A kézbesítési vélelem előnytelen helyzetbe hozza a hatóságokkal szemben az állampolgárt, ez számos esetben kiderült már. Ha komolyabban belegondolunk, tényleg érint néhány alkotmányos alapjogot.
Szia Zugügyvéd,
Keresem végre azt a „tökös” jogászt aki hajlandó végre az Alkotmánybírósághoz fordulni a hatósági határozatok, végzések, ítéletek és egyéb bírósági és hatósági iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok alkotmányosságának megállapítása érdekében! Nekem ehhez nincs meg a megfelelő tudásom.
Olyan alapvető emberi jogokat sért mint a tulajdonhoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog , a szabad mozgás joga. Hangsúlyozom szerintem mert én így érzem, hogy ezeket a jogaimat is sérti stb.. Személy szerint engem még ilyen joghátrány csak egy de bosszantó esetben érintett. Igazság szerint ez inkább csak bosszúság volt mint kár. Több olyan gondnoksági esetem is volt ahol nem csak bosszúság ért hanem soha véget nem érő jogi procedúrákat voltam kénytelen több esetben is végigjárni a gondnokoltjaim érdekében akiket kár is ért ilyen esetekben.
Nem kívánom ezen jogszabályokat részletesen elemezni, már csak azért sem mert nem vagyok jogász, de bennem rengeteg kérdést vet fel.
Elsőként talán lássuk a határozatok hirdetményben történő kihirdetését! Ki az az állampolgár aki meg tudja tenni azt, hogy a szokásos fellebbezésre adott 15 naponként végigjárja a lakóhelye olyan hivatalait mint a Polgármesteri Hivatal, Földhivatal, Bíróság, APEH és sorolhatnám tovább ahol csak állampolgárként ügyem lehet, mert valamilyen rajtam kívül álló oknál fogva nem találtak meg, hátha van valamilyen engemet érintő kifüggesztett dolog. Nap mint nap találkozom a munkám miatt az elkövetett hivatali hibákkal, pontatlan címzés, elírt adatok, hibásan írott nevek, elnézett címek, ténybeli hibákkal stb., és az ebből származó hibákat a hirdetményes kézbesítéssel az ügyfélre hárítják. Lehet, hogy majd rendbe lehet hozni valamilyen jogi eljárással de ez olyan sok bosszúsággal, utánjárással, költséggel jár, hogy az ember haja az égnek áll tőle.
Teljesen mindennapos dolog, hogy gondnokolt elleni fizetési meghagyásos eljárásból rendszeresen kihagyják a gondnokot mint törvényes képviselőt a Bíróságok , mert rossz a jogszabály és nem is vizsgálják a felszólított cselekvőképességét!!!! Mi van akkor ha ezek a hatóságok ráadásul nem is a lakóhelyemen vannak, hanem mondjuk a régiós vagy megyeszékhelyen. Ez a jogszabály annak az 1%-nak készült aki fütyül a hatóságokra, de a jogkövető 99 %-ot sújtja, mert olyasmit vár el tőle, ami lehetetlen normális élethelyzetekben, ez szerintem a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti.
Lássuk csak a kézbesítési vélelmet!
Mi az, hogy alapból azt vélelmezi a jogszabály ha nem vettem át a küldeményt akkor az engem nem is érdekel, nem is akarok az abban foglaltakkal foglalkozni? Beteg voltam kórházban, vagy a lottó ötösöm után elutaztam egy világ körüli útra 3 hónapra, vagy olyan munkát vállaltam el az ország túlsó végén ami hónapokig odaköt stb., közben meg jogerőre emelkedik egy emeletes marhaság. Ne jöjjenek a jogászok a hülye dumával miszerint van lehetőség jogorvoslatra. Persze van de azokhoz is drótkötélből való idegek kellenek, hogy ezen az úton hozzuk rendbe azt ami nem a mi vétkünk. Mondjuk ez igen sérti a szabad mozgáshoz való jogunkat. Miért is kell nekem állandóan haptákban állnom és várnom azt, hogy a magasságos hatóságok hátha méltóztatnak valamlyen marhasággal megkeresni ami ellen nekem alapból tiltakozni kellene ha tudnék róla, de rajtam kívül álló okok miatt nem szerzek róla tudomást!.
Szélsőségesnek hangzik a következő de már több hasonló esetről van információm! Huzamosabban távol lévő személynek fizetési meghagyást – mint később megállapításra kerül alaptalan a fizetési meghagyás - bocsáttatnak ki , aki távolléte okán nyilván nem fogja átvenni a tértis levelet, az jogerőre emelkedik. Nos jó idegeket, és sok pénzt kívánok neki ha ezt követően mondjuk a végrehajtási szakaszban érkezik vissza a lakcímére, netalán már a végrehajtás után!!!!!!!!!!!
Szerintem semmilyen eljárásban nem lehet olyan, hogy az érintett fél érdemi közreműködése nélkül bármilyen elmarasztaló irat születhessen, és ezzel esetleg teljesen vétlen embert hozzanak rendkívüli jogi és anyagi helyzetbe. Itt talán még az ártatlanság vélelme is sérül, bár tudom, hogy ez büntetőjogi fogalom , de a kézbesítési vélelem okán okozott helyzetek jó része is felér egy büntetéssel.
Akinek érdekében áll az oldja meg, hogy megtalálja az iratának a címzettjét, de ne tekintsék az embert alapból gazembernek és ne vélelmezzenek olyasmit amiről érdemi információjuk nincs. A postai tértivevényen lévő visszaküldési jogcímeket számtalanszor tapasztaltam, hogy a postás nem megfelelően jelölte be. Pl. nem kereste helyett nem vette át jelzést tett rá. De a nem keresett jelzéssel visszament iratot miért tekintik alapnak ahhoz, hogy elmarasztaló iratot hozzanak. Miért nem vizsgálják, hogy miért nem kereste? Tudom jön a maszlag, hogy ezt a Bíróságok, hatóságok nem tehetik mert nincs rá pénz, meg lehetőség meg egyéb kifogások! Lehet sok amerikai filmet láttam, de ez ott mintha másképpen működne! Szerintem a demokrácia azt jelenti, hogy a hatóságok mindent elkövetnek, hogy vétlen embert semmilyen jogi eljárásban ne lehessen elmarasztalni ha nincs lehetősége a nyilatkozattételre, védekezésre, NE LEGYEN JOGA
SENKINEK BÁRMILYEN VÉTKESSÉGET VÉLELMEZNI.
Az utolsó 100 komment: