Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Származtatott jogi személy munkaszerződése

2009. augusztus 12. - zugügyvéd

 Az alábbi bonyolultnak tűnő munkaügyi kérdésre várja a levél beküldője a hozzáértő kommentezők tanácsait.

 


T. Ügyvéd Úr!

A származtatott jogi személy helyzetével kapcsolatban kívánok felvilágosítást kérni.

Van egy Kiemelt közhasznú országos szövetség. A Szövetség önálló számon van bejegyezve a bíróságon. A szervezetnek kb. 2 éve egy alszámon lett bejegyezve egy sportszövetsége mint származtatott jogi személy, aki folytathat gazdasági tevékenységet.

A Kkh Szövetségnek van egy üzem mely veszteségessé vált ezért meg akar szabadulni tőle.

A dolgozóknak felajánlották, hogy közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyukat és a származtatott szervezet pedig, aki az üzemet díjmentesen megkapná, jog folytonosan új munkaszerződéssel biztosítja számukra a munkahelyüket ugyan ott ugyan abban a munkakörben. A munkáltató főtitkára és jogásza határozottan kijelentette, hogy a munkaszerződésük csak ebben a formában szüntethető meg, illetve még a dolgozó kérésére, de felmondási idő és végkielégítés nem jár nekik. Arról hallani sem akarnak, hogy a munkaviszonyt a munkáltató szüntesse meg rendes felmondással, majd azt követően új szerződéssel álljanak munkában a felajánlott helyen. Felmondási idő és végkielégítés pedig semmilyen formában nem jár neki. A sport törvény szerint az országos szervezetnek kezességi kötelezettsége van a származtatott szervezete felé, de Munka Törvénykönyvből azt hámoztam ki, hogy a kezesség csak egy évig szólna.

Az igaz, hogy a származtatott jogi személy az országos szövetség hatásköre, felügyelete és irányítása alatt működik, de ez a felügyelet a gazdasági tevékenységre is kiterjed-e, vagy csak a szakmai oldalra?

Kérdéseim a következők:

Az igaz, hogy a származtatott jogi személy az országos szövetség hatásköre, felügyelete és irányítása alatt működik, de ez a felügyelet a gazdasági tevékenységre is kiterjed-e, vagy csak a szakmai oldalra.

A származtatott jogi személy jogutódnak-e számit akkor az előbbi szövetség nem szűnik meg, csak a gazdasági tevékenységét adj át?

A munkavállalókkal szemben a kezesség mennyi ideig és mire terjed ki?

Ha egy év eltelte után szüntetik meg az új munkahelyen munkahelyüket, akkor az előző munkahelyükön eltöltött idő szerint kell-e számítani a járandóságaik?

Az 1992 évi Mk tv módosítása az áthelyezést fogalmát megszüntette, tehát a korábbi helyen megszerzett jogok már nem érvényesek az új munkaadónál, ebben az esetben mi helyzet?

A származtatott jogi személlyel kötött munkaszerződés teljesen új jogviszonynak szemit-e, vagy  fenti kérdéssel ellentétben jogfolytonosságot biztosít a dolgozóknak?

És más olyan, amit Ön a témával kapcsolatban érdemesnek tart és fontos lenne.

Megjegyzem, hogy érzésem szerint egy veszteséges üzem, megmaradt vagyonának átjátszásáról lehet szó, mert úgy tűnik, hogy az országos szervezetnek nincs elég pénze a járandóságok kifizetésére, az új pedig azt nem akarja át vállalni. Így maradt az lehetőség, hogy a dolgozókat félre vezetve egy év elteltével lehetetlen helyzetbe hozzák.

Amennyiben ideje megengedi kérdéseimmel  szíveskedjen mielőbb válaszolni, mert az ügy folyamatban van és mér két hete tartanak 6 embert lehetetlen, zsarolásnak tűnő helyzetbe, azonnali döntést várva tőlük.

 

Tisztelettel

K. Gy

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr631305186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

guy 2009.08.12. 18:08:47

Származtatott jogi személy? mindig tanul valamit az ember.
Különben a kedves kérdező fizessen meg egy ügyvédet, mert ennek azért alaposan utána kéne nézni, így, interneten elég reménytelennek tartom.

Pióca 2009.08.12. 19:27:23

Hosszú lesz, de legalább minden benne van:

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről
HARMADIK RÉSZ
A MUNKAVISZONY
III. fejezet
A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás
85/A. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (a továbbiakban: jogutódlás) minősül
a) a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint
b) a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának (például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely, munkahely, illetve ezek része) a további működtetés, illetve az újbóli beindítás céljából, e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy számára történő, megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így különösen adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén.
(2) Jogutódlás esetén
a) az annak időpontjában fennálló munkaviszonyból származó, továbbá
b) amennyiben a jogutódlással a jogelőd megszűnik, az a) pontban foglaltakon túlmenően a már megszűnt munkaviszonyból származó
jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át.
(3) A jogelőd munkáltató a jogutódlást megelőzően köteles tájékoztatni a jogutód munkáltatót a (2) bekezdésben meghatározott jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása a jogutódlásból eredő jogkövetkezmények alkalmazását és a munkavállaló igényérvényesítési jogát nem érinti.
(4) A jogelőd munkáltató a munkavállalóval szemben, a jogutódlás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért - az igénynek a jogutódlás időpontját követő egy éven belüli érvényesítése esetén - a jogutód munkáltatóval egyetemlegesen felelős.
(5) A munkaviszonynak a jogutód munkáltató által a jogutódlás időpontjától számított egy éven belül közölt,
a) a munkáltató működésével összefüggő okra alapított rendes felmondással, illetve
b) a 88. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedéssel
történő megszüntetése esetén a munkavállalót a munkaviszony megszüntetésekor megillető járandóságokért a jogelőd munkáltató kezesként felel.
(6) Az (5) bekezdésben előírt kezesi felelősség feltétele, hogy
a) a jogelőd munkáltató,
b) a jogelőd munkáltató többségi tulajdonában álló másik társaság,
c) a jogelőd munkáltató többségi tulajdonosa, vagy
d) a c) pontban megjelölt szervezet többségi tulajdonában álló másik társaság
a jogutód munkáltató legfőbb szervében a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezzen.
85/B. § (1) Jogutódlás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató - legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal - köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, szakszervezet hiányában az üzemi tanácsot, üzemi tanács hiányában a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottságot a jogutódlás
a) időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
b) okáról,
c) a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá - a megállapodás érdekében - köteles konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.
(2) A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá e következmények enyhítését célzó eszközökre.
(3) A jogelőd és a jogutód munkáltató akkor is köteles a tájékoztatási és konzultációs kötelezettségét teljesíteni, ha a jogutódlást megalapozó döntést a jogelőd munkáltatót ellenőrző szervezet vagy személy hozta meg. A jogelőd és a jogutód munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a konzultációs és tájékoztatási kötelezettséget azért nem teljesítette, mert az ellenőrző szervezet vagy személy a jogutódlásról szóló döntéséről a tájékoztatást elmulasztotta.
(4) A jogutódlásra vonatkozó rendelkezésekből eredő - e § szerinti - kötelezettségek a jogutód nélkül megszűnő munkáltató esetén a munkáltató felszámolóját, illetve végelszámolóját terhelik.
(5) Ha a munkáltató eljárása során megsérti az üzemi tanács vagy a szakszervezet jogait, az üzemi tanács, illetve a szakszervezet ennek megállapítása iránt bírósághoz fordulhat.

9mmPara 2009.08.12. 23:49:45

Ha nincs pénz ügyvédre (simán lehet ilyen), javaslom a helyi munkaügyi központ munkaügyi jogászát megkérdezni. Többek ilyen jogsegítség adására tartják/tartjuk. És legalább tudomást szereznek arról, hogy szitu van.

füredi (törölt) 2009.08.13. 14:54:54

Igen. Mi az, hogy származtatott jogi személy - sokat hallom mostanában, de szerintem ilyen nincs.

Ezeknek?? 2009.08.13. 19:03:41

Van olyan, adószám ua., a székhely lehet más. Itt most az történik, hogy létrejön egy új cég,
új adószámmal a régi székhelyen.
A Te szempontodból teljesen mindegy, hogy az a jogi személy, ahol most dolgozol,
hogyan jött létre. Munkaviszonyod van, amit ha közös megegyezéssel bontasz fel,
nem kapsz végkielégítést. Semmi garanciád nincs arra, hogy az eddig veszteséges cég
ezentúl nyereséges lesz és megmarad az állásod.
Persze, munkajogi szempontból nem kérdéses a jogutódlás ténye, de ettől még nem biztosított
a majdani végkielégítés kifizetése, ha amúgy már nem lesz vagyona a felszámolt cégnek.

Tribeca · http://erthetojog.blog.hu 2009.08.15. 11:03:29

A jogi személyiség azért nem származtatott, mert azt nem azért "kapja" a jogi személy alegységeként létrejövő szervezet, mert már a főszervezet is jogi személy volt, hanem a főszerv és alegysége jogi személyiségét is törvény alapítja. Ezért jogi (a jog által keletkeztetett) és nem természetes személy.

OFF
Erről jut eszembe a régi vicc:
Az államvizsgán, mintegy mentő kérdésként megkérdezi a vizsgáztató az addig igen rosszul teljesítő vizsgázót:
- Mi a jogi személy?
- ... (nagy csend)
- Akkor kérdezem másképp Fiam, maga jogi személy?
- Nem professzor úr, még nem, de szeretnék az lenni.....

ON
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését azért szeretné elérni a munkáltató, mert sem ő nem akarja kifizetni az egyébként járó végkielégítést, felmondási időre járó átlagkeresetet, sem az utódként létrejövő munkáltató nem akarja folyamatosnak tekinteni a munkaviszonyt és így elismerni a már megszerzett éveket (ami nyilván azért lenne jó, mert ha az átvevő munkáltatónál szűnik majd meg a munkaviszony, akkor az egész munkaviszony szerinti végkielégítés járna, nem csak az új munkáltatónál töltött idő szerinti).

Úgyhogy a tanácsom az a munkavállaló(k)nak, hogy semmiképpen ne menjenek bele a közös megegyezésbe, még akkor se, ha esetleg azzal fenyegetnek, hogy különben nem vesz át az új munkáltató. Illetve max. az menjen bele, akinek egyébként se járna végkielégítés (a munkaviszony időtartama szerint).
Semmi garancia nincs arra, hogy az ily' módon "átvett" munkavállalókat fél év után nem teszi ki az új cég (függetlenül attól, hogy nyereséges lesz-e az új cég) és így két szék között a pad alá esnek. Se munkahelyük, se végkielégítésük.

Sics68 2009.08.16. 01:18:31

Szerintem a poszt írója jól érzi: őt itten át akarják verni, meg akarják vezetni.

Kezdjük ott: a másik fél által fizetett valakinek SOSE higgy (különösen akkor ne, az az az illető jogász... Ez az illető különben is vagy olyan mint a csobogó patak: hazudik mint a vízfolyás... vagy hótt hülye a saját szakmájához. Na most én ez utóbbit nem feltételezném róla :-)

Szóval én a helyében bemennék a munkáltatóhoz, és megkérném, hogy nézz már meg a hátam: tollas-é. Mert ha nem, akkor ne nézzen már madárnak!

Lényeg: ott a hamis infó - amit nagyon szeretnék hogy elhiggy! - hogy jogfolytonos lesz a munkaviszonyod... hát nem lesz az.

(Vagy erősen vitatható lesz hogy az lesz-e, meg az is, hogy a szövetségnek mi köze a származtatott izéje csődjéhez, tartozásaihoz stb. )

Szóval ha meg akarják szüntetni a munkaviszonyod, akkor ragaszkodj hozzá hogy tegyék azt rendes felmondással - és fizessék ki neked a végkielégítést ami ekkor jár! ...

Esetleg feldobnék feléjük egy kompromisszumos ajánlatot:

ha ők (a kiemelten közhaszontalan országos szerveződmény aktulális vezetői) írásban vállalják, hogy kifizetik neked a végkielégítés öszsegét (valamilyen jogcímen) akkor, ha az új munkáltatód fizetésképtelelenné válik, rendes felmondással felmond neked stb... akkor ha ezt aláírják, akkor Te meg lemondasz a végkielégítésről. ... UGye innentől kezdve ha bármi van, a szövetségnek van egy írásban vállalt fizetési kötelezettsége... ami ugyen már nem munkajogi hanem normál polgári úton érvényesíthető... de ott van a kezdben az erről szóló papír... Esetleg ilyesmibe is belemehetsz, de akkor azt a Te jogászod szövegezze!
süti beállítások módosítása