Egy megszívatott ügyfél küldte el a történetét a Zugügyvédhez. Félreértés ne essék, a Zugügyvéd nem az adócsalókat védi, de véleménye szerint a bizonyítás teher megfordítása a vagyonosodási vizsgálatoknál igencsak sérti a jogbiztonságot. Az is érdekes adalék az ügyhöz, hogy állítólag egyes megyékben az APEH kapacitás hiányában nem tudja iktatni a névtelen feljelentéseket, annyi érkezik naponta.

Szia Zugügyvéd,

Keveset cikkeznek arról, hogy mennyire szemét módon oldották meg jogszabályi szinten a vagyonosodási vizsgálatot. Azzal, hogy a bizonyítási terhet a kipécézett vizsgálandóra hárítják, gyakorlatilag tejhatalmat ad az APEH-nak az állampolgárok szívatására. Engem valamelyik szomszéd jelentett fel, hogy túl sok nagy értékű autó áll a házam előtt. Ja, mert egy autókereskedésben dolgozom, és néha haza szoktam vinni egy-egy beadott járgányt kárpitot tisztítani. Nem is ez a lényeg, hanem az APEH ellenőr minősíthetetlen stílusban beszélt velem, több éves bankszámla-kivonatokat követelt, amit csak borsos áron adna ki nekem a bank, amíg ő jogosult lenne ingyen is kikérni.

tovább »

A Népszabadság végigkérdezett néhány adószakértőt és könyvelőt, miként lehet veszteségessé tenni egy céget. Fel is sorol néhány bevált jogszerűnek tűnő módszert. Az egész összeállítást még pozitív kezdeményezésként is értékelhetnénk, ha a cikk felvezetőjében nem az szerepelne, hogy nem csak az esetleges fiktív költségekre kellene rákérdezni az elvárt adóhoz kapcsolt, vagy akár az attól függetlenül bevezetett kérdőívnek.

A Zugügyvéd egy elég érdekes határozatot talált. Az 1/2007. Polgári jogegységi határozat a mögöttes felelősségről szól. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa szerint az elévülést a főkötelezettel szemben megszakító jogcselekmények nem szakítják meg az elévülést a mögöttesen felelős személlyel szemben. Ez azért érdekes, mert az Állam ez alapján akar kijutni egyes privatizációs eljárások során vállalt kezesség alól.

A hírek szerint csaknem ötezer bírósági ülnököt kell a közeljövőben megválasztani. Szerepük akár meghatározó lehet, mert a súlyosabb bűnesetekben eljáró háromfős bírói tanácsokban ők vannak többségben. Talán ez a hír keltette fel a szemfüles kolléga figyelmét, aki az alábbi, igencsak jogos kérdéseket feltette: mi van, ha pártos az ülnök? És mit szól mindehhez az OIT?

Kedves Zugügyvéd?

Ön szerint milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a bírósági ülnökökre?
Miután bírói esküt kell tenniük, és a jogaik és kötelességeik egyenlők a tárgyalásban a hivatásos bíróval. Vonatkozik-e rájuk is az Alkotmány 50. §

tovább »

Egy Origo cikk szerint kisebb mozgalom indult Kanadában egy magyar állampolgárságú afgán férfi megsegítésére, akit tíz év után adtak ki a helyi hatóságok Magyarországnak. A szomszédok pénzt gyűjtenek, a helyi országgyűlési képviselő pedig leveleket írogat. A férfit csalással és tizenötszörös sikkasztással gyanúsítják, a családja szerint viszont Magyarországon veszélyben foroghat az élete.  A sorok írójának  azért különösen érdekes a történet, mert a cikkben szereplő Naim személyes ismerőse volt még a kollégiumból, ő szerezte meg a Zugügyvéd első afgán vízumát, amelynek eredményeképp a fenti kép is készült. Naim üzlettársa Nadzsib elég érdekes autóbalesetet szenvedett azokban az időkben, tehát a gyilkosságtól való félelemben lehet valami.

A Népszabadság szerint pánikreakciónak tartja a tiltott pornófelvételekről tartott hétfői parlamenti szavazás eredményét az egyetlen nemmel voksoló képviselő, Gusztos Péter. Az Országgyűlés 332 igen szavazattal, ellenzéki támogatással fogadta el a büntető törvénykönyv azon módosítását, amelynek alapján mégis büntethetők azok, akik 14 és 18 év közötti személyről, azok beleegyezésével, saját használatra készítenek vagy tartanak pornográf felvételt. Gusztos Péter elmondása szerint előzetesen értesítette a frakcióvezetést arról, hogy nemmel fog voksolni. A liberális képviselőcsoport amúgy a pornótilalom egységes támogatásáról döntött. A Zugügyvéd vegyes érzésekker várja az első büntetőeljárásokat amelyek e jogszabály alapján indulnak majd.

A Fidesz kezdeményezi, hogy a parlament kezdje tárgyalni a párt korábban benyújtott közpénzügyi javaslatcsomagját. A párt javaslatára szigorítanák a büntető törvénykönyv azon passzusát, ami a közérdekű adatokkal való visszaélést - így a közérdekű adatok eltitkolását - bünteti. Sajnálatos, hogy ez az ötlet nem jutott előbb eszükbe, a Zugügyvéd jól emlékszik még, amikor a javaslatot benyújtók kormányzásuk idején üzleti titokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra az MFB által folyósított támogatások összegét, és különben is, a mákos bejgli esetében sem illik megkérdezni a nagymamát ünnepkor, mennyibe került a mák.

Dr. Kiss László egyetemi tanár érdekes, és vicces meglátásai az önkormányzati rendeletek nyelvezetével kapcsolatban Zugügyvédbe való kuriózum. Íme egy kis ízelítő a Népszabadságba írt cikkből:

 Mindig ígéreteseknek tűnnek a se-se, sem-sem fordulatok a fogalmazásban: "A gyomirtó szereket úgy kell elzárni, hogy se ember, se állat azokhoz hozzá ne férhessen." Nem nélkülözi a pikantériát a következő rendelkezés: "A viharlámpát a pajta falán olyan magasságban kell elhelyezni, hogy se ember, se állat azt a farkával le ne verhesse." Máskor némi képzelőerő keresztezhetné a jogalkotói szándékot: "A kapubejáratok előtti hidak elé élő növényt (virágot, fagyalt stb.) telepíteni tilos." Vajon hogyan áll a hídra az autó? Nem ritka az sem, hogy magától értetődő dolgokról szól a helyi rendelet: "A sírgödröt olyan mélyre és szélesre kell ásni, hogy abba a koporsó beleférjen." 

Az állam rafináltan oldotta meg az önkormányzatok költségvetési lyukainak befoltozását. A Zugügyvéd is nehezen tudja értelmezni az iparűzési adó kivetésének indokát a kizárólag tanácsadással foglalkozó vállalkozások – példának okáért az ügyvédek és könyvelők - részére. Egyáltalán: milyen ipar a jogipar? Károsítja a környezetet? Koptatják a kerület aszfaltját a betérő ügyfelek?

Tisztelt Zugügyvéd!

Egy érdekes dologra hívnám fel a figyelmet, méghozzá a helyi adókra. Meghökkenve figyelem, hogy hazánkban az egyébként valóban sanyarú gazdasági helyzetű önkormányzatok kezébe a magyar jog jóp ár etikátlan aduászt ad.

tovább »

Egy Népszabadság cikk szerint országszerte egységesen szabályozná az ügyvédjelöltek képzését a Magyar Ügyvédi Kamara. A javaslat, amely szerint az egyetemi államvizsgát követően, a gyakorlati három éven belül egy újabb, négy féléves képzés is megelőzné a szakvizsgát, jelenleg még előkészületi szakaszban fekszik a döntéshozók asztalán.  Olyan ötlet is felmerült, hogy a képzés költségét az ügyvédjelöltekkel fizettetnék ki.

A javaslat fogadtatása az ügyvédek és jelöltjeik körében finoman szólva is vegyes. Míg utóbbiak azt nehezményezik, hogy a képzéssel még több időre vonják ki bojtáraikat a munkából, a jelölteket inkább az oktatás finanszírozási oldala aggasztja. - Szerintem így is épp eleget ültünk a padban, ráadásul a gyakorlatban hasznosítható tudást akkor is alig szereztünk, márpedig a munkához inkább arra lett volna szükségünk. Arról már nem is beszélve, hogy nyilván velünk fogják a képzés költségeit is kifizettetni, holott az ügyvédjelölti fizetések köztudomásúan igen szerények. Arra pedig az öszszeférhetetlenségi szabályok miatt nincs lehetőségünk, hogy másod- vagy mellékállást is vállaljunk - mondja több, magát megnevezni nem kívánó ügyvédbojtár.