Navégremá!

ami elvileg jó, gyakorlatban meg najd okoz némi porblémát ha szakértői bizonyítást kell felvenni a lopott bicikli PONTOS értékére (merthogy nem lesz elég az a fordulat hogy 20e feletti, de 200e alatti a kárérték...)

szóval ahol egyébként is van szakértői bizonyítás, ott ez jó, ahol meg bonyolult az ügy, ott csak szívás lesz vele.

Jó reggelt, így van már vagy egy éve.

@Iustizmord: nem kell, a szakértő a lopott bicikli értékét még vádemelés előtt, a randőrségi eljárásban meghatározza! egyszerű, ilyen károkat a büntetőbíróság megítél.
bonyolultabb bizonyítást igénylő igényeket, pl. a bűncselekménnyel kapcsolatosan előterjesztett nem vagyoni kár megtérítése iránti igényt továbbra is külön polgári perben kell érvényesíteni.
ez az új szabály viszont nagyon jó minden vagyoni kárra, lopásnál, rablásnál, stb.

Szerintem inkább az okozhat problémát, hogy a polgári jog nem mindig olyan egyszerű, hogy "bűncselekményt követtél el, ennyi a kár, fizesd meg!". Pl., ha valakit megtévesztéssel vesznek rá szerződéskötésre és ezzel kárt okoznak neki, az csalás és a büntetőbíró meg kell, hogy állapítsa a kár mértékét is, ergo a polgári jogi igényről is döntenie kell.

Viszont polgári jogi szempontból a megtévesztés megtámadási ok. A sértettnek meg kell támadnia a szerződést, a bírónak pedig a szerződés érvényességéről és az érvénytelenség jogkövetkezményeiről kellene döntenie. Szerintem ez egy picit meghaladja a büntetőper kereteit.

Arról nem beszélve, ha mondjuk több szerződő fél van, akik nem is alanyai a büntető eljárásnak (vagy legfeljebb tanúként), de polgári jogi szempontból perben kéne állniuk. Vagy mondjuk cég nevében kötik a szerződést, de a vádlott nyilván nem a cég.

@Teker: de cimbi vádközlés után 8 napon belül beterjesztett indítványra új szagértő köteleő...

@fáskerti elvtárs:
Vannak egyéb bajok is.
Odáig természetesen oké, hogy a sértett - akit ebben az esetben magánfélnek hívnak - jpbb pozícióba kerüljön, de hát erre ott vannak a polgári bíróságok. Semmi akadálya nincsen a perindításnak.

Példák: banki csalásnál mondjuk így "figyelmetlenek" a banki alkalmazottak. A Ptk. 340. § szerinti kárelhárítási kötelezettséget én hogyan állapítom meg?
El kezdek bizonyítani olyan kérdésben, ami nem érinti a büntetőjogi felelősséget?

Meghal/megszűnik a magánfél, várok másfél évet a hagyatéki tárgyalásra/végelszámolásra/felszámolásra?

Egyáltalán: mit csinálok, ha felszámolás indul, akkor ugye spéci szabályok vannak a perindításra?

Nem olyan egyszerű ez...

Ha megszűnik a magánfél,meghal a sértett, akkor a jogutód, illetve az örökösök javára kell megítélni a kártérítést. Maga a rendelkező rész is szólhat így, amennyiben pl. nem folyt még le a hagyatéki eljárás. Legfeljebb letétbe helyezéssel teljesít a kötelezett.
Kárelhárítási kötelezettség meg ehhez hasonló fogalmak nem léteznek a be.-ben, nem is érdekes. A bűncselekménnyel közvetlenül okozott tényleges kárról van szó.
Mindezeken túl pedig továbbra is létezik az igény egyéb törvényes útra utasításának a lehetősége.
Ha pedig nincs meg a bicó, akkor a minimálisan megállapítható érték megfizetésére kell kötelezni a vádlottat.

@Tardigrada: "Maga a rendelkező rész is szólhat így, amennyiben pl. nem folyt még le a hagyatéki eljárás."
Nem. Nem szólhat így a rendelkező rész, mert a polgári perben sem szólhat így a rendelkező rész...

"Kárelhárítási kötelezettség nem léteznek a Be-be"
Valóban, mivel a "kártérítés" sem szerepel a Be-ben. A Ptk. szabályait kell alkalmazni ugyanis, ott meg ilyen van.

"A bűncselekménnyel közvetlenül okozott tényleges kárról van szó" - igen, és ha ebben a kárban benne van a sértett felelőssége is, akkor mi van? Vagy nem érvényes a Ptk?

A legszebb: "Mindezeken túl pedig továbbra is létezik az igény egyéb törvényes útra utasításának a lehetősége."

Ember. Az egész poszt arról szól, hogy konkrét megállapításnál nem létezik az egyéb útra utasítás.

Egyébként stimmel a hozzászólás.