Egy újabb közös képviselős sztorit kapott a Zugügyvéd. Ezúttal a társasház biztosítás  ügyintézése körüli jogi huzavona történetét meséli el az időnként erősebb hangvételű levél.

Szia Zugügyvéd!

Levelemet az "A közös képviselő fűtésrendszere" nevű poszt ihlette meg.

Lehet, itt-ott kissé vulgáris leszek, nézd el nekem kérlek.

A történet a következő:

2008 májusában költöztem nagyszüleimtől örökölt lakásba, mely cca. 20 éve nem volt felújítva. Ennek akkor láttuk legnagyobb hatását, amikor beesett az osztott konyhaablakunk alsó része. Konkrétan megvetemedett a fa, és elengedtek a zsanérok. Akkor megkerestük a biztosítási papírokat, de csak a vagyonbiztosítást találtuk meg, melyben szerepel, hogy egy ideje az épületrészi biztosítást átvette a társasház biztosítója. Lévén, a függőleges fal, és az abban lévő ablak épületrész, így azt a társasház biztosítójának kellene biztosítani. Akkor felhívtam a közösképviselőnket, hogy mégis hol van biztosítása a háznak, és mi a kötvényszám.

Készségesen elmondta, interneten bejelentettük a kárt, majd másnap reggel bebattyogtam nővéremmel a biztosítóhoz, ahol közölték, hogy a háznak június óta nincs biztosítása, mert nem lett fizetve. Érdekes, gondoltam, felhívom a kk-t. Elmondtam neki mit mondtak, amire azt mondta, hogy de, van, új lett kötve, adott kötvényszámot. Akkori munkahelyemről másfél órán át próbáltam elérni a biztosítót, ami nem sikerült, így következő reggel újra bebattyogtam, ahol közölték, hogy nem, ezen a kötvényszámon sincs biztosítás. Akkor megint próbáltam elérni a kk-t, meg persze gondoltam este úgyis közgyűlés, megkérdezem mi a szösz van. Sajnos közbe jött valami, így nem tudtam elmenni a közgyűlésre, viszont másnap reggel mondták, új közös képviselőnk van. Na, felhívtam őt, hogy ez történt eddig, és hogy ebben az esetben, legyen szíves a társasház, és fizesse meg a káromat, vagy legalább rakasson be új konyhaablakot. Küldjek levelet, cím, stb. Küldtem.

Nem történt semmi. Egy hét múlva küldtem másikat, ajánlott, tértivevény, tértivevény visszajött, nem vették át. Fasza. Telefon kk-nek, nála nem járt a postás, de várjak még, most kötik az új biztosítást. Akkor jegeltem a témát, mondván, a tököm televan, és belefúrtam az ablakot a falba, lévén jön a tél, hideg lesz. 2009 januárjában kaptunk egy levelet, hogy a társasháznak új biztosítója van. Na, remek, akkor hajrá. Bejelentettem a kárt januárra. semmi. februárra. semmi. márciusra. semmi. áprilisra. semmi. májusra. telefon. mikor jöhetnek?mondtam. nem jöttek. felhívtam, nem tudják mi történt, mikor jöhetnek? mondtam. nem jöttek. most, augusztus elején ott tart az ügy, hogy felhívtam a jelenlegi biztosítónkat, aki közölte, hogy annyiszor jelentettük be a kárt, hogy ők már nem hisznek nekem. Mondtam, nem is hinni kell, ki kell jönni akkor amikor bejelentem, és meg kell nézni. Jó, jó, akkor ő intézkedik, visszahívnak.

Vártam. aztán még vártam. és még mindíg vártam. Augusztus közepén jön a telefon, hát az a helyzet, hogy ők az első bejelentést nézik, és ki is jönnének, de: a káresemény bekövetkeztekor nem ők biztosították a házat, és úgy tudják, nem is volt biztosítás, keressem meg kk-t, oldja meg. Jó, felhívom kk-t. hát hogy volt biztosítás, csak a másiknál. Mondom nem volt. de volt, kérdezzem meg. mondom megkérdeztem akkor, azt mondták nincs. nem baj, kérdezzem meg. felhívom előző biztosítót, hát igen, nem volt akkor biztosítás, kérdezzem meg a mostanit. mondom megkérdeztem, azt mondták nem csinálnak semmit, keressem a kk-t, aki ide küldött. Azt mondta, sajnálják, ők nem tudnak mit tenni.

Kedves Zugügyvéd!

Mondd meg, kérlek, mi a f***omért fizetek én közösköltséget, amiben benne van a biztosítás díja, mi a f***omért van biztosítása a háznak, ha egy éve odáig nem jutottam el, hogy egyáltalán valaki kijöjjön, és megnézze az ablakot? Miért kell nekem, a biztosítási díjon felül, saját költségre most cca. 120.000 forintot költenem ablakra, beszereléssel együtt? Miért van az, hogy ebben az országban mindenki a másikra keni a szart? És mit tudok ebben az esetben tenni?

Köszönettel:

K. G.
 

Egy társasházi fűtési rendszer kiépítésének anomáliáit taglalja az alábbi levél.  Mint ahogy ez az ügy is bizonyítja, a  társasházi törvény igencsak megérett egy átfogó módisításra.

Szia Zugügyvéd!

 

Megírom a társasházi gondomat, talán valakinek lesz okos tanácsa.
Kisvárosi társasház közös képviselője közös fűtési rendszert vásárolt be,
amit a tulajok egy része nagyon nem akart. A hat elemit végzett nyugdíjas kk
néni körültekintés nélkül  elfogadta a kivitelező ajánlatát és mindent aláirt.
Most a ház egy részében a kivitelező mint szolgáltató üzemelteti a lízingbe
eladott rendszerét, még a gázfogyasztást is ő olvassa le . Nem részletezem,
hogy a rendszer mennyivel drágább az indokoltnál.

A közgyűlések során minden lehetséges törvényt  meghágtak és a bíróság
megsemmisítette az idevonatkozó határozatokat, mert csak a tulajok 4/5 részének hozzájárulásával lehetett volna ilyen húszmilliós beruházást szervezni.
Erre a kk leszerződtette a kisebbségnek pert nyerő ügyvédet, aki a soron következő közgyűlésen elnökölt és olyan elszámolást fogadtatott el a saját és a fűtést igénylő többség egyszerű szavazattöbbségével, ami az  fűtési  beruházási költségek egy részét  a társasház minden lakójára terheli.

Most egyedi fűtést vezetek be,mert a társasházban nincs mindenkit érintő közös fűtés, de fizetem a többségi csoport fűtési költségeinek egy részét.
Kisebbségben levő tulajdonostársaim idős emberek, elfáradtak a perekben és
inkább tűrik a jogtalanságot, mintsem újra pereljenek, ráadásul úgy tűnik, hogy
ügyvédünket a jövőre a kk szerződtette ( persze ennek a ránk jutó költségét is
mi fogjuk fizetni)

Van lehetőségem a közgyűlési határozat ellen mennem és a társasháztól vagy
a közös képviselőtől az általam igénybe nem vett fűtés költségeit visszaperelnem?

A kk ráadásul évek óta nem számol el és a fűtésben is kedvezményezett  klikk ezt természetesen elfogadja. Van lehetőségem a közös költségekre befizetett és el nem számolt összeget is visszakövetelnem polgári peres úton?
m. preston

Az alábbi levél egy nem mindennapi kutyatámadásról, és egy sajnos mindennapi rendőrségi feljelentés-elhárításról szól. Pedig ennél kisebb dolgokért is nem egyszer eljárást indítanak garázdaság miatt.

Kedves Zugügyvéd!

Tanácsot szeretnénk kérni, hogy kihez fordulhatunk ilyen üggyel, van-e valamilyen fórum, vagy van e valamilyen lehetőségünk, tehetünk-e bármit ilyen esetben.

Egy barátnőmék kutyasétáltatás közben elhaladtak egy futtatónak használt terület mellett, ahol a környéken már hírhedt férfi állt az apjával és dobermannjaival. A szuka dobermann hirtelen megindult a barátnőmék kutyáinak, támadott. A barátnőm kiképző, és ilyen esetekben nem hívja vissza a kutyáját, de pórázon tartja és visszaszedi. Így a dobermannak nem ment neki, csak megindult, reagált a támadásra. De ekkor már ott volt a dobermann gazdája is, aki nekiesett a barátnőm kutyájának, rugdosta. Erre a barátnőm ráüvöltött a támadójukra. Mire a dobermann gazdája nekiesett a barátnőmnek. Megragadta és felemelte a nyakánál fogva, fojtogatta, lenyomta a földre, húzta az aszfalton, dulakodtak. Dulakodás közben a barátnőm kutyája kiszabadult a pórázból, segíteni próbált a gazdájának, de nem kapott parancsot támadásra, így csak meg-megcsípte a támadót. Aki hol a barátnőmet fojtotta, hol a kutyát rúgta. A dulakodásnak az vetett végett, hogy a támadó kutyái eltűntek, így azok után eredt és otthagyta a barátnőméket.

 

Ekkor hívták a rendőrséget, hogy megtámadták őket. A telefonból visszanéztük, a diszpécser 16.05-kor vette fel az adatokat. Az első járőrkocsi 16.40 körül ment el mellettük, az intésre nem állt meg (mindez Óbudán, az Árpád-hídi HÉV megálló közelében történt, nem a világ végén). Később észrevettek még egy járőrkocsit, ami szintén nem állt meg nekik, de kicsit odébb leparkolt. Odamentek hozzájuk, megkérdezték, hogy a bejelentésre jöttek-e ki. Nem. Mikor elmondták, hogy egy férfi megtámadta és fojtogatta a barátnőm, azt a választ kapták, hogy ha akarnak, tegyenek feljelentést a III. kerületi rendőrkapitányságon.

 

A Tímár utcai kapitányságon várakozás közben egy rendőr azt tanácsolta nekik, hogy hagyják az egészet: maximum szabálysértés miatt pénzbírságot kaphat a férfi, mivel póráz nélkül volt a kutyája. De az ügyben nem a dobermann támadása a lényeg. Az állat csak megindult, de nem tett semmit. Míg a férfi fojtogatta a barátnőmet. Úgyhogy ragaszkodtak hozzá, hogy feljelentést tesznek.

A jegyzőkönyv felvétele nem sikerült pontosan. Többször is kérte barátnőm a javítását, hogy nem arra kívánnak feljelentést tenni, hogy póráz nélkül sétáltatta valaki a kutyáját. Hanem a fizikai erőszak ellen, amit a gazda követett el. Nem tűnik ki a jegyzőkönyvből a támadás súlyossága sem. De az intézkedő rendőrnő szerint így is „fedi a lényeget”.

 

Látlelet szempontjából nem érdekes az ügy, mivel a sérülések 8 napon belül gyógyulnak, és zúzódáson, ödémán kívül mást nem tud felmutatni a barátnőm. Meg egy pontatlan jegyzőkönyvet, ami szerint valójában nem történt semmi különös.
Ellenben lehet ő járna rosszabbul egy peres ügyben, mivel ő látványosabb sérüléseket okozott a támadójának (megharapta), illetve neki a kutyája is részt vett a dulakodásban.

 

Talán naivan hangzik, de akkor is elképeszt, hogy megtörténhet ilyesmi bárkivel, és tehetetlennek kell érezze magát. Nem csak maga a támadás döbbenetes, de a rendőrség nemtörődömsége is. Jogi úton gondolom, valóban úgy fest a történet, hogy a támadó férfi kap esetleg valami pénzbírságot, amiért nem volt póráz a kutyáján. És egy megerősítést, hogy ellenben bátran ütlegelhet bárkit, ha ehhez támad kedve.

 

Nem csak a barátnőm nevében kérdezem, hogy lehet-e tenni valamit. A környéken mindenki igyekszik kerülni ezt a férfit, félnek tőle.
Lehet-e esetleg közösségként fellépni a támadó ellen, ha többeknek van panasza rá?

Előre is köszönjük a segítséget, ötleteket.
Maradok tisztelettel:
bzs
 

Az alábbi jogelméleti fejtegetéssel kíván a Zugügyvéd  kellemes hosszú hétvégét.
„Mi történik akkor, ha az állampolgár hivatalos módon tájékoztatja az állami hivatalokat arról, hogy a továbbiakban nem igényli, hogy képviseljék, illetve kormányozzák? A köz hatalmasabb mint ő és ezáltal felülbírálható ezen döntése?”

Kedves Zugügyvéd!

Témám meglehetősen elrugaszkodott, de jogi kalandokra valószínűleg jó lehetőséget nyújt.
Olvashatjuk a jogban, miszerint a nép a hatalmát közvetlenül, vagy képviselők útján gyakorolja. Ez eddig oké. Most helyettesítsük a népet a "rendőr"-rel (v. amivel tetszik).

Hirtelen nonszensszé válik, hogy a rendőrünk által meghatalmazott képviselő akkora hatalmat birtokolhasson, ami felülmúlja a megbízójáét, tehát olyan szabályok létrehozására nem nyílhat lehetősége, ami a rendőrünk jogait csorbítaná. Miként lehetséges ez akkor a nép képviselőinek? A néptől kicsalt ráutaló magatartás által? Ha ráutaló magatartás által, akkor lényegében szerződés köttetik, nemde? Ha szerződés köttetik (íratlan), mely során egyoldalúság, vagy messze nem teljeskörű tájékoztatás történt az egyik fél részéről, akkor ezen szerződés megtámadható és semmisnek mondható, nem igaz?

Mi történik akkor, ha az állampolgár hivatalos módon tájékoztatja az állami hivatalokat arról, hogy a továbbiakban nem igényli, hogy képviseljék, illetve kormányozzák? A köz hatalmasabb mint ő és ezáltal felülbírálható ezen döntése?

Másfelől nézve, ha az állampolgár úgy látja, hogy a jogait messze felülhaladják az ezzel együttjáró közterhek, akkor lemondhat-e erről, mint ahogyan az örökös teheti azt az örökségével, különös tekintettel arra, ha egyúttal adósságot is örökölt? Az állam elméletileg bizonyos szolgáltatásokat, védelmet kínál -szolgáltat- a közteherhekért cserében.

Ha egy ember születik, akkor ugye az adott pillanatban nincs állampolgári státusza (az ember már létezik, a természetes személy - egy dokumetum, ill. anyakönyvi bejegyzés - még nem). Ez esetben az ember más emberek (anya és apa) 'alkotása', ahogyan az anyakönyvi bejegyzés a megfelelő hatóság(ok)é. Mivel az állam a természetes személy (mint egy jogi személy - cég) alapításával, ill. a születetthez rendelésével - kezdetben névazonosság, a későbbiekben pedig vele kapcsolatos dokumentumok aláíratása, azaz ráutaló magatartásra való rávétel - jelentős forrásokhoz is juthat, de mindenesetre a tartozásaihoz egy újabb "kezest" szerezve mindenképp előnyhöz jut, a dolog - legalább elméletben - némiképp aggasztó, ha másért nem, hát a szabadság világra jövetelkori elvesztése miatt.

Mi erről a véleménye(d)?

Üdvözlettel:
Sz.L.
 

A felügyelet kerékbilincselési gyakorlatáról elég érdekes dolgok kerültek napvilágra mostanság. Most egy levélíró épp a kerékbilincselést hiányolja.

Kedves Zugügyvéd!

Egy másik blogon rendszeresen felmerül, hogy egyre több csaló úgy bújik ki a parkolási díj fizetése alól, illetve úgy parkol szabálytalanul, másokat akadályozva, hogy megálláskor leszereli a rendszámát, és csak elindulás előtt teszi ki ismét. Kulccsal zárható rendszámtáblatartókat szereltetnek az autójukra.

A rendőrséget hiába értesítem, mindig más ürüggyel bújnak ki az intézkedés alól. Egyszer mellékútvonalon, máskor álló járművel szemben nem akarnak intézkedni, harmadszorra pedig visszakérdeznek, hogy de mégis mit lehetne tenni, ha nem tudják felvinni a számítógépes rendszerükbe az autó rendszámát. Mintha az én dolgom lenne megoldani, hogyan oldják meg a saját feladataikat.

A kerületi közterület-felügyelet se hajlandó intézkedni. Nagyjából ugyanilyen mellébeszélés folyik ott is.

Valaki viszont kikeresett egy jogszabályt (1999. évi LXIII. Törvény a közterület-felügyeletről), amiben a következő áll: "20. § (1) Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármű balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő az önkormányzat rendelete alapján kerékbilincset alkalmazhat."

Ezek szerint kerékbilincset kellene tenni rájuk, illetve el kellene szállíttatni őket. Vagy tévedek?

Hová lehet és érdemes fordulni, hogy ezt kikényszerítsük?

Üdvözlettel:
Király Szabolcs
 

Egyre többen örökölnek hitellel terhelt ingatlant, az alábbi levél is ilyen ügyben íródott. Kevesen tudják, hogy a hagyatékot vissza lehet utasítani, és ilyenkor a terheketért sem az örökösnek kell helytállni.

Kedves Zugügyvéd!

 

Ez nem egy érdekes kérdés, csak nekünk az. Ügyvédhez fordulni nem tudok, elég szűkös az anyagi helyzetem.

Apán második házasságában halt meg. Maradt utána egy ház, mely a tulajdoni lap szerint fele- fele arányban oszlik meg közte és a felesége között.Hárman az első házasságából születtünk és a második házasságból is van egy testvérünk. Jelentkezett egy végrehajtó cég, amely már a második a sorban, aki megvette apám OTP "A hitelét".Ez az adósság kb. százezer Forintról indult, de a kamatokkal együtt jelenleg 1 M Ft-ot tesz ki.A cég szerint ez az adósság csak minket terhel, a feleség, akivel a halála pillanatában is egy háztartásban élt, nem felel ezért az adósságért, az ő házrésze így tiszta. Tényleg így van ez? Hol van akkor a házastársi vagyonközösség? Együtt nem fizették, az alappénzt együtt költötték el és most csak mi fizessünk? Jogilag nem tiszta nekem a helyzet.

Várom válaszát. Köszönettel.

 Az alábbi bonyolultnak tűnő munkaügyi kérdésre várja a levél beküldője a hozzáértő kommentezők tanácsait.

T. Ügyvéd Úr!

A származtatott jogi személy helyzetével kapcsolatban kívánok felvilágosítást kérni.

Van egy Kiemelt közhasznú országos szövetség. A Szövetség önálló számon van bejegyezve a bíróságon. A szervezetnek kb. 2 éve egy alszámon lett bejegyezve egy sportszövetsége mint származtatott jogi személy, aki folytathat gazdasági tevékenységet.

A Kkh Szövetségnek van egy üzem mely veszteségessé vált ezért meg akar szabadulni tőle.

A dolgozóknak felajánlották, hogy közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyukat és a származtatott szervezet pedig, aki az üzemet díjmentesen megkapná, jog folytonosan új munkaszerződéssel biztosítja számukra a munkahelyüket ugyan ott ugyan abban a munkakörben. A munkáltató főtitkára és jogásza határozottan kijelentette, hogy a munkaszerződésük csak ebben a formában szüntethető meg, illetve még a dolgozó kérésére, de felmondási idő és végkielégítés nem jár nekik. Arról hallani sem akarnak, hogy a munkaviszonyt a munkáltató szüntesse meg rendes felmondással, majd azt követően új szerződéssel álljanak munkában a felajánlott helyen. Felmondási idő és végkielégítés pedig semmilyen formában nem jár neki. A sport törvény szerint az országos szervezetnek kezességi kötelezettsége van a származtatott szervezete felé, de Munka Törvénykönyvből azt hámoztam ki, hogy a kezesség csak egy évig szólna.

Az igaz, hogy a származtatott jogi személy az országos szövetség hatásköre, felügyelete és irányítása alatt működik, de ez a felügyelet a gazdasági tevékenységre is kiterjed-e, vagy csak a szakmai oldalra?

Kérdéseim a következők:

Az igaz, hogy a származtatott jogi személy az országos szövetség hatásköre, felügyelete és irányítása alatt működik, de ez a felügyelet a gazdasági tevékenységre is kiterjed-e, vagy csak a szakmai oldalra.

A származtatott jogi személy jogutódnak-e számit akkor az előbbi szövetség nem szűnik meg, csak a gazdasági tevékenységét adj át?

A munkavállalókkal szemben a kezesség mennyi ideig és mire terjed ki?

Ha egy év eltelte után szüntetik meg az új munkahelyen munkahelyüket, akkor az előző munkahelyükön eltöltött idő szerint kell-e számítani a járandóságaik?

Az 1992 évi Mk tv módosítása az áthelyezést fogalmát megszüntette, tehát a korábbi helyen megszerzett jogok már nem érvényesek az új munkaadónál, ebben az esetben mi helyzet?

A származtatott jogi személlyel kötött munkaszerződés teljesen új jogviszonynak szemit-e, vagy  fenti kérdéssel ellentétben jogfolytonosságot biztosít a dolgozóknak?

És más olyan, amit Ön a témával kapcsolatban érdemesnek tart és fontos lenne.

Megjegyzem, hogy érzésem szerint egy veszteséges üzem, megmaradt vagyonának átjátszásáról lehet szó, mert úgy tűnik, hogy az országos szervezetnek nincs elég pénze a járandóságok kifizetésére, az új pedig azt nem akarja át vállalni. Így maradt az lehetőség, hogy a dolgozókat félre vezetve egy év elteltével lehetetlen helyzetbe hozzák.

Amennyiben ideje megengedi kérdéseimmel  szíveskedjen mielőbb válaszolni, mert az ügy folyamatban van és mér két hete tartanak 6 embert lehetetlen, zsarolásnak tűnő helyzetbe, azonnali döntést várva tőlük.

 

Tisztelettel

K. Gy

Egy  fuvarozással foglalkozó céggel kapcsolatos munkaügyi esetet  tesz közzé a Zugügyvéd. A történetben különösen a túlfogyasztásos levonás bizarr.

Kedves Zugügyvéd,

Kb másfél évet bírtam a ……….. Holding Zrt-nél.  Mikor odamentem
ígértek kb 400 ezer Ft fizetést. Sajnos ennyit sohasem kaptam kézhez.
Mindig megígérték hogy utánnanéznek a dolognak de nem sokra mentem
vele.

A diplomás felperes megsértődik az ítéleten, sajátos módon felpiszkálja a bírókat, akik még sajátosabb bosszút állnak az elégedetlenkedő felperesen.

Tisztelt Zugügyvéd!

Cikkem a „Bírói műhiba – büntetlenül” c. írás folytatása, de nem azzal végződik, hogy a „gonosz” bíró elnyeri büntetését, ellenkezőleg: ebben is felperes nyeri el büntetését...

Ezúttal azért, mert nem hagyta szó nélkül az előző cikkemben leírt ítéletet, amely 6 évi per után olyan bírói állításra épült, amit finoman iratellenesnek, magyarán ordító hazugságnak lehet nevezni. Az ügy részletei ügyszámokkal és kommentekkel:

2009. április 3-án, 10 órakor a Fővárosi Bíróság tárgyalótermében kihirdetett ítélet után, alperes ügyvédje és alperesi beavatkozó azonnal elhagyták a tárgyalótermet, majd valamivel lassabban felperes ügyvédje is. A 3 tagú bírói tanács, mint aki jólvégezte dolgát, pakolgatta az iratait. Felperes 13 évvel ezelőtt – 18 évesen – örökségből tett szert erre a 34 nm-es alagsori lakásra. Akkor még otthon lakott. Az utóbbi 6 évben albérletben tengődik barátnőjével, és várja, hogy Társasházat ítélet kötelezze a közös tulajdonú hibás csatornavezeték kijavítására. A mostani ítélet kivégezte a reményeit. A bíró kinyilatkoztatta, hogy a Társasház alapvezetéke jó, és ezzel vége, nincs tovább. Nincs mire várni. Fölösleges volt a sok bizonyíték , sok szakvélemény és a rengeteg pénz. Újabb adósság következik, és a szomszédok ürüléke marad a lakásában. Nem az számít, hogy mi a tény (a csatorna rossz), hanem az, hogy mit állít a bíró (a csatorna jó).

Felperes anyja, aki közönségként végighallgatta a tárgyalást, felállt, odament a pulpitushoz, és megkérdezte T-né K. J. tanácselnököt: „Ezt miért csinálták?” Választ nem kapott rá. Folytatta: „13 éve várjuk, hogy a Társasház átépítse az alapvezetéket, 13 évig szóba sem álltak velünk. Még a csatorna hibáját sem ismerték el. Ezért indítottunk pert. Sokszorosan bebizonyítottuk, hogy a közös csatorna rossz, erre Maguk kijelentik, hogy jó. Magukat kellene beköltöztetni abba a lakásba, és magukkal felmosatni a Társasház bokáig érő ürülékét.” T-né K. J. tanácselnök: „Tessék elhagyni a termet!” Felperes – közel két méter magas vékony fiatalember – felül a felperesi asztalra, keresztbe fonja a karját, és ezt mondja: „Addig nem megyek el, amíg nem válaszol Anyám kérdésére.” Anyja felül mellé az asztalra: „Én sem.” Az előterjesztő bíró, G. A., a felperesi asztalhoz lép: „Azonnal hagyják el a termet!” Felperes anyja: „Menyit kaptak ezért?” G. A. elsápad. Nincs válasz. Felperes anyja folytatja: „Mocskos korrupt banda.” A 3 tagú tanács ez alatt az ajtóhoz ér, ahonnan erre a kijelentésre T-né K.J. visszafordul. Felperes anyja a tanácselnök T-né K.J-hoz: „Van Magának gyereke?” Nincs válasz. „Megcsinálná a saját gyerekével is, amit az én gyerekemmel megtett?” Bíróság elhagyja a termet.

Felperes és anyja leugranak az asztalról, felperes anyja odamegy a pulpitushoz, és dühében végigsöpör rajta. Ők is elhagyják a termet. Utolérik ügyvédjüket, aki annyira csalódott, hogy alig tud megszólalni. Kb. 10 percig beszélgetnek a felülvizsgálat lehetőségéről. Amikor ki akarnak lépni a kapun, kiderül, hogy felperes izgalmában nem találja belépőjét. Hosszasan keresik együtt, kiforgatják zsebeiket – nincs (később otthon felperes megtalálja zakója belső zsebében, a palmtopja mellett és odaadja a házkutató rendőröknek). Az őrök rálegyintenek: „Hagyja! Menjenek csak!” Kb. 10.20-kor elhagyják az épületet.

Felperes is, anyja is egyetemi oktatók. Aznap szerencsére nincs órájuk, mert aligha tudnának most munkájukra koncentrálni. Felperes barátnője közeli munkahelyére megy. Anyja, aki aggódik érte, elkíséri. Majd a Nyugatinál felül egy metróra, és hazamegy.

Alig 10 perccel később felperes anyjának lakásán megjelenik három fiatal rendőr – házkutatási paranccsal. Egy Panasonic magnót keresnek rajta, ami állítólag 10–11 óra között eltűnt a tárgyalóteremből. T-né K.J. 20.000 Ft fölötti értékű lopást jelentett ismeretlen tettes ellen, de felperest gyanúsítja. Felperes anyja nem tud magnóról, csodálkozik, azt hiszi, ma már diktafont használnak, de készséggel hozzájárul a lakás átvizsgálásához. Mobiltelefonját elkérik, szétszedik, átmenetileg elkobozzák. Magnót nem találnak. Felperes anyját szomszédai szeme láttára beültetik az autóba, majd beszállítják az V. Ker-i Rendőrkapitányságra. Egyébként udvariasak, csak a dolgukat végzik. Épp nincs ráérő nyomozó, ezért rabosítják. A fogdában, ahol nem volt WC, az ivókút nem működött, és semmi nem lehetett nála, még olvasnivaló sem, az idő nagy részében, azaz 4-5 óra hosszat, egyedül ült, kivéve az utolsó 10 percet, amelyet egy ruhatolvaj hölgy társaságában tölthetett. Kihallgatják, végül este 8-ra hazaér.

Kisebbik fia, akit nem értesíthetett hirtelen és váratlan letartóztatásáról, magán kívül van az ijedtségtől, nem tudja, hová tűnt el anyja, majd a bátyja. Közben ugyanis felperest is elhurcolták vidéki albérletéből , egy megelőző – és szintén eredménytelen – házkutatást követően. Erről a barátnő számol be ijedten telefonon felperes öccsének és anyjának. Felperes éjféltájt ér haza vidéki albérletébe. Telefonon elmondja anyjának, hogy egy magnót kerestek rajta is. Magnóra ő sem emlékezett, de arra igen, hogy a tárgyalás alatt valami kattogott. Felperes szerint ami kattog, az nem lehet 20.000 Ft, ráadásul a fényképen bemutatott tárgy muzeális darab, neki 4 éves korában volt ilyen, ma már legfeljebb bolhapiacon kapható a jelentett érték töredékéért, és a mérete legalább negyed íróasztalnyi, hogyan vihették volna ki az épületből észrevétlenül, amikor nem is volt náluk táska? Aznap egyiküknek sem volt órája, nem kellett munkába menniük, nem volt szükség táskára: Anyjánál csak kulcs és mobiltelefon volt a kabátzsebben, felperesen pedig egy szál zakó, külső zsebben ugyanaz, belső zsebben még egy palmtop, erre a bírák is jól emlékezhetnek, ugyanis azt zsebből vette elő, nem táskából, amikor szót kért (és - nem könnyen, ld. jkv. - kapott). Ráadásul a kapunál kiforgatták a zsebeiket a belépő miatt. Alighanem a feljelentő rossz tréfát űzött a nyomozókkal, magyarán csúnyán félrevezette őket.

A motiváció sem világos: Mi célból lopott volna el két egyetemi oktató (felperes tanársegéd, anyja másutt professzor, azaz a Magyar Köztársaság elnöke által kinevezett egyetemi tanár és nem útszéli tolvaj)egy idejétmúlt technikai eszközt? Hogy értékesítéséből fedezzék azt a mintegy fél millió forintnyi perköltséget, amellyel a bíróság önkényesen sújtotta őket? A csatorna átépítésére nem költhetik, ugye, mert az a Bíróság szerint jó, azt a Társasháznak nem kell, felperesnek pedig továbbra sem szabad megcsináltatni. A feljelentő tanácselnök elhallgatta a nyomozóhatóságok elől azt a tényt is, hogy kb. 1 órán át nyitva és őrizetlenül hagyta a termet (a következő tárgyalás 11 órára volt kitűzve), tehát ha tényleg történt lopás (mondjuk, éppen arra tévedt egy kleptomán régiségkereskedő), akkor azért elsősorban T-né K. J. és tanácsa a felelős.

 

A vádlottal enyelgő, majd megzsaroló ügyész története mindenképpen megér egy bejegyzést, főként, hogy minden bizonnyal az eset nem egyedi. Az igazságszolgáltatás berkeiben köztudott annak a bírónak a története, aki másodfokon felmentett emberölés vádja alól valakit bűncselekmény hiányába, majd a vádlott egy nagy összegű kártérítési pert nyert a magyar államtól. A kártérítési összeg nagy része a felmentő ítéletet meghozó bírónál landolt.