Kedves Zugügyvéd?
Ön szerint milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a bírósági ülnökökre?
Miután bírói esküt kell tenniük, és a jogaik és kötelességeik egyenlők a tárgyalásban a hivatásos bíróval. Vonatkozik-e rájuk is az Alkotmány 50. §
(3) bekezdése, miszerint a bíró nem lehet párt tagja és nem folytathat politikai tevékenységet a megbízatása ideje alatt?
Ha ez az alkotmányos kötelezettség igaz az ülnökre is és nem csak a hivatásos bírákra, akkor Ön szerint jogszerűen megválaszthatóak-e párttagok, helyi pártvezetők, közismert helyi pártaktivisták, párt hirdetésben megnevezett kopogtató cédulagyűjtők ülnöknek?
Az ülnökválasztási folyamat most zajlik az országban.
Ha a megválasztása/eskütétele előtt egy nappal pl. lemond írásban a párttagságáról attól még "független" ülnök lehet?
Ha fennáll az említett összeférhetetlenség akkor hogyan érinti ez a helyzet az olyan ügyeket amikor az előző 5 éves ülnöki ciklusban olyan ülnökök jártak el, akik a megbízatásuk alatt is nyilvános politikai tevékenységet folytattak, netán párttagok voltak? Az ő részvételükkel lefolytatott ügyek felülvizsgálását lehet-e kérni valamilyen eljárási hiba miatt? Ki hibázott ilyenkor?
Vagy minden rendben, a pártag ülnök az olyan pont jó kvázi "bíró" a bírói tanács egyenjogú tagjaként mint a hivatásos, ezért párt független bíró?
(A felvetettek konkrét megtörtént esetekről/személyekről szólnak.)
Mit szól mindehhez az OIT?
üdv.
K. P.
Összeférhetetlen laikus bírák?
A hírek szerint csaknem ötezer bírósági ülnököt kell a közeljövőben megválasztani. Szerepük akár meghatározó lehet, mert a súlyosabb bűnesetekben eljáró háromfős bírói tanácsokban ők vannak többségben. Talán ez a hír keltette fel a szemfüles kolléga figyelmét, aki az alábbi, igencsak jogos kérdéseket feltette: mi van, ha pártos az ülnök? És mit szól mindehhez az OIT?
11 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr6052391
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
partizan 2007.03.29. 21:16:51
Sziasztok!
Az ülnökök ugye a bíró mint specialista mellett a laikus elemet, a népakaratot testesítik meg. Zömmel a megérzéseiket, ötleteiket mondják el a bírónak és egyszerűbb adminisztrativ feladatokat ( utalványozás, személyi adatok rögzítése okiratokból ) látnak el és a lelkiismeretesebbek még jegyzetelnek is.
A laikus elem mivoltukkal ők maguk és a bírák is tisztbán vannak, ezért az ítélkezésben a bíró is helyükön kezeli a véleményükek. A bírót jobban érdekli az irányadó gyakorlat, a saját hasonló ténybeli és jogi megítélésű ügyeiben korábban már kiszabott büntetés neme, mértéke. Ráadásul a másodfokú tanácsok már kivétel nélkül 3 hivatásos bíróból állnak..
Tehát szumma szummárum, olyan megkövetelni az ülnöktől, hogy legyen pártsemleges, mintha ugyanezt kérnénk minden bíró minden szomszédjától, vagy az újságárustól - mindenkitől, aki néhanap szóba elegyedik a bíróval és privát véleményével akár konkrét ügyek mikénti eldöntésére is hatást akar gyakorolni.
A nép ( főleg a magyar..) sem kimondottan pártsemleges, ezért a népet az ítélkezésben képviselő ülnöknek sem kell feltétlenül annak lennie..
Ez a témafelvetés is csak egy az ál-problémák rengetegéből..
Az ülnökök ugye a bíró mint specialista mellett a laikus elemet, a népakaratot testesítik meg. Zömmel a megérzéseiket, ötleteiket mondják el a bírónak és egyszerűbb adminisztrativ feladatokat ( utalványozás, személyi adatok rögzítése okiratokból ) látnak el és a lelkiismeretesebbek még jegyzetelnek is.
A laikus elem mivoltukkal ők maguk és a bírák is tisztbán vannak, ezért az ítélkezésben a bíró is helyükön kezeli a véleményükek. A bírót jobban érdekli az irányadó gyakorlat, a saját hasonló ténybeli és jogi megítélésű ügyeiben korábban már kiszabott büntetés neme, mértéke. Ráadásul a másodfokú tanácsok már kivétel nélkül 3 hivatásos bíróból állnak..
Tehát szumma szummárum, olyan megkövetelni az ülnöktől, hogy legyen pártsemleges, mintha ugyanezt kérnénk minden bíró minden szomszédjától, vagy az újságárustól - mindenkitől, aki néhanap szóba elegyedik a bíróval és privát véleményével akár konkrét ügyek mikénti eldöntésére is hatást akar gyakorolni.
A nép ( főleg a magyar..) sem kimondottan pártsemleges, ezért a népet az ítélkezésben képviselő ülnöknek sem kell feltétlenül annak lennie..
Ez a témafelvetés is csak egy az ál-problémák rengetegéből..
dr.justice 2007.03.29. 21:53:01
Annál is inkább álprobléma, mert az ülnökök gyakorlatilag nem vesznek részt az ítélethozatalban, csak dísznek ülnek ott. Értelmetlen az egész ülnökösdi. Ha pedig véletlenül leszavazzák a bírót és szakmaiatlan ítéletet hoznak, ott a másodfok, amely korrigál.
Cincinatus 2007.03.29. 23:22:19
Csatlakozva az előttem szólókhoz álprobléma. Ennyi erővel az összes bírósági dolgozónak pártfüggetlennek kellene lennie, mert kb. annyi beleszólásuk van az ítéletbe, mint a jegyzőkönyvvezetőnek. (Úgy hallottam 10 évente ha egyszer le merik szavazni a bírót és akkor is javított a másodfok.)
Egyébként az 1997. évi LXVII. törvény vonatkozik rájuk is, ami alapján lehetnek párttagok, eljárási hiba tehát visszamenőleg nincs. Viszont ha kizárási ok merül fel velük szemben (mert pl. elfogultak), akkor úgyanúgy ki lehet zárni őket, mint a bírókat. Tehát ha van olyan alapos ok, ami miatt az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el az ülnöktől, akkor időben lehet lépni. Szóval a szabályozás szerintem is korrekt.
Egyébként az 1997. évi LXVII. törvény vonatkozik rájuk is, ami alapján lehetnek párttagok, eljárási hiba tehát visszamenőleg nincs. Viszont ha kizárási ok merül fel velük szemben (mert pl. elfogultak), akkor úgyanúgy ki lehet zárni őket, mint a bírókat. Tehát ha van olyan alapos ok, ami miatt az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el az ülnöktől, akkor időben lehet lépni. Szóval a szabályozás szerintem is korrekt.
regina 2007.03.30. 07:49:14
Az én ügyemben kb. 15 tárgyalási napon a két ülnök némán végigülte a gyakran 6+1 órát. (1 óra ebédszünet volt). A női ülnök egyszer nyikkant meg, amikor 5 év után kiderült, hogy Dmitrij színvak. Akor is leesett állal csak annyit mondott: "Tényleg?" A férfi ülnök nem is tudta, hogy neki bíróval egyenértékű joga van kérdezni.
Nagyon reménykedem a másodfokban. Május 14-én 9-kor lesz a Pest megyei 417-ben.
Nagyon reménykedem a másodfokban. Május 14-én 9-kor lesz a Pest megyei 417-ben.
partizan 2007.03.30. 20:31:12
Szia regina!
A témától kicsit eltérve, de ha már közzétetted a határnapot: érdekelne, hogy milyen tárgyban folyik a Te ügyed már kb. 15 egész napos tárgyalási nappal?
Kb. a székesfehérvári maffiapert tárgyalták ennyi ideig...
Kábszeres ügy??
A témától kicsit eltérve, de ha már közzétetted a határnapot: érdekelne, hogy milyen tárgyban folyik a Te ügyed már kb. 15 egész napos tárgyalási nappal?
Kb. a székesfehérvári maffiapert tárgyalták ennyi ideig...
Kábszeres ügy??
regina 2007.03.30. 21:45:10
partizan:
Súlyos zsarolás, verekedésre és molotov koktélos támadásra felbújtás nekem, mint elsőrendűnek. Verekedés, molotov-koktélos támadás Igornak mint II.r-nek. Ez már a másodfok és nincs ügyész.
Ha érdekel akkor a Igor... témában megtalálod korábbi Zugügyvédnél.
Súlyos zsarolás, verekedésre és molotov koktélos támadásra felbújtás nekem, mint elsőrendűnek. Verekedés, molotov-koktélos támadás Igornak mint II.r-nek. Ez már a másodfok és nincs ügyész.
Ha érdekel akkor a Igor... témában megtalálod korábbi Zugügyvédnél.
regina 2007.03.30. 21:51:55
partizan:
Nagyon sokat kivett az, hogy Igor nem jött el egy tárgyalásra sem, mert bolond lett volna nemzetközi elfogató parancsra Magyarországra jönni.
Azonkívül a tolmácsok is állandóan váltották egymást. Néhányan teljesen rosszak voltak, használhatatlanok is voltak közöttük. Nemsokára hatodik éves jubileumot tartok. 2001 áprilisban vittek el...
Nagyon sokat kivett az, hogy Igor nem jött el egy tárgyalásra sem, mert bolond lett volna nemzetközi elfogató parancsra Magyarországra jönni.
Azonkívül a tolmácsok is állandóan váltották egymást. Néhányan teljesen rosszak voltak, használhatatlanok is voltak közöttük. Nemsokára hatodik éves jubileumot tartok. 2001 áprilisban vittek el...
szuburito 2007.04.02. 11:34:25
"Az ülnökök a megbízatásuk időtartama alatt nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet sem folytathatnak (Alkotmány 50. § (3) bekezdés). Az országgyűlési képviselői megbízatás, az önkormányzati képviselő-testületi tagság politikai tevékenységnek tekintendő. Nem politikai tevékenység a munkavállalói - szakmai, érdekvédelmi - szervezetben való részvétel."
www.birosag.hu/engine.aspx?page=tajek_ulnok
Érdekes kérdés a politikai függetlenség, ha politikusokból álló képviselőtestület választja meg az ülnököket.
egy naív joghallgató
ui.: múlt héten ezt a kommentemet kiszűrték, talán ezen a héten más cenzor van. :-)
www.birosag.hu/engine.aspx?page=tajek_ulnok
Érdekes kérdés a politikai függetlenség, ha politikusokból álló képviselőtestület választja meg az ülnököket.
egy naív joghallgató
ui.: múlt héten ezt a kommentemet kiszűrték, talán ezen a héten más cenzor van. :-)
Cincinatus 2007.04.03. 16:59:42
szuburito
A belinkelt tájékoztató szerintem pontatlan, az Alkotmány 50. § (3)helyesen:
"A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak."
Ezen kizárólag a hivatásos bírákat lehet érteni, mivel az Alkotmány nem nevesíti az ülnököket, csak egy halvány utalást tesz rájuk. /46. § (2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben./
Az ülnökről - külön fejezetben! -
az 1997. évi LXVII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról rendelkezik. (Ez a törvény nem mellesleg 2/3-os)
Ez alapján: 122. § (1) Ülnöknek az a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár választható meg, aki a 30. évét betöltötte.
Tehát a teljes politikai függetleneség csak a hivatásos bírák számára kötelező, nekik egyébként is sokkal több törvényi garanciának kell megfelelni, mint az ülnököknek.
A belinkelt tájékoztató szerintem pontatlan, az Alkotmány 50. § (3)helyesen:
"A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak."
Ezen kizárólag a hivatásos bírákat lehet érteni, mivel az Alkotmány nem nevesíti az ülnököket, csak egy halvány utalást tesz rájuk. /46. § (2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben./
Az ülnökről - külön fejezetben! -
az 1997. évi LXVII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról rendelkezik. (Ez a törvény nem mellesleg 2/3-os)
Ez alapján: 122. § (1) Ülnöknek az a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár választható meg, aki a 30. évét betöltötte.
Tehát a teljes politikai függetleneség csak a hivatásos bírák számára kötelező, nekik egyébként is sokkal több törvényi garanciának kell megfelelni, mint az ülnököknek.
nonono 2007.04.05. 11:24:39
Az OIT Hivaztala nyilván az OIT döntése alapján így értelmezi a helyzetet.
A jelző nélküli "bíró" fogalmába beletartozik a hivatásos bíró is, meg a nem hivatásos bíró /= az ülnök/ is, ez szerintem egyértelmű, ha csak az Alkotmányban vizsgálódunk.
A jelző nélküli "bíró" fogalmába beletartozik a hivatásos bíró is, meg a nem hivatásos bíró /= az ülnök/ is, ez szerintem egyértelmű, ha csak az Alkotmányban vizsgálódunk.
Jogálom 2007.06.14. 15:20:34
A törvény szerint az ülnökké jelölésnek nem feltétele a párttagságról történő nyilatkozat. Ezért ez olyan szenzitív adat, amely nem követelhető meg. Ezért az ülnökök lehetnek pártnak tagjai és politikai tevékenységet is folytathatnak. Megjegyzendő, hogy az önkormányzati képviselői tagság nem feltétlenül jelent politikai tevékenységet.
Utolsó kommentek