A Zugügyvédet is régen foglalkoztatja a az alábbi probléma, amelyet egy kolléga vetett fel. Vajon mennyire torzítják az igazságszolgáltatást a pontatlan jegyzőkönyvek?

Tisztelt Zugügyvéd,

Jogi képviselőként már többször találkoztam olyan helyzettel, hogy a jegyzőkönyvezés pontatlanságaival visszaél vagy a bíróság, vagy a másik fél, vagy az ügyészség. A jegyzőkönyvek ugyanis a feltett kérdést nem tartalmazzák, hanem csak a választ, így nem lehet tudni, hogy a válasz igazán mire vonatkozik. Gyakran egészen más a jegyzőkönyvek olvasata, mint ami valójában a tárgyaláson, vagy a kihallgatáskor elhangzik. Mivel a bírák jórészt a papírok alapján döntenek, véleményem szerint ez az egész igazságszolgáltatás hitelességét megkérdőjelezi. Várom a kollégák véleményét a kérdésről.

 

Üdvözlettel:

dr. Janó

 A 2006. évi LXXXVII. törvény egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szól. A jogszabályt az Országgyűlés állítólag egyhangúlag megszavazta, a szondafújás alóli mentességről a képviselők nem mondtak le. A Zugügyvéd még nem találkozott olyan jogszabállyal, ami bármi módon csökkentette volna a képviselők jogait.

Igaz, hogy valójában ez egy Index cikk, de a Zugügyvéd is figyelemmel kísérte a történteket, és sokszor feltette magának a kérdést, a kolléga valóban ilyen lúzer, vagy tényleg elnyomott szabadságharcos? Vagy talán egyszerre mindkettő? Mindenesetre furcsa töténet.

Precedens értékű ítéletet hozott a Fővárosi Bíróság csütörtökön: gyakorlatilag helyben hagyva az elsőfokú ítéletet, másodfokon is elmarasztalták Kiss István ügyvédet, akit hamis vád miatt fogtak perbe. Kiss ellen azért indult eljárás, mert egy korábban a legfőbb ügyész helyetteseként is dolgozó ügyészről azt állította, hogy bűnszervezetekkel, bűnözőkkel játszik össze.

 

A Zugügyvéd egy újabb kedves rendőrségi történetet tesz közzé, amely igencsak megviselte a jogérzékenységét. A biankó jegyzőkönyvvel való bepróbálkozás a kórházban, lebeszélés a szakértőről, mind-mind olyan ócska trükknek tűnik, amelyeket csak a nagyvárosi legendákban hall az ember. Az alábbiak alapján úgy látszik, mégis létező jelenség. Na nézzük, mi történik, ha Gabi van ügyeletben:

Kedves Zugügyvéd!

Nekem egy közlekedési balesettel kapcsolatban lefolytatott eljárással kapcsolatban vannak kétségeim...

A baleset az M7-esen történt este fél 11 körül, a pályán nem volt több autó, csak az enyém, és kiszerettem volna kerülni az út szélén látható tárgyat, vagy állatot, de az autó nem a szokott módon reagált sem a kormányzásra, sem az azt megelőző és követő fékezésre. Gyakorlatilag az autó irányíthatatlanná vált, és miután egy ideig próbáltam egyenesbe hozni, nekivágódott a szalagkorlátnak, és többszöri megpördülés után megálltunk.

tovább »

A Zugügyvédhez érkezett egy érdekes hítradás, akit érdekel, jelentkezzen:

Megkezdődik a Zsidó Ügyvédek és Bírók Nemzetközi Szövetségének háromnapos budapesti konferenciája a Holokauszt Emlékközpontban (IX., Páva u. 39.). Résztvevők: Tom Lantos szenátor, az Egyesült Államok kongresszusának képviselője, Irwin Cotler korábbi kanadai igazságügyi miniszter, Tomi Lapid volt izraeli igazságügyi miniszter, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke, valamint Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára.
Info: Holokauszt Emlékközpont, 455-3333.

Az autóhitelezéssel kapcsolatos bejegyzésekhez érkezett az alábbi levél, amely némileg tisztábbá teszi a témával kapcsolatos tévhiteket. Például nem árt tudni, hogy törzskönyvmásolatot nem nagyon adnak ki a hitelező cégek, és totálkár esetén az autót a baleset előtti állapotnak megfelelően kell helyreállítani az ügyfélnek, saját költségén. 

Kedves Zugügyvéd!

Nagy érdeklődéssel olvastam a zugügyvéd oldalán az autók hitelezésével kapcsolatos írásokat és hozzászólásokat. Mivel én is egy finanszírozó cégnél dolgozom, szeretnék egy kis segítséggel (ha jobban tetszik hozzászólással) szolgálni.

tovább »

A Zugügyvéd talált egy szösszenetet egy ismert riporter tollából, aki egy kicsit sértődötten vette tudomásul, hogy pert vesztett. Mivel az ügy részleteit nem ismerjük, a felháborodás jogosságát nehéz megítélni, de azért az írás igen tanulságos.  A Zugügyvéd azért halkan megjegyzi, hogy egy polgári perben az ügyvéd nem védő, hanem jogi képviselő. Íme egy kis ízelítő:

Ekkor azonban arra kérte a bíróságot dr. H. G.: jegyzőkönyvezzék, hogy nem készült jegyzőkönyv. Parázs, a bíróság részéről ellentmondást nem tűrő feleletek formájában oktatták ki védőm, hogy ezt minek alapján mondja. Mire ő, hogy eladdig nem tapasztalta, de ha tévedne, akkor kéri, mert megnézné. Készült, közölte pattogva K.-né, de nem adja oda. Ha nem adja oda, honnan tudható, hogy valóban készült? Erre: Ügyvéd úr, hagyja el a termet!

A Zugügyvédhez több levél érkezett az utóbbi időben a fapados légitársaságok szívatásaival kapcsolatban, amiket illetékesség hiányában átpasszolt a Homárnak. A kártérítési kötelezettségek elsunnyogása viszont jogi kategória, a jogszabály nem tesz különbséget a fapados és a nem fapados légitársaságok között, ezért a Zugügyvéd közzéteszi az erről szóló, igencsak eldugott jogszabályt, amelyet a Complex.hu oldalon található jogi adatbankban lelt meg.

A Nyomkodós főorvos bejegyzés kapcsán érkezett a Zugügyvédhez az alábbi eset. Régóta keringenek a rémtörténetek az öntudatlan betegeket kirabló mentősökről, de ez az eset mindent felülmúl. Halálos baleset, kifosztott holttest, megtagadott temetés. Antigoné forog a sírjában.

Kedves Zugügyvéd!

Október 29.-én " máshibás " gépkocsi balesetet szenvedtünk a Budapesten. Magam és gyermekeim súlyos sérültként kórházba kerültünk. De a tragédia, hogy szeretett feleségem a baleset következtében a helyszínen az életét vesztette. Őt a Lenhosék utca 2. alatti, Igazságügyi Bonctani Intézetbe szállították, ahol napok múlva megkaptuk a boncolási jegyzőkönyvet, meg a személyes holmit. Természetesen kifizettük amit kértek számlára, plusz azért is pénzt adtunk, hogy láthassuk a szerettünket utoljára.

De nem kaptuk meg szerettünknek a ruházatát, személyi igazolványát, mely a kabátjában volt.
Az ügyintéző azt felelte kérésünkre, hogy a ruháit kidobhatta valaki, a személyi igazolványát pedig nem látták!

Sajnos a jogszabályok szerint személyi igazolvány nélkül nem lehet temetkezni, a napok telnek, a tárolási díj hizlalja az intézmények számláit.
Teljesen abszurd és megalázó jogi helyzet. Fogalmam sincs, hogy tehették ezt meg velünk, ez nem csak lopás, hanem kegyeletsértés is. Mit lehet ilyenkor egyáltalán tenni?

A Zugügyvédfellelt egy érdekes, állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályt, amely félő, hogy elsikkad a magyar vágóhidak gőzében. A nem igazán terjedelmes joganyag a 77/2006. (XI. 3.) FVM rendeletet, amely a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet módosításáról szól.

A rendelet az 1/2005/EK rendelettel módosított, az állatok levágásuk vagy leölésük során való védelméről szóló, 1993. december 22-i 93/119/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A jogszabály szerint ezentúl a leölésre váró állatokat óvatosan kell mozgatni. A felhajtókat, a terelő utakat és az átjárókat úgy kell kialakítani, hogy minimálisra csökkenjen az állatok sérülésének kockázata, továbbá úgy kell elrendezni, hogy kihasználják az állatok csoportos közlekedésre való hajlamát. Az állatok terelésére szolgáló eszközöket kizárólag erre a célra, és csak rövid ideig lehet használni. Az áramütést okozó eszközök (pl. elektromos ösztöke) használatát, amíg lehetséges, mellőzni kell. Az állatokra áramütést mérő eszköz csakis olyan kifejlett szarvasmarhafélék és sertések esetében alkalmazható, amelyek nem hajlandóak megmozdulni, feltéve, hogy az állatok előtt van szabad terület, amelyben mozoghatnak. Az áramütések nem tarthatnak tovább egy másodpercnél, és azokat megfelelő időközönként, kizárólag az állatok hátsó lábának izomzatára lehet alkalmazni. Az áramütéseket nem szabad ismételten alkalmazni, ha az állat nem reagál.