A hétvégére valódi tyúkper ügyet posztol ki a Zugügyvéd. Kakaskukorékolással is lehet birtokháborítást elkövetni, csakúgy, mint a  tyúkszar szaggal.

Tisztelt Zugügyvéd, kedves kommentelők!
 
Szeretnék tanácsot kérni tőletek. Saját tulajdonú kertes házban lakom egy kisvárosban. A ház telekhatáron áll, tehát konkrétan körbejárni csak úgy tudom, ha átmegyek a szomszédhoz. A szomszéd egy baromfiudvart telepített közvetlenül a házfalunkhoz, amitől reggeltől estig kárálás és kotkodácsolás visszhangzik a lakásunkban.
 
Kérdésem, hogy van-e jogom azt követelni tőle, hogy telepítse át máshova a baromfiudvart, ha az behallatszik az én lakásomba? Annyira, hogy reggel felébredek rá?
 
Sajnos nem tudtuk hogy a ház hangszigetelése ennyire rossz, és mivel van vele más teendő is, a külső burkolat meg rendben van, nem ez lett volna az első, amit elkezdünk rajta csinálni, de lehet hogy nem lesz más választásunk :-(
 
Kértük már tőle egyébként szép szóval, hogy változtasson a helyzeten, de egyelőre nem tett semmit. Lehet, hogy fog, de ha
nem, akkor szeretnék tisztában lenni a lehetőségeimmel.
 
Előre is köszönöm a tanácsokat!
Üdv,
L.
   

Az nem mentesít senkit, hogy úgy regisztrál egy oldalra, hogy az általános szerződési feltételeket nem böngészi végig, de a megtévesztő, félrevezető tájékoztatás ellen számos jogi lehetőséggel lehet élni.

Kedves Zugügyvéd!

Egy nagyon érdekes kérdésben fordulok hozzád, amiben egyszerűen nem tudunk dűlőre jutni.

 

Regisztrálsz egy oldalra (pl blogba), ami különféle szolgáltatásokat nyújt, többek között a hozzászólás jogát. Regisztráció során el kell fogadd az általános szerződési feltételeket.

Mi van akkor, ha a szerződési feltételek között van egy olyan kitétel, hogy regisztrációddal elfogadod azt is, hogy amennyiben emailcímet, webcímet, msn címet stb. tüntetsz fel bármilyen hozzászólásodban/üzenetedben, tudomásul veszed, hogy ennek a szolgáltatásnak a díja 5 ezer Ft / üzenet, mivel ez hirdetésnek minősül.

 

Miután többezren regisztrálnak az oldalra és írogatnak (pontosan tudjuk, hogy max 1% olvassa el a szerződési feltételeket)  az üzemeltető szépen összegyűjti azt a párszáz embert, akik tettek ilyen hozzászólásokat, és mindtől követeli az összeget, amely így minden bizonnyal sokmilliós összeg lesz.

 

Be kell fizessék? Ha nem kell befizessék, akkor pl. az internetszolgáltatók és sok egyéb cég milyen jogalapon kötnek online szerződéseket? Vagy egyáltalán, ha semmis egy ilyen szerződés, akkor miért van mégis minden oldalon ilyen?

 

Vagy ez csak úgy nagyjából számít, támpontot ad a bíróságnak egy esetleges perben a döntésben? Nem is beszélve arról, hogy a digitális adatok korlátlanul manipulálhatók, tehát gyakorlatilag bizonyíthatatlan, hogy egy regisztráció időpontjában pontosan milyen szerződési feltételek jelentek meg adott felhasználónak.

Hogy is van ez?

Üdv,
Max
 

A Zugügyvéd nemrég volt olyan tárgyaláson, ahol 2 kilométer eltérés miatt tett fellebbezést a tanú a költséget megállapító végzés ellen.

Egy Pécsett kitűzött formális tárgyaláson kizárólag az OIT Hivatalának alkalmazottja jelent meg, a további 3 fél távollétében kérte megtartani a tárgyalást.
 
A bíró a tárgyalást úgy tűzte ki, hogy Budapestről IC vonattal, első osztályon, munkaidőn belül meg lehetett fordulni, mindössze 5200 Ft költséggel (MÁV Start).
 
A bíróság bemondás alapján gépkocsihasználat címén 15.000 Ft útiköltséget állapított meg azzal, hogy ez az összeg  „elegendő és egyben szükséges is”.
 
A gépkocsihasználatot a bíró azzal indokolta, hogy „az I.r. alperes jogi képviselője nem kötelezhető tömegközlekedési eszköz igénybevételére”.
 
Nem értem, hogy miért rangon aluli egy hivatalnoknak – aki állami alkalmazott -  a tömegközlekedés igénybevétele, miért nem várható el tőle, hogy együtt utazzon mérnökökkel, egyetemi tanárokkal ?
 
Ha mégis rangon aluli, akkor ezt miért annak a félnek kell fizetnie, aki viszont nem számíthatja fel a bíróság előtt a gépkocsi használatot ?
 
GöreGábor
 

Az ilyen ügyekben, mint az alábbi, igencsak  ellentmondó ítéletek szoktak születni a különböző bíróságokon. Ráadásul nem derül ki, írásbeli, vagy szóbeli megállapodás történt, a módosításokat írásban fektették-e le. Az elállás első olvasatra jogszerűnek tűnik.

Tisztelt Zugügyvéd!
 
Az alábbi jogesetben mint felperes szerepelek, és ebben szeretném a segítségüket kérni.
 
Az alperessel 2009 augusztus végén szóban megállapodtunk abban, hogy ha a tulajdonomat képező ingatlanon lévő ipari csarnok rekonstrukciós munkálatai befejeződnek (melynek várható időpontja 2009 október közepe volt) az alperes 400 Ft/m2/hó+ áfa bérleti díj ellenében bérbe  veszi az ipari csarnok 210 m2 területű helyiségét.
 
A rekonstrukciós munkálatok nem készültek el, de 2009 október 19-én ismét megállapodtunk abban, hogy 2009 december 1-jén a helyiségbérleti szerződést megkötjük, és abban, hogy engedélyemmel az alperes a szükséges festési és belső villanyszerelési munkát elvégeztetheti külső vállalkozókkal a leendő bérleményben.

Ez az alperesnek 1.500.000. Ft költésget jelentett.

Az általam végzett és finanszírozott rekonstrukciós - fűtés, vízellátás biztosításával, tető hőszigeteléssel kapcsolatos - munkálatok azonban ismét elhúzódtak, és mivel az alperes az ingatlan 2009 november 25-én megtartott szemléje után nem látta biztosítottnak, hogy 2009 december 1-jétől bérlőként használhatja - kedvezőbb üzleti lehetőségei időközi felmerülésére is hivatkozással - közölte, hogy nem kívánja a helyiségbérleti szerződést megkötni.
 
A rekonstrukciós munkálatok 2009 december 5-re befejeződtek.
 
Az ingatlant csak 2010. június 1-től tudtam bérbe adni 300 Ft/m2/hó + áfa bérleti díj ellenében.
 
Válaszaikat előre is köszönöm !
 

A Zugügyvéd is személyesen tapasztalta már, hogy a közterület felügyelők  nem szabócentivel, hanem hasraütés szerűen állapítják meg a saroktól való parkolás távolságát. Ha már ott a kerékbilincs, a szerencsétlen autós nem igazán vitatkozik, szeretne mielőbb megszabadulni.

Tisztelt Zugügyvéd!
 
Engem még február elején büntetett meg a közterület felügyelet, mert nem tartottam be az 5 méteres távolságot a saroktól. 10ezer forintra büntettek meg. próbáltam fellebbezést írni, és kikérni a készült képeket, de csak annyi választ kaptam, hogy meg tudom nézni a képeket ha akarom, és hogy fizessem be a pénzt, mert fellebbezés elbírálására a közterület felügyelet nem jogosult, ha 30 napon belül nem fizetem be a büntetést akkor lesz alkalmam fellebbezni, mert addigra átadják a rendőrségre az ügyet.

Ma bementem megnézni a képeket, 3 db készült, egyik a szélvédőmről közvetlen közelről, és szerintem a többin sem lehet egyértelműen megállapítani , hogy hol is van a kereszteződés.
Azóta egyébként a helyszínt felásták, és soha nincs hely a parkolásra, nálam sokkal szabálytalanabbul állnak ott meg autók.

Van-e arra esélyem, hogy a rendőrségen fellebbezek, akkor elbírálják azt?
Van-e ennek eléveülési ideje?
 
 
köszönettel
VK
 

Az alábbi hírben ismertetett ítélettel a hobbi horgász Zugügyvéd is maximálisan egyetért.

Pecás bíró ítélte börtönre a rapsicokat

 

Letöltendő börtönbüntetésre és vitorlásuk elkobzására ítélte a bíróság a Balatonból harcsát „gereblyéző” rapsicokat.

A szinte példa nélküli szigort üdvözli és a példaértékűnek tartja a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A társaság vezetése emlékeztet arra, hogy 2009 decemberében nagy port vert fel az úgynevezett gereblyézős orvhalászat.

Információnk szerint a Tapolcai Városi Bíróság hozta meg ezt a ritkaság számba menő, de egyelőre első fokú ítéletet. A két vádlottat a bíróság – egyebek mellett – lopás bűntettében és állatkínzás vétségében is bűnösnek találta, ezért letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Emellett az elkövetéshez használt, lefoglalt horgászeszközök, valamint a vitorlásuk elkobzását is elrendelte. Annak ellenére, hogy a vádlottak büntetlen előéletűek, a bíróság figyelembe vette az ítélet kiszabásakor, hogy egyre gyakoribb az orvhalászat és egyre durvábbak a módszerek.

 

Egy interneten is keringő orvosi levél szerint akár a rendőrséghez is fordulhat a kórház, hogy visszatartsa a szülés után korábban távozni készülő kismamát. A Zugügyvéd nem talált erre vonatkozó jogszabályi alapot, talán a kollégák már találkoztak ilyen esetel.

Tisztelt Zugügyvéd,

 

 Azon gondolkozunk, hogy ha a feleségem közeljövőbeni szülése
problémamentes és komplikációmentes lesz, akkor nem terhelnénk sokat a
kórházi ellátórendszert, azaz hazajönnénk. Ennek persze az elsődleges
oka a saját szükségleteink: a nyugodt, otthoni környezethez való
ragaszkodik.

Íme a levél.

 Érdekességre bukkantunk azonban: ha 6 órán belül el akarnánk jönni,
akkor a kórház a talált levél tanulsága szerint rendőrséggel fenyeget
meg. Ennek van jogi alapja? Mert elég hihetetlennek tűnik, hogy ha a
gyerek és az anya is jól van, akkor rendőrök keressenek -- És utána mi
lesz? Rendőri erőszakkal bevisznek a kórházba?

 A másik probléma pedig az (amit részben megértünk), hogy a kórház nem
kap vagy nem kap teljes pénzt (kb. 93 ezer Forint) akkor, ha a szülést
ugyan levezette, de a kismama 72 órán belül elhagyta a kórházat.
Például, ha az anya 24 órán belül távozik, akkor a kórház 0 Forintot
kap a TB-től. Ez jogilag nem nonszensz? A kórház vajon miért nem
perel, ha bánja a pénzt? Egyszerűbb a kismamákat megfélemlíteni és
gáncsolni, mint a TB-vel pereskedni a jogos pénzért?
 

Az alábbi kérdés egy jogi patthelyzetre keresi a megoldást. A haszonélvezeti jognak pont ez az egyik  funkciója, hogy a haszonélvező akarata ellenére ne lehessen semmilyen ügyletet kötni az ingatlanra.

 

Tisztelt Zugügyvéd, kedves Fórumozók!

Haszonélvezeti joggal kapcsolatban kérném a segítségeteket. 32 éves nő vagyok, a férjemmel most szeretnénk gyermeket vállalni. Mivel a jelenlegi lakásunk kicsi, ezt eladnánk és az árát kipótolva nagyobbat vennénk. Csakhogy a lakásnak én csak a tulajdonosa vagyok, a haszonélvezet anyámon van. Ezzel sokáig nem is volt probléma, ő másik városban saját lakásban lakik, mi pedig ebben (és mi fizetjük a számlákat, felújítást… - ami természetes, hiszen mi használjuk a lakást).

 

Anyám szóban beleegyezett az eladásba, de az utolsó pillanatban (amikor megvolt az időpont a vevővel, ügyvédekkel, és foglalózott volna a vevő) anyám közölte, hogy mégsem járul hozzá az eladáshoz. Ezt eddig kétszer tette meg, az indokot nem tudjuk. Anyám egyébként pszichiátriai kezelés alatt áll, de beszámítható.

Így teljesen ellehetetleníti a költözést, mert a lakás ára lett volna az alap összeg, amit hitellel pótolunk. Felajánlottuk azt is anyámnak, hogy kifizetjük, ha lemond a jogáról, vagy áttesszük a másik (nagyobb értékű) ingatlanra a haszonélvezetét, amibe akkor bele is ment, de aztán meggondolta magát.
 

 

Az lenne a kérdésem, hogy mit tudunk tenni? Kérlek, ne írjátok, hogy üljünk le vele megbeszélni a dolgot, mert már párszor megtettük, és mindig mindenbe beleegyezett, aztán az utolsó pillanatban meggondolta magát. Néha úgy érzem, puszta gonoszságból egyezik bele, hogy amikor minden összeáll, keresztbe tehessen nekünk.

Köszönöm előre is a válaszokat.

Köszönjük a segítséget!
Üdv.
Zs. L.
 

Az internetes tárhelyek, felhasználói tartalmat közlő portálok felhasználási feltételei nem feltétlenül vannak összhangban a szerzői jogi szabályozással. De még szomorúbb, hogy az internetre vonatkozó alapvető jogszabályokkal, az E-kereskedelmi törvénnyel sem.

Tisztelt Zugügyvéd!

Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni:

Néhány évvel ezelőtt regisztráltam a .....hu irodalmi portálon. Verset feltölteni erre a felületre csak úgy tudok, ha két feltétel mellett a check-boxot kipipálom. Ezek a feltételek:

Tudomásul veszem, hogy a feltöltött verset a későbbiekben nem tudom törölni!

Tudomásul veszem, hogy a dokk.hu elsősorban nem publikációs felület, előfordulhat, hogy a verseimet a dokk.hu szerkesztői véleményezik (a vélemények publikusak, s nem feltétlenül tudható, hogy a szerkesztőség tagjai közül kitől származnak)

 

Egyik ismerősöm vitába keveredett, és alapvetően sem ért egyet a dokkon elterjedt trágársággal, valamint a színvonal meredek zuhanásával. Elhatározta, hogy a továbbiakban nem adja nevét a dokk-hoz, törli regisztrációját. Meglepve tapasztalta, hogy verseit az oldal gazdája nem hajlandó az oldalról eltávolítani.

A kérdésem az, hogy mint verseinek írója, vagyis mint a szerzői jogok birtokosa elérheti-e bírósági úton, hogy verseit töröljék?

Üdvözlettel:

D. Géza
 

Az alábbi jogi ügy számos sebtől vérzik, a Zugügyvéd inkább elrettentő példaképp teszi ki a blogba, hogyan nem szabad beleugrani egy lakásadásvételbe.

Üdv!

Egy elég érdekes esetben szeretnék tanácsot kérni. Elég szövevényes ügy, de megpróbálom érthetően leírni.

 

Az egész előzménye szüleim, egy 2005-ben történt halálos közlekedési balesete. Mivel nem a balesetben elhunyt édesapám volt a felelős - ezt már ott a helyszínen is megmondták a rendőrök -, bírósági eljárás indult az ügyben. Először a vétkessel, aki letöltendő szabadságvesztést kapott. Mivel arra számítottunk, hogy a biztosító hamar fog fizetni, így úgy döntöttünk, hogy lakást veszünk (mivel laknunk kellett valahol). A lakásra 300 ezer forint foglalót adtunk és 30 ezer forint kauciót, mert úgy beszéltük meg a tulajdonossal, hogy amíg nem tudjuk kifizetni a teljes vételárat, havi 15 ezer forintot fizetünk neki. Feltételezem ezután nem adózott, sőt, nem is számította bele a lakás vételárba, hanem albérleti díjként kezelte... Előzőleg nem így állapodtunk meg, de reméltük -és ezzel is biztattak minket-, hogy minél hamarabb lerendezzük a vásárlást.

 

Azonban ahogy telt-múlt az idő, biztos lett, hogy egyhamar nem fog fizetni a biztosító, amivel időközben pereskedni kezdtünk, hogy fizessen már. Mondtuk is a tulajdonosnak, hogy jobb lenne talán, ha visszalépnénk a szerződéstől, mert egyáltalán nem garantált, hogy fizetni tudunk.

 

Akkor ugyanis 2008. február 28-at írtunk határidőnek.

 

A határidő el is múlt és még mindig nem volt biztos semmi.

 

Végül 2010 júniusában kiköltöztünk, de nem teljesen - pár dolog ott maradt, mivel a májusra ígért tárgyalást (azt hiszem) augusztusra halasztották és reméltük, hogy végre lezárul a dolog.

Az augusztusból végül október lett és sajnos nem a legjobb eredménye lett. A kártérítésből a lakást lehetetlen lett volna kifizetni.

Megkértük a tulajdonost, hogy kipakolhassunk, azonban ő ehhez csak akkor járul hozzá, amikor kifizettük a lakáson maradó 320-360 ezer forint tartozást (a fűtés havonta 40 ezer forint, így igen gyorsan összejött).

 

Azonban mi a lakáson igen jelentős felújítást végeztünk, mert leírhatatlan állapotok uralkodtak, a falból kilógott a vas, a csap szökőkútként funkcionált és egy idő után több volt a csótány, mint a festék a falon...
Így kivakoltattuk, kifestettetük, a vízvezetéket is kicseréltettük. A felújítás körülbelül 200 ezer forintba került.

 

Az utolsó találkozásra a tulajdonos hozott egy _kitöltetlen_ tartozáselismerő nyilatkozatot és megkért minket, hogy írjuk alá... Az összegek hiányoztak róla, ráadásul a tulajdonos neve helyén egy teljesen más név szerepelt.
Mi erre nem voltunk hajlandóak, azonban az előzetes telefonos egyeztetés alapján arra készültünk, hogy kipakolhatunk, ő ezt nem engedte meg, csak ha aláírjuk a papírt. Viszont azt a papírt aláírtuk, hogy március végééig kipakolunk, ha nem, akkor mindenről lemondunk...

 

Megmondtuk neki, hogy számolja bele a felújítást a tartozásba és akár a házban levő értéktárgyakat (hűtőszekrény, mosógép) is otthagyjuk neki.

 

Azonban ma úgy olvastam, hogy amennyiben a lakásvétel rajtunk kívülálló okok miatt hiúsul meg (és itt nem mi tehettünk róla, hogy a biztosító húzza az időt), a foglaló is visszajár - jelen esetben beleszámít a kártérítésbe.

 

Ő viszont ezt nem hajlandó elfogadni, sőt, az ideig fűtésszezont és a kamatokat is fel akarja írni, hogy minél többet fizessünk neki... Sőt, a -szerintem- jogtalan bérleti díjat is ki akarja fizettetni.

Kérdéseim:

1. Visszatarthatja-e a számára értéktelen (pl. fényképalbum) dolgainkat? Amennyiben nem, hogyan pakolhatunk ki?
2. Leírható-e a felújítás és foglaló+kaució a tartozásunból?

Üdv:
V. Dávid