A magyar államigazgatás észvesztő érzéketlenségét ismerve a Zugügyvéd nem is csodálkozik az alábbi történeten. Bár igaz, ha az állampolgárokat is semmibe veszik, mit várhatunk egy önkormányzattól egy kutyával kapcsolatban? Nehogy már egy kutya jól járjon!

Tisztel Zugügyvéd!

A segítségét szeretném kérni némi információ formájában.
Érdekes esetbe futott bele a családom.

Volt egy kóbor kutya a településen, amit be akartunk fogadni, de mivel a kutyát többször bántalmazták a befogás időbe telt volna. Ezt a tényt többször is jeleztük a jegyzőnek, illetve a polgármesternek, akik ezzel különösebben nem törődve a mai napon gyepmesterrel befogatták a kutyát. Mivel a kutyát továbbra is be akarjuk fogadni, szerettük volna megtudni a gyepmester telefonszámát, hogy elmehessünk érte.

tovább »

A Zugügyvéd felfedezett egy fontosnak tűnő jogszabályt, ami valahogy kikerült a sajtó látóköréből. A 26/2007. (V. 31.) IRM rendelet a kitoloncolás végrehajtásának szabályairól szól. A rendelet szerint nem lehet a kitoloncolás foganatosítása során a kitoloncolt személy légzőképességét bármilyen módon korlátozni, őt ragasztószalaggal vagy más eszközzel elnémítani, a kitoloncolt személynek akarata ellenére nyugtató hatású szert adni, más gyógyszert orvosi utasítás nélkül beadni, a kitoloncolt személlyel szemben mérgező vagy bénító gázt használni, továbbá a kísérő személynek maszkot vagy csuklyát viselni.

"A szakértői vélemény tartalmaz olyan elemeket, amelyek szerint a hölgy nem arról híres, amiről az angolkisasszonyok" – mondta egyebek mellett Magyar György péntek este a Klubrádió Kontra című, a Zsanett-sztoriról szóló műsorában.
Az Index felvetésére – egy ilyen mondat alkalmas a becsületsértésre és a jó hírnév megsértésére – Magyar azt válaszolta: "Nem látok benne semmi kivetnivalót, mert ez tényállítás. Ő tényleg nem angol kisasszony. Egyébként is, ez csak egy szófordulat, inkább szellemes, mint sértő, de ha mégis sértene bárkit is, én ezt nyilvánosan vissza is vonhatom.
A Zugügyvéd csak finoman érdeklődik a többi kollégáktól, nem ezt nevezik a valós tény hamis színben történő feltüntetésének? Úgy látszik a hasonló szellemes szófordulatok a TASZ-nál is kiverték a biztosítékot, mert az alábbi nyilatkozatott tette közzé Zsanett érdekében:

tovább »

A Zugügyvéd egy igen kemény, hátborzongató történetet kapott a családon belüli erőszakról. Megvert, és kifosztott feleség, sunyi pénzéhes válóperes ügyvédek, és egy agresszív, erőszakos volt férj, aki a jog és a hatóságok hányingerkeltő tehetetlenségét használja ki a másik tönkretételére. A Zugügyvédnek ezen a mondaton meg sem hökken: ”Az ügyeletes tiszt azt tanácsolta menjek haza, ők nem tudnak tenni semmit, hanem veressem el én is az exet. Jó tanács nem? Ekkor a padláson aludtam.”

Hát igen, én, aki még élek, megpróbálok tanácsot kérni Önöktől, és talán megérteni a számomra megérthetetlent, hogy miért történhet ilyen ma Magyarországon, mikor még a médiákban is éppen most, a családban létező erőszak megfékezéséről szóló „törekvések” hallhatóak. Ami ezeken elhangzik, az az elmélet, de lássuk mi a szomorú gyakorlat:

tovább »

AZ APEH tájékoztatása szerint elszámolhatják a költségeiket az egyéni vállalkozóként bejelentkezett prostituáltak, írja a Népszabadság. A probléma csak az, hogy a szolgáltatásról számlát is kell adniuk. A Zugügyvéd mindig is elképedt az ilyen eszement ötletek hallatán. Belegondolt abba a nagyeszű hivatalnok, miként tudják a számlaadást ellenőrizni, és egyáltalán ki lesz az a gyengeelméjű, kurvázó pasi, aki névre, vagy akár cégre szóló számlát kér a szolgáltatásról?

Hasonló kérdéskörrel az adatvédelmi biztos is foglalkozott, az egyik megyében a rendőrség rendszeresen vegzálta a kurvákat, és a felvett adataikat megküldték az APEH-nak, adó megállapítás végett. Az egyik karakán prostituált az adatvédelmi biztoshoz fordult, akinek nagyon nem tetszett a módszer. Íme egy idézet az állásfoglalásából:

tovább »

Akár érdekképviseletet is alakíthatnának az elítéltek az Európa Tanács ajánlása szerint, írja cikkében a Népszabadság.  Az Új európai börtönszabályok címen elfogadott dokumentum leszögezi: a börtönszemélyzet tagjai és az elítéltek közötti párbeszéd a büntetés-végrehajtási intézeteken belüli "helyes rend" kialakításának egyik feltétele, és a raboknak - akár választott képviselőik útján is - biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy saját életfeltételeiket alakíthassák. Vagyis beleszólhassanak például a fegyintézetek működésével kapcsolatos kérdésekbe.

A Zugügyvéd lelki szemei előtt felvillant  egy cigarettával finanszírozott érdekképviseleti választási kampány a Kozma utcai gyűjtőben.

A Heves Megyei Bíróság elnöke egy sajtótájékoztatón azt azt mondta: azért tartanak tájékoztatót a Pusoma-ügyről, mert az utóbbi hónapokban többen erre a szívszorító történetre utalva bírálták a bírói ítélkezés rendszerét, és kérdőjelezték meg az igazságszolgáltatás törvényes működését. Közölte: Pusoma ügyének szakmai elemzése megtörtént, és a büntetőkollégium arra a megállapításra jutott, hogy az eljáró bíró a per során semmilyen szakmai szabályt nem szegett meg. Az ügyhöz kapcsolódik egy másik Népszabadság cikk is, amely szerint nincs fix kártérítési tarifája az ártatlanul börtönben töltött éveknek. A Zugügyvéd már hallott olyan ítéletről, ahol azzal indokolta a bíró a rendkívül alacsony kártérítés megítélését ártatlanul elítélt romák esetében, hogy a kinti világban amúgy sem dolgoztak volna.

Sajnos az alábbi levél egy igazoltan megtörtént esetet tár fel, két rendőr hamis vallomása miatt hogyan lehet előzetesbe tenni, és meghurcolni valakit. A bíróság legalább karakánnak bizonyult, és kimondta, hogy a rendőr tanuk szavahihetetlenek. A levélíróhoz hasonlóan a Zugügyvéd is csak lopva meri megkérdezni,  vajon azokkal a szerencsétlenekkel mi lesz, akiket hasonló trükk alapján el is ítéltek?

Kedves Zugügyvéd!

2000-ben 2 rendőr vallomása alapján kerültem előzetesbe, egy egyetemi fesztiválról, akkor még kábszer ker. vádjával (2-8 év letöltendő lehetősége, 2 év fölött fix a börtön), ahonnan 3 hét múlva engedtek el.

 

tovább »

Az MTV híradójának nyilatkozva egy ügyvéd közölte, a bíróság előtt a Centrum Parkoló Kft. nem tudta bizonyítani, hogy parkolóóráik, fényképezőgépeik hitelesek lennének. Az ügyvéd első fokon pert nyert a cég ellen. A nem hitelesített fővárosi parkolóórák adatai alapján nem büntethetők a lejárt parkolójegyű autósok. Kideült, a társaságok nem ellenőrzik, hogy pontos időt mutatnak-e a parkolóórák, és jól vannak-e beállítva a bizonyítékként használt fényképezőgépek órái. Még mielőtt mindenki megkönnyebbülne, a Zugügyvéd figyelmeztet, hogy ez az eset csak az éppenhogy lejárt parkolójegy miatt megbüntetetteknek jelenthet némi gyógyírt, ha egyáltalán helyben hagyja a másodfok. Akinek egyáltalán nem volt jegye, azon ez az ítélet nem segít.

Az Országgyűlés tíz éve fogadta el a Bjt-t és a bíróságok szerkezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvényt (Bszit.). A két törvény eredeti szándéka szerint a bírói függetlenség védelmét és a hatékonyabb igazságszolgáltatást szolgálnák, azonban "tízévnyi működés után világosan látszanak e törvények súlyos következményekkel fenyegető hibái" - áll a Joggal a Jogállamiságért Egyesület (ajaj) és a Nyilvánosság Klub évfordulós nyílt levelében. A levél az egyesület honlapján is megtekinthető, de a Zugügyvéd ide is bemásolja. Az üggyel kapcsolatos információ, hogy Cserni János bíró 2007. január 14-én nyílt levélben is közzétette alkotmánybírósági beadványát, amiben a bírák jogállásáról szóló, 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) három passzusának megsemmisítését kéri.

Tíz éves lesz az Országos Igazságszolgáltatási Tanács

(Nyílt levél a Magyar Országgyűlés képviselőihez)

tovább »