, és ez meg is állapítható a jogszabályból, mivel a kiegészítrő szabály a cerére magára nem vonatkozik, így a negatív illeték alap ebben az esetben vetődik fel. Ebben az esetben ugyanis felmerülhet, az illeték alap - 9 milió lehet. Az ügy heléyes megoldása: -9 millió illetéke -460.000,-Ft, fizessen tehát a Magyar Állam, vagy szíveskedjenek jogban járatos személyek által jogszabályt alkotni.

Itt most ha jol ertem az a kerdes, hogy milyen matematikai muveletet takar az 'A es
B kulonbsege' jogi szoveg. Valaki (jogasz) leforditana egy matematikai muveletre es elmondana miert arra forditotta?

2003-as ügy után jogorvoslat? Jókor jut az eszébe...

Hogy kéne a dolognak kinézni a józan paraszti eszem apajján?
Adásvétel értékegyeztetéssel:
ügyfél 1 elcseréli 10 Millát érő lakását 6 Millát érőre, és kap még 4 Milla KP-t
ügyfél 2 elcseréli 6 Millát érő lakását 10 Millát érőre, és ad még 4 Milla KP-t

Kötelezettségek:
ügyfél 1 nem szerzett többlet értékű ingatlant, nincs illeték**, viszont a 4Milla KP után SZJA kötelezettsége van

Ügyfél 2 szerzett többlet értékű ingatlant, 4 Milla után illetéket fizet, viszont nincs SZJA kötelezettsége

**ahogy a blogot nézem ma a törvény sz*r értelmezése alapján ügyfél 1-nek is kell illetéket fizetnie a 6 Millás ingatlan után.

Deviáns. Az ügyfél 1.-nek lehet Szja fizetési kötelezettsége, de hogy mennyi az az eladott lakás beszerzési értéke és az eltelt idő határozza meg. Az illeték alap 4 millió Ft.

Az ügyfél 2. fizet 4. millió után illetéket, és vagyonvizsgálat.

Azon megy a balhé a kockáknál, hogy nem az van odaírva, hogy "A és B különbségének abszolút értéke", jól értem?

Yeto: Igen. VAGY azt kene irni, hogy kulonbseg abszolut erteke, VAGY azt kene irni, hogy ha A nagyobb mint B, akkor A-B, egyebkent nulla. Mert rohadtul nem egyertelmu a megfogalmazas. Termeszetesen ha hozzatesszuk az elso alaptorvenyt ("tobbertelmuen megfogalmazott jogszabaly eseten mindig ugy kell ertelmezni a szoveget, hogy az allam jarjon jol a polgar meg szivjon"), akkor ertelmezheto a torveny.

Mielott valaki azt mondana, hogy jozan paraszti esszel nezve is nyilvanvalo, hogy ott van az abszolut ertek: NEM IGAZ. Az erkolcsi hatter valami olyan, hogy ha gazdagodsz, akkor abbol dobj be valamit a kozosbe. Ha szegenyedsz, akkor kapj vissza valamit a kozosbe sajat penzedbol. Abszurditasig vive: Jozsi vesz 20 millioert lakast. Majd rajon, hogy tulvallalta magat es egy honap utan elcsereli egy 16 milliosra. Fizet illeteket 20+4 millio utan. Bela egybol 16 milliosat vesz es csak 16 millio utan fizet illeteket. Azaz lenyegeben ugyanoda jutottak el de az egyik masfelszer annyi illetekalap utan fizet. Ez valahol abszurd szerintem. Csak azt tudnam minek probalom magyarazni, akik nem akarjak a logikai problemat megerteni (es a jogbiztonsagit), azok ugysem fogjak.

Yeto: igen az abszolútérték kurva fontos és nem csak a kockáknak, hanem mindenkinek, aki elvégzett legalább négy osztályt az altalános iskolában. Az ugyanis tudja, hogy nem mindegy, hogy valaki tartozik vagy követel...

Azért megnéyném, hogy mit szolnál ahhoz, ha ugy is lehetne értelmezni az adótörvényeket, hogy ha az SZJA-nál az adóalapod negatívba fordul, akkor is adót kéne fizetned és nem 0-át írni a megfelelő sorba.

VIC20: azért jutott most az eszembe mert a sajtóban (igen én az indexet is annak tekintem) most jelent meg olyan értelmezese a törvénynek, ami nem megy szembe a józan ésszel (ellentétben azzal, mint amit az illetékhivatalok alkalmaznak és amivel engem annak idején elhajtottak)

Tudod mi jut eszembe erről a sztoriról?

Nálunk a huszonnégy éves titkárnőről kiderült illetve rájött, hogy évi hatvanezret fizet egészségpénztárba, ami után jár neki húszezer adókedvezmény. Amit három éve nem vesz igénybe, ugyanis nem bontja ki az egészségpénztártól érkező adóigazolásokat tartalmazó borítékokat, és ha kibontja akkor sem érti meg hogy mi az, és ha mégis, akkor sem adja le a bérszámfejtésen ahol az adóigazolását készítik, így három év alatt bukott hatvanezer forint adókedvezményt. Jól kib*szott vele az APEH, nem?

Persze aki nem akarja érteni a párhuzamot, az úgysem fogja.

szgyula példájára írtam a fentit, csak túl lassan.

"Azért megnéyném, hogy mit szolnál ahhoz, ha ugy is lehetne értelmezni az adótörvényeket, hogy ha az SZJA-nál az adóalapod negatívba fordul, akkor is adót kéne fizetned és nem 0-át írni a megfelelő sorba."

Nem értem miért keveritek folyton az adót az illetékkel, értetlenségből vagy ködösítésből?

Illetéket kell fizetni ha házat veszel. Ha drágát veszel akkor sokat, ha olcsót akkor kevesebbet, és bizonyos esetekben van kedvezmény. NINCS KÖZE AHHOZ HOGY TE MENNYIT GAZDAGODSZ, ÚGY AHOGY AZ ADÓNÁL. Igazságos hogy vannak közterhek? Igen. Igazságos a mértékük? Mindig lesz valaki akinek nem az.

"Azért megnéyném, hogy mit szolnál ahhoz, ha ugy is lehetne értelmezni az adótörvényeket, hogy ha az SZJA-nál az adóalapod negatívba fordul, akkor is adót kéne fizetned és nem 0-át írni a megfelelő sorba."

Lehet hogy kevesebb lenne a "veszteséges" cég?

mármint ha így működne a TA, bocs.

Yeto: ez csak egy közel analóg példa volt elvonatkoztatva attól, hogy a sarcot adónak vagy illetéknek hívják. Arra szerettem volna rámutatni, hogy annak, hogy valami pozitív vagy negatív igenis van jelentősége és nem lehet csak úgy szabadon cserélgetni a kettőt mert az káoszhoz vezet. Viszont, ha te ilzen szabadon helzettesíthetőnek tartod a pozitív és negatív fogalmát, akkor légyszives adj kölcsön nekem egy pár milliót és a jövö honapban meg kezdd el törleszteni a felém fennálló tartözásod.
Nekem nem lenne bajom a törvénnyel, ha azt mondaná, hogy minden vásárlás után illetéket kell fizetni. A baj ott van, hogy behoz egy kedvezményt, aminek a jelenlegi értelmezése ellentmond a fennálló matematikai szabályoknak.
Az is abszurd, hogy a kedvezmény olyan, hogy azzal esetleg rosszabbul járhat valaki és akkor nagy kegyesen megengedik neki, hogy ne vegye igénybe.

"Viszont, ha te ilzen szabadon helzettesíthetőnek tartod a pozitív és negatív fogalmát, akkor légyszives adj kölcsön nekem egy pár milliót és a jövö honapban meg kezdd el törleszteni a felém fennálló tartözásod."

Amint lesz, neked adok először :-)

"Az is abszurd, hogy a kedvezmény olyan, hogy azzal esetleg rosszabbul járhat valaki és akkor nagy kegyesen megengedik neki, hogy ne vegye igénybe."

Nem tudom, hogy ami egészen biztosan logikus ebben a káoszban (ha hátrányos a kedvezmény, akkor nem lép életbe), az most nálad miért nagy kegyesség. Nem kell kérni, ez automatikusan így van.

Willie, kar erolkodni. A regi informatikus bolcsesseget idezve: 10 fele ember van. Aki erti a negativ szamokat es aki nem.

Yeto: nem tűnt fel, hogy a hátrányos kedvezmény az egy oximoron? Maga az abszurd, hogy egyáltalán van olyan tv, amiben ilyen van.
De legalább abban egyetértünk, hogy a tv. egy nagy káosz. Egyébként igazad van, tényleg az egyetlen logikus dolog benne az, hogy a kedvezmény nem kötelezö, de ezt egy külön pontban szabályozni kellett. Ezért volt a "nagy kegyesen" kitétel, mert ha normálisan lenne megírva a dolog akkor arra a pontra nem lenne szükség.

Nem fogalmazol egészen pontosan, nem arról van szó, hogy a "kedvezmény" nem kötelező, mivel az alany nem választhatja meg, hogy igénybe veszi-e vagy nem; és én sem fogalmaztam egészen pontosan, mivel nem arról van szó, hogy "hátrányos a kedvezmény", hiszen a kedvezmény szót a törvény nem is említi; bizonyos helyzetekre meghatároz egy számítási módot, ami eltér attól, amikor egyszerűen a vásárolt ingatlan értéke alapján számítják az illetéket, ÉS HA EZ A MÁSIK MÓDSZER NEM ELŐNYÖS (VÖ KEDVEZMÉNYES) AZ ILLETÉKALANYNAK, akkor nem kell igénybe venni.

Ami lemaradt: ebben nincs önellentmondás (nálunk a negyedik osztályban így mondták magyarul az oximoront).

szgyula: aki tudja mi a kettes számrendszer meg a pozitív és a negatív, az már informatikus? csak nem a Gábor Dénesre jártál?

A fenébe megint elírtam: nem nem kell igénybe venni hanem nem ezt kell alkalmazni. Ma estére befejeztem mert már nem azt írom amit szeretnék.

Csak hogy tényeg eloszlassunk egy félreértést: az APEH Illeték Kiszabó Osztály (vagy valahogy így hívják ma az illetékhivatalt) automatikusan a 2%-6% illetéket szabja ki. A jelen posztban sérelmezett kedvezményt az eljáró ügyvédnek kell kérni az adásvételi szerződésben. Az APEH kiszámolja, hogy melyik esetben fizet kevesebbet, és azt szabja ki.
Más:
"peca1000 2008.06.26. 22:55:16
Miért kell illetéket fizetni?

Az egész illetébeszedést teljesen jogtalannak tartom.

Ja és 15 napon belül kell befizetni igen nagy pénzt, és ha részletenként akarod befizetni, még kamatot is számítanak fel rá."

Hát igen, közterhet fizetni mindig rossz, ez van. De ha ingatlant veszel, fel kell készülni, hogy 1-2 hónapon belül automatikusan jön az illeték, erre az ügyvédednek figyelmeztetnie is kell.
(érdekes, hogy pl. a gépjármű-illetékre senki sem hőbörög, csak erre. Persze, más arányok vannak összegben)
De élhetnénk anarcho-szindikalista közösségben is úgy, hogy majd kéthetente másvalaki gyakorolja a végrehajtó hatalmat, és akkor nem kell illetéket meg adót fizetni.

navégre...

Yeto: Nem, nem oda jartam (akkor meg nem is volt). Jartam ELTE-re, jartam hires USA egyetemre, voltam nemet akademianal (MPG) kutato, most az ELTE-n tanitok.

És benne van a kurrikulumban (szép magyar szóval) a vita tárgyához egyáltalán nem tartozó személyeskedés, mint tárgyalástechnika?

szgyula 2008.06.27. 23:03:47

"Willie, kar erolkodni. A regi informatikus bolcsesseget idezve: 10 fele ember van. Aki erti a negativ szamokat es aki nem. "

Nem bináris számokat akartál írni?

Yeto: Az egesz abbol indult ki, hogy megkertem a jogaszokat, hogy mondjak el hogyan (es miert ugy!) kell ertelmezni az 'A es B kulonbsege' jogi kifejezest. Erre le lettem kockazva, de valaszt azota sem kaptam. Ez nem vezet sehova...

Nem lettél lekockázva (bár a mi köreinkben ez pl nem derogatív kifejezés), azt kérdeztem csupán, hogy tényleg arról van-e szó, az-e a probléma, hogy nincs odaírva, hogy abszolút érték, holott a gyakorlatban úgy alkalmazzák, és arra utaltam, hogy ha igen, akkor ez némiképp kockaszemléletre utal szerintem.

Keshet: nem, eladaskor nem fizetsz illeteket. Na az b.szna meg be.

Yeto: Az Itv. 21. § (5) alkalmazását kérni kell, erről szól a (7) bekezdés, ha nem nyilatkozol akkor a megszerzett ingatlan forgalmi értéke után megy a 2-6%. Egyébként, az Itv. 87. § (3) még szankcionál is, mert "Ha a törvény 21. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a 21. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni."


Kedvezményt pedig nem kötelező biztosítani, ha alkalmazható, akkor a különbözet alapján megállapított illeték mindenképp kevesebb lesz, mint a teljes forgalmi érték utáni 2-6%, ha nem akkor marad az alap 2-6%.

Egyébként az EU jelzés miatt ciánt vennék rá, hogy nem kell sokat várni és megszűnik a " nagy probléma ", ez volt az Szja.-nál is, meg is szűnt a lakásszerzési kedvezmény. Szóval tippem szerint 2009-től, nem lesz se pozitív, se negatív különbözet, mindenki fizetheti az alap 2-6%-ot, vagy esetleg csökkentik a kulcsot és azt.

v.I "nem, eladaskor nem fizetsz illeteket. Na az b.szna meg be."

Nem olyan elvetemült ötlet ám ez. Jelenlegi gyakorlatból kiindulva, kb. az lenne az állami értelmezés, hogy volt mit eladnod, tehát volt miből megvenned, amit biztosan adócsalással tartottál meg. Azaz, vagyontárgyad értékesítése tulajdonképpen egyenértékű egy beismerő vallomással, tehát a hivatal által megbecsült forgalmi érték alapján SZJA-fizetési kötelezettség, plusz adóbírság és késedelmi kamatok.

Yeto: Igen, ez a baj. Termeszettudoskent nezve halal pongyola a megfogalmazas. Egy jogu szoveg meg ne legyen kritikan aluli. Nem csak elvont okbol, hanem azert is, mert errol parlamenti keviselok szavaznak. Kerdes, hogy felfogtak-e amikor szavaztak), hogy itt vagyonvesztes eseten is fizetni kell.

A törvény anno el lett cseszve, az illetékhivatal pedig ezt kihaszálja. Nekem a testvéremmel közösen van 2 db lakásunk, mind a kettő 50-50% tulajdonrészről szól. Az egyik lakás picit drágább.
Ha a tulajdonviszonyokat rendeznénk, akkor azt egy "értékkülönbözettel történő lakáscsere" nevű jogi módozattal tudnák megtenni. Ilyenkor nem kell adóznunk, azonban az illetéket ki kell fizetnünk. De nem ám úgy, hogy az fizet, aki a csere folytán ingatlanhoz jut, hanem úgy hogy veszik a két lakás értékének különbözetét, az alapján kiszámolják az illetéket, majd ezt a lakások értékének arányában szétosztják.

helyesen: csere folytán nagyobb értékű ingatlanhoz jut

hiszekenyur,

"Tulajdonképpen egy szarul megírt törvény miatt szívunk. A törvényhozónak egészen biztosan nem ez volt a szándéka."

Sajnos ahhogy látom, azoknál a törvényeknél, ahol valamilyen pénz beszedéséről van szó az állami költségvetés számára, nemigen lehet megtalálni az ésszerűséget. Ad-hoc módon, a bevételek növelése érdekében, szinte mindenre kivetettek már valamilyen adót, járulékot vagy illetéket.

A törvényalkotói szándékot sem tudom pozitívan értékelni, nem még a megvalósítást.

A kiskapukat viszont mindig óriásira nyitják, pl. az ingatlanátruházási illetéket (amely a magánszemélyeket és a cégeket is súlyja), olymódon nagyon egyszerűen játssza ki a teljes ingatlanszakma, hogy az eladási céllal létesített ingatlanok tulajdonlására "tulajdonló céget" alapítanak (a cég egyetlen egy célja, tevékenysége és szerepe az, hogy tulajdonosa legyen az adott ingatlannak), és az ingatlan soha nem fog a jövőben gazdát cserélni, csupán a céget adják-veszik, a cégadásvétellel így kerülik meg a vagyonszerzési illetékek megfizetését. És ha mindezt offshore céggel csinálják, akkor szinte semmilyen adót/illetéket nem tud az állam beszedni ezek után az ingatlanügyletek után.

Szerinted a törvényalkotó nem tud erről? Dehogynem...

A kókavilla szerinted milyen cállal épült cégként, ha a kóka maga akar ott lakni?

Ennek fényében gondold újra a törvényalkotói szándékot! :)

szgyula,

Szerintem a kivonási műveletek általad is leírt értelmezése a helyes a matematikában, és a magyar nyelveben is, nem látom be, hogy ezeket miért kellene másként értelmeznie a jognak.

Ha az A és B kölönbsége X, akkor a B és A különbsége -X (kivéve, ha A=B).

Kíváncsi lennék, milyen következtetésre jutnának a tanult jogászok, ha a törvényben B és A különbsége szerepelne.

Egyébként pedig az adó és járuléktörvények igazságtalanságánál már csak a különböző illetéktörvények igazságtalanabbak, amelynek első sorban a fentebb emlegetett átgondolatlan, párpolitikailag felülvezérelt, ad-hoc törvényalkotás az oka.

akira2: Ha mar szorszalat hasogatunk, akkor A=B eseten is igaz, elvegre -0=0. Sajnos ebbe meg informatikusok is beleszaladnak (egyes komplemens abrazolas a TCP/IP-ben). De a lenyeg: el van szurva a szovegezes. Ki kell javitani, nem kidumalni, hogy az ugy van jol.

Szerintem nem a szöveg rossz, hanem az, ahogyan magyarázzák a T. jogász urak és hölgyek, meg ahogy az illetékhivatali bürokraták alkalmazzák.

Ha valaki drágább lakást vásárol, mint amit eladott, fizessen a növekményért iletéket, rendben van.

Ha valaki olcsóbb lakást vásárol, mint a korábbi - pl. mert nyugdíjason már nem tudja/kívánja fizetni a nagy ház rezsijét és kisebbe költözne, a fennmaradó pénzzel pedig növelné a nyugdíjaskori jövedelmét, az is rendben van.

Ha ez a jövedelem adóköteles, mert nem lakott a régi házban még egy bizonyos ideje, az is rendben van.

De, hogy az ingatlan-vagyon csökkenése után is illetéket kellene fizetnie, az szvsz marhaság.

A postban is volt egy olyan mondat, hogy az illeték alapját a hivatal negatív számként határozta meg, ha valaki ez után pozitív forintösszeg illetéket kíván beszedni, az nem csak marhaság, de nagy fokú társadalmi igazságtalanság is.

Ha ez volt a jogalkotó szándéka, akkor az a jogalkotó más gazemberségekre is képes, mielőbb börtönben a helye. :)

akira2: Meg egy pontositas. Ha eladja es kisebbet vesz, az meg onmagaban nem jovedelem. Jovedelem attol lesz, hogy dragabban adja el, mint amiert anno vette a lakast. Na *az* jovedelem. Ha az inflaciot korrektul figyelembe vennek, akkor igazsagos is lenne.

Fentebb már elmondták előttem is, az illeték nem adó, nem a vagyongyarapodás keletkezteti, hanem a szerzés ténye. A jogalkotó szándékáról pedig annyit, hogy ha az értelmezést megerősítő LB döntés óta eltelt közel 10 évben akarta volna már rég módosíthatta volna az Itv.-t, ha nem ez lett volna a szándéka. De megsúgom, ez volt...

szgyula,

A kisebbet vesz helyett azt akartam írni, hogy olcsóbbat vesz, mert így nem érvényesítheti azt a jövedelaemadó kedvezményt, ami akkor járna, ha az eladásból származó jövedelmét egy másik ingatlan megvásárlására fordítja.

Így OK?

De nem ez a lényeg, hanem az, hogy a negatív illetékalapnak nem lehetne pozitív az illetéke. Mint ahhogy negatív jövedelemnek sem lehet pozitív jövedelemadója.

...és erre nem elfiogadható válasz ez, hogy de hát kétem az egyik egy jövedelemadó, míg a másik egy vagyonátruházási ill. vagyonszerzési illeték...

A logika egyiknél is, másiknál is hasonló kell legyen...

Kivéve, ha a jogalkotónak nem szándéka az igazságosság elvének érvényre jutása, kizárólag a sarc.

A jogalkotó szándékáról még kb. annyit, hogy volt egy korábbi - évszámra már pontosan nem emlékszem - LB döntés, ami arról szólt, hogy amíg az Itv. ben korlátozó rendelkezés nincs, addig kettő vagy több eladott lakás is beszámítható a kedvezménnyel, következő év jan. 1.-el életbe lépett a korlátozó rendelkezés...

...a szerzés ténye keletkezteti az illetéket, de a mérték kiszámításának elveinek igencsak hasonlítania kellene a jövedelemeadózás elveihez.

Mint ahogy a jövedelemadózást a jövedelem ténye keletkezteti, a mértékét azonban a jövedelem mértéke határozza meg.

Vagy lehet azt mondani, hogy vagyonátruházási eljárási illeték, amely független az eladott/vásárolt/megszerzett ingatlan értékétől, fix összegű, kizárólag a földhivatali nyilvántartási rendszer fennterthatósága indokolja fenntertását.

... bocs az utolsó mondat szóismétléséért!

Nem kell hasonlónak lennie, ha veszel egy kocsit, akkor is kell illetéket fizetni. Szó sincs róla, hogy a régebbi kocsid eladási árából vetted, vagy hitelből, volt -e hasznod a régebbi kocsid eladásából, és csak a különbözetet kellene kifizetned. Az egyetlen kérdés az, hogy mennyi a hengerűrtartalom, és ennyi. Fel sem merül a jövedelem kérdése, csak az, hogy vettél egy kocsit. Ugyanez vonatkozik ingatlanra, annyi különbséggel, hogy ingatlannál vannak kedvezmények, mint a Cspv., de ez egy kedvezmény, az annyira jóhiszemű jogalkotó, akinek a szándékát a "jogászok, illetékhivatalok felreértik" vagy ad, vagy nem, azt is megtehetné, hogy nem ad semmi kedvezményt.

OK, reszemrol le van zarva. Mint dworkin11 irja, a torveny annyira fercmunka, hogy az LB-nek kellett ertelmeznie. Remelem a szerzot valaki azota nekifutasbol hatson billentette -- jogosan. Az meg, hogy a jozan esz, erkolcs es ehhez hasonlo dolgok messze vannak a jogtol, az nem ujdonsag, azt kar ragozni.

Nem az Lb-nek kellett értelmeznie, korábban is ez volt az értelmezés, csak egy ügy jogorvoslati szintem az Lb-ig jutott, ahol megerősítették az értelmezést. És ugye nálunk nincsenek precedensek, de az LB-vel általában nem megy szembe senki.

dworkin11,

Érdekes, hogy az analógiákat (ingatlanszerzési illeték-jövedelemadó-gépjármű forgalomba helyezési - vagy vásárláskor felmerülő - illeték) úgy hasonlítod egymáshoz, vagy teszel köztük különbséget, ahogy éppen a kedved (érdeked) kívánja.

Az általam a jövedelemadó és ingatlan-átruházási illeték kapcsán felhozott analógia arra alapult, hogy mindkettő mértékének megállapítása valamilyen szinten arányos a jövedelem ill. ingatlanérték nagyságával.

Hogyan jön ide a hengerűrtalom? Nyilván nem lesz köze az autó értékének vagy a jövedelmnek ehhez, mivel egészen más az illeték mértékének meghatározása.

De, ha már ennyire ragaszkodsz az ingatlanszerzéshez kötött illeték és méginkább az ehhez tartozó kedvezmények, az ingatlanszerzés tényéhez való kötéséhez, akkor vajon milyen elvetemült jogalkotói szándék tartotta azt "igazságosnak", ésszerűnek és hosszú távon fenntarthatónak, hogy pl. ha 20M-ós ingatlan eladása és 20M-ós ingatlan vétele esetén 0 az illeték, míg ha 20M-ós eladás és 19M-ós vételnél már 0-nál nagyobb az illeték mértéke?

Mind a kettőnél megvalósul a vagyonszerzés, mindkettőnél megvalósul a vagyonátruházás, mégis kedvezőbb helyzetben van az, aki drágábbat vásárol, holott az alapelv az, hogy a drágább ingatlanra magasabb legyen az illeték, mint az olcsóbbra.

A matematika és a magyar nyelv szabályai szerint egyébként negatív az illetékalap, ha olcsóbbat vásárolsz, mint amit eladtál, a tanult jogászok egy része (tisztelet a kivételeknek) és a bürokraták mégis pénszerzési lehetőséget látnak ebben a jogszabályban az állam hasznára és az adófizető állampolgárok kárára.

"dworkin11 2008.06.30. 13:43:59
Nem az Lb-nek kellett értelmeznie, korábban is ez volt az értelmezés, csak egy ügy jogorvoslati szintem az Lb-ig jutott, ahol megerősítették az értelmezést. És ugye nálunk nincsenek precedensek, de az LB-vel általában nem megy szembe senki."

Hacsaknem az EU bíróságán keresne jogorvoslatot valaki az ésszerűtlen és igazságtalan szabályozás vagy szabályértelmezés miatt...

A hengerűrtartalom onnan jön, hogy mindkettő vagyonszerzési illeték( a vagyonszerzési illetékek közé tertozik az ajándék, öröklés, és a visszterhes vagyonátruházás), nem az illeték mértéke a lényeg, hanem az illetékkötelezettség, az ingatlan és gépjármű vásárlás is illetékköteles. Ehhez kapcsolódik egy mérték, gépjárműnél a hengerűrtartalom*18 ill. 24.-Ft, lakástulajdonnál a forgalmi érték 2 ill. 6%-a. Mindkettőt köteles vagy megfizetni, de amíg lakástulajdonnál csökkentheted a fizetendő illeték mértékét a kedvezmény alapján, addig a gépjárműnél nem, mert ott nem kapsz kedvezményt. És mint mondtam, ez egy kedvezmény, most van, és akinek eladott lakás van az kevesebbet fizet, mint alapból a megszerzett lakás után. De ahogy korábban mondtam, ez legalábbis szerintem meg sokáig már nem lesz. Külföldi ingatlan beszámítása szerintem kivitelezhetetlen, viszont az EU szerint ebben a formában sérti a EU-s normákat, a helyzet ugyanaz, mint az Szja.-nál,nem lesz ilyen kedvezmény. Max. csökkentik a mértéket, de beáll az " alapállapot", mindeni az alapján fizet, amit megvásárolt, függetlenül attól, hogy korábban adott - e el lakást, vagy nem, volt -e jövedelme vagy sem.

dworkin11: Elmondanad, hogy egy (szerinted) tokeletesen megfogalmazott jogi szoveget mi a turonak kell ertelmezni es azt miert kell az Lb-nek megerositeni? Tudom, megint kapok egy voros heringet majd.

"dworkin11 2008.06.30. 14:41:00
A hengerűrtartalom onnan jön, hogy mindkettő vagyonszerzési illeték( a vagyonszerzési illetékek közé tertozik az ajándék, öröklés, és a visszterhes vagyonátruházás), nem az illeték mértéke a lényeg, hanem az illetékkötelezettség, az ingatlan és gépjármű vásárlás is illetékköteles."

De igen! Épp a mérték a lényeg! A postban senki nem vitatta, hogy az ingatlan vásárlásánál illetékkötelezettség lép föl. A mértékét firtattuk, és itt teljesen indifferens, hogy a mértéket a kedvezmény határozza meg (azaz a kedvezmény joggyakorlata teljességgel ésszerűtlen és igazságtalan), vagy pedig maga az alapszabály.

A lényeg, hogy mely esetekben mennyit kell fizetni, ill. az, hogy - hamár kedvezmény is van a rendszerben - akkor az ne okozzon a fentiekben részletezett visszásságot:

Ha azonos áron veszek az illeték 0, ha olcsóbbat veszek, mint amit eladtam, akkor - habár az illetékalap negatív a törvény szövege alapján - mégis pozitív illetéket kell fizetni.

Szóval nem biztos, hogy a jogszabály rossz, csupán a jogszabályt az állam előnyére és az adófizetők kárára alkalmazó bürokrácia a "rossz".

Persze az is igaz, hogy ha egy jogszabály egyértelműbb lenne, kevesebb lehetőség volna azt helytelenül értelmezni....

Off.:

Sajnos az a tapasztalatom, hogy a "populáció 90%-a hülye" mondás igaz bármely szakterületre is, így a jogra is.

Jogászok dolgoznak a törvényalkotásban, az állami bürokráciában, a törvény előtti képviseletben, az igazság- (bocs') jogszolgáltatás területén is, így nem csoda, ha akad némi zűrzavar ezen a területen is...

De hát, ennek a 90%-nak is meg kell élnie valamiből...

A jelenlévők természetesen mindig a másik 10%-ba tartoznak, így tisztelet illeti Őket!

szgyula 2008.06.30. 15:02:07

Tökéletesen megfogalmazott jogszabály nincs, minden jogszabály általánosan van megfogalmazva, amit értelmezni kell. Ha sikerülne tökéletesen, minden esetre alkalmazhatóan megfogalmazni egy jogszabályt, akkor csak egy "automata" kellene, hogy cetlin kidobja az ítéletet.


akira2 2008.06.30. 15:38:27

Persze, hogy a mérték a lényeg, de a főszabály az, hogy mindenki fizet a szerzett ingatlan után, azaz pl. egy 8M forgalmi értékű lakás után 320000,- Ft illetéket, és itt jön be a kedvezmény, ha valaki 7 ill. 9M forgalmi értékű lakást adott el, akkor az illeték alapja 1M, a fizetendő 20000,- Ft, ami az alap 320000,- forinthoz képest kevesebb, de ez azon a tényan nem változtat, hogy ha a nem lenne a kedvezmény, akkor mindenki fizethetné a 320000,- forintot.

A gépjárműves hasonlat arra vonatkozott volna, hogy nem feltétlenül kell lennie kedvezménynek, a Cspv. hiányában alaphelyzetben is többet fizetne mindenki, mint akár negatív értékülönbözet esetében. A kedvezmény nem alanyi jog, amit minden jogszabályesetében alkalmazni kell. Szvsz megszüntetén a kedvezmények 90%-át adóban, illetékben persze csökkentett mérték mellett. Az állam ne vigyen el annnyi pénzem, a fennmaradó összegből meg majd én eldöntöm, hogy lakáshitelre, kocsira, nyugdíjra esetleg sörre akarok költeni.

dworkin11: Értem én amit mondasz, de te is értsd meg, hogy nem azzal van a baj, hogy illetéket kell fizetni, hanem azzzal, hogy van egy teljesen egyértelmű szöveg, de azt úgy "értelmezik", hogy az ellentmond a jelenleg hatályos matematika szabályainak.
Ha az lenne a tv.-ben, hogy nincs semmiféle kedvezmény, minden ingantlan után fizetni kell x%-ot akkor ok. De ha már egyszer beletesszük a törvénybe a kedvezményt és előírjuk a számítási módot, akkor azt ne értelmezgessük, hanem alkalmazzuk úgy, ahogyan azt kell, és ahogyan azt általános iskola 2. vagy 3. osztályában magtanultuk.

Ennél jobban már nem tom magyarázni,még ha nem is értek vele egyet, de így van, ez is marad. Bár nem hiszem hogy sokáig...

Ezen az egészen csak azért rágjátok a gittet, mert még alig valaki foglalkozott az Szja tv. 2008-as módosításával a lakáseladásokat illetően. Majd amikor azt kezditek számolgatni, hogy három különböző időpontú ráépítésnél hogyan kell megosztani a bevételt a szerzések arányában, na akkor majd elfelejtitek a matematikát és szidjátok a jó édes felmenőit a tisztelt jogszabály-fogalmazóknak. És boldogok lesztek, hogy az Itv. milyen végtelenül egyszerű. Most még.

Urak, kérdés!
Mennyi idő alatt érkezik meg az illeték kiszabását tartalmazó határozat? Több mint négy hónapja vettük meg a lakást, azóta semmi...(nem mintha hiányozna)

Üdv!


Az igazi Trebics 2008.06.26. 19:14:08
> Ha eladod a házad 20 millióért, és veszel egyet
> 10 millióért, akkor marad egy csomó cash-ed,
> mi ez, ha nem vagyonszerzés?

Már bocsánat, régtől ismerjük egymást (legalábbis fórumokról) de most mit is beszélsz ???


Ha van 20 milkód, és nincs kocsid ... aztán lesz 18 milkód a bankban plusz egy 2 milkós autód, akkor mikor vagy "vagyonosabb", az autóvásárlás előtt vagy után ... ???

Ha veszel még egy lakást is 10 milkóért, és lesz lakásod, kocsid és 8 millád a bankban, akkor vagyonosodtál vagy sem ?

Ha a 8 millád feléért veszel részvényt, kötvényt vagy törtaranyat, ettől vagyonosabb leszel vajon vagy sem ?

... Szóval az, hogy ki miben tartja a vagyonát, az kurvára mindegy ... a vagyon összértéke nem változik.

Idők során persze változhat, az autó elértéktelenedhet, az ingatlan (vagy értékpapír stb) ára nőhet vagy csökkenhet ... ez már esetleg lehet "gazdagodás". De a vásárlás pillanatában nem történik ilyesmi.

***
> Arról nem is beszélve, hogy a 20 millás ház amikor x éve
> a tulajdonodba került mennyit ért?

Amikor 20 éve vásárolta a gazdája, mennyi kolbászt, mennyi tejet, mennyi kenyeret vehetett volna akkori áron abból a pénzből amiből vette ?

Mer ha eladáskor az jön ki, hogy utóbb kevesebb kolbászra stb. fussa abból a zséből, amit érte kapott, akkor akár vagyonvesztésként is felfoghatjuk a történteket. Nemde ?!

***

bye
Sics

21.§ (5) bekezdés szerint: ….az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete..
A törvény szövege egyértelműen meghatározza a kisebbítendőt és a kivonandót.

a a vásárolt lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értéke,
b az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értéke

A különbséget a matematikában a kivonás műveletével végzik.

a-b (kimondva: a és b különbsége vagy különbözete)

Ha b>a az eredmény negatív szám lesz! Mivel az illetékhivatal alanyi jogon illetékmentes, sajnos nem fizethet illetéket annak a lakás vásárlójának aki kisebb forgalmi értékű lakást vett! :)

A valós számokra értelmezett összeadás és szorzás kommutatív a kivonás és az osztás nem kommutatív!
Az összeadás kommutatív tulajdonsága: minden A, és B valós számra igaz az, hogy (a +b =b +a) az összeadandók felcserélhetők.
A szorzás kommutatív tulajdonsága: minden A, és B valós számra igaz az, hogy (a*b =b*a) a szorzat értéke nem fog megváltozni, ha a tényezőket felcseréljük.
A kivonás nem kommutatív, azaz a kisebbítendő és a kivonandó nem felcserélhető (a-b ǂ b-a)!
Az osztás esetében az osztandó és az osztó nem felcserélhető (a:b ǂ b:a), az osztás sem kommutatív!
A kivonás nem kommutatív művelet, tehát a kisebbítendő és a kivonandó nem felcserélhető!

Az illetékhivatal teljesen önkényesen alkalmazza „a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete” helyett „a két összeg különbsége” gyakorlatot, így téves eredményre jut!

Helyettesítsük be az ingatlantörvény (6) bekezdés szövegébe az „(5) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet” pontos szövegét!

Ha a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

a-b>a feltétel csak akkor lehet igaz, ha
a b azaz, az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értéke negatív szám – ami a valós számok halmazában nyilvánvalóan képtelenség!
Ha a terheket figyelembe lehetne venni, akkor b lehetne negatív szám (pl. az eladott lakástulajdonon lévő hitel összege meghaladná a lakás forgalmi értékét)! (ma már ezt is könnyű elképzelni! L)

@Tóni bá\':
Az erre az okfejtésre alapozott pert jogerősen elbuktam! Fizethetem az eljárási illetéket és az APEH-nek a perköltséget!
Indoklásban szerepel:
"Miután az adott jogkérdést nem lehetett és nem is lehetett matematikai műveletre lefordítani, és ebben a megközelítésben a jogértelmezés is tévesnek bizonyult, mint szügségtelent a megyei bíróság mellőzte a felperesi bizonyítási indítványt!" - ugyanis azt, hogy rendeljenek ki szakértőként egy matematika tanárt!
"Itt egyértelműen jogkérdésről van szó, a felperes szemben a kialakult bírói gyakorlattal és a jogalkotó tényleges szándékával próbálta a saját értelmezéseként mintegy az illetékmentesség alá tartozóként elfogadtatni az általa vásárolt, illetve eladott lakás ingatlan ügyleteket. Ha elfogadnánk felperes álláspontját, ebben az esetben az illetékmentesség címszó alatt kellene megtalálni azt az esetet, amikor kimondja a jogszabály, hogy visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes az az eset amikor valaki az eladott ingatlanához képest kisebb értékű ingatlant vásárol."
Szóval a kivonás szabálya ebben a törvényben nem érvényes!
Mehetek a Legfelsőbb Bíróságra ügyvéddel, utána Strasszburgba - ha lenne rá energiám!

ingatlanon levő teher csak az, mait a törvény annak ismer el. nem az, amit az ember annak gondol. a hitel csak akkor teher, ha azt elismeri a törvény. és nem ismeri el szerintem.
igen helyesen irat az ítélet, hogy jogkérdésről és nem matematikai feladványról van szó, azonban az illetékmentesség butaság, hiszen ha jól értem, az illetékalap "kilövésére" kívántál játszani, ami nem ment.
egy dolgot kell tudni, ez az illeték nevű adó, nem a tényleges vagyonszerzésre vonatkozik, vagyis nem kell a korábbihoz képest nagyobb vagyonhoz jutni, arra kell fizetni, ha szerzel valamit, ezért is tök felesleges a valós vagyongyarapodás matematikai szépségein merengeni.
szerintem az illetékre nincsenek közösségi szabályok, és egy igen drága ügyvédet megfogadni ahhoz, hogy egy jól megírt beadványod legyen, ennek esélye Bp-en 50:8000, márha igaz, hogy 8000 ügyvéd van a székesben.

@waterman:
amennyiben a jogszabály egy számítást ír elő illeték-meghatározási alapként, akkor igen célszerű, ha a matematika alapjait nem borítja fel.

magyarán: ha kétértelmű, akkor szar a jogszabály. törvényalkotási műhiba.

@mcs: Szerintem a jogszabály egyértelmű!
A kivonás szabálya egyértelmű!(lásd:2009.03.20 bejegyzést!)
Az a baj, hogy az Illetékhivatal téves értelmezését egy bíróság átvette és értelmezte, azóta minden bíróság ehhez igazodik!
A jogi szakirodalomban a táblabíró 10 évvel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy a törvény "szerencsétlen megfogalmazás".
Azóta többször változott a törvény, de a szerencsétlen megfogalmazást nem javították!
Gondolj bele: ha minél kisebb értékű lakásingatlant veszel mint amit eladtál annál magasabb illetéket kell fizetned! Hol itt az a kedvezmény amit a jogalkotó tervezett?

@Tóni bá\':
ha egyértelmű lenne, akkor nem vitatkoznánk róla.

@mcs: „a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete” nem egyenlő az eladott és vásárolt lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékével csak azért, mert mindenképpen illetéket kell fizetni!
Nem mindegy! Általános iskola 4. oszt!

@Tóni bá\':
tényleg nem érted.
a jogalkotó szándékát nem fejezi ki pontosan a törvény, ezért kétértelmű.

nem azért, mert a szövege több értelmezést is lehető tesz (egyébként azért is)

Ha a jogalkotó szándékát nem fejezné ki, akkor már régen (több, mint 10 éve) módosította volna!
Miféle kedvezmény az, mely az Illetékhivatal és sajnos a bíróságok felfogása szerint is akkor a legkedvezőbb (0 Ft az illeték), ha pontosan olyan értékű a lakásingatlan, mint az értékesített és akár drágább, akár olcsóbb egyre csökken a kedvezmény!
Örkény egypercese szerint:
Elcserélném Jolio Curie téri kétszobás, D-i fekvésű, összkomfortos lakásomat - Jolio Curie téri kétszobás, D-i fekvésű, összkomfortos lakásra. :)

@Tóni bá\':

hungaricum.

lehet, hogy felvesszük a harcot...