Gazdánk, az Index jelentetett meg egy előző bejegyzéshez szorosan kapcsolódó cikket. Mint kiderült számtalan számítási trükk és kibúvó teszi alkalmatlanná a hiteldíj mutatót a szerepének betöltésére. Vajon direkt ilyen a jogszabály? A Zugügyvéd mindenesetre nem lepődött meg.

 A következő levél írója egy ügyfélre rátukmált pénzügyi szolgáltatás jogi trükkjein lepődött meg. A Zugügyvéd csak annyit tud hozzátenni, hogy sajnos minden ilyen problémának a végére kell járni, bármennyire kényelmesebb várni, hátha megoldódik. Továbbá minden lépést pontosan kell dokumentálni, és ha a bank inkorrektül jár el, bejelentést lehet tenni a PSZÁF-nél. Ja és a hitelt szerencsés pontosan fizetni.

Tisztelt Zugügyvéd úr!

Egy gyomorkavaró pénzügyi esetről számolnék be. Egyik bank megkeresett telefonon és gratulált amiért egy mobiltelefon társaság adatbázisából kiválasztottak, hogy egy 200.000 Ft-os hitelkártyával megajándékozzanak. Kellemes szőke női hang búgta el a feltételeket, mire úgy gondoltam semmit nem veszíthetek. 45 napig ingyen használni a bank pénzét bla-bla. Néhány évig elvoltunk egymással, én meg a bank.

tovább »

A sajtó már korábban cikkezett erről a jogszabályról, a Zugügyvéd most közzéteszi. A 2006. évi CXXX. törvény a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről rendelkezik. Fontos információ, hogy az Országgyűlés az Európai Közösségek Bírósága által a C-290/05. és a C-333/05. számú ügyekben hozott ítélet végrehajtására figyelemmel alkotta meg a törvényt. A joganyag szerint a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény alapján a 2004. május 1. napjától 2005. december 31. napjáig terjedő időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség teljesítése esetén a vámhatóság a jogosult kérelmére visszatéríti az adó e törvényben meghatározott feltételek szerint megállapított részét.

A Zugügyvédhez az év első napján érkezett az alábbi, csinos kis történet. Úgy látszik már nem csak a feketemunkásokkal dolgozó építtetőknél szokás feljelenteni az alkalmazottakat fizetés helyett, hanem egyes számítástechnikai cégeknél is. A szörnyű az, hogy vannak helyek, ahol a rendőrség ehhez asszisztál.

Kedves Zugügyvéd,

Az év utolsó napjaiban történt velem a következő eset: egy vidéki kisvárosban vezető rendszergazdaként dolgoztam egy cégnek, már egy éve, a saját Bt.-men keresztül számláztam. A cég vezetője valahonnan megtudta, hogy váltani akarok, ezért nem fizette ki az összeget, amiben megállapodtunk. Az év vége előtt elment egy munkatárs, ezért a rendszergazda jelszavakat – az előírásoknak és a feladatkörömnek megfelelően – megváltoztattam.

tovább »

A Zugügyvéd talált egy érdekes jogszabályt. A 2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szól. A joganyag szerint a közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között - a terhelt tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Kérdés, hogy a hazai viszonyok között mennyire válik be ez az új intézmény, és mennyien próbálnak majd visszaélni vele.

A Világgazdaság cikke szerint az APEH alkalmazotti jogviszonnyá kívánja átminősíttetni az ügyvédi irodák és a más irodához tartozó ügyvédek közötti megbízási szerződéseket is.  A hírek szerint már több irodánál is vizsgálódott a hivatal, és néhány nagynevű nemzetközi iroda magyar partnerirodájánál kifogásolt megbízási szerződéseket. A Zugügyvéd azon tűnődik mikor jut egy  APEH hivatlnok eszébe, hogy az állandó megbízási szerződéseket munkaviszonnyá próbálja minősíteni.

A Zugügyvéd kommentár nélkül teszi közzé az alábbi levelet. Csak azért, hogy megelőzze az „ittasan vezettem, tényleg elveszik a jogsim?” típusú további irományokat.

Sziasztok,

Pécsett kb. 5 éve kollégista koromban tanúja voltam egy betörésnek, konkrétabban egy barátommal láttuk menekülni a cuccokkal az egyik tolvajt és felismertük. A helyszínen tanúvallomást tettem a kihívott rendőröknek, plusz 1 éven belül 2 alkalommal be kellett mennem, azonosításra, jegyzőkönyvezésre.

Kaptam pár idézést az utóbbi időben, hogy tanúként jelenjek meg, ennek persze csesztem eleget tenni, mar rég Pesten élek, rég lediplomáztam Pécsett, se időm se kedvem se pénzem Pécsre menni egy napra emiatt a régi hülyeég miatt...

A legújabb idézéshez kaptam egy húszezrest bírságot is, amiért nem mentem el anno, plusz egy újabb idézést. 20 nappal le is ülhetem a rendszer szerint.

Ezzel mit lehet csinálni? Nincs az az isten, hogy én lemenjek Pécsre karácsony elott pár nappal emiatt, de a büntit se szeretnem megfizetni.. Visszavonhatom a vallomásom/stb,, hogy hagyjanak beken végre, vagy mit javasolnak??? Fizetnem kell, különben elvisznek, sittre vágnak komolyan?

Üdv és Béke

Matyko

Most küldte be egy kolléga a Budapesti Ügyvédi Kamara egyik formalevelét. A Zugügyvéd nem tudja, hogy sírjon, vagy nevessen, és titkon bízik benne, hogy az indoklás csak olyan suta elírás, mint amit  Jogelmélet tanszék egyik kötelező jegyzetében olvashattunk a kilencvenes évek közepén  egy neves professzor tollából: „A nácizmus legnagyobb bűne a zsidók és más alacsonyabb rendű népcsoportok kiirtása.”

Hello Zugügyvéd!

A Budapesti Ügyvédi Kamara kötelező ügyvédjelölti ügyeletet rendelt el annak érdekében, hogy olyan ügyekben ahol a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet hiánya ne akadályozza az eljárás lefolytatását. Ez rendben is van, a vicces inkább az indokolás:
 
"Nyilvánvaló, hogy rendkívül rossz társadalmi visszhangja lenne annak, ha egy súlyos bűncselekménnyel gyanúsított személyt csak azért kellene szabadlábra helyezni, mert a védő nem jelent meg a tárgyaláson."
 
Feltehetően nem ez volt a Kamara szándéka, azonban a fenti mondat kissé úgy hangzik, mintha a kirendelt jogi képviselő egyetlen feladata az lenne, hogy a "súlyos bűncselekménnyel gyanúsított személy" szabadlábra kerülésének megakadályozásához asszisztáljon...
 
A tisztesség kedvéért el kell mondanom, hogy emlékeim szerint ez a szöveg évek óta standard a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, így nem feltétlen az azt éppen aláíró (egyébként nem túl régen megválasztott) tisztviselők dolgoztak ki a szöveget.

 

Régi dilemma, hogy az Alkotmánybíróság mennyire jogosult felülbírálni a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntéseit. Mindenesetre megint megtette. A Népszabadság múlt heti híre szerint tovább bővítette az Alkotmánybíróság  egy határozatával a Legfelsőbb Bíróság egyes döntései feletti kontroll lehetőségét. A testület ugyanis kimondta: nemcsak a normatív tartalommal bíró, hanem valamennyi jogegységi határozatot jogosult alávetni az alkotmányosság próbájának.

A Zugügyvéd már várta, mikor érkezik végre egy a lakáshitel-anomáliákkal kapcsolatos levél. Az egyik kényes pont ilyenkor a foglaló kérdése. Az általános jogfelfogás az, hogy a lakáshitel-kérelem vissza utasításának következményeit a vevő viseli, hacsak ennek ellenkezője nincs kikötve a szerződésben, amibe általában épeszű eladó nem megy bele. A bankok persze általában elzárkóznak az előzetes hitelbírálattól, teljes bizonytalanságba, és lehetetlen jogi helyzetbe kényszerítve a vevőt, miközben nem egyszer megkövetelik, hogy az eladó azelőtt mondjon le a tulajdonjogról, mielőtt átutalta volna neki a bank a pénzt.

Kedves Zugügyvéd!

Lakáshitelt igényeltünk. Ehhez természetesen meg kell kötni a végleges szerződést. Előtte természetesen megkérdeztük a bankot, hogy milyen ütemben lehet várni a hitel bírálatot, majd a hitel folyósítást.

tovább »