A Zugügyvédnek az egyik fórumról küldték be ezt a hozzászólást a parkolási díjfizetési anomáliákkal kapcsolatban, Az ismeretlen kolléga bizonyára nem sértődik meg, ha ezen a blogon is közétesszük az összefoglalóját.

 

Kedves Fórumozók!

Sajnos, ahogy olvasgattam a parkolással kapcsolatos fórumokat, úgy látom nagyon kevesen vannak tisztában a tényekkel. Mint gyakorló, és kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd összefoglalom Nektek, hogy mi a valóság, azután ebből mindenki azt szűr le, amit szeretne:

 

Az új törvényt 2006. dec. 14-én hirdették ki, 8 nappal később lett hatályos, azaz 2006. dec. 22-én.

tovább »

A Zugügyvédhez közvetlenül érkezett az alábbi, elgondolkodtató levél. h Sajnos az egyetemen is terjedtek pletykák tanárokról, akiknél megvásárolható volt egy-két húzósabb vizsga. Nem is kezelte volna senki pletykaként, ha nem tűnik fel olykor államvizsgán egy-egy magyarul alig beszélő külföldi diák, akikről nehezen volt hihető, hogy nyelvtudásukkal végig tudták evickélni az öt évfolyamot.

Szia Zugügyvéd!

Abban az országban, ahol az ügyvédi szakvizsgát is csalással lehet megszerezni, miért vagytok meglepve, hogy az ügyvéd megvehető? A haveromat nem tűzték ki a kért időpontra vizsgázni, hanem elzavarták, hogy majd pár hónap múlva érdeklődjön. A volt csoporttársunk meg elmagyarázta, hogy meg kell "beszélni" a Borsodiban az időpontot és a vizsgáztatók személyét, átadni az ügyintézőnek ami jár és egykettőre megvan a vizsga, lehet ügyet vállalni!

Újra egy tipikus ügy érkezett a Zugügyvédhez. Milyen reális jogi lépéseket lehet tenni az építőipari körbetartozások ügyében? Korrumpálható-e egy ügyvéd? Ha igen, miként lehet bizonyítani? Íme a történet egy kis magyar vállalkozói magánvalóságról:

Tisztelt Zugügyvéd!

Több problémával fordulok önhöz. Az elsők némileg egyszerűbbek:

Építőipari vállalkozása van a családomnak. Több alkalommal építettünk mezőgazdászoknak különböző épületeket, melyeknél alapból pályázati pénzekre számítottak az építtetők. Itt az utófinanszírozáson volna a hangsúly: ha elvégezzük a munkát, adunk számlát, akkor utána van pénz.

tovább »

A Népszabadság felfedezése szerint csupán az elmúlt hétfőn hét személyiségi jogi, illetve sajtó-helyreigazítási ügyet tárgyaltak a Fővárosi Bíróságon. Az is éles meglátásra vall, hogy az utóbbi néhány esztendőben egyre gyakoribbá vált, hogy politikai közszereplők és a politika által kipécézettek peres úton kívánnak elégtételt venni, ha a sajtó kedvezőtlennek vélt színben tünteti fel őket. A Zugügyvéd nem érti mi ebben az újdonság, hiszen köztudott, hogy minden tárgyalási napon ekkora a perek száma, és alapesetben ezeket a pereket három bíró tárgyalja a Fővárosban. Erről számos korábbi cikk is született már, többek között néhány éve a Magyar Hírlapban is. A történet pikantériája, hogy a mai napon a Népszabadságnak helyre kellett igazítania a helyreigazításokról szóló írását.

A „Ha az APEH egyszer beindul” bejegyzéshez érkezett a következő hozzászólás, amit a Zugügyvéd kiemelt, ennél plasztikusabb leírását egy lefolytatott APEH ellenőrzésnek nem sok helyen lehet megtalálni.  A történet pontosan tükrözi, mire számíthat az, aki ténylegesen belekerül a vagyonosodási vizsgálatok szórásába. És vigyázat, ez a veszély nem csak a vállalkozókat fenyegeti!

 

Alapvetően nem az ellenőrzéssel van bajom, hanem az alkalmazott módszerrel. Mint ahogy azt néhány hozzászóló is említette, a vagyonosodási vizsgálatok egy-két évvel ezelőtti bevezetéséig senki nem számíthatott, nem készülhetett arra, hogy egyszer majd olyan világ jön, ahol fordul a bizonyítási teher, emiatt olyan tények igazolására kényszerülsz utólag, amelynek igazolására már nem vagy (nem leszel) képes. Megváltoztak a játékszabályok, és bizony alkalmazottként is bele lehet szédülni egy ilyen vizsgálatba!

tovább »

A Zugügyvéd az alábbi esetet az abszurditása miatt teszi közzé. Az ima miatti átminősítés valószínű egyedülálló a közelmúlt jogtörténetben.

Az áldozat imájának hatására tett le gyilkolási szándékáról egy elmebeteg nő még tavaly ősszel, az ügy vádemeléssel most került a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bíróság elé. A HavariaPress úgy tudja, egy hetvenkilenc éves, ongai asszony még tavaly szeptemberben, egy éjszaka ébredt arra, hogy egy símaszkos támadó baltát emel rá. a támadó többször lesújtott a baltával, sőt gázspray-vel is lefújta áldozatát. Az idős asszony azonban védekezett.

A verekedés alatt mindketten a földre kerültek. A megtámadott asszony ekkor hangosan imádkozni kezdett, mire a támadó leeresztette magasba emelt fegyverét és nem bántotta tovább a nőt.

A símaszk lekerülése után kiderült, hogy a baltás nem más, mint az asszony negyvenkilenc éves lánya. A nyomozás során kiderült, hogy a nő elmebeteg, és már ekkor gyógykezelésben kellett részesíteni. A vizsgálatok során a szakértők megállapították, hogy a támadás idején is már elmebeteg volt a nő, ezért feltehetően felmentő ítélet születik majd, azonban akár egész életére gyógyintézménybe kerülhet. A vád eredetileg emberölés kísérlete lett volna, ezt azonban később életveszélyt okozó testi sértésre módosították, mivel a nő az ima hatására elállt gyilkolási szándékától.

A Zugügyvéd az egyetemen mindig attól irtózott, hogy szomszédok közötti jogvitában kell képviselnie valakit. Ez a viszolygás egészen addig tartott, amíg egy közeli barátja nem kért segítséget egy jogos telekvitában. A következő történetre is lenne ötlete, de kíváncsi az ilyen ügyekben felkészültebb kollégák tanácsaira is.

Üdvözlöm!

Öt éve vásároltunk egy Pest megyei ingatlant , sajnos akkor nem volt pénzünk , hogy a kerítést is megcsináljuk. Tavaly nyáron szerettük volna megépíteni a kerítést (ez a házunk háta mögötti rész) akkor a szomszéd kitalálta , hogy az az övé ,mert állítólag 1974 óta használja , hogy az autóval ki-beálljon. Erről az előző tulajdonossal nem készült semmilyen papír.

tovább »

A Zugügyvéd meglátogatta azt az új jogi weboldalt, amellyel kapcsolatban a főbíró is nyilatkozott a Népszabadságnak.

A portál nyitólapja szerint a Kereskedelmi Határozatok Kritikai Szemléje az első magyar internetes üzleti jogi döntvénytár, amelyet a gyakorló jogászok töltenek meg tartalommal. A honlap naprakészen mutatja be az élő magyar kereskedelmi jogot, egyúttal a jogásztársadalom korrekt szakmai vitafórumául szolgál, lehetőséget nyújt ugyanis a közzétett határozatok szakmai kommentálására is.

Lomnici Zoltán szerint a bíróságok számára is fontos, hogy megismerjék a gyakorló jogászok véleményét, ezért a Legfelsőbb Bíróság elnöke örül a kezdeményezésnek. Az sem baj, ha az ügyeket minősítik és közzéteszik a bíró nevét. A főbíró álláspontja az, hogy egy semleges szakmai terepen - távol a politikától - a szigorú kritikai elemzésnek is helye van.

A Zugügyvéd szerint – bár egy határozatot megfelelően értelmezi csak a teljes peranyag ismeretében lehetne – ez mindenképpen előrelépés, hiszen korábban a bírói vezetés mindenfajta kritikától teljesen elzárkózott,

A Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai törvényesen, de szakszerűtlenül, a belső szabályokat több ponton megsértve jártak el, amikor felkeresték a Magyar Nemzet című lap két újságíróját otthonukban, és arról faggatták őket, miért jártak Szilvássy György épülőfélben lévő vidéki házánál. A belső szabályok megsértését a szakzsargonban mintha függelemsértésnek neveznék, ami bizony már jogszabályi kategória, tehát akkor törvényes, vagy nem törvényes? Biztos arra hivatkoztak, hogy parancsra tették.

 

A Népszabadság cikke szerint a szakszervezetek elfogadhatónak tartanák, ha a munkavédelmi törvényben vagy önálló "stresszjogszabályban" rögzítenék a veszélyforrásokat, amelyek a munkavállalók egészségkárosodásához vezetnek. Álláspontjuk szerint ugyanis a rizikófaktorok kialakulásának megelőzéséért a munkáltatók sokat tehetnek. Csak az a kérdés, hogy egy ilyen életszerű jogszabály megsértését ugyan mivel lehetne szankcionálni, talán munkavédelmi bírsággal?