Biztosan felel a feleség is.

Szerintem érdemes lenne a testvéreknek együtt felfogadni egy ügyvédet. Olyan egyébként nincs, hogy valaki csak a terheket örökölje, a vagyont nem. Egyébként volt végrendelet?

Ilyenkor el kell árveztetni a házrészt, és abból kifizetik a követeléseket. Elvileg ez a hagyatéki eljárás része kéne legyen.

Mondjuk egy házrész jó eséllyel értékesebb, mint 1M forint, szóval az öröklés elutasítása ebben az esetben badarság lenne.
Ha az 1M forint fedezete a ház, akkor az a tulajdonlás arányában oszlik meg az örökösök között. Tehát ha a feleségé a ház fele, a 3 testvéré pedig 1/6-1/6-1/6, akkor a feleség tartozása 500 000 HUF, a testvéreké pedig fejenként ~ 167 000 HUF. Szerintem.

Mellesleg fasza hitel, ha 100 000-ről indult, most meg már 1M...

@Jack__Bauer: sok ilyen régi OTP hitel van. Szerinted miért megint valami 60-70millárd ft tiszta, adózott nyereségük volt?

1. ha haszonelvezeti jogot kap az ozvegy, akkor is el lehet adni a hazat?

2. h lehetne az h a vagyont orokli az ozvegy, de az adossagot nem? ez nekem nem vilagos.

az mindenesetre hatarozottan jo otletnek tunik, amit fent emlitettek: egy hasonlo ugyekben jaratos ugyved felfogadasa..

Az örökös az örökség tárgyaival, ha nincsenek már meg, akkor az örökrésze erejéig felel a hagyatéki tartozásokért. Akkor is, ha nem utasítja vissza az örökséget.
Amivel egyébként feleslegesen lehet kellemetlenséget okozni azoknak, akik hátrébb állnak az öröklési rangsorban, de egy visszautasítással előbbre lépnek. Például a saját gyerekeinek. Ha kiskorúak, akkor jön a gyámhatóság is.

Szóval nem olyan fasza az a visszautasítás, ahogyan blogger sugallja.

(Megjegyzem: az induláskor mintha lett volna némi jogi hozzáértés a blogban. Hová lett?)

Ha a feleség nem akarja, hogy elárverezzék a feje felől a lakást, vegye meg a testvérek által örökölt részt, az adóssággal együtt. :D

@tuggya: Itt a pont: az örökös valóban csak a hagyaték erejéig felelős az örökhagyó tartozásaiért. Ha több örökös van, akkor mindenki csak annak mértékéig felelős, amennyit örökölt. Bár nem volt egyértelmű, de vélelmezem, hogy a feleség nem örökölte a ház felét, hanem csak özvegyi haszonélvezetet szerzett rajta - így ő ezen az alapon nem köteles helytállni a tartozásért, viszont tűrni köteles, hogy a hitelezők a haszonélvezettel terhelt vagyonból követeléseiket kielégítsék (de ez a korlátozott haszonélvezetet nem sértheti). Más lehet a helyzet persze házassági vagyonközösségi szempontból, ezt meg kéne még nézni, bár úgy dereng, hogy a házastárs a másik házastárs által kötött ügyletekért csak a közös vagyon rá eső részéig felelős - az meg itt az öröklés miatt megint nem sok, mivel a közös vagyonból ő csak haszonélvezetet örökölt (ha minden igaz), és nem állagot.

Ez valószínűleg tényleg vmi régi kölcsön lehet, hiszen már régóta nem adnak a bankok 500e alatti összegre jelzálogkölcsönt. Általában 500e alatt személyi kölcsönt adnak, amihez nem kell ingatlanfedezet.

Namost, ha az a helyzet, hogy ezek alapján ez egy valóban régi kölcsön, akkor azt nem értem, hogy hogyan lesz 100e-ből 1 millió?
Nincs akkora késedelmi kamat, ami 100e-ből 1 milliós tartozást csinál, annyi idő alatt, amíg a bank nem mondja fel a szerződést.
Sajnos a régmúlt idők szabályozását nem ismerem, viszont biztos vagyok benne, hogy a bank nem engedte már akkor sem, hogy évekig ne törlesszen az adós. BAR lista már régebben is volt, úgy ahogy most KHR.

Jelenleg nem tudom elképzelni, hogy mondjuk fél évig nem fizetek törlesztőt és a bank ne mondja fel a szerződésemet.
Ha meg törlesztettek, akkor sem mehetett minden rendben, mivel egy idő után a tőkének is csökkennie kell. Ugye annuitásos kölcsönnél a futamidő elején (bizonyos esetekben a feléig) szinte csak a kamatot fizeti az adós, de utána a tőkét is, tehát az elkezd csökkenni.

Szerintem itt vmi nem tiszta. De ha tényleg így van, akkor ez az okoskodás nem segít az örökösökön. Lényeg az, hogy a behajtó cégnek nincs igaza. Miért ne felelne a feleség az adósságért? Az ingatlan összes tulajdonosa (amennyiben elfogadtátok az örökséget) felel az ingatlannal a kölcsönért. Tehát az özvegy is.

Nehéz helyzetben vagytok, mivel az özvegy úgy tűnik nem túl kompromisszumkész, valószínűleg nem akarja eladni az ingatlant és a kölcsön visszafizetésében sem akar részt venni. A gyerekek közösen összedobhatnak pénzt a visszafizetésre, vagy az özvegyet kell kivásárolni.

Amúgy a kölcsön összege egyáltalán nem tűnik annyira nagynak, hogy elárverezzétek/eladjátok a tulajdonjogotokat. Nem tudom milyen ingatlanról van szó, de sokaknak abszolút nincs tulajdonjoguk, így azt érdemes megbecsülni. 1 milliós adósság miatt lemondani róla hosszútávon abszolút nem jó döntés. Persze ha nincs senkinek pénze, akkor érthető.

@adelaidestyle: Ez nem jelzáloghitel, ez "A" hitel. Asszem az OTP-nél így hívják a folyószámlahitelt. Nagyon jó, kis összeg, jó nagy kamattal :)

@SünTipliSün: Akkor elbasztam, mer nem olvastam elég figyelmesen végig :)

Igazándiból azt nem értem, hogy mi ez, hogy az özvegy "házrésze tiszta"? Hogy jön ide az ingatlan, ha nem jelzálogkölcsön? Oké, hogy örökösödés meg minden, de mi köze van egy folyószámlahitelnek az ingatlanhoz?

Amennyiben mégis ráterhelték lejárt tartozás miatt, úgy nincs olyan, hogy csak az ingatlan felére terhelem rá. Magára az egész ingatlanra rakják rá a terhet, függetlenül attól, hogy hogy oszlanak el a tulajdonosok.

úgy lesz 100ból 1 milla, hogy a tartozást többször eladja egymásnak két behajtó cég, így a "költségeiket" teljesen jogszerűen követelik. Amúgy 30-40%-os hitelkamat mellett hamar összejön.

A ház, tekintve, hogy 1 millás tartozás és haszonélvezeti jog van rajta, gyakorlatilag eladhatatlan, a követelés szerintem nem behajtható. Nem hiszem hogy elidegeníthető egy ingatlan, amin haszonélvezeti jog van, ergo nem fogják a feje fölül elárverezni.

mikor évül el?

Néhány dolgot tisztázni kell ebben a helyzetben.

Először is: egy hitelszerződés a Ptk. hatálya alá tartozik, ami azt jelenti, hogy csak azzal szemben lehet bármit követelni, aki aláírta. A Családjogi Törvénynek, ami a házastársi vagyonközösségről is szól, ehhez semmi köze nincs. Ha Gipsz Jakab vett föl egy hitelt, azt nem követelhetik Gipsz Jakabnén, csak akkor, ha kezesként, adóstársként stb. ő is szerepelt a jogügyletben. Egyébként sok bank a házastárs bevonását épp ezért meg is követeli.

Másodszor: ha jól vettem ki, a fél ingatlan eredetileg is a második feleség nevén volt, tehát nem örökség, továbbá nem is szolgált fedezetül a férj által kötött hitelszerződésben. A fedezet csak az elhunyt 1/2 ingatlana, amit most megörökölt a három gyermeke, így mindegyikük az ingatlan 1/6 részével (vagy annak értékének erejéig) felelhet a tartozásért.

Harmadszor: haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant vagy ingatlanrészt el lehet árverezni, de a haszonélvezeti joggal együtt. Pont azért, hogy ne sérülhessenek olyasvalaki jogai, aki a hitelfelvételben nem szerepelt. Ez alól kivételt képez, ha a haszonélvezeti jog jogosultja is benne volt a hitelügyletben, ezesetben az ő haszonélvezeti joga nem terheli az ingatlant, ha árverésen esetleg megveszi valaki.

@NWN: Teljesen igazad van, azokban amiket itt felsoroltál.

Az lenne a kérdésem azonban, hogy mi történik abban az esetben, hogyha az elhunyt egyedül vette igénybe ezt a folyószámlahitelt (tehát csak ő szerepelt a szerződésben), viszont nemfizetés és lejárt tartozás miatt úgy faktorálták, hogy ráterhelték az ingatlanára a tartozást. Ez lehetséges?

Mivel ebben az esetben mivel az özvegy is tulajdonos, elméletileg az ő 1/2-ed tulajdonrészére is rákerül a jelzálogbejegyzés.

Ha az özvegy nem szerepelt az eredeti kölcsönszerződésben sem adóstárs, sem kezes, sem zálogkötelezettként, akkor csak így tudom elképzelni, hogy őt is érintse a dolog.

A dolog csak úgy látszik logikusnak, ha az elhunyt azt a bizonyos kölcsönt még a második házasságkötés ELŐTT vette fel - erre utal a megnövekedett végösszeg is. Ebben az esetben az özvegy valóban nem felel a volt férje adósságáért, és mivel a lakás a kettőjük nevén van, az ő házrésze valóban "tiszta".

Róka fogta csuka helyzet, az biztos. Tovább bonyolítja a dolgot a közös gyerek, aki az anyja után is örökös lesz majd, szemben az első házasságból származó gyerekekkel, akik csak az apjuk után örököltek. Ezt a helyzetet mindenképpen már most tisztázni kell, és higgye el a kedves posztíró, jobban jár, ha sürgősen ügyvédi tanácsot kér - akár ingyeneset is valamelyik bíróságon, vagy egy "szak" weblapon -, mint ha később megoldhatatlan helyzetbe kerül a mi amatőr tanácsaink miatt.

@wagabound: Bíróságon van ingyenes ügyvédi tanácsadás?

@wagabound: "az elhunyt azt a bizonyos kölcsönt még a második házasságkötés ELŐTT vette fel"

Nem tudjuk, mikor jött létre ez a második házasság, lehet hogy 20-30 évvel ezelőtt.
"Együtt nem fizették, az alappénzt együtt költötték el" - ebből nekem inkább úgy tűnik, hogy már a felvételkor is házasok voltak, bár ez csak találgatás. NWN első bekezdésében leírta a lényeget, a bank csak a hitelfelvetőtől ill. utána adóstárstól, kezestől, örököstől követelhet, a házastárstól nem.

@Blogger Géza: www.kih.gov.hu/alaptev/nepugyvedje

Manapság már van a hitelfedezeti biztosítás. Jó dolog.

@Blogger Géza: Lehet kérni pártfogó ügyvédet, de csak akkor, ha az ügy már birósági szakban van.
Egyébként pedig a második anyu mindenképpen felelős azért az adósságért, mert ha együtt dorbézollták el, akkor együtt is kellett volna kifizetni. Az adósságkezelőnél pedig úgy szokott lenni (normálisabbja), hogyha látja a fizetési hajlandóságot, akkor kedvezményeket biztosit. Érdemes lenne velük felvenni a kapcsolatot, mert a struccpolitika ilyen esetekben csak viszi a pénzt.
Ami még megoldás lehet, hogy eladni az örökséget, kifizetni belőle az adósságot, és a megmaradt összeget elosztani. Bár ez sem ilyen egyszerá, ha az elhunyt nem vérszerinti apja a nő gyerekeinek. Mindenképpen érdemes lene felkeresni egy jogászt, vagy békéltető testületet, ha pedig birósági ügy van belőle, akkor kérvényezni kell egy pártfogó ügyvéd kirendelését. Első fokon még mindenki képviselheti magát, tehát, ha az első tárgyalás előtt benyújtanak egy ilyen kérelmet (le kell tölteni a netről, hogy milyen papirok kellenek hozzá [kereseti kimutatás, stb]), és a biró rendelkezhet.

@tárhejj: Valóban a hitelfedezeti biztosítás sokat segített volna a családon, de sajnos a jelenlegi problémájukat ez nem oldja meg.

Az örökös gyerekek csak össze tudnak együtt dobni némi pénzt egy ügyvédi tanácsadásra legalább.

@tárhejj: Mármint úgy értem, hogy nem oldja meg, hogy mostmár késő...

@Az igazi Trebics: De ez nem a bíróság. Továbbá nem tudom, hogy itt ez most működne-e, mivel: "Kizárt a támogatás például vám, hitelügyekben," kérdés, ezt az ügyet most hitelügynek vagy örökösödési ügynek tekintik-e.

"Ha Gipsz Jakab vett föl egy hitelt, azt nem követelhetik Gipsz Jakabnén"

Nem a fenét nem. A házastárs a közös vagyonból ráeső rész erejéig felel azokért a kötelezettségekért, amelyeket a másik házastárs a vagyonközösség ideje alatt vállalt. Ez alól csak az a kivétel, ha a jogosult kifejezetten tudta, hogy a házastárs tiltakozott a szerződés megkötése ellen. [Csjt. 30. § (1)-(3)]

Kezdem érteni a blog címét...

@Blogger Géza: egy próbát megér, legfeljebb elhajtják, ha hitelügynek veszik. Jogi felvilágosítást, tanácsadást akkor is kaphat, ha a konkrét ügyben nem fogják képviselni.

Sok helyen egy épületben vannak a bírósággal, ügyészséggel, de ahol nem, ott is szoktak havonta ügyfélfogadást tartani a bíróságok épületében.

Apámtól én is örököltem adósságot,meg mellette ném eladhatatlan földet is. Neki is volt OTP-s tartozása amit szintén megörököltem. Apám halála után tudtam meg hogy az öregnek ilyen is volt./amit haláláig fizetett rendesen/ Legközelebb 2 év múlva jelentkeztek amikor már összejött 1 milla tartozás. Hál istennek ami maradt lakás stb azt még életében ránk iratta évekkel ezelött. Így jogilag ahhoz nemtudnak nyúlni mivel nemörökség. Az ügyvéd szerint a temetési költséget meg le kell vonni az örökségből./temetés közjegyző stb../ Így jött ki nekünk az hogy kevesebb értéket örököltünk mint amennyibe a temetés került. Ezért az OTP kénytelen benyelni az adósságot.

@tuggya:
Más a Ptk. és más a Csjt. Egy hitelszerződés az előbbi hatálya alá tartozik, az nem ugyanaz a kategória, mint pl. egy válás során történő vagyonmegosztás. Egy bank nem is tudja azt vizsgálni, hogy házastársak vagyonábol mi tartozik a közös vagyonhoz és mi az, ami valamelyik fél különvagyona. Mint írtam, épp ezért kéri a bank adott esetben a házastárs bevonását is a hitelügyletbe. Ha itt ez nem történt meg (mert a folyószámla csak a férj nevén volt, és ilyen esetben még a feleségre is vonatkozik a banktitok), akkor a feleségen nem követelhetik a tartozást. A Ptk. ezt nevezi relatív szerkezetű jogviszonynak, mikor mindkét fél nevesítve van a szerződésen, és kizárólag egymástól követelhetnek bármit is.

@adelaidestyle:
Ingatlanra csak úgy lehet ráterhelni bármit is, ha annak a tulajdonosa tartozik. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, de nem mindegyikük tartozik, akkor a megfelelő tulajdonrészt lehet terhelni, ami a tulajdoni lapról kiderül.
Egyébként bank, faktorcég, ilyen-olyan behajtó, követeléskezelő stb. csak akkor terhelheti meg az ingatlant, ha arról külön szerződés van az adóssal. Bírósági végrehajtó viszont bármilyen tartozás miatt jegyeztethet végrehajtási jogot, akkor is, ha mondjuk a BKV-nak tartozik valaki 1.000,- Ft-tal.

@tuggya: Na ja, de senki nem mondta, hogy a feleség tulajdonában álló fél ház a közös vagyon része volt. Ha van (közös) vagyon, akkor annak a terhére hajtanák be a követelést, de nyilván (már) nem volt, ezért terhelték a férj magánvagyonára, azaz az ő ingatlanára. A feleség különvagyonának ehhez nincs köze, a különvagyonával senki nem felel a házastársa magánakcióiért. Ha ez ilyen egyszerű lenne, nem kérnék gyakran adóstársnak a házastársat, értelmetlen lenne. Pont ezáltal vonják be az ő vagyonát is a fedezetbe, de ez itt nem valósult meg.

@adelaidestyle: sem a faktoráló cég/végrehajtó, sem a földhivatal nem hülye, hogy jogtalanul terhelje/jegyezze be a terehelést olyan személy ingatlanvagyonára, akinek semmi köze az adott tartozáshoz. amennyiben személyhez kötődő hitel kerül nem fizetés miatt faktorálásra majd végrehajtásra, és az ingatlannak több tulajdonosa/haszonélvezője van, a személy által tulajdonolt ingatlanrészre teszik a jelzálogot (elidegetítési és terhelési tilalmat). ha pl. az elhunyt II.5. számon szerepelt az ingatlan tulajdoni lapján az 1/2 tulajdonrészével, akkor a tulajdoni lap III. részében a jelzálogjognál megjelölik, hogy a II/5. tulajdonrészre vonatkozik a tilalom. vagyis az özvegy tulajdonrésze tiszta. és sajnos igen, egy százezres tartozásból a sokszorosa lehet a faktorálás, végrehajtás stb. során, mert a közbenjáró cégek és bíróságok valamennyi megalapozott és megalapozatlan költségét/eljárási díját/jutalékát az adósnak kell megfizetnie. vagy, jelen esetben, az örököseinek.

@Blogger Géza: az igazi Trebics (Trebitsch...) megválaszolta a kérdést.

Amúgy tessen mindenkinek nagyon vigyázni: a jog rohadtul kacifántos dolog, messze nem úgy működik, hogy "szerintem", hanem gyakran pont fordítva, mint ahogy azt mi (szerintünk) józan ésszel gondoljuk. Érdekesek lehetnek az itteni vélemények, de hagyatkozni rájuk több mint felelőtlenség!

@wagabound: Hát ennyi erővel zárjuk be ezt a blogot.

Az örökség visszautasítás azt jelenti, mintha az örökös nem is létezne, tehát a törvényes öröklési rend szerint az utána következő lesz az örökös.
Végrehajtó cég pedig nincs, csak adósságkezelő van. Végrehajtást csak magánszemélyek végeznek, akik rendelkeznek bírósági meghatalmazással. A "végrehajtó cég" nem tud végrehajtási cselekményt végezni, azaz gyakorlatilag semmit sem tehet.Persze joga van felderíteni az adós vagyonát, és bírósághoz fordulni, de általában nem teszi ezt, ha nem 100% a győzelem esélye.

Fontos dolog amitől az OTP nem szokott tájékoztatni!!!!
Utána kell jérni hogy amikor a hitel felvette Édesapád akkor erre kötöttek-e vele biztosítást, általában ez az eljárás. Persze ilyenkor ezt elfelejtik közölni. Ez pedig halál esetén fedezni szokta a felvett hitelt pont az ilyen helyzetek elkerülése véget.
És akkor se neked sem az élettársnak nem kell fizetni.

@www.BenKee.hu: Az OTP már kiszállt az ügyből, eladta a követelését. Nem tudom, miféle biztosításra gondolsz, ha lett volna életbiztosítása az elhunytnak, azt csak tudná valaki.

"Ha itt ez nem történt meg (mert a folyószámla csak a férj nevén volt, és ilyen esetben még a feleségre is vonatkozik a banktitok), akkor a feleségen nem követelhetik a tartozást."
Ha még ötször elmondod, akkor is marhaság lesz.

"A Ptk. ezt nevezi relatív szerkezetű jogviszonynak,"

A Ptk. semmit nem nevez így. Nem is használja ezt a kifejezést. (Ami egyébként valóban létezik - de nem sok köze van a szóban forgó problémához.)

Szerintem elképzelhető a következő:
X évvel ezelőtt édesapád kölcsönt vett fel. Mivel nem fizette vissza, a kölcsönt nyújtó eladta követelését, majd az a cég, amely megvásárolta azt, ráterhelte az ingatlan apád tulajdonában lévő 1/2 részére. Ez általában sima ügy, bíróságon egy év alatt lezajlik, főleg, ha az adós nem veszi komolyan az ügyet.
Egy százezres kölcsönhöz sosem kellett jelzálog, csak kezes/ek/. Házastársa lehet, hogy nem is tudott a kölcsönről.
Néhány év alatt összejöhet 100e-ből 1m, amit az örökséget elfogadóknak kell majd kifizetniük. Nyilván el kell dönteni, megéri-e.
Amit javasolnék, egyezzetek meg egymás között.

Tuggya!
Ha mondjuk az én feleségem a hozzájárulásom nélkül akarna hitelre autót vásárolni, mit kéne tennem, hogy a Csjt. 30. § (2)-ben foglalt kivételre hivatkozhassak? Hogyan értesítsem az "ügyletkötő harmadikat", ha nem tudom, hol kívánja megvenni a feleségem az autót, vagy milyen körülményekből kellene arra következtetnie (a harmadik félnek), hogy én ellenzem a vásárlást?

Gyorsan el kell adni, így:

lakoter.com/2009/07/28/lakaseladasi-praktikak-valsagos-idokben/

Szerintem már a tényállás sem tiszta. Az OTP A-hitele folyószámla hitel, amelynek fedezetét a rendszeresen- havonta- a folyószámlára érkező jövedelem képezi. Tudomásom szerint zálogszerződést biztosítékként az ilyen hiteleknél nem kötnek - körülményes is lenne, mert a földhivatal csak ügyvéd által ellenjegyzett szerződés, vagy közokirat alapján jár el, az A-hitel szerződés pedig egy egyoldalas okirat, amit csak a hitelező és az adós ír alá. Tehát ha a tartozás A-hitelből ered, akkor a tulajdoni lapra bejegyzett teher nem jelzálogjog, hanem - miután a bank, vagy annak jogutódja jogerős fizetési meghagyás vagy bírósági ítélet alapján megindította a végrehajtási eljárást - végrehajtási jog, ami sokkal rosszabb a jelzálogjognál.
Ha a tulajdoni lapon valóban jelzálogjog szerepel, akkor az elhunyt adós tartozása nem A-hitelből származik.

Én az A verzióra fogadok, figyelembe véve a kölcsönösszeget és annak drasztikus emelkedését (azt hiszem az A-hitel 30% ügyleti kamattal ketyeg, plusz a jogi és végrehajtási eljárás költsége.) Az viszont baromság, hogy a követeléskezelők a követelés eladása során extra költségeket számolnának fel, ők csakis a jogelődöt megillető jogokat (követelés összege, kamatok mértéke)tekinthetik irányadónak, amit pedig az alapszerződés szabályoz.

Nem tudom ki írta, de alapvetően igaz:
- vsz. csak az egykori adós tulajdonát képező tulajdoni hányadra van teher bejegyezve,
- árverés csak erre a tulajdoni hányadra vezethető, figyelembe véve a házastárs haszonélvezeti jogát, tehát csak azzal terhelten lehet megszerezni a tulajdoni hányadot,
- mindenki csak a ráeső hagyaték erejéig tartozik felelősséggel a hagyatéki hitelezők felé, elsősorban a hagyaték tárgyaival, ha azok nincsenek meg saját vagyonával, és a hagyaték megszerzésére fordított költségeket (temetés, közjegyző) le lehet vonni a tiszta érték számításakor,
- a házassági közös vagyon nem egyszerű kérdés, de a jogszabály szerint tuggyának van igaza: minden, a házasság során megszerzett vagyon és teher is közös, de ezzel a követeléskezelő nem fog bajlódni, elegen vannak neki az örökösök, tehát a feleség tartozását nektek kell bizonyítani, amit kezdeményezhettek a hagyatéki eljárásban, vagy később a bíróság előtt.


FONTOS: A hagyatéki eljárás során nyugodtan kérdezzetek a közjegyzőtől, neki az a kötelessége, hogy Ti jogilag mindent tisztán lássatok, legalábbis ami az örökjogi részt illeti.
Egyébként meg keressetek meg egy ügyvédet, vigyétek el neki az összes fellelhető iratot és kérjetek tőle segítséget!

Üdv!

Érdekes helyzet.

Először is foglaljuk össze az előzményeket.

Ha jól értem, apukádnak volt egy folyószámla-hitele (az OTP A-hitele valami ilyesmi volt, gyakorlatilag automatikusan utánahajítottak az ügyfélnek egy hitelkeretet ), erre vett fel 100 ezret, és ezt nem fizette vissza haláláig... és közben jócskán kamatozott. Ugyancsak volt apukádnak egy fél háza háza pontosabban 50%-os tulajdoni része egy ingatlanban. Ugyancsak volt apukádnak egy (második) felesége.

Ami nem tiszta: az az időrend.

Mikor vette fel a hitelt, együtt volt-e már akkor az új asszonnal?
Mióta kamatozik ez a hitel ( és miképp nőtt ekkorára - azért ez esetleg vitatható lesz, mármint bíróságon )
Hol tart most az örökösödési ügy, átvettétek-e már az örökséget (közjegyzőnél, hagyatéki eljárás) vagy ez még nem történt meg?

Ami kruciális kérdés: mennyit ér a ház, mennyi annak az egy főre eső része? Azaz megéri-e egyáltalán átvenni az örökséget, vagy legyen vele inkább boldog a végrehajtó ?

Mert ugye egy falusi portával ha jó isten háta megetti helyen van megeshet, hogy ér vagy másfél millát... miközben egy milliós tartozás terheli a felét ami a tiétek lenne... na ekkor hagyni kell a francba.

Ami a határeset: ha a ház úgy 4 milla körüli értékű, és a fele 2 millió, és ezen van egy milliós tartozás ... és ugye eladni a megosztott tulajdoni jog miatt akkor se lesz egyszerü ha egyszer kihal a hasonélvező ... szóval még ekkor is lehet hogy jobb hagyni a francba.

***

Persze az is elképzelhető,hogy lehet egyezkedni az adósság jelenlegi tulajdonosával.

Gondolj bele a következőbe: az a cég pénzt akar. Azzal, hogy ha ügyes peres úton megszerezheti tőled és testvéreidtől az igatlan tulajdonrészének felét, lószart se ér. Mert ekkor is lesz egy a házban lakó haszonélvező, akit annak haláláig nem tehet ki onnan ... És most őszintén, ki az a hülye, aki haszonélvezettel terhelt ingatlant vesz?? Ráadásul a haszonélvező halála után is az lesz a helyzet, hogy lesz egy ház, aminek csak a fele az övé ... és a másik tulajdonostárs beleegyezése nélkül csak komoly bírósági hercehurca után láthat belőle bármiféle pénzt....

Szóval ez a követeléskezelő cégnek se egy diadalmenet - valszeg ők is örülnének, ha valamennyi pénzt látnának a dologból ... lehetőleg most, nem pedig 30 év múlva.

***

Minden esetre ez egy olyan ügy, ahol vagy lemondtok az örökségről (és így a hozzá kapcsolódó tartozásokról is ... de ez csak akkor megy, ha nem vettétek még át az örökséget ) vagy pedig mindenképp érdemes ügyvédet fogadni ...


Sics

Nem vagyok jogász, csak nemrég örököltem, ezért bele kellett ásnom magam.

Javaslom, írd be a gugliba "öröklés", az első 10 találatból legalább öt teljesen kivesézi az öröklés jogi vonatkozásait és a teljes eljárást. Ezért nem kell ügyvédet fogadni. A jegyző bonyolítja le az öröklési eljárást, vele minden részletet meg lehet tárgyalni, ha marad sötét folt.

Konkrétan, az A hitel személyre szól, nem vagyontárgyra, se a feleségnek, se a háznak semmi köze hozzá. Az örökhagyó tartozásait az örökségből kell rendezni, de nem haladhatja meg azt - azaz nem lehet csak adósságot örökölni. A feleség viszont nem örökös, legfeljebb a házrész haszonélvezeti jogát "örökli". Persze a haszonélvezeti joggal terhelt félház elég értéktelen, de talán az egy millát fedezi.

Ilyen esetben, amikor az örökölt rész a terheléssel együtt várhatóan nem túl értékes és a szükséges költségeket nem lehet vállalni, akkor érdemes elgondolkodni az örökségről való lemondáson.

A végső döntés előtt mindenképpen meg kell várni a jegyző eljárását és ott megbeszélni, hogy pontosan mire lehet számítani.

@Sics68: Persze, már az új házasság alatt vette fel az apánk a hitelt, együtt költötték el, ezt a hatalmas összeget, kb. 2002-ben, átvette az OTP Factoring, akkor megint fizetgettek egy keveset, 2oo5-ben és 06-ban, majd mostanában megvette egy újabb cég, még nem volt hagyatéki, de addigra dönteni kell. A ház vonattal és busszal közelíthető meg, ki vesz így házat, amikor manapság nem igazán térítik az utazási ktg-et, munka ott nincs, ez 5o km-re van Pesttől!! Jogászra nem igazán tudunk költeni, pláne a semmiért.Haszonélvezet még nincs a tulajdoni lapon, de úgy tudom a haszonélvezet pont arról szól, hogy húzza a hasznait és viseli a terheit.Ha tulajdonosként belép az állam, úgy hallottam, az a gyakorlat, hogy felajánlanak a másik félnek, ez esetben a "mostohaanyáém"-nak, aki 6 évesen ott volt a szüleim esküvőjén!egy jelképes összeget, kivásárolják, majd egyben árverezik. Még az adósságkezelő jelzálogot nem tett a házra, csak bejelenti az igényét a közjegyzőnek.Azt is olvastam a neten, hogy az összes örökös egyetemlegesen felel, akitől le tudják vonni, attól szedhetik be a kamatokkal így megnőtt A hitelt. Ja, ezt a házat úhy vették, hogy anno, elüldöztek minket, az apám terrorral a nagymamámhoz, elcserélték a kétszobás önkormányzati lakásunkat egy társbérletre, meg egy Wartburgra, majd a társbérletet eladva vették ezt a házat. Soha egy vas gyerektartást nem adtak. Amit vitatok, hogy ha együtt költötték el a pénzt, márpedig együtt éltek, házasok voltak, akkor miért nem felel a másik is az adósságért????

@adelaidestyle: Ez egy egyszerü OTP A hitel, amit kb. 2002-ben vehettek fel, azaz az apám bankszámlájának volt ez a hitelkerete, folyószámlájának, talán ez a pontos kifejezés. Nem fizették és a kamatok így nőttek, szépen, rendre.Ha bejegyzik a jelzálogjogot, akkor a tuajdonos nem adhatja el, csak ha rendezte az adósságot, márpedig nincs miből és lehet, hogy nem is éri meg, mert jelenleg áll az ingatlanpiac, a kamat meg egyre nő!!!

@tuggya: nem simán kell visszautasítani, hanem a Magyar Államra kell átruházni, így a fél háznak és az adósságnak is az állam lesz a tulajdonosa.

perama 2009.08.18. 22:57:56
@Sics68:

> már az új házasság alatt vette fel az apánk a hitelt,
> együtt költötték el

Valaki írta hogy nem is kell ide jogász - hát, pld. erre, hogy a feleség belerángatható-e (az örökösök által) az örökhagyó által hagyott tartozásba illetve az azzal kapcsolatban esetleg sorra kerülő perbe.

Kérdés az is, hogy lehet-e vitatni a követeléskezelő cég követelésének legalább egy részét.

Kérdés az is, hogy bele lehet-e kötni a gyerektartást nem fizető apukába utólag, és követelni a meg nem fizetett gyerektartást a hagyaték terhére.

De persze van aki szerint ilyesmikhez nem kell jogász.

***

> még nem volt hagyatéki, de addigra dönteni kell.

Egen. Dönteni kell - a döntés előtt viszont konzultálj egy normálisabb ügyvéddel.

> A ház vonattal és busszal közelíthető meg, 5o km-re van Pesttől!!
> munka ott nincs, manapság nem igazán térítik az utazási ktg-et,
> ki vesz így házat

Pld. akinek van pénze arra hogy kocsival járjon be, és az agglomerációban szeretne élni, lehetőleg nem a legsűrűbb benzinfüstben. És aki esetleg telket vesz nem házat...

De mindegy.

A lényeg az, hogy mennyit ér a ház és a telek.... ezt nem írtad!

Ha az örökösökre
a hagyatéki terhek
(temetés, közjegyző, adósság kifizetése...)
levonása után maradó rész
összességében legalább fél millával nagyobb mint nulla
akkor szerintem lehet értelme pernek ... egyéb esetben viszont jobb (egyszerűbb, kényelmesebb) eleve bedobni a törülközőt, és megmondani a közjegyzőnek hogy köszönöd nem kérsz a hagyatékból.

***

> Haszonélvezet még nincs a tulajdoni lapon,

Majd lesz, a hagyatéki tárgyalás után.

> de úgy tudom a haszonélvezet pont arról szól, hogy húzza a hasznait
> és viseli a terheit.

Egen, de itten nem a házhoz kapcsolódó teherről van szó, hanem a hagyatékhoz pontosabban az örökhagyóhoz ( az ő kölcsönfelvevési és vissza-nem-fizetési szokásaihoz ) kapcsolódóról.

***

> Jogászra nem igazán tudunk költeni, pláne a semmiért

Grrr.

Nem a semmiért költenél rá... hanem hogy a lehető legpozitívebban gyere (gyertek) ki ebből a szituból.

Mi itt a blogon nem tudunk neked pontos tanácsot adni. Én nem vagyok jogász, bár elég jó jogi ismeretekkel rendelkezem .... vannak itt nálam hozzáértőbbek, jogászként végzett és jogászként (ügyvédként, bíróként) praktizálók ... de ők se tudnak neked pontos tanácsot adni, ahhoz minden papírt látni kell, átolvasni, átgondolni... ismerni az érintettek szempontjait, ki mit akar ...

> Ha tulajdonosként belép az állam, úgy hallottam, az a gyakorlat, hogy
> felajánlanak a másik félnek, ez esetben a "mostohaanyáém"-nak,
> egy jelképes összeget, kivásárolják,

Aki hülye ha elfogadja.

Most van hol laknia, haláláig. Ha meg elfogadja az aprópénzt, akkor mehet az utcára hajléktalannak...

***

> majd egyben árverezik.

Ezt szeretnék :)

De ha a hasonélvező nem fogadja el az ajánlatukat, akkor elég macerás bármit is kezdeni vele.

( A haszonélvezet megszüntethető ugyen elvileg bizonyos esetekben, de ezt ha nem hülye nem hagyja hogy bekövetkezzen.)

***

> Még az adósságkezelő jelzálogot nem tett a házra, csak bejelenti az igényét a közjegyzőnek.

Stimm, ez így normális.

> Azt is olvastam a neten, hogy az összes örökös egyetemlegesen felel,

Pontosítsunk:
> "Az örököstársak a hagyatéki tartozásokért egyetemlegesen felelnek –
> vagyis valamennyiüktől követelhet a teljes tartozás – de a fentieknek
> megfelelően mindegyikük csak saját örökrésze erejéig (Ptk. 683. § (1) bekezdés).

Szóval igen, elvileg előállhat olyan helyzet ... bár ekkor is csak az örökrészük erejéig felelnek. ( Szóval a lényeg, hogy EGY örököstől behajthatnak többet, mint amennyi a tartozás rá eső része, viszont a tőle bahajtott összeg nem lehet több, mint az általa átvett örökrész értéke. ÉS az is fennáll, hogy ha megvan az örökrészként átvett vagyon-elem, akkor ELSŐSORBAN azzal felel ... csak ha az nincs meg, akkor jöhet készpénz vagy más saját vagyon... ami azt jelenti, hogy elvileg az örökrészként kapott cirka 1/6 tulajdonrészt veheti el csak bármelyikőtöktől is a végrehajtó ... )

> a hagyaték értékének erejéig akitől le tudják vonni, attól szedhetik be
> a kamatokkal így megnőtt A hitelt.

Figyelj oda, hogy egyrészt csak az örökrésze erejéig szedhetik be tőle, másrészt hogy elsősorban a meglevő vagyontárggyal felel, ha az megvan ... azaz jelen esetben az 1/6 tulajdonrésszel.

A szívás két dolog.

Egyik, amit fenti példában mutattam: hogy ha az egy főre jutó tartozás kisebb, mint az illető örökrésze, akkor is rányúlhatnak az egy főre jutó örökrész teljes értékéig az ő vagyonára. Bár meglehet mégse, mert az is benne vagyon a törvényben, hogy a tartozást elsősorban az örökségből kell kiegyenlíteni, szóval ha az tulajdonrész, akkor abból... vagyis a tulajdonrész tulajdonjogát nyúlhatja le, készpénzt nem :)

De akkor is hülyén néz ki, hogy mondjuk 5 örökös közül kettőnek teljesen lenyúlja a tulajdonrészté, háromét meg érintetlenül hagyja...

Tulajdonképpen (gyanúm szerint, a törvény olvasgatása után) itten az volna a helyes döntés a közjegyzőtől ( a törvény olvasgatása után) ha fogná a házat, kezdené a hagyatéki tartozással, és a ház tulajdonjogának valamekkora részit (annyit amennyi pont 1 millát ér) ráruházná a faktorcégre. Eztán a maradék felét odaadná az özvegynek, a többit szétosztaná az örökösök között, majd az egészet jól megterhelné az özvegyi hasonélvezettel. ( Már feltéve, hogy örökhagyó sem készpénzt sem értéktárgyakat nem hagyott maga után .... de ez az eddigiek alapján asszem borítékolható.)

Kérdés persze, hogy faktorcég mennyire lesz boldog ezzel a megoldással... és milyen jogi eszközei vannak másmilyen megoldás kikényszerítésére.

Gondolj bele a következőbe: ha minden megy a maga útján, akkor a hagyatéki eljárás után az lesz a helyzet, hogy a faktorcég lesz az ingatlan mondjuk 1/4 részének a tulajdonosa, miközben az ingatlan fele az özvegyé, és még lesz 3 másik tulajdonos is, egyenként kb. 1/8-rész tulajdoni hányaddal (ezek lesztek ti, az örökösök).

Ekkor ugye a faktorcég egy fillért se látott az ingatlanból - viszont van egy 1/4 rész tulajdoni hányada, ami persze totálisan eladhatatlan tehát értéktelen ... és még 20-30 évig (amíg az özvegy él és haszonélvez ) gyakorlatilag eladhatatlan is marad...

Ez nekik nem túl jó ... ők pénzt akarnak, lehetőleg most, és minél többet ... csak hát erre kb. zéró esélyük van.

Ezért igyekeznek megfélelemlíteni és megvezetni(becsapni) benneteket, örökösöket illetve ezért próbálkoznak majd az özvegynél kp-ért megváltani a haszonélvezeti jogot (amit mint mondtam hülyeség elfogadnia...).

Ugyanakkor nektek örökösöknek sincs hasznotok a házból ... és csak elég macerás bíróság hercehurcával lehet lesz kiszedni belőle azt a fejenkénti néhány százezer Ft-ot.

Azt se felejtsd el: ha meg akarod tartani az örökrészed, akkor MOST kell pereskedési (ügyvédi sbt.) költségeket kifizetned, készpénzt viszont csak évtizedek múlva realizálhatsz belőle. Ha viszont lemondasz az örökrészről akkor nullára jössz ki: most nem kell fizetned, de később se lesz belőle hasznod. ( Esetleg az is elképzelhető, hogy megegyezel a faktorcéggel és némi veszteséggel eladod nekik az örökrészedet - nekik ugye az az érdekük, hogy megszerezzék az ingatlan egészének tulajdonjogát és úgy árverezzenek... )

***

> anno, elüldöztek minket, az apám terrorral a nagymamámhoz, elcserélték a

Az adott ügy szempontjából mindez asszem indifferens.

***
> Soha egy vas gyerektartást nem adtak.

Kérdés, ez hány éve történt, meddig tanultál (meddig járt volna a gyerektartás), mennyi idő telt el azóta - ha pld. még nem évült el (5 éves elévülés) akkor bejelentheted a hagyaték terhére az elmaradt gyerektartás követelését.... (asszem).

***
> Amit vitatok, hogy ha együtt költötték el a pénzt,
> márpedig együtt éltek, házasok voltak, akkor
> miért nem felel a másik is az adósságért????

Jó kérdés, jogász kéne hozzá.

***

bye
Sics

@Sics68: "Tulajdonképpen (gyanúm szerint, a törvény olvasgatása után) itten az volna a helyes döntés a közjegyzőtől ( a törvény olvasgatása után) ha fogná a házat, kezdené a hagyatéki tartozással, és a ház tulajdonjogának valamekkora részit (annyit amennyi pont 1 millát ér) ráruházná a faktorcégre."

Ezt miből vezetted le?

Miből vezetem le ... hülye kérdés, a fenti bekezdés ugyanis 1:1 hülyeség, azt hittem kivágtam vagy átírtam ... most látom hogy így ment el, argh.

Vegyük kicsit át még egyszer (most én gondolkodom hangosan).

Van egy ház aminek a fele az örökség az ingatlannyilvántartás szerint.
Valóságban úgy néz ki hogy az egész ház volt a házaspár közös vagyona vagy az apa különvagyona (levezetted hogy azt hogy miből lett véve a ház és az az apai ágról való különvagyonnak is kinéz ha tudjátok bizonyítani).
Van hagyatéki teherként a követelés meg a hagyatékot terhelő szokásos költségek.

Ház felosztása kérdéskör:
1., Nem minősül külön vagyonnak az apa nevén lévő és nem sikerül bizonyítani hogy a mostohaanya része is közös vagyon -> haszonélvezettel beterhelik és 1/8-1/8 arányban örököl a 4 testvér (4 felé az 1/2 részt)

2., Sikerül bizonyítani hogy közös vagyon az egész a különvagyont nem sikerül levezetni -> haszonélvezet az egész házra az özvegynek és 1/4-1/4 arányban örököl a 4 testvér (4 felé az 1/1 ingatlan)

3., Sikerül bizonyítani hogy különvagyon az egész és az apa a jogos tulajdonosa az egész háznak házastársi különvagyonként -> Nincs haszonélvezet és az egész van 1/4-1/4 arányban osztva.

A faktoring cégnek az az érdeke hogy az örökösök apai részről minél többet kapjanak hiszen ezzel biztossá válik a beszedhető pénz -> Esetleg ingyenes jogsegélyt lehet tőlük kérni (hehe miket nem hoz az élet).

Elutasítani az örökséget nem érdemes, mivel veszteni nem lehet rajta.
Ha a teher nagyobb mint az örökölt dolog akkor max azt elveszted.
Olyanyira hogy a temetési meg közjegyző költségeket meg kellene térítse a végrehajtó az eladott dologból azaz a kielégítési sorrendben az első helyen van a hagyatéki teher már kifizetett része! és csak ezután jön a végrehajtó munkadíja, a költségek, kamatok meg a tőke...

Az ingatlan értékét valamilyen értéken beállítják egyébként a hagyatéki tárgyaláson, s ha meg tudtok egyezni akkor a faktoring cég is kaphat a követelése fejében részt a házból.
Mondhatni ha egyhangúan megegyeztek mind örökösök akkor olyan módon osztjátok fel a hagyatékot ahogy nektek tetszik.
Egyből a temetési,közjegyzői ktg is lerendezhető "természetben".

Ha nekimentek az özvegynek akkor persze hagyatéki per lesz, a közjegyző csak a dokumentumok alapján alátámasztott dolgokat fogja elfogadni, azaz ha különvagyont igazolni akartok ahhoz perelni kell szinte biztos, de ez a faktoring cég elsőrangú érdeke is hogy ez sikerüljön (nincs haszonélvezet!).
Erre fel kell nyitni a szemüket, és dolgozzanak a pénzükért.

@Sics68: köszönöm

@Sics68: 6 M-ra értékelték a házat.

@1G: nincs még bejegyezve semmi, csak fenyegetőznek, hogy jogi útra terelik az ügyet, ha nem fizetünk.

Köszönöm, hogy ennyit fáradoztok, próbáltok segíteni.

@elfmage: "Egyből a temetési,közjegyzői ktg is lerendezhető "természetben"."

Meg az ügyész is, mint tudjuk. :)

@szaGértő: Rossz aki rosszra gondol :D

"Mondhatni ha egyhangúan megegyeztek mind örökösök akkor olyan módon osztjátok fel a hagyatékot ahogy nektek tetszik.
Egyből a temetési,közjegyzői ktg is lerendezhető "természetben"."
Azaz aki kifizeti a költségeket az nagyobb részt kap a házból (pl 1090/4000 és a többiek hárman meg csak 970/4000 a házból).

@perama: 6m az érték? Akkor 3m a hagyaték ezek szerint, melyből forintosítható hogy mennyi a haszonélvezet és mennyi a maradék.

A különvagyon kérdéskört körbejáratnám egy jogásszal, akár a faktoringossal is jó lehet. Egyébként meg adják el amennyiért tudják, ha marad pénz akkor volt értelme, ha meg nem marad akkor sem veszthetsz.
Szerintem...

Szevasz. Amennyiben csak apa vette fel a hitelt, akkor csak rá tartozik - alapesetben - , azt hogy házastársi vagyon-e, külön kéne bizonyítani (bírósági úton, amennyiben a válás során arról nem született semmi), így a tartozás az apa örököseire száll. Akkor, ha több a tartozás, mint az örökség, az örökös akkor is csak azzal - annak értékéig - felel, amit kap, saját vagyonával már nem felel.
A tartozást az ingatlantulajdon egy részére is be lehet jegyezni, e körben az a tuti ami nyilván van tartva a földhivatalnál (be van jegyezve a tulilapra).
Az, hogy mit mond a behajtó cég egy dolog - egyébiránt házastársi vagyonközösség esetén is követelheti az egészet - az a lényeg, hogy mi van bejegyezve a tuljdoni lapra, illetve mi szerepel a jogerős hagyatékátadó végzésen, ha itt nincs sehol a követelés, akkor a behajtó cég mehet a picsába, ha igen akkor meg lehet időt húzni. Amennyiben nem kívánsz fietni, a behajtó cégnek a végrehajtás érdekében bírósági eljárást kell kezdeményezni, na innentől lehet szépen időt húzni...