A Gyorskocsi utca és a Kozma utca környékén élők folyamatosan találkoznak azzal a jelenséggel, amit a BM most szankcionálni akar. Mondjuk a bedobált tárgyak célba jutási esélye a Zugügyvéd szerint igencsak kevés, és az sem derül ki, hogy a börtönlakók, a környékbeli lakók nyugalmára gondolt a jogszabály-tervezet.

Az egyes szabálysértésekről szóló korm. rendeletbe új tényállásként jelenik meg a büntetés-végrehajtási intézet rendjének megzavarása. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához több alkalommal lakossági bejelentés érkezett, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottakkal a hozzátartozóik az objektummal szemben lévő magánlakások előtti közterületen (járdán, előkertben) tartózkodva veszik fel a kapcsolatot. Egyre nagyobb számú jelenlétükkel, olykor garázda magatartásukkal, állandó bekiabálásukkal, tárgyak bedobálásával nagymértékben zavarják a lakók nyugalmát.
 

A sonline.hu portálon olvasható az alábbi, tárgyalótermi tudósítás. Kis ízelítő a történtekből:

– Még kávét is cigit is adtunk neki – magyarázza a vádlott, majd elismeri, a párja bizony féltékenykedett, hogy egy másik nőt is bevettek a szeretkezésbe. Ez az a pont, ahol a szó teljesen új értelmet nyer... – Ha akár egyszer is kiabált volna, a szomszédból Panni néni bizonyosan meghallotta volna, mert ő már akkor is átjött, ha hangosabban szólt a tévé.
Élettársa első vallomásában némiképp másként emlékezett a történtekre, szerinte fejfájás elleni gyógyszerért mentek át a lányhoz, aki aztán cigiért ment vissza velük. Hogy utána mi történt, nem tudja, mert lefeküdt aludni, s arra ébredt, hogy párja a sértettel szexel.
 

Az alábbi bejegyzés   a  hivatali félretájékoztatás és cinizmus  újabb megkapó gyöngyszeme.

Tisztelt Zugügyvéd!

Ugyan az én történetem nem kapcsolódik szorosan a blog profiljához, de közzéteszem, hátha van az olvasók között olyan aki tud segíteni.

A történet 2010.03.31-én kezdődik, mikor is elveszítettem az állásom. Jelentkeztem a körzetemhez tartozó munkaügyi kirendeltségen, álláskeresési járadék megállapításáért.
Ezt meg is kaptam, mivel előtte több mint öt éven át folyamatos munaviszonyom volt.
2010.04.19. napján mikor is tizenkilenc nap munkanélküliség után találtam állást, annak a rendje és módja szerint ismét tiszteletemet tettem a fentemlített hivatalban.

Kivártam a soromat, elmondtam mi van. Az ügyintéző hölgy nagyon kedvesen együtt örült velem az új munkahelyemnek, majd kitöltötte a dokumentumokat, hogy 2010.04.20. napjától nem vagyok jogosult a segélyre, egyúttal közölte velem, hogy mivel nem vettem igénybe a nekem járó kilenc hónap járadékot, ha akarom kilenc hónap múlva, tehát most egyösszegben igényelhetem a pénzt.

Volt öröm, boldogság, mert nem aprópénzről van szó.

Megtörtént az igénylés, majd tegnap kaptam egy elutasító határozatot, azzal az indokkal, hogy én 2010.04.20-ával lettem kijelentve a segélyezési rendszerből, de az új munkaviszonyom 2010.04.22-ikétől áll fenn.

Kicsit értetlenül állok a szituáció előtt, mert mit is gondolt a hivatal? Aznap mikor náluk töltöm a napom nagy részét, az új helyen már be is jelentettek?
A 2010.04.21. napon nem volt bent a könyvelője a cégnek, ezért 22-ikétől él a munkaviszony.
A határozatot az 1991. évi IV. törvény (Flt.) 27.§ (8) bekezdésében foglaltak alapján hozta a hivatal.
A tanulság az, hogy inkább meg kellett volna hamisítani a dátumot, de jogkövető, tisztességes állampolgárként eszembe sem jutott, hogy van egy kibúvója a hivatalnak.
A kérdésem az, hogy van-e értelme fellebezni, vagy hamvában holt ötlet?

Üdv:
Smacika
 

Az alábbi posztban leírt hívőtoborzás elég sajátos módszer, főleg úgy, hogy a levélben felkért „alapító” ott sem volt a közgyűlésen. Ez minimum magánokirat hamisítás

Tisztelt Zugügyvéd!

Rendszeresen tépem a hajamat, hogy nyugdíjas és hiszékeny Édesanyámat mennyi "az évezred üzleti ajánlatát" képező MLM rendszerbe próbálják becsábítani, időnként - sajnos - sikerrel. Anyám saját kárán sem tanul.
Ami miatt tollat ragadtam és ami kiverte a biztosítékot az, hogy most meg egyház alapítónak próbálják rávenni.

Kapott e-mail-en egy word dokumentumot és megkérték, hogy még ma postázza el egy ügyvédnek, mert 200 tagot össze kell kalapozniuk az egyházuk megalapításához.

Ha ne veszem észre véletlenül, akkor képes lett volna tanuk előtt aláírni egy olyan nyilatkozatot, amiben alapító tagként nyilatkozik arról, hogy két nappal ezelőtt részt vett az alakuló közgyűlésen.

Természetesen nem vett részt semmilyen közgyűlésen és lövése sincs, mi az alapítvány célja, miről szólt a közgyűlés és, hogy mint alapító tagként milyen anyagi, büntetőjogi felelősséggel tartozik.

Csatolom az átküldött dokumentumot és az lenne a kérdésem, ugye jól tettem, hogy nem engedtem aláírni neki?

B.

NYILATKOZAT
Alulírott ……………………………………….( anyja neve:………………………………………, ……………………………………………………….. szám alatti lakos) nyilatkozom, mint a Belső Ösvény Közösség Egyháznak (székhelye: 2025 Visegrád, Hosszúvölgy dűlő 4.) 2011. január 9. napján megtartott Ismételt Alakuló Közgyűlésén jelen lévő alapító tagja, hogy a Belső Ösvény Közösség Egyházat az alapítók azért kívánják létrehozni, mert azonos hitelveket követnek, vallanak, ezért vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező egyházat alapítanak. Alulírott alapító nyilatkozom, hogy a Belső Ösvény Közösség Egyház csak és kizárólag olyan vallási tevékenységet kíván végezni, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes, és törvénybe, más jogszabályba nem ütközik a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 8. §-ának megfelelően. (1990. évi IV. törvény  “8. § (1) Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (a továbbiakban együtt: egyház) hozhatnak létre. (2) Egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alapítható, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes, és amely törvénybe nem ütközik.”)

 

……………….., 2011. január 9.

 

 

 …………………………….
Alapító tag
 

Az alábbi kérdés a vitatott RTL Klubos tudósításra is igaz, vajon tényleg megszegte-e a KET határidőkről szóló előírásait a Médiahatóság? 

Tisztelt Zugügyvéd,

Eltekintve az NMHH Ice-T és Tilos Rádió esetének tartalmi
abszurdumairól, érdemesnek tartanám megvizsgálni azt, h. vajon
mennyiben felel meg az NMHH eljárása a Ket.-nek (2004. évi CXL.
törvény).

Az eljárás megindító levél itt.
 

Ket. szerint:

"29. §

(3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az
eljárás megindításáról

a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási
cselekmény elvégzésétől,

b) a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló
kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem
beérkezésétől

számított öt munkanapon belül értesíteni kell."

Szeptemberi cselekményről lévén szó felettébb érdekes a decemberi
eljárást megindító levél: ha bejelentés volt (az NMHH nyilatkozatából
ez derül ki), úgy az 5 munkanap nagyon eltelt már... Ha pedig
hivatalból indult az eljárás (amiről nem ártana viszont írni...), úgy
a a Ket. 5. § (1) bekezdése sérülhet: "5. § (1) A közigazgatási
hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja,
hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és
előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.", hiszen a késői eljárás
indítással lehetőséget biztosít a további jogsértések elkövetésére (az
1. elkövetés és az eljárás megindítása közötti időszakban).

A Ket. 29. (5) bekezdése szerint "Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját
és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési
határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali
elérhetőségét,

b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére
irányuló tájékoztatást,

c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre
indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét,"

Akár hogyan is nézem, a megindításról szóló levélből hiányzik
- az eljárás megindításának napja és az adott ügyfajtára irányadó
ügyintézési határidő,
- az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok,
- az ügyintéző neve és hivatali elérhetősége,
- az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére
irányuló tájékoztatás,
- hivatalból indult eljárásban az erre történő utalás vagy a kérelmező
ügyfél neve.

Bravó, avagy mindőssze kettőt sikerült a tv.-ben előírt dolgok közül
teljesíteni...
Arról nem is beszélve, hogy a levél által használt "közigazgatási
eljárás" fogalmát a Ket. nem ismeri: a Ket. szerint hatósági eljárás
létezik...

Maradok üdvözlettel,
Névtelen jogász.
 

Nem közvetlenül a Zugügyvédhez, hanem a szerkesztőséghez érkezett az alábbi albérlős sztori, nem fizető albérlővel, zárcserével, nemzetbiztonsággal, rendőrséggel. Mint ahogy számos korábbi bejegyzésből kiderült, a  lakáskiadás elég jó terepe mindkét fél részéről a joggal való visszaélésnek.

Tisztelt Szerkesztőség,
 
A napokban jól megjártam egy albérlőmmel. A történetem arra világít rá, hogy a mai jogszabályok szerint az albérlő teljesen jogosan, teljesen ingyen- sem albérleti díjat, sem rezsiköltségeket nem fizetve- lakhatnak a kiadó lakásokban és legálisan csak egy több éves jogi per után lakoltathatjuk ki őket. Valamint arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy vannak olyan albérlők, akik ezt nagyon jól tudják és ki is használják. Velem is majdnem ez történt, csak az első nemfizetett hónapban gyorsan lecseréltem a zárakat, így nem húzódott évekig a dolog (mondjuk nem is jártam el jogszerűen) Megúsztam mínusz százezer forinttal. A történetet kicsit hosszasan írtam le, de remélem tudnak belőle szemezgetni.

 

A történet:

Az alábbi bejegyzés a magánnyugdíj-pénztárban   maradás egyfajta jogi vetületét taglalja. A Zugügyvéd a felvetést társadalmi vitára bocsátja.

Kedves Zugügyvéd!

A magánnyugdíj-pénztárban való maradást szeretném felvetni ezen a fórumon, természetesen kizárólag jogi szempontból. Magával a jogszabállyal, annak esetleges alkotmányossági kérdéseivel nem foglalkoznék; azt tekintsük adott körülménynek! Az én minősítésemtől is kéretik eltekinteni. Tudom, hogy antiszolidáris, liberálbolsevista burzsoá vagyok, aki ki szeretné írni magát a társadalomból.

Tehát.

Jogi iratok (pl. szerződés) alapból semmisnek minősülnek, ha azokat bizonyíthatóan kényszerítés hatására írta alá valamelyik fél. Matolcsy ez irányú esetleges személyes büntetőjogi felelősségébe most nem belemenve, az ugye jogi szempontból is egyértelmű, hogy itt kényszerítésről, vagy zsarolásról van szó? Akkor ugyebár a magánpénztárban maradásról tett nyilatkozat is semmisnek számít?

Úgy általában a közjegyző előtt tett nyilatkozat eléggé hitelesnek tekinthető jogi szempontból. Különös tekintettel azokra az esetekre, amikor valamilyen akadályoztatás áll fenn egy személyes megjelenés és nyilatkozat esetében. Mi van akkor, ha valaki a magánpénztárban való maradásról közjegyző előtt nyilatkozik, és ezt levélben küldi el az (állami) Nyugdíjpénztárnak? A jogszabályban megfogalmazott "kizárólag személyesen van lehetőség" felülbírálja a közjegyzői hitelesítést? Ld. még továbbá a mindenhol máshol elfogadott (közjegyző előtt tett) meghatalmazást.

Aztán: Ha a Nyufig a rendelkezésre álló meglehetősen szűk időszak végéig nem képes kinyögni, hogy valakinek megvan-e már a nyugdíjjogosultsága (20 évnyi munkaviszony), és az illető emiatt hibás döntést hoz, perelhető-e a Nyufig az így okozott kárért?

Üdvözlettel:
    BP

 

A Zugügyvéd először az alábbi levélről azt hitte, szilveszteri tréfa, de aztán többször elolvasva hajlik arra, hogy akár komoly is lehet. Jó szórakozást a kommentezőknek.

Kedves Zugügyvéd!

Egyenruha viseléssel kapcsolatban kérném segitséged.

Barátom gyerek kora óta imádja a repülést. Kívülről ismeri az összes
géptípust, az összes paraméterrel együtt!
Pár éve,annyi pénzt összespórolt,hogy vitorlázó,majd motoros vizsgát
tett. Ez olyan úrvezetői jogsi féle,tehát ezzel nem vállalhat munkát,de
barátait bármikor viheti.

Van neki egy"perverziója"(sokan örülnének,ha csak ennyi lenne a
párjuknak).Arról van szó,hogy mikór valami hivatalos ügyet kell neki
intézni,egyenruhát vesz fel. Ezzel nem lenne semmi gond,ha épp egy
légitársaságnál dolgozna,de a kincsem víz-gáz fűtés szerelő!!

Érdekes mód-tapasztalat-mikor ebben a ruhában van,az emberek sokkal
kedvesebbek, segítőkészebbek vele szemben!!!Legyen az
Okmányiroda-Parkolóőr-Rendőr...Egyszerűen valami misztikus fátyol veszi
körül azt,aki még egy kis színjátszó tudással frenetikusát tud
alaki tani!Az emberek megtiszteltetésnek érzik,hogy ha egy hivatásos
pilótával beszél,vagy épp csak mellette áll!!!

Ha jól tudom,ha két ember egyforma(pl piros)pólót vesz fel,akkor az már
egyenruha!
Azt is tudom,hogy pl rendőr-katona
egyenruhát,jelvényekkel,rendfokozattal,stb nem vehet fel senki,csak az,aki
hivatásos tagja a testületnek!

Igen ám,de az én kincsem egy fekete cipőt,nadrágot,fehér inget,valami
sötét nyakkendőt vesz fel,idáig lehetne éppen temetkezési vállalkozó is!
A megkülönböztető tényező egy "aviator",ami egy csillogó szárny
kitűző,illetve2x három arany csík a zakója ujján,ami azt hiszem első
tiszt(másodpilóta)beosztást jelent,no meg egy tányérsapka,amint szintén
egy szárny szirulett!
Ő sehol nem mondja,hogy pilóta,egyszerűen csak megjelenik,és mindenki
szentül hiszi:egy közforgalmi pilótával áll szemben,aki épp most érkezett
Londonból:))

Kérlek,segíts nekem,vajon sért-e valamilyen szabályt a párom,és ha
igen,melyiket!??

üdv. Csilla
 

A galamus.hu-n Balogh S. Éva utánanézett a Tilos rádió ügyben kiadott NMHH-s közleményben hivatkozott amerikai bírósági döntésnek. A Zugügyvéd nem kommentálja, csak közzéteszi.

 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közleményt bocsátott ki az Ice-T rapper-üggyel kapcsolatban. Történt ugyanis, hogy a Tilos Rádió 2010. szeptember 2-án 17 óra 53 perckor lejátszotta Ice-T egy 1993-as dalát. Ezzel a hatóság szerint megsértette az 1996. évi I. törvény 5/B. paragrafus (3) és 5/C. paragrafus (2) bekezdését.

Az NMHH Kommunikációs Igazgatósága által kiadott szarkasztikus közlemény végén ez olvasható: „Azért nem árt, ha tudjuk: saját hazájában Ice T dalát – a washingtoni Legfelsőbb Bíróság hetvenes évekbeli, ún. Pacificia-döntése óta – csak este 10 óra után adhatják le a rádiók. Ha nem így tennék, az amerikai médiahatóság, a Federal Communications Commission olyan bírságot szabna ki rájuk, amely biztosan meghaladja a Tilos Rádió éves költségvetését. Így hát köszöntjük a művészt nálunk, a szabadság hazájában!”

Attól tartok, hogy az NMHH Kommunikációs Igazgatósága el van maradva egy brosúrával. Ugyanis 2010 júliusában az egyik szövetségi fellebbviteli bíróság döntése szembement 1978-as legfelsőbb bírósági határozattal. A Federal Communications Commission (FCC) fellebbezhetett volna, de eddig nem tette, és valószínűleg nem is fogja, mert majdnem biztos, hogy elveszítené a pert. A mai elektronikus média helyzete gyökeresen más, mint 1978-ban volt, amikor még mindössze 5-6 televíziós csatornát lehetett fogni. Ma, amikor a kábelen fogható csatornák programjára az FCC-nek nincs befolyása, a Pacificia-döntés már elavult. És akkor még nem beszéltünk az internetről. Az 1978-as legfelsőbb bírósági döntés „nem felel meg a mai realitásoknak”, jelentette ki a szóban forgó szövetségi bíróság.

Ebből az NMHH akár tanulhatna is. Bölcsebb dolog volna, mint a fölényes hatósági gúnyolódás.

(Balogh S. Éva)

Sajnos sokan még abban az illúzióban ringatják magukat, hogyha visszaadják a bankhitelre vásárolt autót, akkor megszabadulnak a hiteltől is. Az alábbi levél is ékes bizonyítéka, hogy nem így zárulnak ezek az ügyek.

Tisztelt Zugügyvéd,

 

2008-ban vettünk igénybe autóhitelt, amelyet másfél évig tudtunk fizetni, aztán a váratlanul megnövekedett törlesztőrészletek és megváltozott jövedelmi viszonyok miatt úgy döntöttünk, visszaadjuk az autót a banknak. Az átadás megtörtént, hibátlan műszaki állapotban. Az akkor 3 millió forintos tartozást elismertük, abban állapodtunk meg a bankkal, hogy az autó újraértékesítése utáni különbözetet természetesen mi álljuk, amire már akkor kértük a részletfizetést.

 Az autó elkelt 1.750.000 Ft-ért és kiszámláztak nekünk 3.200.000 Ft-nyi tartozást, amelynek futamideje 96 hónap, törlesztőrészlete havi 50 ezer forint-ami éppen annyi mind forintban, mint időben, mintha nem adtuk volna vissza a gépjárművet. Kamatra, árfolyamingadozásra hivatkozik a bank, de a helyzet akkor is abszurd. Pénzünk, terhelhető ingatlanunk nincs, ellenben van kezesünk. Mi egy pillanatra sem zárkóztunk el a kötelezettségeink elől, de megkérdőjelezem ezután, érdemes-e becsületesen eljárni- ha a bank ezt az uzsoramunkát megengedheti magának. Amennyiben bírnánk nyolc évig havi 50.000 forintot törleszteni, nyilván nem adjuk vissza az autót, hanem megtartjuk. Ilyen esetekben mi lehet a megoldás?

Másfél év rendes törlesztés 1 millió+4,8 millió Ft ránkterhelve +eladási érték 1,75 millió Ft. Ez a háromszorosa az autó értékének.