Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Eltűnt apa eltartása

2010. április 29. - zugügyvéd

Az alábbi levél sajnos eléggé mindennapi helyzetet mutat be, még ha nem is közismert ez a jogintézmény. A szülői érdemtelenséget nehéz bizonyítani, a tartásra kötelezettnek kell minden állítását igazolni. Ha talál még erre ilyen időtávlatból tanukat.

Tisztelt Zugügyvéd,

Apám elvált Édesanyámtól még 2 éves koromban, azóta nem tudok róla semmit. Tartásdíjat nem fizetett soha, és engem jórészt a nagyszüleim neveltek. Most, 40 után kaptam egy felszólító levelet egy Észak-Magyarországi kisváros önkormányzatától, hogy mint leszármazó, tartásra kötelezett vagyok, apám ugyanis egy önkormányzati intézményben került elhelyezésre, és a nyugdíja nem fedezi az ellátás költségeit. Mit tehetek ilyenkor? Minimálbért kapok egy ügynöki munkáért,  nem is tudnám a kért összeget megfizetni.

Válaszukat előre is köszönöm:

KL

90 komment

Birtoksértés-e a pilótaterror?

2010. április 28. - zugügyvéd

A Zugügyvéd pilótaként is tudja, hogy a repülésnek megvannak a szigorú szabályai,  és pilóta gyermekeként arra is emlékszik, milyen volt felnőni Kecskeméten a reptéri lakótelepen a leszálló MIG-ek alatt. 


Tisztelt Zugügyvéd!

Azért írok Önnek, hogy segítséget kérjek a magam és még több ezer halásztelki, tököli, szigetszentmiklósi lakos nevében, hogy megtudjuk milyen lehetőségeink vannak annak érdekében, hogy egyszerűen nyugodtan élhessük mindennapjainkat anélkül, hogy el kellene viselnünk napi rendszerességgel, reggeltől estig, a fejünk felett repkedő 2-3 műrepülő pilótát, akik szó szerint terrorizálják a környező lakosságot, miközben itt, a Tököli repülőéteren szórakoznak.

A repülőtér közvetlen környezetében több idősek otthona, iskola, óvoda, orvosi rendelő és temető is található, nem beszélve a lakóházakról, melyekben sok olyan ember lakik, aki éppen a csend és nyugalom reményében költözött ki a nagyváros zajától távol.

A fórumokon, gyűléseken sokszor már lincshangulat alakul ki, de tenni, mi hétköznapi lakosok, nem tudunk semmit, vagy legalábbis nem tudjuk mit tehetnénk a saját védelmünk ügyében.

Szíves engedelmével mellékelnék egy szemléltető képet is a teljesség igénye nélkül:
http://www.szigethalom.net/images/a2-_-0.gif

Remélve válaszát,
Köszönettel: H.I.

279 komment

Fű alatt átvett hitel

2010. április 23. - zugügyvéd

A Zugügyvéd ezt a posztot azért teszi ki leginkább, hogy az alábbi konstrukcióval inkább senki se próbálkozzon, mert nincs olyan jogi biztosíték, ami mindkét felet megvédené.

 

Tisztelt Zugügyvéd!


A barátom házát szeretném megvenni,de olyan módon,hogy a házára felvett hitelét én fizetném tovább.


Természetesen csak egymás között tudunk írni valamiféle ügyvédi papit mivel a hitelt a bank nem írja át más névre.


Mi az,amire mindenféleképpen figyeljünk oda,mit írjunk bele a "szerződésbe" ,hogy senki ne tudja a másikat megkárosítani és mindenki jól járjon?


Köszönöm válaszát!

Üdvözlettel:
K.S.
 

27 komment

Biztonságos-e az ügyvédi letét?

2010. április 22. - zugügyvéd


Bár naivnak tűnik a levélíró kérdése, sokan nincsenek tisztába az ügyvédi letét mibenlétével, amin nem segítenek a sikkasztó ügyvédekről szóló híradások sem. A válaszadás lehetőségét – mint általában – a Zugügyvéd a kommentező kollégákra engedményezi.


Tisztelt Zugügyvéd,


Adás-vétel ügyletben  valószínű  ügyvédi díjat kell majd letennem Még sohasem volt erre a lépésre szükségem.. Néhány 100 ezer forintról van szó de  nem szeretném ha átvernének. Mire figyeljek,mivel  húzhatnak be a csőbe? Van erre valami nyomtatvány vagy a helyszínen írnak egyet, Esetleg tud valaki nyomtatványt küldeni hogy néz ki?
 

26 komment

Zártkapus lakásszövetkezet

2010. április 21. - zugügyvéd

Első olvasatra nem egy egetverő problémáról szól az alábbi levél, de a levélíró érveit elolvasva tényleg rendkívül kényelmetlen lehet a lakók döntése. Főleg, hogy egy lakásszövetkezet sokkal bonyolultabb jogi konstrukció mint a társasház.


Kedves Zugügyvéd!

Az alábbi kérdéssel/problémával fordulok hozzád:

Adott egy 4 emeletes, 19 lakásos lift nélküli szövetkezeti ház. A társasház bejárati ajtaja régi, mágneszáras, a kaputelefon gombjának a megnyomásával lehet kinyitni. A benne lévő zárbetétek ócskák, ennek köszönhetően a kapu is gyakran elromlik. A házban laknak olyan kedves lakók is akik mindenkit beengednek aki becsönget, az utóbbi időben 3 betörés is történt (a bejárati ajtó mindkét esetben vállal is benyomható volt, nem biztonsági ajtó - egy esetben pedig a teraszajtón keresztül mászott be a betörő).

Erre hivatkozva az új ajtó kiválasztásakor a lakógyűlésen jelenlévők (ha jól emlékszem 19-ből 10 lakás) többsége (7 lakás) azt mondta, hogy ne legyen mágneszár, mindenki nyissa kulccsal a bejárati ajtót - akkor is, ha a 4. emeleten lakik. Az új ajtót egyébként mi is aláírtuk - mindőssze azt a tényt felejtették el kiírni, hogy ez már nem lenne mágneszáras.

A gond csak az, hogy a 4. emeleten pl. 2 idősödő család lakik, mi (két nagyon pici, egyedül fél percre sem hagyható gyerekkel) plusz még egy lakó aki soha nincs itthon. A többi emeleten is laknak idősebbek - csak ugye nyílt szavazás volt, még az aki az elején a mágneszárra szavazott az is nyúllá változott a szavazás végére így jött össze a 7 szavazat a mágneszár leszerelése érdekében (csak a 4. emeletiek tiltakoztak továbbra is).

A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mit tehet az ember? Az egy dolog, hogy ezzel a 4. emeleti lakások értéke lezuhan - azok részben eladhatatlanná válnak (hiszen az összes vevőjelölthöz le kell szaladni - ami azért igencsak rossz bemutatkozás - a kutya sem fogja ezek után megvenni - főleg, hogy a szomszédos házak mind mágneszárasak), az pedig a másik, hogy ha pl. valakihez mentő/orvos jön akkor az nem fog tudni hozzá bejutni - vagy ha be is jut, komoly késéssel (ha végigcsöngeti az összes lakót amíg nem talál egyet aki hajlandó lemenni és beengedni - ami nap közben elég kérdéses - aki itthon van azért van itthon mert öreg).

Tudom, hogy máshol is megoldják ezt a szitut, pont ezért kiemelném, hogy ebben a házban eddig mágneszár volt, a lakók is ebben a tudatban vásároltak itt lakást (akár idősebb korban is) - a környékbeli házak is mágneszárasak. Ez azért igen komoly biztonságérzetet adott, ha csomagot hoztak se kellett érte lemenni, pizzát is rendelhettünk (pl. amikor egyedül voltam itthon a gyerekekkel) - ennek most vége. Tudom, nem kell mindig pizzát rendelni de néha bizony életmentő. Az orvos méginkább.

Az egyik lakó elkottyantotta, hogy fel lehetne szerelni olyan zárat amivel a 4. emeleten lakók gombnyomással is ki tudnák nyitni az ajtót - persze saját költségre ami többszázezer Ft is lehet. Ezt természetesen nem állnák a lakók - hiszen kit érdekel, hogy a felsőbb emeleteken is laknak. Persze ebbe megint csak bele kellene az összes lakónak egyeznie - ami lássuk be, lehetetlen.

Mit lehet ilyenkor tenni? Ahogy írtam, szövetkezeti lakásról van szó így a végső döntés a szövetkezeté - ha perre viszi az ember (bár nem tudom, hogy lenne-e mire hivatkozni) akkor is a szövetkezet lenne a másik fél. Megteheti egy lakóközösség, hogy a lakóközösség egy részének ilyen szinten lerontja az életminőségét? Csak mert szerintem az, hogy valaki innentől kezdve csak a szerencsében bízhat ha pl. nap közben orvos kell neki az igen komoly életminőség romlás. (Az én esetemben arra hivatkoztak, hogy olyan fiatal vagyok még, miért ne tudnék lerohanni és kinyitni - persze, le tudnék, két esetben. Ha a gyerekeket arra az időre egyedül hagynám a lakásban vagy pl. télen kb. fél óra öltöztetés után a hónom alatt lecipelném őket csak azért, hogy beengedjem pl. a postást aki ajánlott levelet hozott.). A kulcs ledobása se megoldás, az max. azoknál működne akiknek utcára és nem a bokrokra néző lakása van.

Előre is köszönöm a segítséget!
K.

Ui: a megoldás egyébként az lesz, hogy a kedves nemmel szavazó lakókhoz csöngettetjük majd be a látogatóinkat. - de ha senki sincs otthon a többi lakónál akkor szívás van, nincs olyan futár aki megvárná amíg én lecammogok a két felöltöztetett picivel (gyerek nélkül nem merek - elég néhány perc és ott a baj - ahhoz már nagyok, hogy járókába rakjam őket - főleg ha épp betegek és az orvosra várok).
 

85 komment

Tagdíjakat perlő Iparkamara

2010. április 19. - zugügyvéd

Az alábbi levél szerint az Iparkamara is a parkolási társaságok nyomdokaiba lépett. A kötelező kamarai tagság eleve nonszensz volt, de az már tényleg figyelemreméltó, hogy utólag is vegzálják a tagként besorozott cégeket.


Tisztelt  Zugügyvéd!
 
Segítséget szeretnék kérni, mert valamit nagyon nem értek.
Van egy Bt-m ami több mint 10 éve nem működik, azaz csak papíron létezik, árbevétele nulla forint. Pár napja kaptam egy bírósági végrehajtási lapot miszerint foglaló járt nálunk (otthon voltunk de nálunk nem csengetett senki) és végrehajtást akart csinálni. A Pest megyei kereskedelmi és iparkamara tagdíj elmaradását akarta behajtani.

A kérdéses tagdíj időszak 2000.11.01-től 2005.07.31-ig. !!!!!!!

Tudomásom szerint 2000.10.31-től nem kötelező a gazdasági kamarai tagság, így nem értem hogy milyen jog alapján akarnak behajtani rajtam elmaradt tagdíjat. 2000 előtt nem volt választási lehetőség, kötelező volt a tagság. Ez 2000-ben megszűnt. E törvény meghozása után én úgy értelmeztem, hogy mivel a tagság nem kötelező így ha nem fizetek tagdíjat akkor automatikusan kizárnak, vagy legalább értesítenek, hogy nem fizettem tagdíjat és ez kizárást vonhat maga után.

Tudomásom szerint a tagdíj nemfizetés a tagság megszüntetését vonja maga után, így azt sem értem, hogy milyen alapon követelnek 5-10 éves dolgokat. Itt nem érvényes az általános elévülési idő az 5 év?  Az állítólagos elmaradásom 4200 Ft + kamat.

 A foglalási jegyzőkönyv is zavaros.
4200 Ft tőke
3583 Ft kamat
1008 Ft perköltség és kamat  
1560 Ft egyéb költség    (milyen egyéb költség?)
3000 Ft áll. illeték
5000 Ft készkiadás   (ezt nem értem)
4000 Ft munkadíj
2000 Ft ktg. átalány  (milyen álltalány? )
1335 Ft jutalék  (még nekem kell jutalékot fizetnem a munkadíj felett? )

Összesen így a 4200Ft helyett már 25.686 Ft-ot követelnek rajtam.
A legszebb az egészben az, hogy mi nem kaptunk semmiféle levelet az iparkamarától, sem a bíróságtól, sem a végrehajtótól erről a tartozásról. Visszanéztem az évtizedek alatt összegyöjtött leveleket és azok között sem találtam semmiféle értesítést és nem is emlékszem rá, hogy valaha is értesítettek volna a tartozásról. Így most egyből a végrehajtással kell szembesülnöm.

A Bíróság 2009,04,21-én érkeztette a beadványt, 2009 április 20.-án volt a tárgyalás amire nem hívtak meg minket. A végrehajtó 2009,06,19-én kapta meg a bíróságtól a határozatot és csak most 2010,04,09-én kaptam kézhez az első levelet. A Bírósági határozaton van egy rubrika : "A végrehajtást kérő kéri-e, hogy a végrehajtó a végrehajtási lapot postán kézbesítse az adósnak " itt a NEM szó van beixelve, azaz itt is látszik, hogy nem értesítettek semmiről. Ezt ilyen egyszerüen megtehetik?

A végrehajtó a végrehajtási jegyzőkönyvre ráírta, hogy "a megadott címen senki nem volt otthon", ami nem igaz, mert a feleségem állandóan otthon tartózkodik. Nagy valószínűséggel nem is volt kint nálunk végrehajtani csak postán küldte el a levelet.
Máshol egy kicsit már utánaérdeklődtem, hogy mégis hogyan gondolják ezt. Ők hívták fel a figyelmem arra hogy a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagdíjfizetési feltételei eléggé tisztességtelenek.

Idézet a PMKIK tagdíjfizetési szabályzatából.


"III.
 

A tagdíjfizetés elmulasztásának következményei
14.Tagdíjfizetési kötelezettség, illetve a tagdíj megállapításához szükséges
adatközlés elmulasztása esetén a kamara határidő tűzésével szólíthatja fel
a tagot a teljesítésre. Az adatközlés elmulasztása az Alapszabályban
meghatározott jogkövetkezményeket (tagsági jogviszony szüneteltetése,
végső esetben kizárás) vonja maga után, de nem jelenti a tag törlését a
tagnyilvántartásból. A tag elnevezésének, székhelyének be nem jelentett
változása miatt, vagy a mérlegadatok kamara által közigazgatási szervtől
illetőleg a cégnyilvántartás adataiból történő adatszolgáltatás igénylésének
költsége a mulasztó tagot terheli.
 

 

15.A kamarai tagsági jogviszony a kamarai törvény alapján jön létre és nem a
polgári jog hatálya alá tartozó szerződés. A meg nem fizetett tagdíj
azonban a nem teljesítő taggal szemben polgári jogi úton érvényesíthető
követelésnek minősül. A tagdíjhátralék után késedelmi kamat és a
költségek érvényesíthetők. Tagdíjtartozás a Ptk. szabályai szerint évül el.
16.A tagdíjfizetés alapjául szolgáló adatközlés elmulasztása esetén a
fizetendő tagdíj összegét a kamara a rendelkezésre álló adatok alapján
becsléssel állapítja meg. Évenkénti tagi adatszolgáltatás hiányában a
tagdíj az előző adatszolgáltatás alapján több éven keresztül is
megállapítható. A becsléssel megállapított tagdíj összege a hiteles
okiratok bemutatását követően korrigálható.


Idézet az alapszabályukból:


15. Megszűnik a kamarai tagság, ha

b.) a gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal a
tagsági viszonyt kilépéssel megszűntetheti. A kilépés szándékát a
kamarához intézett, cégszerű aláírással ellátott levélben írásban kell
bejelenteni. Tagdíj hátralék nem eredményezi a kamarai tagsági
jogviszony megszűnését. Tagdíjfizetési kötelezettség a tagsági
jogviszony időtartamára fennáll.

 

A főtitkár az elnökségnél kezdeményezheti annak a tagnak a kamarai
tagnyilvántartásból való törlését, aki tagdíjfizetési (a tagdíj megállapításához
szükséges adatközlési) kötelezettségének egy éven túl nem tesz eleget és
mulasztását – ismételt felhívás ellenére – a felhívásban megjelölt határideig
nem pótolta. A törlésről az elnökség egyszerű szótöbbséggel határoz. A
tagot a tagsági jogviszony fennállásának időtartamára tagdíjfizetési
kötelezettség terheli.

 

Még egy helyen szerepel, hogy:

 

Az adatlapnak a gazdálkodó szervezethez történő megküldése első felhívásnak minősül.
 

 

Tehát lehet, hogy nem küldtek fizetési felszólítást, de a bevallási adatlap megküldése is felhívásnak minősül... rafinált. :) Én semmiféle adatlapot nem kaptam tőlük, tehát ez a rész nem érvényes rám) Az is egyértelmű, hogy a kamara is sorozatosan hibázott, hiszen 2000 óta nem kaptam tőlük semmiféle levelet, sem felszólítást, sem adatszolgáltatásra felszólító adatlapot. Azaz semmit.

 

A kiemelésekből is látszik, hogy mindez - lévén feltételes mód - csak jogosultság a kamara részéről, nem kötelesek felszólítani, és kizárni sem (automatikusan). Azonban mindaddig míg ki nem zárnak (vagy ki nem lépek), a tagdíjat megállapíthatják, úgy hogy az már nem kötelező, ráadásul végrehajtóval is behajthatják. Úgyhogy számíthatok rá, hogy majd (szépen betartva az ötéves elévülési határidőt jövőre majd küldik a 2006-os tagdíjra vonatkozó követelésüket. :) Ráadásul nem is szüntethetem meg a tagságomat csak az év utolsó napjára szóló hatállyal.

 

Ezek után már tiszta előttem, hogy fizetnem kell mint a kismalacnak, ezt jól beszoptam. Már csak azt kellene tudnom, hogy a végrehajtást hogyan tudom elkerülni mert az ugye újabb bukta lenne anyagilag. A bírósági határozatban és a végrehajtási lapon sem szerepel sehol egy számlaszám illetve csekket sem küldtek, így most fogalmam sincs, hogy hova kell befizetnem az összeget. Esetleg a kamarának, akik majd 1-2 év késéssel értesítik a végrehajtót, hogy ugye már nem kell végrehajtani, vagy a végrehajtónak kell fizetnem, arról meg a kamara hogyan szerez tudomást...

 

Milyen jogállamban élünk, ha ezt megtehetik velünk, milyen ellenlépéseket javasoltok? Esetleg forduljak panasszal a PSZÁF-hoz?
Üdvözlettel K.G.
 

17 komment

Lenyúlta a lányom az örökségem

2010. április 16. - zugügyvéd

Az alábbi ügyben igencsak bizarrnak tűnik mind a hivatkozott ítéletindoklás, mind a lány nem túl korrekt húzása az apjával szemben.

Elhunyt Édesanyám lakásának értékesítésénél elkövettem azt a hibát, hogy egyetlen lányom számlájára kértem az vételár utalását, mivel volt feleségemmel igen rossz viszonyba - akkor még - egy lakásba élve, így láttam "biztonságba" a pénzem.
Kérem olvassa el, amit a Fővárosi Bíróság írt a per elején Nekem.
 
Amennyiben a lakás eladásából származó vételár vonatkozásában Ön és lánya között semmiféle megállapodás nem volt a vételár megtartásával, felhasználásával, stb. kapcsolatban és lánya a folyószámlájára utalt összeget felszólítás ellenére sem hajlandó Önnek, mint az összeg jogosultjának átadni, úgy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény361. §-ának rendelkezésére figyelemmel az összeget lányától a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint, tartozás címén követelheti vissza bírósági eljárás keretében.
 
Nos, a BKKB, Dr ……….. bírónő ezt másképp látta.


Ítéletében a bankszámlára utalás tényét - az ajándékozás létrejött - kategóriájába sorolta, annak ellenére hogy személy szerint az utolsó percig is ennek ellenkezőjét állítottam, mert nem ezért történt az utalás.
Nos  a lényegre térnék. Anyagi lehetőségeim igen korlátozottak. Ezért kaptam meg a költségmentességet.


Éppen ezért meglepő, hogy a bírósági végzésben 15 napon belül fizessek az alperesnek 312.000 Ft-ot perköltség címen.


Ahogy Én tudom a vesztes fizeti a számlát, még ha a bíróság 5.000,000 Ft-ot( mely Édesanyám halála miatt Rám maradt ingatlan eladásásból származó örökségem) is elítélt tőle az alperes javára. Jelen esetben a saját lányomnak.
Kérdezem Önöket, és lényegében ebben kérem hathatós válaszát, miként tudnám megoldani ekkora költség megfizetését 80.000 Ft nettóból, és hogy ne legyen minden egyszerű, feleségem jelenleg sajnos a munkanélküliek táborába tartozik.


Részletfizetési lehetőség, valamilyen kedvezmény, uram bocsá' méltányossági alapon a fizetés alól való felmentés ?
Hallottam már ilyenről, az emberiesség és az ésszerű logika  figyelembevételével.


Nos, ezen tények felsorolása után kérem a segítségét, hogyan, hová kihez fordulhatok segítségért.
Mert, másnak lehet nem, de Nekem ez a költség hatalmas összeg, melyet előteremteni nem tudok, és így a -15 napon belül - semmi képpen nem tudok megfeleleni.


Csak egy emberi kérdés, nem is várok rá választ: Ha Önnel fordulna ilyen elő, mit tudna tenni. Elvesznek mindenemet, és még Én fizessek is mindent ?
Még egy röpke kérdés: a 15 napon belüli fellebezés pontosan mit jelent ? A feladás dátuma kell hogy legyen -mondjuk 14.nap- vagy a beérkezésnek kell 15 napon belül megtörténnie ?
 
Üdvözlettel:
M J 
 

67 komment

Baleset és kártérítés

2010. április 15. - zugügyvéd

Hát az alábbi ügyben nem sok  esélyt lát a Zugügyvéd, ha eltelt az öt év, de az a körülmény, hogy a biztosító fizetett, elvileg nem zárja ki, hogy a különbözetre kártérítési igényt terjesszen elő.


Kedves Zugügyvéd,

nagyjából öt évvel ezelőtt Budapesten autózva belénk rohant egy illető, jól összetörve engem. Eltört a bal karom, a jobb csuklóm és az orrom, a homlokomon pedig az orrnyergemtől a fejtetőmig végigszakadt a bőr (mellékkérdés, de ezek hogyhogy nem lettek nyolc napon túl gyógyuló sérülések?).

 

A bal karomat egy, a csontvelőbe ültetett acéllal rakták össze, és az orvos megmondta, hogy ha zsibbadást érzek a karomban bármikor életem során, azonnal menjek orvoshoz, mert esetleg ki kell venni az acélt.
Aki eddig bírta gyomorral, annak feltenném a kérdést: pár napja elkezdtem érezni a zsibbadást, és természetesen elmegyek orvoshoz, de jó lenne tudnom, hogy a körülbelül két hónapos lábadozás alatt ami jövedelmem kiesik, azt érvényesíthetem (ha így mondják... ha nem, akkor bocs az okoskodásért :)) a másik sofőr felé?

 

A baleset után a biztosítója fizetett valamennyi kártérítést. Bónuszkérdés, hogy most külföldön élek, ha egyáltalán be lehet adni ellene keresetet, akkor azt hol kell?

Köszönettel
O. A.
 

13 komment

Váltóban biztosított kamat

2010. április 14. - zugügyvéd

Az alábbi ügyben felmerül a kérdés, törvényes-e ennyi kamatot kérni magánszemélyként, és ha valaki tényleg szerződésben vállalta ennek a visszafizetését, akkor behajtható-e a lent körülírt  helyzetben.

 

Tisztelt Zugügyvéd!

Az alábbi - lehet, hogy hétköznapi, lehet, hogy extrém - helyzetbe
kerültem, és bízom benne, hogy valamilyen okos tanáccsal tud
szolgálni. Keresgéltem a korábbi bejegyzések közt, de ilyesmire nem
leltem.
Levelemet tovább közölhetik, csak a kilétemet kérem rejteni.

2003-ban 7 millió forintnyi összeget adtam kölcsön egy ismerősömnek,
aki évi 30% kamatot ígért nekem. Ezt egy váltó formájában rögzítettük.
A váltót évente megújítottuk, aztán 2006 során egy balul elsült üzlete
miatt ismerősöm feladni kényszerült a korábbi helyzetet - megkért,
hogy változtassunk a kondíciókon, elkezdené visszafizetni a tartozást,
de 30% kamat helyett az aktuális tőkerész havi kamatozással az adott
negyedéves átlagos infláció alapján növekszik.
A mai napig összesen 12 millió forintnyi összeget adott vissza, még
kb. 12 van hátra. Havi 100 ezer forintot fizetett eddig, de most
elmondása szerint megromlott az anyagi helyzete és ezért be szeretné
fejezni a törlesztést, arra hivatkozva, hogy elegendő pénzt adott már
vissza.
Kettőnk közt egy megállapodás él, amely nincs tanúzva és nincs is
ügyvéd által ellenjegyezve. Ezt évente írtuk alá, legutóbb idén
februárban, és tartalmazza az eddig kifizetett összeg mértékét,
valamint a hátralévő összeget.
Milyen esélyeim vannak, ha bíróság elé viszem az ügyet?

Segítségüket és visszajelzésüket előre is nagyon köszönöm!

Üdvözlettel:

Sz. Gy.
 

52 komment

Új örökös, régi vevő

2010. április 13. - zugügyvéd

Az alábbi örökléses-ingatlanos ügy kapcsán több kérdés is felvetődik. Mi történik ilyenkor az örökösödési illetékkel? Automatikusan  kérheti-e a tulajdonjog bejegyzést a vevő a régi szerződés alapján? Mindenesetre a szerződést megtámadásának nem sok értelme van.


Tisztelt Zugügyvéd!

Az alábbi ügyben kérem a segítségét:

Édesapámtól, egy 1997.ápr.3-án kelt, közjegyző által okiratba foglalt
adásvételi szerződés alapján megvették az ingatlanának a felét, de a
vevő, a tulajdon szerzését az ingatlan-nyilvántartásba nem vezettette
be.

A telek megosztásáról készült megosztási vázrajz, de az sem lett
beadva a földhivatalba, pedig szerepel rajta, hogy amennyiben 2 éven
belül nem használják fel, akkor érvényét veszti.
Az ingatlan "megvásárolt" részén nincsen épület, a "vevője" azóta
birtokba vette és műveli a földet, szőlő is van rajta.
Édesapám 2007-ben elhunyt, az ingatlant megörököltem. A hagyatéki
eljárás lezajlott, az öröklési illetéket megfizettem, a tulajdoni lap
adatai szerint 1/1-ben az én tulajdonom az egész.
Most jelentkezett a föld használója/vevője, hogy megvennék tőle azt a
föld-részt ami szerinte az övé, de azt tapasztalta, hogy az
ingatlan-nyilvántartás szerint az én nevemen van, úgyhogy tegyünk
valamit.

Az 1997-es adásvételi szerződés szerint húszezer forintért vásárolta
meg a vevő az 1350 m2-es építési telket, aminek akkoriban négyszázezer
forint körül volt az értéke.(97-ben 17000 Ft volt a minimálbér, és
57270 Ft az átlagbér)

Édesapám komoly alkoholista volt már ekkor, és úgy gondolom, hogy
csúnyán átverték.( A vevő elmondása szerint még a személyi
igazolványát is ők csináltatták meg, ők vitték el Édesapámat
mindenhova, hogy elkészüljön az igazolványa és meg tudják tőle venni a
földje felét.)

A kérdéseim a következők:

Amennyiben a korábbi vevő beperel az adásvételi szerződésére ill. arra
hivatkozva, hogy azóta is birtokolja a földet, megnyerheti a pert?

Mit tehetek annak érdekében, hogy ne szerezhesse meg most már ezt a
részét a földnek?
(A vételárat szívesen visszafizetem a mindenkori jegybanki
alapkamattal növelten.)

Köszönettel:
KZ

64 komment

süti beállítások módosítása