Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Visszaperelt ügyvédi munkadíj

2013. június 05. - zugügyvéd

Az alábbi ügyben természetesen nem lehet felelőssé tenni azt az ügyvédet, aki barátját ajánlotta, a barát  által okozott kárért, de mindenképpen tanulságos az eset.



Egy ismert, közéletben is forgó ügyvéd  barátját Dr. X  ügyvédet ajánlotta. Dr. X ügyvéd számlázott, az ügy határideje már előtte az ő mulasztása miatt lejárt, gyanútlanul fizettem. A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi határozata szerint szándékos fegyelmi vétséget követett el . A kamara az okozott kár megtérítésében (880.000,- Ft + kamatok) segítséget nem adott. Az Ügyvédi Kamara "ejnye-ejnye" figyelmeztetése: 2.900,- Ft  "büntetés" Dr. X-nek.   

Az ügyvédet, aki ajánlotta Dr. X-et,  felkérem, hogy járjon közbe peren kívül a barátjánál jóvátételért. Az ismert ügyvéd  a következőt nyilatkozta: "Dr. X ügyvéd úr a barátom, következésképpen pozitíve elfogult vagyok vele".  Az ismert ügyvéd  ráadásul ügyvédként vállalta barátja védelmét az okozott kár miatt általam indított a perben. A pert húzták amíg csak ment, végül másodfokon is elveszítették. A pénzemre hiába várok öt évvel a károkozás óta. A végrehajtás régóta folyamatban van. Ki tudja mikor térítik meg a káromat a jó barátok.

23 komment

Törvénytelen-e a trükkös kerékpár árusítás?

2013. május 31. - zugügyvéd

Az alábbi marketing trükkön próbál jogi fogást találni a levélíró. Törvénysértő-e, a az ilyen jellegű kerékpárásítás a közterületen, és ha nem, akkor mi vele a baj?


Kedves Zugügyvéd!
 
Budapest belvárosában lakom, az V. kerületben. Az utóbbi időben jártamban-keltemben, hazafelé, munkába menet egyre több kerékpárt látok a belvárosban úgy parkolni, hogy a különböző tereptárgyakhoz leláncolt kerékpárokon tábla hirdeti: Ez a kerékpár eladó. Ezzel úgy általában nem lenne semmi gond, megunta a gazdája, eladja, kit zavar. Azonban a eladást jelző táblák feltünően hasonlítanak egymásra. Nyomtatott feliratok, amik ráadásul ugyanazt a telefonszámot tartalmazzák. Kitettek vagy harminc kerékpárt mindenfelé, mintha csak úgy éppen ott parkolna a canga és rájuk tették az "Eladó" táblát. Szóval az a gyanúm, hogy egy kerékpárbolt a belvárost használja ingyen kirakatnak. Ezek amúgy középszar, kissé már leharcolt, használt kerékpárok.
 
Gondolom valami joghézagot használnak ki. Miért ne lehetne egy kerékpár a belvárosban odaláncolva valamihez? Miért ne lehetne egy lelakatolt kerékpár eladó? Nade harminc?!? Ez azért már enyhén üzletszerűnek tűnik. Amúgy ügyes megoldás.
 
Kicsit arra hasonlít, amikor pár éve ingyen parkoló gépkocsik tetőcsomagtartójára építettek reklámfelületet. Az mégse hirdetőtábla, csak egy ott parkoló autó. A kerületi lakos kapott ingyen parkolókártyát, leparkolt valami forgalmasabb út mellé és kiadta bérbe, hirdetőtáblának a tetőcsomagtartóját. Sőt, mintha még parkoló utánfutóra is lett volna hirdetőtábla telepítve. Arra már nem emlékszem, hogy mi lett a vége. Kellett-e fizetni értük területhasználati dijjat, mint az óriásplakátok után, vagy sem?
 
Mi a véleményetek erről? Szerintem ha egy magánszemély hirdetne EGY eladó autót, az oké. De ha egy autókereskedő cég parkoltatná ingyen(!) parkolóban, közterületen az eladásra szánt kocsikat, úgy, hogy rajtuk a cég emblémájával díszített eladást jelző cédula, akkor már fanyalogva elhúznám a szám szélét! Mert értem én, hogy így több ember látja, nagyobb a reklámérték, de a közterület mintha nem erre lenne kitalálva. Miért nem a saját telephelyén tárolja azokat? Na, hát nekem hasonló érzéseim vannak a fenti kerékpár-kereskedővel kapcsolatban.
 
Dr. Tenyérnyi Pók

42 komment

Végrehajtás és beszámítás

2013. május 29. - zugügyvéd

Az alábbi ügy egy érdekes jogi helyzetet tár fel. Köteles-e a végrehajtó beszámítani a végrehajtást kérő tartozását az adós felé? Mit tud tenni ilyenkor aki  ellen végrehajtást indítottak?




Tisztelt Zugügyvéd,


történt, hogy végrehajtás indult ellenem, kb. 100 ezer forint
miatt, ami azért érdekes, mert egy másik folyamatban lévő
végrehajtásban a végrehajtást kérő tartozik nekem 1 millióval.
Persze az illető papíron vagyontalan, úgyhogy ez a végrehajtás
nem igen halad.

Levélben kértem a beszámítást, majd bementem a végrehajtóhoz
és kérdeztem, hogy most mi a teendő, azt mondták,
hogy semmi, majd a két végrehajtó elintézi egymás között.
Ennek ellenére hamarosan inkasszózták az összeget a bankszámlámról.

Ekkor végrehajtási kifogást tettem, aminek eredményeképpen a Bíróság
felszólította a végrehajtót a beszámításra. Erre a végrehajtó
felszólította a végrehajtást kérőt, tegyen nyilatkozatot az ügyben,
aki persze nyilatkozott is, szerinte a két ügy különböző és nem összevonható.

Erről a nyilatkozatról én nem tudtam, mivel arról a végrehajtó engem
nem tájékoztatott, így további lépéseket sem tudtam
tenni az ügyben, az inkasszózott pénzt pedig kifizették a végrehajtást kérőnek.

Kérdéseim a következőek :
Mit kellett volna tennem, hogy a beszámítás megtörténjen?
Rögtön pert kellett volna indítanom a végrehajtás megszüntetése miatt?
Miért nem elég ebben az ügyben a józan ész logikája, hogy ha valaki
többel tartozik nekem, mint én neki, akkor egy egyszerű kivonással
öt perc alatt megoldható az ügy.

(Sajnos a Vht. egy szót sem szól a beszámításról, a Ptk. meg elintézi annyival,
hogy  A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését
- ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás
során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. (296. § (1) bek.)
A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. (296. § (2) bek.))

Továbbá : Kötelessége-e a végrehajtónak minden az ügyben keletkezet iratot
továbbítani részemre?

Ha nem, akkor hogyan szerezhetek tudomást arról, hogy a másik fél visszaél
a joggal és ideje pert kell indítanom?

Ha igen, akkor követelhetem-e a pénzem a végrehajtón?

Nem vagyok ellene a végrehajtás intézményének, de azért abszurdnak tartom, hogy
olyasvalakinek fizessek, aki nekem tartozik és aki nekem fizetni valószínűleg sohasem fog.

Üdvözlettel,
A.

13 komment

Lépcsőházi dílerek

2013. május 23. - zugügyvéd

Az alábbi ügy félig jogi, félig gyakorlati kérdéseket vet fel. Meddig mehet el egy lakóközösség a lépcsőházi drogozás megakadályozása céljából?


Tisztelt Zugügyvéd!



Segítségedet szeretném kérni, ugyanis a lépcsőházunkban rendszeres a kisebb-nagyobb probléma. mielőtt valami vén papának gondolnál, mondom a részleteket: A lakásom a VIII. kerületben van, és a lépcsőházban sajnos elég sok "idegen elem" fordul meg. Odáig jutottunk, hogy a kaputól 3 méterre egy rácsot szereltettünk föl, hogy ne tudjon továbbjönni, akinek nincs kulcsa, a kaput tudniillik rendszeresen berúgták előtte. Most ebben a 3 méternyi kapualjban gyűlik fel "az utca szemete"; a környékből fiatalok és idősebbek is rendszeresen bejárnak, füveznek, drogoznak, eldobálják a fecskendőiket és odavizelnek a falhoz. Persze ha a rendőrséget hívom, ami mellesleg 3 perc sétára van, akkor két dolog szokott történni: vagy nagy kényelmesen érnek ki a rendőrök, tehát a csapatnak se híre, se hamva addigra, vagy kijönnek ugyan, de pár bátortalan kérdés után "nyilván" kiderül, hogy nem a srácoké a földre dobott injekcióstű, meg hogy egyébként is a barátjukhoz jöttek, aki itt lakik. Ez persze egy nagy kamu!

Azt szeretném megtudni,h goy milyen lehetőségeink vannak végül is a lakóközösséggel, hogy valahogy megoldjuk a helyzetet? A kapun belüli része az ingatlannak, ami nem tartozik ugyan egyik lakáshoz sem, az végül is magántulajdon-e? Ha igen, akkor minek a tulajdona? Elő lehet-e venni a bent lebzselő figurákat magánterület megsértéséért? Esetleg lehetséges-e az, hogy az utca felől megfogom a kaput, amíg kiérnek a rendőrök, és ha én egymagam láttam amint épp lőtték magukat odabent, akkor ez elegendő-e, vagy nem ér semmit majd a vallomásom, mivel ők hárman-négyen fognak más állítani? Az én egyszemélyi vallomásomra alapozva kérhet-e a rendőrség vérvizsgálatot?

Nyilván fontos lenne tudnom, hogy pontosan mik a lehetőségeim, mert elég kockázatos dolog lenne magamra haragítanom ezeket a bandákat anélkül, hogy reális esély lenne arra, hogy végre eltakarodjanak onnan - akár úgy, hogy rács mögé dugják őket.

Kérlek, Kedves Zugügyvéd, hogyha bármilyen jogi lehetőséget látsz, ismersz enneka  helyzetnek a megoldására, tájékoztass róla, mert gyakorlatilag drogosok eldobott tűi között kell átvágnom, és húgytócsákat kerülgetnem a saját alkásomhoz vezető - szerencsére csak 3 méternyi - lépcsőházi előtérben.

Segítségedet előre is köszönöm!
Tisztelettel:

54 komment

Tizenhat év alatti nemi erőszak

2013. május 21. - zugügyvéd

Az alábbi helyzetből tényleg problémái lehetnek a levélíró fiának. Főleg, ha tényleg eldurran az anyósnak- vagy az apósnak az agya.

 

Kedves Zugügyvéd!

Fiam 2.0 "most" lett 18 éves (választ! és választható!4! :), de ebből az alkaromból sajnos a büntetőjogra asszociáltam: hogy ezek szerint a 16 évet még be nem töltött barátnőjével a múlt héten még törvényesen volt "együtt"? (if any... :) Holnap meg már alapból nemi erőszaknak minősül?

Itt persze nem a "normálisra" kérdezek rá (mert amíg tök jól elvannak, miért is jelentené fel akárki), hanem ha (feltéve, de meg nem engedve -- ez ilyen jogász hablaty, ugye? :) véletlenül eldurran az anyósnak- vagy az apósnak való agya, akkor simán felnyomhatja a fiamat bizonyítási kényszer nélkül nemi erőszakért?

(Miközben jómagam anno boldogan fürdőztem a szabályozatlan jogviszonyok közepette, tegyük azért hozzá, hogy 15 éves barátnőim csak 18 éves korom előtt voltak... :)

(if any... : )

Vagyis a dolog veleje: megint sikerült olyan jogszabályt alkotni, ami a szabályozandó 10%-ot (oké, 20? 30? 50? vagy csak 5? esetleg 3?) kezeli - már amikor érvényt szereznek neki), de ugyanazzal a lendülettel bűnözőt (minősített erőszakoló! : ) csinál a csajozó fiamból, csak mert épp nagykorú lett a héten?

Nem akarok cinikusnak látszani, pedig.

üdv:

 g.

69 komment

Elfogató parancs banki kölcsön miatt

2013. május 17. - zugügyvéd

A hamis munkáltatói igazolás szokott ebben a műfajban inkább játszani, olyan ügyről a Zugügyvéd még nem hallott, hogy bemondásra elfogadták a bankszámlára jóváírt jövedelmet. A csalás kinézhet az alábbi ügyből mindenesetre.

Tisztelt Zugugyved!


Egy korabban felvett banki kolcson miatt amelyet eddig nem all modomban torleszteni csalassal vadolnak.
 
Mikor felvettem ezt a kolcsont nem a sajat jovedelmem erkezett a kartyamra hanem a testvereme.Miutan bementem az bankba ott megkerdeztek erkezik e jovedelem a kartyamra en mondtam igen es kerdeztek hogy innen meg innen ettol a cegtol en mondtam igen es mar at is utaltak a penzt. Sajnos o elvesztette a munkajat en pedig nem tudtam torleszteni.Teltek az evek es semmi nem tortent az ugyemben.
A mult het folyaman testverem hazalatogatott Magyaroraszagra es azt tapasztalta miszerint a vegrehajto iroda rendorsegi feljelentest tett ellenem majd elfogato parancsot bocsatottak ki ellenem.

Tobb mint ket eve nem elek otthon , a kapcsolatot sem igazan tartottam senkivel.Most azonban visszatudnam fizetni a kolcsont egyosszegben.
Kerdesem az lenne ha visszafizetem egyosszegben a kolcsont illetve minden egyeb kart az ugyvedi irodanak ugy valoszinusitheto e hogy visszavonjak a feljelentest illetve az elfogato parancsot.
Kerdesem meg az lenne hogy mit tegyek ilyen ugyben

Tanacsat es valaszat is elore koszonom.

35 komment

Bírság lehúzott ablakért

2013. május 14. - zugügyvéd

A Zugügyvéd sem érti melyik szabálysértési tényállás alapján bírságolták meg a lehúzva felejtett ablak miatt az autóst.


Tisztelt Zugügyvéd blog!
 
Több hírforrásban is megjelent, a TV2 hírei közül másolom ide:
 
„Tízezer forintra büntettek egy férfit, mert lehúzva hagyta a kocsija ablakát egy pláza parkolójában, Szegeden. A férfi azt mondta a Tényeknek, hogy először ötvenezerre akarták, de aztán megesett a rendőrök szive rajta és csak tizet kellett fizetnie. Egy kutya volt a kocsiban, azért hagyta lehúzva az ablakot. A jogszabály szerint viszont ez szabálysértés.”


 Sehol nem hivatkoztak az emlegetett jogszabályra – mi az, hogyan rendelkezik?
 A pláza parkolója valószínűleg magánterület – ott is van hatálya? Mire fel?
 Ha az udvaromon lehúzott ablakkal szellőztetem a kocsit és a nyitott kapun át meglátja a fakabát…?
 Válaszukat köszönöm
 
Üdvözlettel
 
Tibor

76 komment · 2 trackback

Öröklés és elbirtoklás

2013. május 09. - zugügyvéd

Az elbirtoklás útján megszerzett telekrész ingatlan nyilvántartási ügyintézésével kevesen vannak tisztában. Az alábbi ügy is egy elhúzódó elbirtoklási esetet taglal.




Tisztelt Zugügyvéd Fórum!

Szeretnék jogi tanácsokat, segítséget kérni az alábbi elbirtoklási ügyemmel kapcsolatban.
Szüleim 2004 áprilisban vásároltak fele-fele tulajdoni arányban kertes házat. Akkor élt még egy testvérem, aki szüleimnek törvényes örököse lett volna fele ingatlanra. Mivel szüleimet bántalmazta rendszeresen az alkoholista testvérem, ezért határoztak úgy, hogy végrendeletet írtak kitagadással, egyedüli örökösüknek engem tettek meg  az addigi gondozásukért. Ebben a külön-külön megírt 2 db. végrendeletükben gondozásukon felül anyagi kikötések is szerepelnek felém, főleg a temetési költségeket illetően, melyeket teljesítettem. Testvérem a hagyatékin nem vitatta a végrendeleteket, köteles részre sem tartott igényt, így azonnal jogerőre emelkedtek 2007-ben.

Szüleim az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján adás-vétellel szerezték a tulajdonjogukat, amiből nem derült ki számukra, hogy a hátsó szomszédok a telekrészből 20 négyzetméter területet használnak, már 1962 óta. 1962-től 1996 évig ugyanazok voltak ennek az ingatlannak a tulajdonosai, amit ajándékozással szereztek meg, 1962-ben. Az ingatlan hátsó szomszédságában lévő ingatlan tulajdonjogát szintén ajándékozás útján szerezték meg 1962-ben, mai napig is a tulajdonosai, csak ingatlanukra egy személynek még haszonélvezeti joga is van bejegyezve ma is érvényesen.

1962-től 1996-ig valóban eltelt többszörösen is a jelenleg tulajdonomban lévő ingatlanra a hátsó szomszédok elbirtoklási ideje, de mivel nem tudott róla egyik fél sem, így nem jegyeztethették be az ingatlan nyilvántartásba az elbirtokolható részt. 1996-ban az akkori tulajdonosok elhunytak, majd 3 örökösük adás-vételi szerződéssel eladta az ingatlant, amire banki jelzálog jogot is bejegyeztettek az új tulajdonosok. Nem tudták fizetni a hitelt, ezért eladták másfél év után az ingatlant, ismét új tulajdonosoknak. Majd 2 évvel később 2004-ben a szüleim adásvétellel szereztek tulajdonjogot az ingatlanra. Sajnálatosan mindkét szülőm elhunyt 2006 december és 2007 március között, így végrendeleti örökléssel szereztem 1/1 tulajdonjogot az ingatlanra.

Mindeddig soha nem említette egyetlen tulajdonosnak sem a hátsó szomszéd, hogy ők elbirtokolták volna már  a lakóépület mögötti kb. 20 nm-területet, mivel nem volt tudomásuk róla, hogy nem a nyilvántartásnak megfelelő területet használnak évtizedek óta.
2010-ben az ingatlanom előtti szomszéddal birtokpert kellett indítanom, mert azok is területet követeltek volna esőcsatornáik vizének elvezetésére betonozáshoz.
A perben bíróság rendelte a földmérést, birtokhatár kitűzést, aminek eredménye mindenkinek meglepetést hozott.

Kiderült, hogy az én ingatlanom nem a birtokhatárra épült, és a hátsó szomszédok is csak ekkor szereztek tudomást róla, hogy az én telkemből használnak kb. 20 négyzet méter területet a telek teljes hosszában.

Emiatt én azonnal írásban felszólítottam a hátsó szomszédokat, hogy kérem vissza a jogtalanul használt területet tőlük.

Ennek visszaadását írásban megtagadták, ezért bírósághoz kellett fordulnom.
A bíróság első tárgyalásán az ügyvédjük ellenkeresetet adott be arra hivatkozva, hogy ezt már 1962-től többször lejárt elbirtoklási idők miatt (ex lege) elbirtokolták alperes szomszédaim. Másik hivatkozásuk ellenem az elbirtoklásuk jogosságára, hogy azért nem kérhetem vissza a területemet a 121§(5) bek. alapján, mert nem "ellenérték" szerint jutottam tulajdonjogomhoz, csak örökléssel.
Nem tudom számít-e, hogy nem törvényi örökléssel, hanem végrendeleti örökléssel szereztem tulajdonjogot.

Azt szeretném tudni, hogy valóban hivatkozhatnak-e az 1962-1996-ig eltelt elbirtoklási időre érvényesen az 1996 utáni ingatlan-nyilvántartásba bekerült visszterhesen tulajdonjogot szerzőkkel szemben? Ezek az új tulajdonosok joggal hihették azt, hogy az eladó a tulajdonos, mert nem volt bejegyezve elbirtoklás a nyilvántartásban?


Igaz-e az, hogy az 1962-től 1996-ig eltelt elbirtoklási időket már az utána történt adás-vételek, végrendelkezések nem szakíthatták már meg a letelt elbirtoklási időt? Akkor sem, ha maguk az elbirtoklóknak nevezettek sem tudtak az elbirtoklásról?

Akkor elfogadnám ezt, ha bejegyeztették volna az ingatlan-nyilvántartásba, vagy legalább valamelyik tulajdonost felszólították volna írásban hogy ezt ők elbirtokolták, és bejegyeztetik a tulajdonjogukat a területre.

Nem állt szándékukban elbirtoklási pert ellenem sem indítani, mivel nem tudott senki róla a földmérési eredményig, hogy elbirtokolhatták volna a házam mögötti területet, még én nem tűzettem ki a telekhatárt.

Nyugdíjasként már a felperesként bizonyításra kötelezettségemmel járó földmérést is nehezen fizettem ki, ezért próbálok tájékozódni, hogy mik a további kilátásaim ebben az ügyben.
Azt szeretném, ha segítséget kapnék a fórumon annak értelmezésében, tisztázásában, hogy valóban érvényesen elbirtokolhatták-e 1962-1996 között ezt a területet, ha be nem jegyeztették, nem volt eddig tudomásuk, hogy elbirtokoltak?
Ha az általam kért, és fizetett magán földmérés után szerzett csak mindegyik fél tudomást arról, hogy a telkeiket  kb. 50 éve egyik tulajdonos sem az ingatlan nyilvántartásnak megfelelően használta, felmérés hiányában, akkor utólag az elbirtoklásra érvényesen hivatkoznak a szomszédok?


Másik fontos kérdésem, hogy alpereseknek igaza lesz-e abban, hogy a szüleim által visszterhesen megszerzett ingatlan tulajdon jogára, mint végrendeleti örökös nem hivatkozhatok arra, hogy szüleim jogutódjaként kérem vissza a területet, mert én nem ellenérték fejében szereztem a tulajdonjogot rá?

A magukat így utólag elbirtoklónak nevező szomszédok is ajándékozással szereztek tulajdonjogot, és jelenleg is haszonélvezettel terhelten!
Ha jól értelemezem a szomszédok érvelését, mivel szerintük lejárt az elbirtoklási idő már az 1996 utáni több ingatlan-nyilvántartási esemény előtt, így már a visszterhesen szerzett tulajdonosi jogukkal sem kérhették volna vissza a már elbirtokolt részt.
Ezzel szemben nekem az érvem, hogy nélkülem a mai napig sem tudnának róla, hogy elbirtokoltak-e, így a közbenső "jóhiszemű" tulajdonosokkal is már előnyben voltak? Soha semmi nem szakítja meg az elbirtokló jogát, ha letelt elbirtoklási idő? Vagy mivel nem tudtak az elbirtoklásról, csak tőlem 2010 óta, akkor hogy kell ezt helyesen értelmezni?
Hiába szólítottam fel őket írásban a visszaadásra, "csak" örökösnek neveznek, akinek meg nincs erre joga. Ördögi kör?
Nekem nincs jogom visszakérni amiről nélkülem nem is tudták volna, hogy elbirtokolhatták esetleg?
Nagyon várom a véleményeket, mert annyiféle érvet hallottam már, hogy nem tudom kinek hihetek. A Ptk olvasása sem elég laikusként ezt értelmezni, mert bonyolultnak tartom.
Köszönettel várom a véleményeket.

19 komment · 1 trackback

Duplán fizetett szemétdíj

2013. május 06. - zugügyvéd

A rezsicsökkentési hajrában igencsak különös az önkormányzat alábbi jogértelmezése: miért lenne szükségszerű, hogy a bejelentett állandó  lakcím az életvitelszerű ottlakást is jelentse?




Kedves Zugügyvéd!


Szeretném kérni állásfoglalását az alábbiakban:
 
A helyi Önkormányzat tájékoztatott arról, hogy elutasította szemét szállításra vonatkozó kérvényemet.
A szüleim rám íratták a házuk tulajdonjogát labilis egészségi állapotuk miatt. Én állandó lakcímen be vagyok jelentkezve adott ingatlanba a 2 pici gyermekemmel (mert a saját tulajdonomba miért ne lennék, az a biztos) a szüleimmel együtt, akik 70 év felett vannak. 70 év felett a szemét díjat nem kell fizetni. A szüleim laknak adott ingatlanban, a rezsit ők fizetik (éves szinten pl. kb. 25.000 Ft a szemétdíj).


Én a gyerekeimmel és a férjemmel egy másik településen lakunk 2010 óta (még nem intéztük a tartózkodási hely bejelentést- már tudom, hogy kellett volna -), ahol fizetjük a szemét díjat (igazolhatóan névre érkezik), azt az ingatlant lízingeljük. Tanukkal igazolni tudom, hogy ahol a szüleim laknak én ott életvitelszerűen nem lakom és azt hogy a másik ingatlanban másik településen lakunk.


Az Önkormányzat azt mondja, hogy márpedig ahol az állandó lakcímem van ott lakok életvitelszerűen (jogilag, meg Alkotmánybíróság szerint… meg nem is tudom) és ha nem akarom a szemét díjat fizetni, akkor jelentkezzek ki a saját tulajdonomból, merthogy a tulajdonjogom ezzel nem sérül és jelentkezzek be állandóra a lízingelt (bank tulajdonában lévő) ingatlanba.
Kérdem én hogy is van ez??? Jogszerű ez így? Életvitelszerű tartózkodáshoz van kötve a védőnői szolgálat is, ott meg tényleg a tartózkodási hely számít. Ha kijelentkeznék, akkor elesnék az óvodai, iskolai lehetőségektől és az egészségszolgáltatástól is. Hamarosan megyek vissza dolgozni (remélem lesz hova) azon a településen ahol lakunk nincs senki, csak a szüleimre számíthatok, ha a munka miatt nem tudok időben a gyerekekért menni az oviba.
 
Válaszát előre is köszönöm.
 
Egy anyuka.

18 komment

Nem szabványos befektetés

2013. május 02. - zugügyvéd

Az alábbi, kissé zavaros történetet a Zugügyvéd azért teszi közzé, mert a különböző, gazdasági társaságokba történő üzleti befektetések műfaját igen csak félre tudják értelmezni néhányan. Az alábbi ügyben nem derül ki, hogy kölcsön volt, opciós üzletrész adásvétellel, vagy más konstrukció.


Kedves Zugügyvéd,

nagyon bonyolult témában, de mégis javaslatot kérnék: egy ismerősöm mondjuk úgy, befektetett a cégembe, konkrétan adott X Forintot, írtunk egy papírt, hogy a cégem Y%-a az övé lesz ("de még nem megyünk cégbíróságra, mert épp válik, más lesz a neve"...) egy projectre.

A projectet teljesítettük, de végül is nekem több pénzt kellett betennem, mint amit vállaltam az Ő irreális ötletei miatt - de megtettem a várt nyereség miatt.

Nemrég a hátam mögött az egész irányítást átvette -ide értve pl. olyan apróságokat, hogy a tulajdonossal úgy írtak új bérleti szerződést az ő cégére, hogy közben nekem élő volt, se felmondás, semmi, a cégem nevén lévő tárgyi eszközöket azóta használják és nem engedik elvenni, halálosan megfenyegettek stb. de ez ügyben már léptem- meglopott, majd közölte: nem kell a cégem Y%-a, azonnal adjam vissza a pénzét. Erre természetesen nem vagyok hajlandó, sőt, úgy vélem ő tartozik elég sokkal...

Felvettem a kapcsolatot egy jó ügyvédi irodával, ám ők sűrű bocsánatkérés közepette jelezték, legalább egy hét, mire tudnak valamit mondani, mert rengeteg ügyük és sok betegszabadságuk van... viszont addig is szeretném tudni, kb. mire számíthatok.

Fontos lehet még, hogy mindenről megvan a számlám, így az a vád nem érhet, hogy nem megfelelően fektettem be a pénzünk. (Ellenben ő nem tud elszámolni közel fél millióval...) Fontos lehet még, hogy minden kommunikáció köztük (pl. hogy elismeri, mennyivel tartozik) e-mail-en zajlott, így van írásos nyoma, de gondolom a Bíróság ezt nem fogadja el. Fontos még, hogy a Működési Engedélyét szeretném gyorsan visszavonatni addig, amíg nem folyik le a tárgyalás (neki minden nap plusz bevétel, nekem minden nap kb. 13.000.- Ft veszteség) de a helyi Jegyző erre nem nagyon hajlik (oldjuk meg magunk közt javaslattal...) Fontos lehet még, hogy ha a kiadásaim (tartozásait) megadja, hajlandó lennék a teljes céget átadni neki, így elállni a pereskedéstől - de arra, hogy még én fizessek neki, vagy Ő nekem nem, na arra nem:)

Hirtelen kb. ennyi.
Van lehetőségem viszont látni a pénzem, vagy a helyet visszakapni?


Anett  

5 komment

süti beállítások módosítása