Az alábbi történet az ingatlancsalások újszerű elemével gazdagítja kicsiny országunk jogi kultúráját. Ha az eredmény nem egy ember tönkretételével végződött volna, a Zugügyvéd azt is mondhatná fanyarul, hogy ügyes. Mindenesetre a történetből az is kitűnik, hogy a játékgép üzemeltetők a joggal is rendkívül jól tudnak játszani.

Tisztelt Zugügyvéd !

Egy olyan esetet ismertetek önnel, amelyet érdekesnek mondanék, ha nem velem történt volna meg. Kíváncsi vagyok a véleményére- esetleg másokéra -, valamint arra, hogy van-e még bármilyen lehetőségem az események pozitív megfordítására. Az ügy 8 éve tart, és oly sok minden történt, hogy pontokba szedve áttekinthetőbbnek tartom a leírását.

tovább »

Anyánk, az Index cikke  szerint bepanaszoltak egy elfogultnak tűnő önjelölt informatikai szakértőt. Az igazságszolgáltatás és a közvélemény félrevezetésével, üzleti érdekek szolgálatával vádol egy igazságügyi informatikai szakértőt a rendőrség által lefoglalt, majd visszaadott Elite Hub fájlcsereközpont egyik operátora. A szakértő a feljelentő közös jogkezelő szervezetek megrendelésére, és a hatóság által kirendelt igazságügyi szakértőként is dolgozik ilyen ügyekben.

A számítógépes bűncselekmények közül a szerzői és szomszédos jogok megsértése mindig is sláger volt, a szoftverrendőrségként elhíresült BSA "szakértői tevékenységével" megtámogatott házkutatások igencsak sok cégnek és egyszerű polgárnak okoztak kellemetlen perceket. A Zugügyvéd jól emlékszik arra az esetre, amikor néhány éve a rendőrség sikeresen felgöngyölített egy illegális szoftverekkel üzletelő társaságot. A zseniális ötleteket felsorakoztató nyomozásban postán rendeltek egy Doom játékot, s miután tesztelték, hogy jól működik, kimentek a feladó címére, és lefoglaltak mindent, a megrendelőleveleket is, így jutva a bűnözői címlistához. Utána végigjárták a megrendelőket, jó érzékkel lefoglalva minden számítógépnek látszó tárgyat, állítólag a szórásba beleesett néhány Commodore 64-es és ZX Spectrum gép is, majd meggyanúsítottak mindenkit. tovább »

Talán Kiss István kolléga, és a Népszabadság nem sértődik meg, ha ezt a publicisztikát az idevágó publicisztikát a Zugügyvéd egy az egyben átveszi. Vajon tényleg olyan nagy bűn  a bírót köpködő vádlottat képviselni?

 

A Népszabadság is írt a bírókat ért fenyegetésekről, becsületsértésekről (Le akarta köpni a bírót, szeptember 15., Bánfai Tamara: Megéri köpködni a vádlottaknak, szeptember 21.). Az egyik esetben a bíró felé köpő vádlott védői lemondtak megbízatásukról, egy másik köpéses esetben viszont a védő nem mondott le, hanem a bíró ellen jelentett be elfogultsági kifogást. Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elhatárolódott az ilyen ügyvédi magatartástól.

tovább »

Bár az alábbi kérdés egy kicsit Homárszagú, de azért némi jogi vonatkozással is bír. Ide tartozik az a Zugügyvédhez befutott információ is, hogy biztosítási ügyekkel foglalkozó ügyvéd kolléga feltételezése szerint nem tesznek jót az ítélkezési gyakorlatnak a biztosítótársaságok által szervezett, teljes ellátással körített konferenciák, amelyeket a hasonló ügyekben ítélkező bíróknak tartanak.

Szia Zugügyvéd,

Most ahogy újra elindult a kötelező biztosítások megkötésére a hajrá az ügyfelekért, baromi kevesen beszélnek arról, hogy kitolnak az egyes olcsóbb, háttér nélküli biztosítók azokkal a vétlen autósokkal, akik úgymond normális biztosítónál kötötték meg a kötelezőt. Tavasszal belém tolatott egy piros Skodás aki egy nevesincs biztosítónál kötött olcsó biztosítást.

 

A spórolás eredménye az lett, hogy valójában rajtam spórolt, hiába ismerte el a felelősséget, majd fél évbe telt, amíg pénzhez jutottam. Nem írok le cégneveket, de valami félelmetes kekeckedésnek voltam alanya, végül perrel fenyegettem meg őket, így sikerült kisajtolnom a pénzt belőlük. Ezt miért nem szabályozzák megfelelően, vagyis miért adnak engedélyt biztosítási tevékenységre inkompetens, ügyfélszolgálattal nem rendelkező társaságoknak?

A Zugügyvéd mi mindent megadna, hogy ezek a sztorik előszőr hozzá jussanak el, de sajnos Index anyánk leánya a Velvet  gyorsabb volt, és lenyúlta.

Két sztárügyvéd csapott össze kedden a Budai Központi Kerületi Bíróságon a nőket HIV-vel megfertőző K. Zoltán perének első tárgyalásán - no, nem a tárgyalóteremben, ami a lehető legtermészetesebb lenne, hanem merőben szokatlanul a tárgyalóterem előtt. (A sajtót kizárták a perről.)

Fél tucat tévétársaság kamerái előtt Magyar György, akit védőügyvédként annak idején a Viszkis-ügy tett országosan ismertté, és azóta is az egyik legtöbb interjút adó jogász, a HIV-per szünetében kerekperec kijelentette, hogy ingatagnak tartja a vádat. Erre kontrázott Strasszer Tibor, az egyik megfertőzött nő ügyvédje (ő főleg polgári perekben szerzett hírnevet magának), mondván: nem ért egyet kollégája véleményével, és szerinte a vád mozaikszerűen össze fog állni.

A kardcsörtető talárosok némelyike még ennél is tovább ment: a politika mélyvizéből érkező Grespik László 2003-ban azt tudakolta egy skinhead-perben, hogy zsidó-e a bíró. A ügyvédi kamara akkor a rosszallását fejezte, de nem fegyelmezte meg az ügyvédet.

Grespik ügye nem volt előzmény nélkül: 1991-ben a Hajdú-Bihar megyei kamara lényegében hasonló döntést hozott, amiért Nagy László ügyvéd szélsőjobboldali nézeteiről hírhedt védence ügyében a bíró zsidó vagy román származását firtatta.

A tököli börtöngyilkosságról nyitott bejegyzés hozzászólásainak segítségével a Zugügyvéd írt egy publicisztikát a Népszabadságba. Köszönet a segítségért, akit érdekel a cikk, itt is elolvashatja.

Az egyik jogi blogon a tököli tragédiával kapcsolatban az egyik börtönt is megjárt hozzászóló a következőket írta, kérdezte: "Azt kell hinnem, a börtönökben naponta esnek meg hasonló esetek, még ha nem is mind végződik halállal. És ha a smasszerek nem is látnak mindent, valamennyit látniuk kell. És? Hallottunk róla valamit? Valaha is felmerült a közbeszédben az, amit egy smasszer lát és tapasztal? Tudjuk-e, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy börtönőrnek? Büntettek-e meg már börtönőrt azért, mert nem jelentett egy tudomására jutott bűntényt, ami a falak között történt (rabok között)? A börtönökben történt és bíróság elé kerülő bűncselekmények közül milyen arányban szerepelnek a rabok egymással szembeni túlkapásai, például a szökési kísérletekhez vagy a hatósági személy elleni erőszakhoz viszonyítva? Ezekből mennyi az olyan evidens eset, amihez a smasszer tanúvallomása se lenne szükséges, mert pl. egy orvosi vizsgálat is bizonyítja (testi sértés, gyilkosság)? Hány sérülés esik egy adott börtönre egy évben, és ebből hányszor nyomoznak súlyos testi sértés ügyében? Hány perről tudtak börtönön belüli nemi erőszak miatt? Pedig ezt bizonyíthatná egy orvosi szakvélemény. Kérdés biztos van több. Tud valaki válaszokról?"

A Zugügyvédnek is rémlik valami hasonló abszurd Viszkis ügyben, kérném a kollégákat, hogy pontosítsanak, ha ez nem így volt. A gondatlan veszélyeztetés biztos, hogy felmerült az ügy során.

Szia Zugügyvéd,

lenne egy kérdésem. Ha jól emlékszem a Viszkis rabló néven elhíresült nemzeti hőst megvádolták, vagy talán el is ítélték foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésért is, amiért ijesztgetés céljából néha a plafonba lőtt. Ez akkor nem azt jelenti, hogy a vádhatóság elismerte a bankrablást, mint foglalkozást?

Üdv:

gl

A Zugügyvéd megint egy cikket tesz ki, de talán megbocsátható, hátha néhányan lemaradtak hétvégén a hírről. Az Index és mások  szerint olyan részleteket tud E. Zsanett mozgásáról egy fórumozó, amiket csak megfigyeléssel szerezhetett, állítja a Múzeum körúton megerőszakolt lány ügyvédje. A fórumozó "107" néven ír, és nem csak a fórumozók szerint azonos az ügy első számú gyanúsítottjával, T. Péter rendőrrel.

Az alábbi, akár viccesnek is tűnhető jogi hír úgy is értelmezhető, hogy néhány sértődött amerikai ügyvéd kiveri a palávert egy munkaidejét szigorúan betartó bíró miatt. A Killer-Keller párosítással meg mint ahogy már korábban közzétette a Zugügyvéd, igencsak vigyázni kell.

Killer Keller egy múlt havi döntésével haragította magára végleg az ügyvédi kamarát, amikor is nem volt hajlandó egy perccel sem tovább várni a bíróság hivatalosan délután ötig tartó munkaidejénél, így nem fogadta el egy halálraítélt, Michael Richard végső fellebbezését.

A Zugügyvéd nem tudja, hogy az adatmennyiség túlszámlázása miatt indult-e internetszolgáltató ellen polgári per, viszont a szolgáltatók soha nem késlekednek a perekkel, ha mondjuk úgy találják, valaki megsértette a feléjük tett hűségnyilatkozatot, még akkor is, ha az ügyfél olyan helyre költözött át, ahol a szolgáltató nem tudott szolgáltatni.

Tisztelt Zugügyvéd!

Az Internet szolgáltatókkal kötött szerződésben különböző technikai értékekek alapján történik meg a szolgáltatások dij tételeinek meghatározása (számlázása). Ilyen értékek a szolgáltatott sávszéleségek (oda - vissza irányú) és a használt adatmenyiség (le - feltöltött). Ezek mérésének meghatározása a szerződésben általában nem szerepel és mérése is elég érdekes probléma. Pedig szerintem a Mérésügyről szoló 1991. évi XLV. törvény alapján:

tovább »