Az alábbi ügy is bizonyítja, hogy érdemes Strasbourgba menni, ha a megvan a pénz, türelem, vagy a megfelelő kapcsolatrendszer hozzá.

Indokolatlanul tartottak fogva egy 27 éves férfit- ezért 5000 euró nem vagyoni kártérítést és 3500 euró perköltséget köteles fizetni a kérelmezőnek a magyar állam a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága döntése szerint.

.....

 

A Bíróság megállapította, hogy a nyomozás 2006. júniusi lezárása, de legkésőbb a 2006. augusztusi vádemelés után az előzetes letartóztatás fenntartásának nem volt jogszerű alapja. Az eljáró magyar bíróságok csak a várható büntetés mértékére hivatkoztak, nem vették figyelembe a panaszos személyes körülményeit, például rendezett családi hátterét, nem indokolták, miért áll fenn a szökés veszélye. A hatóságok azt sem indokolták semmivel, miért nem számoltak a házi őrizet lehetőségével.

A tisztességes eljáráshoz való jog elég tág fogalom, az Ombudsmani Hivatal tanulmánya szerint a hatóságok a következő magatartásokkal sértik meg ezt az alapelvet:

 1. a mérlegelési jogkör alkotmánysértő túllépése,

2. a jogszabályok méltánytalan alkalmazása,

3. a hatalommal való visszaélés, önkényesség,

4. az elkerülhető késedelem,

5. a hátrányos megkülönböztetés,

6. az ügyfél nem megfelelő felvilágosítása,

7. az udvariasság elemi szabályainak megsértése.

Tisztelt Zugügyvéd!

 

Szeretnék érdeklődni, hogy a mai joggyakorlatban mit is nevezünk igazából
tisztességes eljárásnak és a tisztességes eljáráshoz való jognak.

 

Az én esetemben 1,5 éves tárgyalási időszakról beszélve(büntetőügy) 4 tárgyalási napra négy különböző ügyész jutott és egy kicsit nehezményezem, hogy ezek a "szerencsétlenek" nagyon nincsenek képbe és néha olyan kérdéseket tesznek fel, ami korábbi eljárásokban már rég tisztázásra kerültek. Ezekhez a kérdésekhez a bíró is vágja a különböző arcot és azt hajtogatja, hogy "ezt már tisztáztuk." Na, elvileg ilyen hozzáálású emberek fognak a sorsomról dönteni?? Kérdésem, hol kezdi az eljárás súrolni a tisztességes eljáráshoz való jog határait?

 

Köszönöm

Üdv
Tamás
 

Régi dilemma, hogyan bizonyítsuk azt, hogy ha az autónk nem parkolt, és nem járt egy adott helyen. Nemleges tényt nagyon nehéz igazolni, főleg, ha nem vagyunk előzetesen felkészülve rá.

Tisztelt Zugügyvéd!

A mai napon kaptam kézhez az egyik fővárosi Rendőrkapitányság adatszolgáltatásra való felhívását.

Nincs is ezzel semmi gond...de!

A jelölt helyen és időben sem én, sem a kocsim nem volt a helyszínen. Sőt, ott soha nem is jártam. Ez egy Pláza parkolója.

Ebben az időben a város másik végén voltam, parkoltam egy épület előtt; amit igazolni csak a családommal tudok, és esetlegesen a helyi térfigyelő kamerákkal.

A szabálysértés alapja KRESZ 3§ (1) bek. c. pontja és 58.§ (3.)bek. Ezek szerint veszélyeztettem a személy- és vagyonbiztonságot, és mint balesettel érintett jármű vezetője elhajtottam a helyszínről.

De ha ott sem voltam, hogy tehettem?!
Ilyen esetben mit kell nyilatkoznom? Mit tegyek és mit tehetek az ügyben?

Kérlek segítsetek!
Adrienn
 

A Zugügyvéd is nap mint nap találkozik az alábbi problémával, kíváncsi, hogy a többi kolléga hogy kezeli ezt a helyzetet

Szia ZugKolléga,

Nem tudom, hogy a többi ügyvéd kolléga hogy van vele, de nekem k.vára elegem lett az ingatlanközvetítőkből. Bevett módszer, hogy annyira titkolják az eladó kilétét, hogy lehetetlen egy adásvételi szerződést normálisan előkészíteni, ha a vevőt képviselem.

 

Nem engedik, hogy az eladóval közvetlenül beszéljünk, ha nagy nehezen hozzájárulnak, hogy az eladó végre bejöjjön  az irodába, legalább 3-an kísérik árgus szemekkel, bele akarnak pofázni a szerződés tartalmába, a későbbi egyeztetéseknél is ragaszkodnak, hogy az ingatlanközvetítőn keresztül történjen, ne közvetlenül a féllel.

 

Közben megpróbálják a hátam mögött rávenni az ügyfelemet, hogy nekik jobb, és olcsóbb ügyvédjük van, aki nem kekeckedik ennyit, válassza inkább az övékét, és vonja vissza a megbízást tőlem. 

 

Utána a foglalóból leveszik a sápjukat, miközben még az adásvétel korántsem teljesült. És a megbízási szerződés, amit odanyomnak az ügyfelük elé, korántsem vagyok biztos, hogy megállná a fogyasztóvédelem próbáját, sőt meg merem kockáztatni, hogy bíróság előtt is megtámadható lenne egy-két kikötés.  Hihetetlen hiéna banda.

Üdv, Sanyi a külvárosi ügyvéd

A Zugügyvédhez egyre több hasonló témájú kérdés érkezik. A bloggazda értelmezése szerint ilyenkor megvalósul a levéltitok sérelme, sőt adatvédelmi aggályokat is felvet a másik fél email címének a hozzájárulás nélküli közzététele. (Egy adatvédelmi biztosi állásfoglalás szerint még  az IP cím is személyes adatnak minősül)

Szia Zug,

Többször felmerült már a blogszférában a kérdés, hoyg kommentben, fórumban közzé lehet-e tenni olyan magánlevelet, emailt, amelyet a kommentező (közzétevő) személyesen kapott. Sérti-e ez a küldő levéltitokhoz való jogát, ha a küldő beazonosítható, például neve, munkahelye, emailcíme?

 

A NOL cikke szerint jelentősen bővül az Országos Igazságszolgáltatás Tanács (OIT) elnökének hatásköre márciustól.

Az OIT  bármely tagjának felvetése alapján – így nyilván saját kezdeményezésére is – a főbíró elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli tárgyalását, ami korábban szintén testületi hatáskör volt. Ugyancsak az elnök indítványozhatja az LB-nél – vagyis tulajdonképpen önmagánál –, hogy adott ügyben jelöljenek ki más bíróságot, ha az eset ésszerű határidőn belül való elbírálása érdekében ez indokolt.

Az OIT elnöke más tekintetben is széles körű jogosítványokat kap. Maga irányítja a táblák és a megyei bíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét, s az eljárási szabályok vagy az ügyviteli határidők betartásának ellenőrzésére vizsgálatot rendelhet el, illetve elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők tevékenységének hatévente legalább egyszer kötelező vizsgálatát. Ha a főbíró indokoltnak tartja, fegyelmi eljárást is kezdeményezhet, de a táblaelnökök vagy megyei elnökök alkalmasságáról a végső szót már nem ő, hanem egy független szolgálati bíróság mondja ki.

Emellett a főbíró dönthet valamennyi bírói pályázat kiírásáról, s bár márciustól a jelentkezőket szigorú – többek között a pályaalkalmassági vizsgálat és a szakvizsga eredményére, továbbá a nyelvtudásra és a korábbi szakmai tevékenységre is kiterjedő – értékelési rendszer alapján kell rangsorolni, nem köteles a legjobbnak tartott pályázót kinevezésre felterjeszteni, hanem mást is javasolhat. Ebben az esetben azonban az elhatározását indokolnia kell, és az OIT az elnök döntését felülírhatja.

 

Nem feltétlenül a Zugügyvéd poszt hatására, de a Volánbusz ügy megnyugtatóan megoldódott.

Kedves Zugügyvéd!

Mivel az általam korábban beküldött  probléma a Volánbusz jóvoltából megoldódott, kérem a bejegyzés törlését, vagy valamiféle helyreigazítás írását. Az ellenőrök nem a Volánbusz alkalmazottai voltak, hanem a Dunasecurity-é. A Volán sara csak a kétféle utazási feltételek és a buszvezető hiányos ellenőrzése, de a rosszhiszemű fél a Dunascurity alkalmazottai voltak. Nem szeretném a Volánbuszt befeketetíteni.

Üdv:

Ádám

 

 

Mi a módja annak, hogy kiderítsük, hogy valaki mondjuk egy afrikai országban már korábban házasságot kötött? Van-e különbség egyes országok jogában az elvált és az egyedülálló státusza között?

Szia Zugügyvéd!
 
Többször olvastam blogodon egyedi eseteket külföldi házassággal kapcsolatban.
 
Világjáró barátommal kis vitába keveredtünk,kíváncsian várom hozzáértő jogász véleményét.
 
Barátom sok éve házasságot kötött Ázsiában,egy ottani hölggyel.
Itthon,nem jelentette be házasságkötését,tehát nem honositotta.Erre egyébként nem kötelezi a törvény,csak ajánlott az itthoni honosítás.
Itthon a nyilvántartás szerint „single”,azaz egyedülálló!
Pár év múlva a házasságkötés helyszínén  elvállt feleségétől.
 
Erről válási okiratot (divorce certificat) kapott az ottani hatóságtól.
 
Eltelt pár év,és a barátom Afrika barátnőt talált. Normál esetben ő elváltnak minősül,de az Afrikai állam a magyar hatóság igazolását kérte!
 
A magyar hatóság nem tudhatta igazolni azt,hogy elvált,csak azt hogy single,azaz egyedülálló,hiszen anno elmaradt az előző házassága honosítása!
 
Igy,a magyar igazolás alapján-hogy a házasságnak jogi akadálya nincs-ismét házasságot kötött,immáron Afrikában!
 
Barátom állítja:nem követett el semmi szabálysértést,hiszen ő szerinte ugyanazt jelenti az elvált,és az egyedülálló státusz,tehát mindkettő esetében lehet házasodni!
 
Szerintem meg megtévesztette az Afrikai hatóságokat,mivel magát egyedülállónak,és nem elváltnak tüntette fel!
 
Kíváncsian várom válaszod,hogy ez az eset milyen szabálysértést vagy esetleg bűncselekményt valósított meg?!
 
 
Pali

A jelenlegi jogalkotási gyakorlat  az alábbi kérdésnél sokkal nagyobb problémákat is generál. A jog mindenestre nem ismeri a visszamenőleges hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Tisztelt Zugügyvéd!
 
Sok szó esik mostanában a magánnyugdíj pénztári vagyonok ún. államosításáról. Ezzel kapcsolatban vetődött fel bennem egy gondolat. Hátha ezen a fórumon valaki releváns választ tud adni a következő felvetésre.

Még az előző kormányzati ciklus idején, 2009 körül született egy jogszabály, miszerint bizonyos korosztály (1957 előtt születettek) adott feltételek mellett visszaléphettek a tisztán állami rendszerbe. Ezt sokan meg is tették, hiszen nem érte meg nekik maradni, mivel a járulékaik 25%-a a kamatokkal növelve sem lett volna elég a majdan nekik járó állami öregségi nyugdíjuk 100%-ra történő kiegészítésére, révén a teljes szolgálati idejükhöz képest rövid ideig fizették magánnyugdíj járulékot.

A mostani visszaléptetéssel kapcsolatban emlegetik, hogy a reálhozamokat az állam kifizeti a visszalépők részére.

A kérdés, ami bennem felmerült, hogy az akkori visszalépők miért szenvedtek hátrányos megkülönböztetést, miszerint nekik nem járt a befizetéseik reálhozama. Anélkül, hogy az akkori jogszabály szövegét ismerném, furcsának tartom a két eljárás közötti különbséget.
 
Üdvözlettel:
Tamás
 

A Volánbusz, mint szolgáltató, hatóságként próbál fellépni a saját maga alkotott, követhetetlen szabályok alapján. Mi az a különleges indok, hogy  az egyik fajta bérlethez bérletigazolvány szükséges, míg a másikhoz nem?

Sziasztok!

Jogi tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben, és várom ügyvédek jelentkezését. Olyanokét, akik a nem trükköző, becsületes embereket szeretik képviselni a trükközésekkel szemben:

Tegnap este elkaptak és megbüntettek a Volánbuszon. Bérletem volt, mint eddig, csak legutóbb a sofőrtől vettem. Sem az a sofőr, sem azóta egyik sofőr nem szólt érte, hogy ez a fajta bérlet, amit a sofőr ad, csak Volán igazolvánnyal érvényes, és nem személyivel. Én ugyanúgy a személyi igazolványom számát írtam rá. Jóhiszeműen utaztam vele, nem olvastam el, mi van a hátulján, mert még annak idején megkérdeztem a Népligetnél, és ott azt állították, hogy nem kell hozzá igazolvány (mert ahhoz a fajtához nem is kellett). A MÁV-nál is legalább háromféle jegy és bérlettípus van, és azok egyenértékűek. Honnan kellene tudnom, hogy a kaotikus Volánnál nem így van? A büntetést nem ismertem el (nem írtam alá), nem fizettem be semmit és nem is fogok. Mivel 0 forintos kárt okoztam, nincs mit megtérítenem.

Én úgy gondolom, hogy bírósági ügy lesz belőle, és nem fogok akkor sem megijedni. Viszont szükségem lenne egy ilyen ügyekben jártas ügyvédre, aki képvisel engem. Természetesen ellenkérelmemben az ügyvédi költséget is a Volánbusztól fogom kérni (vagy az ellenőrzéssel foglalkozó cégtől, nem tudom, melyik fog beperelni).

Én a következőkkel próbálnék védekezni, nem tudom, hogy a jog mit mond ilyen esetekben.

1) Károkozás nem történt. Sem anyagi, sem nem anyagi kár. Az utazás árát fillérre megfizettem, a kétféle bérlet ára megegyezik.

2) Első ajtós felszállásnál a buszvezető feladata az ellenőrzés és a jegyek kiadása. Már a bérlet megvásárlásakor kellett volna kérnie a buszvezetőnek a fényképes igazolványomat, de ezt kellett volna tennie az összesnek, amikor a későbbiekben felszálltam. (Két hete használtam már.) Ha érvénytelen jeggyel vagy bérlettel utazom, az innentől kezdve a járművezető felelőssége. Felesleges az ellenőröknek arra hivatkozniuk, hogy mi van a hátuljára írva, mert én meg sem fordítottam, betettem a tokba, azt hittem, üres a hátulja. A járművezető feladata lett volna, hogy ne fogadja el, sőt ki se adja igazolvány nélkül.

3) A többféle, de azonos árú és hasonló érvénytartamú (30 napos illetve havi) bérlettípushoz kapcsolódó különböző szabályok tartoznak, azonban nem várható el a gyanútlan, jóhiszemű utastól, hogy ezeket feltételezze.

Azt hiszem, hogy itt kárt nem okozó, jóindulatú tévedésről van szó, amely ráadásul a másik fél sorozatos mulasztása miatt következett be, nem érzem úgy, hogy velem szemben bármilyen követelésüknek jogalapja lenne.

Még egy: én a bérlet megvásárlásával a Volánbusszal kerültem szerződéses kapcsolatban. Nem írtam alá a bírságpapírt, amin az állt, hogy az ilyen-olyan security kft. kezelheti az adataimat. Ha mégis tőlük kapnék bármi hivatalos iratot, akkor hová forduljak az adataimmal való visszaélés miatt? Sajnos a személyit átadtam nekik, hiszen azzal igazoltam, hogy enyém a bérlet, annak a száma van a bérletre írva.

Kérlek, hogy amint tudjátok, rakjátok ki a blogra. Minden segítséget köszönök előre is!

Üdv:

Ádám