Az alábbi eset nem egyedi, megesik, hogy tiltott parkolásért a rendőrség és a közterület felügyelet is bírságot szab ki párhuzamosan.

Kedves Zugügyvéd!

Az eset egyszerű, de ijesztő.
Néhány hónappal ezelőtt a párom vezette a nevemen lévő autónkat, amikor is az egyik nagyvárosban a rendőrök lemeszelték és megállították: 50 km/h helyett 65 km/h sebességgel hajtott. Párom a szabálysértést elismerte, a helyszíni jegyzőkönyvet aláírta. Néhány nap múlva meg is kapta a lakóhelye szerinti rendőrségtől a szabálysértési bírságról szóló határozatot, amelyet azonnal befizetett.

Néhány napja azonban én is kaptam - mint a gépjármű tulajdonosa - egy bírságról szóló határozatot: az objektív felelősségi szabályra hivatkozva. Befizettem, de írásban érdeklődtem a BRFK-nál, hogy a kétszeres büntetés alkotmányos-e, hogy a helyszíni jegyzőkönyv miért nem mentesít engem az objektív felelősség alól, hogy a határidők rájuk miért nem vonatkoznak stb. Sajnos érdemi (jogi) választ nem kaptam.

Szeretném tudni, hogy lehetséges-e ugyanazon szabálysértés miatt kétszeresen büntetni - (hiszen mi kétszer 30.000 Ft-ot fizettünk be, míg ha egy autót "csak" traffipax-szal kapnak el, az csak az objektív alapján fizet) és, hogy meddig terjed az objektív felelősség (hiszen maguk a rendőrök jegyzőkönyvezték, hogy az autót kivezette).

Segítségét előre is köszönöm: drolt

Az ajánlószelvények  kitöltések értelmezésén a választási bizottságok is sokat izmoztak.
Ráadásul politikai célból egyes pártaktivisták feljelentéseket is tettek, amelyre néhány megyében rá is mozdult a rendőrség. Most gyűjtőket és a választókat hívogatják be aláírás mintázni.

Kedves Zugügyvéd!

A napokban kaptam a rendőrségtől 4 jó vastag iratot, miszerint a kopogtatócédula mellé járó ajánlószelvénnyemmel visszaélés történt. Illetve a családban mind a néggyel.

 

Hogyvolt:

Mindenki kitöltötte sajátkezűleg az adatait, majd alá is írta. Én egy ismerősömhöz juttattam el a szelvényeket (sajátkezűleg), mivel nem tudtam biztosan az ajánlani kívánt személy nevét. Az illető lakásán a szemem láttára ő írta rá mind a négy szelvényre a párt és az ajánlani kívánt személy nevét. A családban mindenki akarata szerint adta le a szelvényeket, akaratuk szerint annak a személynek a javára, akit támogatni szerettek volna.

Kérdések:

Valóban történt visszaélés így, hogy a párt neve, illetve a támogatni kívánt személy neve más keze által került az ajánlószelvényre? Valamint ha mind a négyen tanúvallomást teszünk arról, hogy nem történt visszaélés, akkor az ügyet lezártnak fogják-e tekinteni? Ha nem, milyen bírságra lehet számítani? Hogyan cselekedjünk az ügyben?

A végére pedig annyit, hogy megadtak egy határidőt, ameddig a vallomást le kell adni a megfelelő helyre. De a család egyik tagja jelenleg külföldön tartózkodik, és - függetlenül a történtektől - nem szándékozott hazatérni a határidő lejártáig. Ilyenkor a rendőrség elnéző az illetővel szemben, és kitolhatja a határidő rá eső részét?

 

Előre is köszönöm a segítségét!

 A cégjogi ügyekben sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy pl. nem elég, ha lemondanak az ügyvezetésről, ha a cégbíróságra ez nincs szabályosan bejelentve, akkor a hatóságok továbbra is ügyvezetőként kezelik a lemondott személyt.

Kedves Zugügyvéd!

A tanácsát szeretném kérni. A szituáció röviden a következő:

Alapítottam egy kft-t, amelybe egy multi néhány év alatt bevásárolta magát egészen addig, amíg minősített többséget, azaz 75%-ot nem szerzett. Ezután bejelentettem, hogy elhagyom a céget, élek a szerződésben kikötött jogommal, miszerint a felmondásommal a multinak azonnali vételi kötelezettsége keletkezik az üzletrészemre). Ezt a kötelezettségét azonban a multi nem hajlandó teljesíteni (írásban indoklás nélkül megtagadja a teljesítést, szóban pedig a megromlott viszonyunkra hivatkozik). A kommunikáció lassan egy éve megszakadt, se levélre, se telefonra nem válaszol. A legutolsó taggyűlésen (egy évvel ezelőtt) a multi megpróbált mondvacsinált indokokkal kizáratni a cégből, de a bíróság első fokon elutasította a keresetét. Másodfokra vitték, de a tárgyalás előtt visszavonták a keresetet.

Én is indítottam egy pert, hogy a bíróság hozza létre az adásvételt a multi és köztem, a szerződésünk szerint. A bíróság első fokon a javamra döntött, a multi viszont fellebbezett, így októberben másodfok elé kerül az ügy. Nem valószínű, hogy az eredmény másodfokon megfordulna, mert egyértelmű a szerződésünk. Tehát az elsőfokú ítélet szerint már nem vagyok tag, hiszen a bíróság pótolta a multi és köztem kötött adásvételt az üzletrészemre. De nem jogerősen.

Időközben a multi elkezdte a kft végelszámolását, ami ellen én természetesen nemmel szavaztam a taggyűlésen. A kft működésére már egy éve semmilyen rálátásom nincs. Gyanítom, hogy már minden értéket kivittek a kft-ből és nagy veszteséget kreáltak. Bizonyítékom nincs. A végelszámolás a vége felé közeledhet, mert meghívót kaptam egy olyan taggyűlésre, ahol a napirendi pontokban már a kft tulajdonainak újbóli eladásáról döntenek.

Hogyan viselkedjek? Mint tulajdonos, vagy nem? Menjek el a taggyűlésre, mivel papíron még tag vagyok? Vagy ne menjek el, mert – bár nem jogerősen -, de már van egy szerződésem és ítéletem arról, hogy nem vagyok tag?

El tudom halasztatni valahogy a végelszámolás végét vagy ezt a taggyűlést az októberi perig (az általam indított per második fordulójáig)? Nem szeretnék esetleg a 2 szék közé esni, hogy se kft, se adásvétel.

Tanulmányi szerződést megkötni, ugyanúgy, mint diákhitelt felvenni könnyű megoldásnak tűnik, és sokan csak később szembesülnek milyen kötelezettségeket ró  rájuk.

Tisztelt Zugügyvéd!

Sajnos két éve meggondolatlanul léptem bele egy tanulmányi szerződésbe a jelenlegi munkáltatómmal. Jelenleg keresek/keresnék munkát, de sajnos a jelenlegi helyzetemben nem tudom azt megtenni, hogy a már több, mint 1 millió forintra rúgó tartozásomat, a szerződésben foglaltak szerint szerződésszegéstől számított 10 napom belül visszafizetem.

Kifizetni mindenképpen ki szeretném, tehát nem kibújni akarok a felelősség alól, csak tudni, hogy csak álom marad az új állás, és csak a munkáltatóm jóindulatán múlik az esetleges részletfizetés (sajnos ebben nem is merek reménykedni), vagy van esetleg ilyenkor bármi ami törvényileg engem véd ilyenkor.

Elolvastam a munka törvénykönyvének az ide vonatkozó részét, de nem találtam semmi hasznosat a számomra. Hiteligénylésen is gondolkoztam, de nincs az a hitelintézet, aki ilyen összeget adna olyan embernek, aki épp felmondás alatt van.

Köszönettel

DD

Úgy látszik egy kis meleg is elég ahhoz, hogy a vicces kedvű Zugügyvéd olvasók hasonló "jogi" kérdésekkel okozzanak vidám perceket:

Tisztelt Zugügyvéd!
 
Arra lennék kíváncsi, hogy ha én a végrendeletemben meghagyom, hogy halálom után semmiképp se temessenek el, ehelyett szeretném, ha kolbászba töltve, (vagy akárhogy), adjanak oda a disznóknak, azt megtilthatja e valamilyen jogszabály, illetve megakadályozhatják, vagy büntethetik-e azt aki végrehajtja az ezzel járó ügyesbajos kis dolgokat? Ha van ilyen lehetőség, mi a módja annak hogy ezt elintézzem?
 
Köszönöm
Szimur

Talán nem mindenkinek tűnt fel az alábbi Be. módosítás, amely a polgári jogi igény érvényesítését könnyíti meg:

Szia Zug,

Talán érdekes:

Be.  335. (2) Ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány, adóbevételcsökkenés, vámbevétel-csökkenés összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni.

Korábban minden esetben "egyéb törvényes útra" lehetett utasítani az előterjesztett polgári jogi igényt.

Az alábbi történet hűen illusztrálja, hogyan csapódik le a gyakorlatban egy alapvetően jó szándékú, a gondnokoltak jogait védő jogszabály.

Kedves Zugi!

Bocsi ha hossszúra sikeredett a téma de ha elovasod Te ismegérted, hogy ezt nem nagyon lehetne rövidebben leírni.

Üdvözlet mindenkinek akik ezen a blogon elmondják nyűgjüket bajukat a magyar jogrendszerrel kapcsolatban. A közigazgatásunk mint a jogrendszer része igen beteg, túlburjánzott, lassan eltarthatatlan az adófizetőknek. Az új kormányunk is hozzá akar nyúlni, létszám leépítéssel, a közszolgálati munkavállalókat nagyobb kiszolgáltatásnak, egyszerűbb elbocsátásnak kitéve. Csakhogy a lovat nem a farkánál fogva szokás felkantározni. A probléma gyökerével az elburjánzottt adminisztrációval, bürokratizmussal, az értelmetlen túlbonyolított szabályozással nem hallom, hogy foglalkoznának, pedig itt kellene kezdeni a változtatást.  A jelenlegi közigazgatási létszám ahhoz a hihetetlenül bürokratikus túlbonyolított rendszerhez igazodik ami itt kialakult. Egy egyszerűnek tűnő ügy is olyan bonyolulttá tehető, hogy aki nem ismeri az ehhez kapcsolódó kialakult ügymenetet beleőszül mire a végére jár. Hadd próbáljak illusztrálni egy „egyszerű” gyámhatósági ügymenettel. A gyámügyi eljárások egyik legegyszerűbb fajtájával.

Amiről írok az a szabályos és törvényes ügymenet, persze van ahol bizonyos lépcsőket kikerülnek az egyszerűsítés miatt, de az nem jogszerű.

Az intézményben élő gondnokolt rájön arra, hogy neki feltétlenül szüksége van egy fából készült rézfánfütyülőre, merthogy az milyen jó lenne neki, meg különben is neki van 2.000.000 Ft-ja a gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvében és a szerkentyű csak 3000 Ft-ba kerül. A gondozójának elmondja, aki megállapítja, hogy tényleg milyen jó lenne. Jelez az intézmény vezetőségének, akik szintén megvizsgálják és ők is úgy látják, hogy tényleg kellene. Nosza írnak is a gondnoknak egy levelet.

 A gondnok kimegy az intézménybe, körbejárja az ügyet, beszél a kezelőorvosával, a mentálhigiéniás szakemberrel. Kéri a gondnokolt kezelőorvosát, hogy ugyan adjon már véleményt róla, hogy tényleg olyan jó lenne e a fából készült rézfánfütyülő? Az orvos leírja, hogy hú tényleg kell, merthogy fejleszti, meg jót tesz a lelki állapotának stb. A gondnok ekkor már dörzsölt és tudja, hogy a gyámhivatal úgyis fog kérni valamilyen szakvéleményszerűséget, és az ügymenet meggyorsítása érdekében ezt előre megkéri. Megelőzendő a gyámhivatalt beszerez legalább két árajánlatot a 3000 Ft-os tételhez. Kérelmet ír a gyámhatóságnak, részletesen indokolva, szakvéleményt, árajánlatokat csatolva. Eddig mindenki hozzáállása pozitív, ezért ez megvan egy hét alatt.

 A gyámhivatal hoz egy 4 oldalas határozatot, amiben a lényeg max. 3 sorban van leírva, a többi töltelékszöveg, meg általános maszlag, és  engedélyezi a 3000 Ft felhasználást a gyámhatósági betétkönyvből számadási kötelezettség mellett. Természetesen lehetőleg az ügyintézésre szabott határidő utolsó napjaiban. Térti vevényesen elküldi az érdekelteknek, a gondnoknak, a gondnokoltnak, az intézménynek, a betétet kezelő banknak. Eddig már eltelt 5-6 hét.

Happy, mehetünk a bankba a pénzért! Frászt, ez még nem jogerős erre a bank nem ad ki pénzt a betétből. Fellebbezési jogról előre nem mondunk le, mert a hivatal hülyeségeit ismerve józan ember ilyenről nem mond le. Eltelik a 15 napos fellebbezési határidő plusz néhány nap postai átfutási idő, ez újabb három hét.

A gyámhivatal a jogerősítést nem 3 soros záradékkal jogerősíti hanem a 4 oldalas határozat egy  JOGERŐS felülbélyegzéssel ellátott példányát küldi meg az érintetteknek, mert az ügyintézőnek ez kevesebb munkájába kerül mintha záradékolná.  Hurrrááááá jogerős! Megy a gondnok felveszi a pénzt, elmegy megveszi a fából készült rézfánfütyülőt, de viszi magával az otthon mentálhigiéniás szakemberét merthogy ehhez szakértelem kell, kiviszi az otthonba, leltárba veteti, elmegy a bankba visszafizeti a betétkönyvbe a megmaradt 5 forintot mert a fából készült rézfánfütyülő csak 2995 Ft-ba került. Ez csak egy nap!

A gondnok elkészíti a számadását, csatolja a számlát, a leltárpapírt, a banki bizonylatokat, elpostázza a gyámhivatalnak. Eltelik az ügyintézési határidő, az utolsó napján megszületik a számadást elfogadó újabb 4 oldalas határozat, amiben a lényeg megint leírható 2 sorban merthogy szabályos a számadás. Nincs vége a dolognak, mert ezt térti vevényesen megküldik a fent már felsorolt érdekelteknek. Újabb 3 hét mire ez is jogerőre emelkedik, újabb most már jogerősített példányokban kiküldve hogy bizony tényleg helyes volt a számadás.

Higgyétek el, hogy a lehető legrövidebben próbáltam leírni ezt az ügymenetet, kihagyva sok sok de elkerülhetetlen részletkérdést, amik tovább tudják borzolni az ember idegeit.

 Ha utánaszámoltok, ez a jelentéktelen ügy majd 3 hónapot vett igénybe, minimum  8-10 embert foglalkoztatott jónéhány munkaórában, és a szerény számításaim szerint az, hogy a gondnokolt a saját pénzéből egy ilyen jelentéktelen összeget felhasználhasson, nekünk adófizetőknek kb. minimum 80.000 forintunkba került. A rendelkezésemre álló adatok alapján országos szinten évente több tízezer ilyen ügy van,  közelebb a százezerhez!!! De ha csak tízezer az is 800.000.000 Ft azaz nyolcszázmillió!!!!!! Ha igaz amit írok  - IGAZ – akkor csak ez a jelentéktelen ügymenetféleség nekünk adófizetőknek hozzávetőlegesen 40-80 milliárd forintunkba került éves szinten.

TÉNYLEG CSAK ÍGY LEHET CSINÁLNI???!!!

Azért erről írok, mert ezt ismerem közelebbről. Te jó isten mi lehet a közigazgatás más területein?!
Konklúzió részemről – eszement jogalkotóink vannak, akiknek fogalmuk sincs arról, hogyan működik a való világ.  Az egész eljárásból szinte kirobban az az alapvetés, hogy mindenki a gondnokolt pénzére utazik és a hatóságok azok akik megvédik a gondnokolt érdekeit. Olyan eljárásban amikor a gyámügyes aki határozatot hozta a legtöbb esetben soha nem látta a gondnokoltat, fogalma sincs arról mi az a fából készült rézfánfütyülő és mire való, ő csak a papírokat látta amik az ő seggét hivatottak védeni.
 

Az alábbi levél egy elég sajátos indoklással ellátott rendőrségi határozatról számol be. Mármint ha igaz az idézet, mi szerint az "az elkövető kiléte nem állapítható meg, bűncselekmény hiányában megszűntetem az eljárást".

Kedves Zugügyvéd!
 
Bekerített területről ellopták a traktoromat. A traktor az én nevemen van, nincs rajta hitel. A terület drótkerítéssel van körbekerítve, elektromos kapun lehet ki-be járni.

Mikor észrevettem a traktor eltűnését, annak rendje és módja szerint bejelentést tettem a rendőrségen.

Az üggyel 3 hónapig "foglalkozott" a rendőrség, majd hozott egy határozatot, miszerint bűncselekmény hiánya miatt megszűntetik az eljárást.
(szó szerint idézve a határozatból: "az elkövető kiléte nem állapítható meg, bűncselekmény hiányában megszűntetem az eljárást")

 A biztosító nem fizet, hiszen a határozat szerint nem történt bűncselekmény, ugyanakkor továbbra is fizetnem kell a kötelező és egyéb biztosításokat - szerződés szerint.

 A forgalmi közben lejárt, le kellene vizsgáztatni, ami a traktor nélkül természetesen lehetetlen.

 Próbáltam kivonatni a forgalomból az Önkormnyzatnál, de azt mondták, hogy mivel a határozat szerint nem lopták el a traktort, csak ideiglenesen, 6 hónapra tudják kivonni.

 Megnéztem a traktort az ügyfélkapun, és ott azt írja, hogy körözés alatt áll...
Most akkor történt bűncselekmény vagy nem? Ha nem, akkor miért körözik. Ha igen, akkor miért nem az van a határozatban?

 A kérdésem mindössze annyi, hogy ha ellopnak egy traktort és a rendőrség kijelenti, hogy nem történt bűncselekmény akkor az törvényes-e, és bele kell-e nyugodnom ebbe?
 
 Köszönettel,
 
T.  J.
 

Az autóneppernek átadott, aláírt biankó szerződésekkel nem csak a levél beküldőjének akadt később gondja. Ilyenkor a tanukat is elő lehetne venni, ha nem előttük írta alá az eladó, vagy az állítólagos vevő.

Szia Zugügyvéd,

Tavaly ősszel eladtam az autómat egy neppernek, egy félig kitöltött adásvételivel vitte el. Később az adásvételit visszakaptam dátummal és az állítólagos vevő adataival, aláírásával. Az adásvételi szerint 2009 október elején eladott autót az új tulajdonos azóta sem iratta át a saját nevére. Ezt onnan tudom, hogy azóta négy-öt különboző tilosban parkolási illetve jegy nélküli parkolási ügy miatt levelezek különböző társaságokkal, változó sikerrel. Az adásvétel tényét (tény-e vagy sem, fene tudja) bejelentettem az önkormányzaton már 2010 januárban, az első ilyen levél kézhez kapása után. Később, egy újabb csekk után ismét, de akkor már mondták, hogy látják, hogy bejelentettem már korábban is, ne aggódjak, most keresik az új tulajdonost.

 

Az autó forgalmija amúgy márciusban lejárt, nem tudom, az új tulaj ezt hogyan kívánja áthidalni. A parkolási ügyek némelyike centrumos, ők nem sokat bénáznak, hiába mentem be személyesen és mondtam nekik, hogy eladtam az autót, már át is adták az ügyet egy behajtócégnek. Az egyiket a háromból, ami az ő területükön volt. Gondolom, majd a másik kettővel is ezt teszik. Azt is mondták, hogy ne aggódjak, el fog jutni a bíróságra az ügy, majd ott minden tisztázódik.

 

A legutóbbit csekket ma kaptam. Klassz, hogy mindenki nyugtatgat, de azért kezdek aggódni, mégis.

 

Kérdéseim: mire számíthatok, végül ki fogok fizetni egy kisebb vagyont? Kiderülhet-e, hogy a vevő egyáltalán nem is létezik, ez esetben okirathamisító vagyok? Mit tudok tenni azon kívül, hogy várok? Kell-e, érdemes-e bármit is tennem?

Üdv

Jocó

A kézbesítési vélelem előnytelen helyzetbe hozza a hatóságokkal szemben az állampolgárt, ez számos esetben kiderült már. Ha komolyabban belegondolunk, tényleg érint néhány alkotmányos alapjogot.
 

Szia Zugügyvéd,

Keresem végre azt a „tökös” jogászt aki hajlandó végre az Alkotmánybírósághoz fordulni a hatósági határozatok, végzések, ítéletek és egyéb bírósági és hatósági iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok alkotmányosságának megállapítása érdekében! Nekem ehhez nincs meg a megfelelő tudásom.

Olyan alapvető emberi jogokat sért mint a tulajdonhoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog , a szabad mozgás joga.  Hangsúlyozom szerintem mert én így érzem, hogy ezeket a jogaimat is sérti stb.. Személy szerint engem még ilyen joghátrány csak egy de bosszantó esetben érintett. Igazság szerint ez inkább csak bosszúság volt mint kár. Több olyan gondnoksági esetem is volt ahol nem csak bosszúság ért hanem soha véget nem érő jogi procedúrákat voltam kénytelen több esetben is végigjárni a gondnokoltjaim érdekében akiket kár is ért ilyen esetekben.

 

Nem kívánom ezen jogszabályokat részletesen elemezni, már csak azért sem mert nem vagyok jogász, de bennem rengeteg kérdést vet fel.
Elsőként talán lássuk a határozatok hirdetményben történő kihirdetését! Ki az az állampolgár aki meg tudja tenni azt, hogy a szokásos fellebbezésre adott 15 naponként végigjárja a lakóhelye olyan hivatalait mint a Polgármesteri Hivatal, Földhivatal, Bíróság, APEH és sorolhatnám tovább ahol csak állampolgárként ügyem lehet, mert valamilyen rajtam kívül álló oknál fogva nem találtak meg, hátha van valamilyen engemet érintő kifüggesztett dolog. Nap mint nap találkozom a munkám miatt az elkövetett hivatali hibákkal, pontatlan címzés, elírt adatok, hibásan írott nevek, elnézett címek, ténybeli hibákkal stb., és az ebből származó hibákat a hirdetményes kézbesítéssel az ügyfélre hárítják. Lehet, hogy majd rendbe lehet hozni valamilyen jogi eljárással de ez olyan sok bosszúsággal, utánjárással, költséggel jár, hogy az ember haja az égnek áll tőle.

 

Teljesen mindennapos dolog, hogy gondnokolt elleni fizetési meghagyásos eljárásból rendszeresen kihagyják a gondnokot mint törvényes képviselőt a Bíróságok , mert rossz a jogszabály és nem is vizsgálják a felszólított cselekvőképességét!!!! Mi van akkor ha ezek a hatóságok ráadásul nem is a lakóhelyemen vannak, hanem mondjuk a régiós vagy megyeszékhelyen. Ez a jogszabály annak az 1%-nak készült aki fütyül a hatóságokra, de a jogkövető 99 %-ot sújtja, mert olyasmit vár el tőle, ami lehetetlen normális élethelyzetekben, ez szerintem a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti.

 

Lássuk csak a kézbesítési vélelmet!

 

Mi az, hogy alapból azt vélelmezi a jogszabály ha nem vettem át a küldeményt akkor az engem nem is érdekel, nem is akarok az abban foglaltakkal foglalkozni? Beteg voltam kórházban, vagy a lottó ötösöm után elutaztam egy világ körüli útra 3 hónapra, vagy olyan munkát vállaltam el az ország túlsó végén ami hónapokig odaköt stb.,  közben meg jogerőre emelkedik egy emeletes marhaság. Ne jöjjenek a jogászok a hülye dumával miszerint van lehetőség jogorvoslatra. Persze van de azokhoz is drótkötélből való idegek kellenek, hogy ezen az úton hozzuk rendbe azt ami nem a mi vétkünk. Mondjuk ez igen sérti a szabad mozgáshoz való jogunkat. Miért is kell nekem állandóan haptákban állnom és várnom azt, hogy a magasságos hatóságok hátha méltóztatnak valamlyen marhasággal megkeresni ami ellen nekem alapból tiltakozni kellene ha tudnék róla, de rajtam kívül álló okok miatt nem szerzek róla tudomást!.

 

Szélsőségesnek hangzik a következő de már több hasonló esetről van információm! Huzamosabban távol lévő személynek fizetési meghagyást – mint később megállapításra kerül alaptalan a fizetési meghagyás - bocsáttatnak ki , aki távolléte okán nyilván nem fogja átvenni a tértis levelet, az jogerőre emelkedik. Nos jó idegeket, és sok pénzt kívánok neki ha ezt követően mondjuk a végrehajtási szakaszban érkezik vissza a lakcímére, netalán már a végrehajtás után!!!!!!!!!!!

Szerintem semmilyen eljárásban nem lehet olyan, hogy az érintett fél érdemi közreműködése nélkül bármilyen elmarasztaló irat születhessen, és ezzel esetleg teljesen vétlen embert hozzanak rendkívüli jogi és anyagi helyzetbe. Itt talán még az ártatlanság vélelme is sérül, bár tudom, hogy ez büntetőjogi fogalom , de a kézbesítési vélelem okán okozott helyzetek jó része is felér egy büntetéssel.

Akinek érdekében áll az oldja meg, hogy megtalálja az iratának a címzettjét, de ne tekintsék az embert alapból gazembernek és ne vélelmezzenek olyasmit amiről érdemi információjuk nincs. A postai tértivevényen lévő visszaküldési jogcímeket számtalanszor tapasztaltam, hogy a postás nem megfelelően jelölte be. Pl. nem kereste helyett nem vette át jelzést tett rá. De a nem keresett jelzéssel visszament iratot miért tekintik alapnak ahhoz, hogy elmarasztaló iratot hozzanak. Miért nem vizsgálják, hogy miért nem kereste? Tudom jön a maszlag, hogy ezt a Bíróságok, hatóságok nem tehetik mert nincs rá pénz, meg lehetőség meg egyéb kifogások! Lehet sok amerikai filmet láttam, de ez ott mintha másképpen működne! Szerintem a demokrácia azt jelenti, hogy a hatóságok mindent elkövetnek, hogy vétlen embert semmilyen jogi eljárásban ne lehessen elmarasztalni ha nincs lehetősége a nyilatkozattételre, védekezésre, NE LEGYEN JOGA
 SENKINEK BÁRMILYEN VÉTKESSÉGET VÉLELMEZNI.