Speciel az idézett részben szó nem esik zsidókról. :) Grespik lenne a bulvárügyvéd?

De nyilván az "összecsapás" során elhangzott...

Kell egyet kattintani az aláhúzott feliratra, mindjárt kiderül, miről is volt szó.

Nem értem. A Grespik nem zsidózott. A bíró érintettségét firtatta a kérdésével. (Azt nem tudom, ilyet szabad-e.) A Grespik médiaügyvéd? Inkább a Magyart nevezném annak, mert a kamerák előtt jeleskedik, nem a tárgyalóteremben. Nem szeretném, ha engem a Magyar védene. Most akkor a Grespikről kellene eszmét cserélnünk?

Bulvárügyvéd legyek, ha értem mi itt a kérdés.

Adblock júzer 2007.11.03. 23:04:29
Szvsz itt arról lehet szó, hogy tágabb értelemben minden vallási, származási stb. alapon történő megkülönböztetést ide sorolnak. Vagyis, feltételezni, hogy a bíró vallási/származási hovatartozása miatt döntene részlehajlóan, önmagában nem megengedett (ezen az alapon pl. hívő református bíró nem ítélkezhetne ateista ügyében sem).
Ha az ügyvéd részrehajlónak véli a bírót, annak valamiféle csoportba sorolásán kívül egyéb jelét/bizonyíékát is illene megneveznie.
(A társadalom azt se fogadná el, ha egy normál tárgyaláson elítélt pl. roma bűnelkövető kizárólag azon az alapon fellebezne, hogy a bíró magyar.)
A pusztán vallási/származási hovatartozásra történő hivatkozás Európában vallási/faji diszkriminációnak számít. Ha a megkülönböztetés alapja a zsidósághoz való tartozás, akkor zsidózásnak.
(Máshogy fogalmazva: Az, hogy a bíró esetleg zsidó, önmagában úgysem bizonyítja az érintettséget. Európában sehol, és tudtommal Magyarországon sem.)

Grespik nem érdemel egy külön bejegyést. Igazából egy sort sem érdemel.

Érdekes kérdés lenne egy "Dunába minden bíróval" csatakiáltással elkövetett lázadás tárgyalása, mármint elfogultsági szempontból...

tehat valakinek a szarmazasa (neveltetese), hitvallasa (ertekrendje) nem befolyasol egy dontesHOZATALT, de egy penzkereseti modja (allas) vagy nemtom milyen hasonlo dolog igen?

ez nekem nem tunik rendbenlevonek.

mas kerdes a kivitelezhetoseg (fent emlitett cigany beperli a "magyart"), de nem ez a kerdes

"Dunába minden bíróval"

Ennek a böntetési tétele alapból 15 év, így marad elméleti kérdés.

Bármi befolyásolhat egy embert a döntéshozatalban. A kérdés az, hogy akkora mértékben, hogy az már kimerítheti az elfogultságot. Szerintem nem. A cigányos példa nagyon találó.

A vallási felekezethez tartozás (vagy épp annak hiánya) egyébiránt minősített személyes adat. Ilyet kérdezni egy bírótól tárgyalás közben, ráadásul jogász embernek kommentre sem érdemes. Az egész történet magáért beszél és minősíti a szereplőt.

Ha a Zugügyvéd lenne a hírszerkesztő az Indexnél:

"Drasztikus árzuhanás és zsidózás a kötelezőpiacon

Januártól jelentősen csökken a kötelező gépjárműbiztosítások ára, ám elemzők szerint egyes biztosítótársaságok alkalmazottai és ügyfelei némelyike zsidózásra fogja ragadtatni magát 2008-ban is."

* * *

"Zsidózó szurkoló előtt törte lábát Luis Figo

Egy szemtanú szerint a több tízezer néző egyike épp a 'zsidó' szót mondta szomszédjának eddig ismeretlen okokból, amikor Luis Figo, az Internazionale portugál labdarúgója lábszárcsonttörést szenvedett a Juventus elleni 1-1-es döntetlennel végződött vasárnapi olasz bajnoki rangadón."

* * *

"A zsidózással ellentétben megelőzhető a rák

Német kutatók szerint a rák sok esetben elkerülhető megfelelő életmóddal. Ugyanakkor a zsidózás megelőzéséről jellemző módon egy büdös szót sem szóltak ezek a mocsok náci németek, ami felháborító és gusztustalan cinizmusra vall."

* * *

"Szerdán visszatér a 300 forintos benzin és az antiszemitizmus

Szakértőnk szerint a szélsőjobb erők bűnbakkeresése által szított antiszemitizmushoz fog vezetni, hogy naponta drágul egy forintot a benzin, a dízel ára ennél is gyorsabban emelkedik."

Pók!

Nagyon jó!!!

De nem életszerű. Egy index szerkesztő sokkal több hejesirásí, hibátt tsz belle.

moli 2007.11.05. 15:48:50
"tehat valakinek a szarmazasa (neveltetese), hitvallasa (ertekrendje) nem befolyasol egy dontesHOZATALT,"
De igen, de ez a fajta precizen meghatározott neveltetés és értékrend nem attól függ, hogy az illető zsidó/cigány/magyar stb. Ezért írtam azt, hogy a tény, hogy valaki zsidó (származású, vallású, esetleg a felmenői közt akadt olyan) önmagában nem bizonyít semmit, attól még a neveltetése, értékrendje (pl. jogászi képzettsége, törvénytizstelete) alkalmassá teszi a független ítélkezésre.
Az elfogultság akkor áll fenn, ha pl. a vádlott és bíró/ügyész esetében egyértelmű közös érdekek határozhatók meg (bizonyíthatók), amelyek ráadásul a törvénynek sem felelnek meg. (így pl. az emberi méltósághoz való jog egyértelműen közös érdek al- és felperes, vádló és vádlott esetében is, de mert nem ütközik törvénybe, nem alapozható rá elfogultsági kifogás. Szvsz ez nem kizárólagos példa - de majd a jogász kommentelők megmondják.)

Ha a származási/vallási hovatartozás egyértelművé tenné az illető értékrendjét, akkor pl. nem létezhetnének egyszerre hívő keresztény bírák, és keresztény törvényszegők sem, ill. magyar bírók, és magyar bűnelkövetők sem (se fehérgalléros, se másmilyen). Mert vagy az egyik, vagy a másik.

(Ad absurdum: Ha egy férfi bíró szatírt ítél el, akkor azért ítéli el, mert írigykedik rá? Ha felmenti, azért, mert ő is szívesen szatírkodott volna? És ha a bíró nő, és elítéli a szatírt, akkor azért, mert elfogult?
Vagy azért az ítélet mindkét esetben, mert a szatír a törvényeink szerint elítélendő?)

(Ps: a törvényeinket optimális esetben a törvényhozó a törvényi hagyományok és az uralkodó társadalmi erkölcs alapján alkotja - vagy valami ilyesmi.)

Pps: Most olvasom a köpésről szóló posztot.

Ott elég keményen törvénybe ütköző érdekazonosságokról van szó, ügyvédek, bírók és ügyészek között (illetve olyan vádlottak esetében, akiket "befolyásos" ügyvédek védenek). Sokkal egyértelműbb (szakmai-exisztenciális) érdekazonosságokól, mint amilyen nagyobb (lazább kohéziójú) társadalmi csoportok esetében elképzelhető. És a cikk szerint nem lehet elejét venni...

"""Azt elismerte, hogy a hatóság által kirendelt igazságügyi szakértőként és a feljelentők megbízásából is dolgozik a fájlcsereközpontok ellen indult büntetőügyekben, ám szerinte nem áll fenn összeférhetetlenség a hatósági és a Proarttól kapott megbízásai között, mert a törvény csak azt írja elő, hogy egy-egy konkrét ügyben vagy magán, vagy hatósági szakértőként vehet részt, és ezt ő mindig be is tartja."""
index.hu/tech/jog/malincsak228/

de legalabb o is "magyar", mint a vadlott (vagyki) es nem cigany vagy zsido...

Igen, erre hivatkozik. Ha az egyes ügyek között (amikor egyszer ilyen szakértő, máskor olyan) nem állapítható meg semmilyen összefüggés, akkor biztos nem lehet megszorongatni.

De szvsz, ha a törvény megengedi, hogy egyidőben futó pereknél, amelyeknél ugyanaz a fel-, vagy az alperes, ill. a magánvádló, egyazon a személy egyszer hivatalos, egyszer meg magán szakértő lehessen, akkor a törvény a rossz.

(Egyértelmű, ha pl. a "BSA pereli X-et" perben ő a bíróság szakértője, a "BSA pereli Y-t perben" pedig a BSA szakértője, és a két per egyike sem zárult még le, nyomás alatt van hogy mindkét perben ugyanabból a szemszögből lássa a dolgokat. A szakértőség különben is ingoványos talaj, t.i. elvben mindig az "igazság oldalán" kellene a legjobb tudása szerint exponálnia magát, függetlenül attól, hogy kinek szakért...)

most latom csak, hogy van az idezetrol kulon poszt, nem arrol jutott eszembe, eskuszom