A határozott idejű szerződés is   felbontható rendkívüli felmondással, ilyenkor a hátralévő időhöz mérten szoktak kártérítést megítélni, ha jogellenesnek bizonyul a   felmondás.

Határozott idejű bérleti szerződést kötöttem (én marha)!!
Most megvennék a lakásomat, mert az elszállt banki kamatok miatt a bérlet nem fedezi a banki költségeket.
Nem megy ki a lakásból, holott szóban közöltem vele (megint hülye) még egy ilyen lehetőségen nem lesz.
Novemberig egyáltalán nem hajlandó kimenni, az sem érdekli ha árverezik a házat…szarja le…bocs…
Viszont a a hitelre fennmaradó kamatot azt szépen benyeltem.
Ez sem érdekli…
Hja és figyelteti őrizteti a lakásom…hehe
Mi a megldás? Van???
Boniy
 

Mivel lassan következik az elszámoltatások ideje, néhány érintettnek  fontos információkkal szolgálhat az Útikalauz börtönbe vonulóknak című korábbi Zugügyvéd blogbejegyzés. Íme a Csak 1 ember nicknevű hozzászóló jótanácsai, mit tegyünk, ha megvernek a zárkában:

Amennyiben valakit megvernek egy 20-25 fős zárkában, ahol több a nemzetiségi, mint azt szeretnénk, akkor a következő alternatívákból lehet választani.
:-)
1. Kicsenget és szól az őrnek. Tuti le wamzerozzák a palit, de nem mernek többet hozzá nyúlni, mert mi van ha megint kicsenget. Senkinek nem hiányzik egy bűnvádi tárgyalás. Hidd el még a 2 IQ-s is szabadulni szeretne, és nem hiányzik egyiknek sem plusz 1-2-3-4 év. Valamint ilyenkor, ha humánus a főfelügyelő, vagy a nevelőtiszt, akkor valami lazább zárkába teszi a palit. Ez az egyik lehetőség.

2. A másik ha nem szól ki az őrnek, hanem megoldja a problémáját erőszakkal. Tehát lecsúszik arra a primitív szintre, ahol az őt zaklatók élnek, és verekedésbe kezd. Ez is megoldás, csak más a vége.

 

2/a. Amennyiben rosszul sül el a dolog a zaklató számára, és a zaklatott nyer, tehát kiüti a menőt, vagy a menő nyomja meg a gombot(mert attól hogy két pofára wamzerolnak a menők , ők is ugyanúgy nyomják a rinyagombot) ,vagy mint ahogyan idekint is a falkaszellem azonnal beindul, és 5-en 6-an megruházzák a magyart. Azonnal egy fegyelmi tárgyalást sikerül becsípni, netán egy fegyelmit, kicsi fogda, és máris az első fekete folt a kartonon. Vagy…..

2/b. Nem nyomja meg a rinyagombot, részt vesz a bunyóban, de veszít. Na ez cumi. Addig, amíg nem szól ki az őröknek, nevelőnek...stb addig lesz a zárka csicskája mosógépe..stb. Ami egy idő után idegkimerültséghez, és így újabb konfliktushoz vezet.

Tehát a leglogikusabb követni a házirendbe foglaltakat. Balhé van ki kell szólni. Ahol én voltam ott ezt értékelte a személyzet. Nekik sem hiányzik az állandó papírozás, fegyelmizés, fogdázás.

 

Arról nem is beszélve szabadmozgóként láttam egy két ilyen szitut, és amikor senki nem hagyta magát akkor mindenki fogdával zárta a napot. Tehát, jobb kimaradni.

Amúgy meg minden csoda 3 napig tart. Wamzer wamzer ….aztán meg le sem sz…ják.

Az biztos hogy tudni kell mikor szóljon ki. Minden marhaságért nem szabad csak akkor ha komoly a baj. Ezt mindenki maga érzi mi az amit elbír.
 

A Zugügyvéd csak  találgat, hogy milyen szinten súrolja a törvényesség határát az alábbi módszer a Média Hungary botrány kapcsán. Mindenesetre ijesztőnek tűnik.

A Generál Média csütörtökön fedte fel magát, amikor az MTI-hez eljuttatott “Club Tihany az igazi!!!” című közleményében jelezte, hogy egy ingatlanszakmának szervezett rendezvényre ők foglalták le a tihanyi hotelt. Ugyanebben a közleményben a számos weboldalt, köztük a Juj.hu-t, a Mellesleget, a MyVip közösségi oldalt vagy éppen a Freeweb tárhelyszolgáltatót tulajdonló Generál Média mégis felajánlja, hogy a Média Hungary visszakaphatja a helyszínt, ha Csermely Ákos szerintük közel százmillió forintos hasznának egy százalékát felajánlja a Tűzoltó Utcai Gyermekklinikának.

Bár már néhány blog felkapta a szarozós TASZ videót, a Zugügyvéd is kiposztolja, főként, hogy először ez a blog kezdett foglakozni az üggyel, és a Zugügyvéd, mint védő is érintett.

Íme a felülvizsgálati kérelem:

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága részére
a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság útján
1035 Budapest, Miklós u. 2.

 

 

Tisztelt Legfelsőbb Bíróság!

Alulírott Uj Péter vádlott – Dr. Bodolai László ügyvéd  jogi képviselőm útján – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a 418. § (2) bekezdésében biztosított törvényes határidőn belül, a Fővárosi Bíróság 20.Bf.7368/2009/6. számú ítélete ellen

felülvizsgálati kérelmet

terjesztünk elő, s kérjük a T. Legfelsőbb Bíróságot, hogy a támadott ítéletet vizsgálja felül, majd a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálattal támadott ítéletet helyezze hatályon kívül, és helyette a jogszabályoknak valamint eredeti kérelmünknek megfelelő határozatot hozzon, a vádlottat felmentve a terhére rótt vétség alól.

 

A hivatkozott ítélet felülvizsgálatát alábbi indokok alapján kérjük.

Álláspontunk szerint védencem véleményt formált a magánvádló által forgalmazott termékekről. Az erőteljesebb stílus önmagában nem lehet büntetőjogi kategória. Ezt az álláspontot osztja a Fővárosi Bíróság dr. Pataky Árpád tanácselnök bíró által meghozott 19.P.20.572/2008/3. számú ítélete is, amelyet jelen kérelemhez mellékletként csatolunk.

A 36/1994. (VI. 24.) AB határozat indoklása részletesen foglalkozik a véleménynyilvánítás szabadságával:
„Az egyéni véleménynyilvánítási szabadság szubjektív joga mellett az Alkotmány 61. §-ából következik a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítására irányuló állami kötelezettség. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog objektív, intézményes oldala nemcsak a sajtószabadságra, oktatási szabadságra stb. vonatkozik, hanem az intézményrendszernek arra az oldalára is, amely a véleménynyilvánítási szabadságot általánosságban a többi védett érték közé illeszti. Ezért a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos határait úgy kell meghatároznia, hogy azok a véleményt nyilvánító személy alanyi joga mellett a közvélemény kialakulásának, illetve szabad alakításának a demokrácia szempontjából nélkülözhetetlen érdekét is figyelembe vegyék. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog nem csupán alapvető alanyi jog, hanem e jog objektív, intézményes oldalának elismerése, egyben a közvélemény, mint alapvető politikai intézmény garantálását is jelenti.
A szabad véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe ugyan nem vezet arra, hogy ez a jog - az élethez, vagy az emberi méltósághoz való joghoz hasonlóan - korlátozhatatlan lenne, de mindenképpen azzal jár, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. A vélemény szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely intézmény közvetítésével véd, s legkisebb, ha csupán valamely elvont érték önmagában a tárgya.
A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt - különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke.”

Tehát a fentiek alapján a vizsgált cselekmény nem bűncselekmény, álláspontunk szerint az ítélet anyagi jogba ütközik.

Továbbá álláspontunk szerint az Ítélet több szempontból is hibás:

Az (elsőfokú, e részében helybenhagyott) ítélet érdemi - a bűnösségre vonatkozó - indokolása a 9. bekezdésében található.

A bekezdés álláspontunk szerint értelmezhetetlen, nem felel meg a magyar mondatszerkesztés szabályainak. Az ítélet leírja, hogy a vádlott „olyan fajta kritikát” írt, majd nem folytatja, hogy a leírt kritika „milyen fajta”. Vélhetően az I. fokú bíróság arra gondolt, hogy olyan fajta kritikát írt a vádlott, amely alkalmas a Tokaj Kereskedőház (vagy a tokaji borok?) jó hírének csorbítására. Mert ha a bekezdést önmagában értelmezzük, az azt jelenti, hogy a tokaji borokról kritikát írni eleve meghaladja az újságírói szabadságot, vagyis tabu.

A másodfokú bíróság a vádlott azon magatartását minősítette nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségének, hogy a Tokaj Kereskedőház olcsó borait a „szar” jelzővel illette.
 
A másodfokú bíróság nem látta büntetőjogilag értékelhetőnek a cikk a bor rossz minőségére utaló egyéb megállapításokat (savanyú, buta, eloxidált, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott izék, szürkerothadás plusz egy kis szerencsi cukor, dohos hordók), szerinte ezek a kitételek nem lépik túl a véleménynyilvánítási szabadság határát, ellenben akkor, amikor a vádlott mindezeket összefoglalóan a termékről azt állítja, hogy „szar”, már igen.
 
A védelem álláspontja szerint a „szar” a rossz szinonímájaként a verbális kommunikációban általánosan használt kifejezés, fokozottabb indulati érzelmek kifejezésére használatos, nem trágárkodásra, mocskolódásra. Az írott szövegben valóban ritkábban használatos, de ennek nincs büntetőjogi relevanciája, a törvény nem tesz különbséget írott és beszélt szöveg között.
Ezt szem előtt tartva, furcsán is hatna, ha elfogadva a másodfokú bíróság érvelését, valakit büntetőjogilag felelősségre lehetne vonni, mert sátoros ünnepen bort kóstolván azt „ez szar” minősítéssel illet.
 
Nyilván más lenne a helyzet, ha a vádlott a sértettet illette volna a „szar”, „szarházi” minősítéssel, de – mint ez a szövegkörnyezetből egyértelműen kiviláglik – a termékre (borra) irányul, így az semmiképpen sem tekinthető a sértettre irányuló mocskolódásnak. A vádlottnak a borra irányuló, meglehetősen lesújtó jelzőit a másodfokú bíróság a véleménynyilvánítási szabadság határán belül értékelte, holott ezek borász körökben bizony az ominózus „szar” jelzővel egyenértékűek, különösen adott esetben, tokaji borról lévén szó.
Továbbá fogalmilag kizártnak tartjuk, hogy a bornak, mint a jelen ügyben minősített terméknek a véleménynilvánítás szabadságát korlátozó (emberi) méltósága, becsülete lenne.

 

Tekintettel arra, hogy a tényállás felderített, kérjük a T. Legfelsőbb Bíróságot, hogy a Fővárosi Bíróság 20.Bf.7368/2009/6. számú támadott ítéletét vizsgálja felül, majd a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálattal támadott ítéletet helyezze hatályon kívül, és helyette a jogszabályoknak valamint eredeti kérelmünknek megfelelő határozatot hozzon, a vádlottat felmentve a terhére rótt vétség alól.

Tisztelettel

 

 

 

 

Uj Péter vádlott
képviseletében

Dr. Bodolai László ügyvéd

 

Bár számos hasonló témájú ügyet dolgozott már fel ez a blog, még mindig  búvópatakként előtörnek újszerű  trükkök  A szakértői vizsgálat eredménye, hogy minden sérülésmentes, de erős külső mágneses hatás érte a villanyórát, mindenképpen ilyennek tűnik. 

Tisztelt Zugügyvéd!

 

Segítséget szeretnék kérni.
2010.május 18-án megyek tárgyalásra, mivel az ÉMÁSZ-nak nem fizettem ki a rám kirótt büntetést.
 

Előzmények:
2008-ban kihívtam az ÉMÁSZ-t, hogy nézzék már meg az órámat, mivel szerintem többet mér a valós fogyasztásnál.
Kijöttek, édesapám beengedte őket, bemérték, kb. 30 %-kal többet mért. A helyszínen megállapították, hogy semmilyen külsérelmi nyom nem található az órán, teljesen sérülés mentes.
 

 

Lecserélték az órát, majd pár hét múlva kaptam egy levelet, hogy elmehetek a szakértői vizsgálatra ha akarok Pécelre.
Nem akartam, mivel biztos voltam benne, hogy semmit nem fognak találni, meg dolgoztam is.
 

 

Majd jött a szakértői vizsgálat, hogy minden sérülésmentes, de erős külső mágneses hatás érte, ezért az ÉMÁSZ megbüntet 240.000.- forintra.
Felhívtam azonnal az ÉMÁSZ-t, elmondta nekik, hogy én nem csináltam semmit az órával, mire ők csak annyit mondtak fizessem be, mert biztos én mágneseztem be az órát.
 

 

A szakértői vizsgálat azzal kezdődött, hogy zárt dobozban záró pecséttel érkezett az óra.
 

A záró pecsét sorszámát azonban nem találtam a saját jegyzőkönyvemen, édesapám szerint le sem zárták, csak betették a kocsiba.
 

A meglepetés akkor jött, amikor a bíróság kiküldte az ÉMÁSZ jegyzőkönyvének a másolatát....
Az ő jegyzőkönyvükön viszont szerepel egy vonalkódos matrica azzal a sorszámmal amit a szakértő is leírt, de az én indigós példányomra ezt nem ragasztották rá. Valószínűleg utólag rakták rá.
 

A kérdésem az lenne, hogy mit mondhatok a bírónőnek, mivel ügyvédre nincs pénzem sajnos, ezért egyedül kell elmennem a tárgyalásra.

Bizonyára sok Zugügyvéd blogfogyasztó örülne, ha valaki pontosan megmagyarázná, mit jelentenek az alábbi tételek.

Tisztelt Zugügyvéd!
 
Fel vagyok háborodva a parkoló társaságok tevékenysége miatt.
Mellékelten küldök egy-két parkolójegyet, ahol bizonyítottan be van fizetve a díj, mégis rátették a "mikulás csomagot".
Most végre akarják hajtani az ügyet.
 
Hogyan lesz a 4830 forintos "tartozásból", ami nincs is, 50.943 forint végrehajtási díj?
 
  4830,-  tőke
       0,-  kamat
17175,-  perktg. és kam.
 9875,-   vh kérőt megillető vh kérési illeték és költség
      0,-   államnak járó illeték
 1000,-   általános ktg. átalány
      0,-   jogi képviselői díj
 8875,-   készkiadás
 4000,-   munkadíj
 2000,-   ktg. átalány
 3188,-   jutalék
 
Magyarázza már meg valaki ezek mit jelentenek? Ha elvégzi valaki a munkát azután még jutalékot is kap?  Vagy azt más kapja? Vagy mit jelent a készkiadás? Hány költséget kell megfizetni?
 
 
H K

Szívhez szólóan megírt  birtokháborítási ügyet küldtek be a Zugügyvédnek egy kedves faluból,  ahol egykor  sarló és kalapács mintájú utcasarokba rendezett, szolgálati lakásokat emeltek a központban álló művelődési ház köré.

Tisztel Zugügyvéd!

Én Uzsabányán élek a családommal most már 18 éve. Erről a kis településről
a Lázhegy derekán annyit érdemesem tudni, hogy 1240 óta jegyzik a
krónikákban, itt van Magyarország legjobb minőségű bazaltkő bányája. A
Kádárkorszak idején élte igazi fénykorát, mert a bányászat sok családnak
nyújtott munkát, stabil anyagi biztonságot, egzisztenciát, s mivel a
rendszer családbarát módon működött, sarló és kalapács mintájú utcasarokba
rendezett, szolgálati lakásokat emeltek a központban álló művelődési ház
köré.

A falut az Észak-Nyugat és Nyugat felől gyönyörű erdő öleli, Dél-Kelet és
Dél felől pedig rétek, legelők.
Gyermekeink már itt születtek, és elmondhatják, hogy igazán gyönyörű és
izgalmas gyermekéveket tölthettek itt. 7 évvel ezelőtt elköltöztünk egy
másik családi házba, amelyet az 1800-as évek végén építtetett Gróf
Eszterházy P. a cselédség számára. Mindig lakott volt ez az épület,
amelynek udvar szomszédságában egy pince volt, aminek az ajtajából
meredeken lehetett lejutni a földalatti pincehelyiségbe. Ezt azért fontos
megjegyeznem, mert egy jelentéktelen kinézetű épület volt, ami évekig
gazdátlanul pusztult. A területen a költözésünk idején már állt a
jelenlegi borászat épülete és talán 3 vagy 4 kisebb méretű bortároló
tartály.

Akkor úgy ítéltük meg, hogy nem fog zavarni bennünket hisz nincs nagy
mozgás náluk és csak 14:00-15:00 óráig vannak, aztán fellélegezhetünk.
 Azóta egyre rosszabb, már-már elviselhetetlenebbé vált az életünk, mert
Ipari létesítménnyé nőtte ki magát. Megépítették a darálót, amit
gátlástalanul éjjel-nappal üzemeltettek, szüreti szezon idején, az-az
Augusztus körülbelül közepétől október végéig.

Tavaly mikor elkezdődött ez az őrület kértem őket, hogy legyenek ránk
tekintettel, hisz nem tudunk pihenni. Olyan volt mintha az ajtónkban
darálnának, a teherautókról már nem is beszélve.

 A rendőrség az első éjszakai bejelentésemre, illetve a kérésemre nem
reagált, csak 3 héttel később, amikor ismét telefonálnom kellet. A
bortároló tartályok mérete és száma most már rengeteg.

Viharok idején azon drukkolunk, hogy bele ne csapjon a villám
valamelyikbe, mint, ahogy már volt rá példa. Hisz akkor nálunk ismét
tönkre megy valamilyen háztartásbeli gép, mint pl. 3 éve a számítógépünk
alaplapja. A legújabb, ami végképp pokollá teheti az életünket, hogy
megkapták a palackozóra az engedélyt.

Az autó és a személyi forgalom már így is akkora, hogy utálunk kint lenni,
lassan kinéznek bennünket a saját udvarunkból.

Tisztelt Zugügyvéd!

Panasszal fordultunk a község közjegyzőjéhez, sok fel tett kérdésünkre,
csak egyetlen választ idéznék: "Ők előbb itt voltak itt, mint mi."
A magánéletünk egyre romosabb, az ingatlanunk hihetetlenül sokat veszített
értékéből. Hiszen ki akarna nap-mint nap egy gyár gyomrába hazamenni,
hiába magas a zajszint, amit szinte az ajtónkban mértek, hiába tudja
mindenki, hogy ipari méreteket öltött a tevékenységük lakóövezeten belül,
mindenre engedélyt kapnak.
Szűkös anyagi lehetőségeink nem teszik lehetővé, hogy ügyvédhez forduljunk
jogorvoslatért, illetve pert indítsunk.
Az elmúlt évek tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy hosszú,
kimerítő és anyagilag igen költséges volna a törvényesség medrébe
visszaterelni azt a folyamatot, ami jelenleg egyre elviselhetetlenebbé
teszi a mindennapjainkat.

Az anyaghoz mellékelek öt képet, amelyek a telkünkről készültek. Ezeken
jól látható a problémánk forrása.

Tisztelettel: S.  K.
 

Az alábbi ügy, bár szerencsésen végződött, méltóképp tükrözi az igazságszolgáltatásunk egyes képviselőinek mentalitását. Már az eljárás megindításának ténye is megdöbbentő.

Jogerősen felmentették a rágalmazás vádja alól a bíróságokat kritizáló HVG-s újságírót, Babus Endrét. A bíróság kimondta: az újságíró ténybeli tévedése nem feltétlenül elegendő bűnösségének megállapításához, ha a kifogásolt cikknek van ténybeli alapja, a szerző jóhiszeműen járt el, és közszereplőkről írt.

Az Alkotmánybíróságra (Ab) és a strasbourgi emberi jogi bíróságra hivatkozva utasította el az ügyészségnek az újságíró objektív felelősségére hivatkozó álláspontját a Fővárosi Ítélőtábla abban a precedens értékű büntetőügyben, amelyben jogerősen felmentette a rágalmazás vádja alól az igazságszolgáltatást bíráló cikk szerzőjét.

A büntetőeljárás a hetilap egyik, a Komárom-Esztergom Megyei Bírósággal foglalkozó, 2008 januárjában megjelent cikke miatt indult, mely szerint a bírák lassan dolgoznak, a bíróság csaknem csődbe jutott, akták tűntek el, kaotikus helyzet alakult ki. A HVG írása miatt a megyei bíróság elnöke számos eljárást kezdeményezett, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pedig meggyanúsította az újságírót és a kutatást végző tudóst, ám végül csak Babus Endre ellen emelt vádat rágalmazás és becsületsértés miatt.

Az újságíró vitatta bűnösségét, bár azt elismerte, hogy az egyik, vád tárgyává tett tényközlés - amely szerint a megyében bírói mulasztások miatt 32-en "túlülték" büntetésüket -, téves, hibás következtetés nyomán került át a tanulmányból a cikkbe.

 

Az ítélőtábla harmadfokon eljáró, Nehrer Péter vezette tanácsa arra az álláspontra helyezkedett: az újságíró ténybeli tévedése sem von maga után feltétlenül büntetőjogi elmarasztalást abban az esetben, ha a kifogásolt cikknek van ténybeli alapja, a szerző jóhiszeműen járt el, és közszereplőkről írt, akik a nyilvánosság fokozott tűrésére kötelezettek.

A szóbeli indoklásban rámutattak arra: a kifogásolt cikk egy tudományos dolgozat alapján készült. Az újságíró rosszhiszeműségét még az ügyészség sem állította. A cikkben felhasznált, az igazságügyi tárca külön engedélyével az Akadémia jogszociológiai intézetének felkérésére a bíróságokon végzett, többhetes tudományos kutatómunka eredményeinek ellenőrzésére nem is volt módja az újságírónak, hiszen ő maga nem rendelkezett efféle külön engedéllyel. A cikk pedig nyilvánvalóan közszereplőről, egy bírósági vezetőről és az általa vezetett bíróságról szólt.

Tavaly tavasszal az első fokon eljárt II-III. kerületi bíróság az újságíró által elismert ténybeli tévedés miatt rágalmazásban mondta ki bűnösnek Babus Endrét és megrovásban részesítette. Tucatnyi egyéb vádpontban ugyanakkor felmentő rendelkezést hozott. Az addigi magyar bírói gyakorlatba illeszkedő, az objektív újságírói felelősség elvét érvényesítő elsőfokú döntés indoklása szerint nem menti az újságíró ténybeli tévedését még az sem, ha jóhiszeműen, a szakmai szabályokat betartva jár el, és nincs tudatában annak, hogy valótlan tényadatot tett közzé.

A védői fellebbezés miatt másodfokra került ügyben tavaly ősszel a Fővárosi Bíróság (FB) már az addigi magyar ítélkezési gyakorlattól, az újságíró objektív felelősségének elvétől eltérve az utolsó vádpont alól is felmentette az újságírót. Mendlik György ügyvéd hivatkozott az Ab gyakorlatára, amely szerint ténybeli tévedés esetén is vizsgálni kell, hogy vétett-e az újságíró szakmája szabályai ellen. Miután pedig a cikkben egy tudós tanulmányát idézte a szerző, nem volt elvárható tőle, hogy azt ellenőrizze, felülbírálja. Az Ab szerint kiemelkedő társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az újságíró öncenzúra nélkül tárja nyilvánosság elé a közérdeklődésre számot tartó fontos ügyeket, és így elősegítse a demokratikus államokban nélkülözhetetlen közéleti vitát.

Miután az első- és a másodfokú bíróság ellenkező álláspontra helyezkedett a bűnösség kérdésében, lehetőség nyílt fellebbezésre és harmadfokú eljárásra, amit a vádhatóság nem is mulasztott el, így kerülhetett az ügy a táblára.

Babus Endre az eljárásban arra hívta fel a figyelmet: a strasbourgi emberi jogi bíróság több ítéletében is részletesen kifejtette, hogy egyetlen téves állítás nem okvetlenül alapozza meg az újságíró elmarasztalását, ugyanis a sajtó a demokratikus nyilvánosság őre, a közéleti viták kereteinek megteremtője, és kisebb jelentőségű ténybeli tévedéseit is ebben a szélesebb összefüggésben kell vizsgálni.
A HVG újságírója szerint az általa ismertetett tudományos eredmények hosszú hallgatás után irányították rá a figyelmet a rendszerváltást követő magyar igazságszolgáltatás lényeges problémáira, ehhez pedig fontosabb közérdek fűződik, mint egyetlen ténybeli tévedés büntetőjogi szankcionálásához és ezáltal az újságírók megfélemlítéséhez.

Fizikai munkát végző terhes nők munkajogi kiszolgáltatottságát taglalja az alábbi levél. Kérdés, hogy a munkáltató nem tud, vagy nem akar segíteni.

Tisztelt Zugügyvéd!

Háromműszakos munkarendben, fizikai munkát végző terhes nő mit tehet, ha a munkaadó nem tud/akar  könnyített munkát adni neki.

Fizetés nélküli szabadságot ajánl a cég, illetve az üzemorvos javasolja, hogy már a terhesség első heteiben menjen táppénzre a terhes nő. Ha nem áll fenn a veszélyeztetett terhesség, és a cég nem tud más munkarendben foglalkoztatni, akkor köteles állásidőt fizetni? Ki és mikor állapíja meeg a veszélyeztetett terhességet? Hogyan kel bejelenteni a terhesség tényét a munkáltató felé?

Köszönettel:

F.V.

Hat éves munkaügyi per miatt érdemes-e Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróság előtt  kártérítést kérni? A Zugügyvéd visz egy olyan pert, amely 1992-ben indult, a másodfok most dobta vissza másodszorra.

Tisztelt ZUGÜgyvéd Úr!

Végtelen elkeseredésemben fordulok Önhöz

Van egy munkaügyi perem ami az idén lesz 6 éves!!! 2005 végén a munkáltatóm rendkívüli felmondással küldött el a cégtől. Természetesen bepereltem. A Munkaügyi Bíróság 2008. júniusban, elég hosszú eljárás után megállapította hogy nem az arra jogosult személytől származik az intézkedés, így az eljárása érvénytelen. 2009 július közepén (majdnem 1 hónappal később) megkaptam az ítéletet. Egy hónap múlva érdeklődtem a bíróságon és azt a választ kaptam, hogy határidőn belül nem érkezett fellebbezést. Viszont korai volt az öröm, Szeptember elején megtudtam hogy az alperes ügyvédje, csak Augusztusban vette át az ítéletet, és mégis fellebbezett. A II. Fokú Bíróság 2009 Júliusra tűzte ki a tárgyalást. Októberben kértem a Soron kívüli eljárást, amit nem kaptam meg. 2009 Júliusban a II. Fokú Bíróság 30 perc alatt hatályon kívül helyezte a Munkaügyi Bíróság 3 és fél évi „munkáját”, döntését és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és újabb határozat meghozatalara utasította.
Az újabb I. Fokú tárgylás Októberben kezdődött és Decemberben már vége is volt. Meglepő gyorsasággal történt és megint nyertem, mivel megállapították hogy a Rendkívüli Felmondásban szereplő indokok nem voltak sem valósak sem okszerűek.
Természetesen, az alperes felebezett, így 2010. március végén megtudtam hogy a II. Fokú tárgyalás 2011. februárban lesz.

Kérdés az, hogy mivel 2005 óta elég nagyra nőt a követelésem, az alperesnek elég rosszul megy, és nem biztos hogy addig fenn marad, és ha még létezni fog, miből fog nekem fizetni?
Hogy tudnám gyorsítani az eljárást, vagy esetleg jogom van az államot beperelni eljárás elhúzódása miatt?
Az ügyvédem azzal nyugtat hogy készen áll beperelni a magyar államot Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróság előtt és kártérítést kérni, amiért ennyi ideig húzzák az ügyet. Egyelőre azonban nincs mit tenni, mint várni. Ez van.
Ez igaz? Tényleg addig nem kell és nem is tud tenni egyáltalán semmit? Mi van ha a cég vagy csődbe megy, vagy fizetés képtelen lesz?