Na ez aztán cifra. Kíváncsi lennék azokra a hitelintézetekre és vállalkozásokra, ahol a napi problémák és teendők miatt mondjuk a több száz vagy ezer adós közül 20-30%-nál csak egy-két év után ment el a felszólítás a mögöttesen felelősöknek. Most ezeknél nagy lesz a futkározás és a felelősök keresése. Mellesleg - véleményem szerint - ezzel annyira "kigyengítették" a mögöttes felelősséget a jelenlegi végrehajtási-felszámolási rendszer mellett, amennyire csak lehet. Na, most aztán még egy pofon az eddig is kitűnő megtérülési mutatóknak.

Azért nem szakítja meg, mert nincs mit megszakítani, ui. az elévülés a mögöttes felelőssel szemben nyugszik, amíg meg nem állapítják, hogy a főkötelezettől nem hajtható be a követelés. Tehát az egyszerű kezes kötelezettségének elévülése el sem kezdődik.

A Zugügyvédnek el kéne olvasnia az egész jogegységit.

Figyelmetekbe ajánlom a III. rész utolsó mondatát: "Nem arról van tehát szó, hogy az elévülés nyugvásának ideje alatt a jogosult ne szólíthatná fel írásban a mögöttes felelőst a teljesítésre, vagy ne perelhetné őt feltételes marasztalás iránt, ezeknek a jogcselekményeknek azonban nem lesz az elévülés megszakadását eredményező hatásuk."
Magyarán a t. Legfelsőbb Bíróság alaposan átírta a Ptk-t, és szerinte bizonyos esetekben az írásbeli felszólítás és a perindítás nem szakítja meg az elévülést!
És egy másik gyöngyszem: "Márpedig amíg a főkötelezettől való behajthatatlanság akár felszámolási, akár végrehajtási eljárás során nem lesz megállapítható, addig a mögöttes felelős a sortartás kifogásával elháríthatja a teljesítést, perlése esetén pedig vele szemben csak feltételesen végrehajtható marasztaló ítéleti rendelkezés hozható. Ilyen esetben időbelileg elválik egymástól az elévülési határidő kezdő időpontja és a mögöttes felelős „helytállási kötelezettségének a megnyílta” (amely utóbbi a behajthatatlanság megállapíthatóságának időpontja). A két időpont közötti időszak az elévülés nyugvásának az ideje." Hogy is állunk a Pp. 122.§-ával? Nem rémlik, hogy "feltételes hatályú" marasztalás szerepelne benne. Annál inkább szerepel viszont a lejárt követelés!
Egyébként sem tudom hova tenni ezt a döntést, mert ma Magyarországon tudtommal nincs precedensjog. Csak remélni tudom, hogy lesz olyan bátor bíró, aki újabb "jogegységi" (hahha) határozatot fog hamarosan követelni.

Még valami: ha jól értelmezem, akkor az egyszerű kezessel szemben is megkezdődik az elévülés a teljesítés esedékessé vállásának időpontjában, de nem lehet megszakítani vele szemben az elévülést, mert az nyugszik mindaddig, amíg a főkötelezettel szemben nem lesz behajthatatlan a követelés. Ezután pedig, amennyiben az 5 év szépen letelt, szintén nem lehet megszakítani az elévülést, mert akkor már a jogvesztő egy év ketyeg. Tehát az egyszerű kezessel szemben csak bizonyos esetekben tudom megszakítani az elévülést. Nem üresíti ez nagyon ki a mögöttes felelősség intézményét? Vagy pont ez volt a cél?

Avvocatessa: feltételes hatályú marasztalás van, annak semmi köze a lejárathoz. A jogegységi határozat is írja, pl. bt beltagját együtt perelheted a társasággal. A tag felelőssége viszont mögöttes, csak akkor köteles helytállni, ha a cég vagyonából behajthatatlan a követelés. Ezért csak feltételesen marasztalható, ugyanúgy mint az egyszerű kezes.

Való igaz, hogy az együttes perlés megengedett, ezt nem is vitatom, de ez a "feltételes" marasztalás perjogilag furcsa nekem. A fő probléma egyébként szerintem inkább az, hogy elválik az elévülés kezdete, és a helytállási kötelezettség megnyílta, így az elévülés korábban elkezdődik, és nem is szakítható meg amíg az egyenes adósról nem derül ki, hogy nem képes a helytállásra, akár beperelem a mellékkötelezettet, akár nem.

Biztos én vagyok műveletlen, de nem értem, hogy mi a felháborodás tárgya.
A mögöttes felelősön még egy teljes évig behajthatod a követelésed, azután, hogy a főkötelezettől már végleg nem.
Szerintem ez elég. Ha valaki figyel arra, hogy mi történik az adósával (ami pedig elvárható), akkor ennyi idő alatt azért lehet írni egy keresetlevelet.
Az pedig egyáltalán nincs a jogegységiben, hogy a főkötelezett felszámolása közben szabadulhat a mellékkötelezett a kötelemből.
Jogpolitikailag teljesen indokolatlan lenne a mellékkötelezett kötelmét további 5 évvel meghosszabítani (megszakadás), miután a főkötelezettet felszámolták, a hitelezőtől is elvárható némi gondosság a kintlévőségeivel kapcsolatban.
Azt pedig végképp nem értem, hogy ez alapján hogyan fog az állam bármilyen privatizációs kezességből szabadulni?