Bővelkedünk a jogi hírekben. A szabadkai bíróság egy szakértői vélemény és egy chatbeszélgetés alapján bizonyítottnak találta, hogy a 11 éves fiú rejtette édesanyja autójába a kábítószert, melyet a határon megtaláltak. Magyarországon ezt a módszert a Zugügyvéd tapasztalatai szerint csak a vád alátámasztására szokták alkalmazni, ha bűncselekménybe ütköző tartalom letöltésével szeretnének megkínálni valakit.

A Budaházy kabarét a Zugügyvéd nem is minősíti, kicsit szánalmasnak tűnik a hatalom görcsölése a láthatóan kompenzációs kényszerben szenvedő, de valójában ártalmatlan önjelölt forradalmár elhallgattatására.

A Zugügyvéd az alábbi levélhez csak annyit tud hozzátenni, hogy nem találkozott még olyan esettel, amikor egy anyós telkén történt építkezés jót tett volna a házasságnak, és a válás utáni vagyonmegosztásnak.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Anyósomék által 1980-ban vett telken építkeztünk a meglevő ház kiegészítéseként de különbbejáratú házat. Az építkezés befejeztével viszont anyósomék költöztek az új részbe, a régibe pedig mi( 1990).

Úgy 2000 táján férjem ügyvéddel rendeztette a földhivatal felé a tulajdoni viszonyokat, de "malőr" során a jelenlegi helyzet osztatlan 1/4 rész mindenkinek. Földhivatalnál semmi bejegyzés hogy melyik házban ki lakik.

Mi elváltunk és szeretném, ha tulajdonrészem kifizetnék, elköltözhessem a 2 gyerekkel. Anyósomék nem akarnak sem eladásról sem kifizetésről hallani, mert szerintük a régi ház az övék a telekkel együtt és a kifizetés az nekem csak a kisebbik újabb ház fele érint. (telekrész és bejáró nélkül?
Szerintük az ügyvéd rosszul csinálta amikor a bejegyzés történt és ezt vissza lehet állítani 10 év után úgy ahogy ők szeretnék.

1) Visszavonható az a bejegyzés és lehet olyan hogy telek nélküli házrész?

2) Mi a helyzet akkor ha nem az általunk épített házban lakunk és felújítunk leválasztunk. Ha anyósom akarja ezt is visszamenőleg le lehet papírozni? (mert természetben nem tudja érvényesíteni és nem is akarja) Elbirtoklás ilyen esetre vonatkozik? Számomra kedvező lehet?

Köszönettel

Ágnes

Kiss István kolléga újabb cikkel lepte meg a Zugügyvédet, amit ezennel közzé is tesz. Egy kis ízelítő: Amikor például Lomnici Zoltán a bírói hatalomról, mint harmadik hatalmi ágról beszél, tévesen sugallja, hogy Magyarországon vannak hatalmi ágak, holott nincsenek, hiszen a társadalom működése nem a felségjog Montesquieu-féle hármas megosztásán (király, parlament, bíróság) alapul.

Az eltékozolt forradalom

A modern Magyarország kialakulása – 1867 – óta az országot sok változás, trauma, felemelkedés és bukás, remény és megcsalatás érte. Ebben a mozgalmasságban egyetlen fix pont volt és maradt, a közigazgatás.
Demokráciában a közigazgatás a népet szolgálja. Nálunk, a különböző színű önkényuralmi rendszerekben feladata a társadalmi viszonyok konzerválása volt, ezért túlhatalmi jogosítványokat kapott a mindenkori hatalmi elittől.

tovább »

Az MTI adta hírül, hogy Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára levélben fordult Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszterhez az ügyben, hogy a misebor fogyasztását a papok esetében a rendőrök ne büntessék a közúti ellenőrzéseknél. Végülis valami igazság van ebben, hiszen egyes országgyűlési képviselők és igazságügyi dolgozók már régen élnek ezzel a mentességgel. Talán érdemes lenne kiterjeszteni még a Szeszipari Dolgozók Országos Szövetségére és a Magyar Borminősítők Társaságának tagjaira is.

Nagyon beleélhette magát a szerepébe az a bíró, aki az alább „szubjektív elemekkel” felturbózott ellenkérelmet írta a Legfelsőbb Bíróság nevében. A Zugügyvéd nagyon kíváncsi, vajon az ítéletei indoklása során is ilyen vicces szokott-e lenni. Mindenesetre az ügy sokat elárul az igazságszolgáltatás legfontosabb szereplőjének önkorlátozásáról és méltóságáról.

Miután a Fővárosi Bíróság elutasította a keresetét, fellebbezett. Erre válaszul a Legfelsőbb Bíróság éles hangú beadványt nyújtott be. Ebben úgy fogalmaznak: "történészek, levéltárosok, irattárosok, ruhatárosok, újságírók és további kvázi szerzők a mai napig sem tudták megdönteni az LB által felülvizsgálati eljárásban nem is vizsgálható történeti tényt: Kristóf László - Ságvári Endrével ellentétben - nem ölt embert." Továbbá, "Az adott alapügyben a felperesnek - aki 64. éve "élni is alig tud" - meg kell elégednie azzal, hogy a halálbüntetéssel sújtható bűncselekményt el nem követő I. rendű terheltet a felperes elvbarátai 49 évvel ezelőtt már kivégezték ..."

A perben a Legfelsőbb Bíróság peres félként és nem a legmagasabb bírói fórumként járt el. Arra nézve pedig semmiféle előírás nincs, hogy a felek egy-egy jogvitában milyen megfogalmazásban juttathatják kifejezésre álláspontjukat. A bíróságokhoz benyújtott kérelmek és ellenkérelmek szép számmal tartalmaznak erősen szubjektív megnyilvánulásokat - fogalmazott a szóvivő, aki hangsúlyozta: a beadvány tartalmának semmiféle kihatása nem volt a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésére.

Az alábbi történet több mint tanulságos, és bárki, aki vállalkozó belefuthat egy ilyen történetbe. Nem biztos helyről számlát befogadni gazdasági orosz rulett manapság, mégis sokan hisznek még ebben a sportban. Egy tetemes adóbírság mindenesetre még mindig kedvezőbb, mint egy hamis tanúzás, vagy netán adócsalás.

Jogi tanácsot szeretnék kérni, de mielőtt belekezdek tudnia kell, hogy ami
történt, annak nem akarom a történéseit semmiben sem letagadni.
Sajnálatos módon Önhibámból eredően is megbíztam egy gyermekkori barátom
szavahihetőségében.
De, így utólag tudom, én is hibáztam.

33 éves vagyok.
Van egy vállalkozásom 1997-óta s másodállásúként működtetem.
Eddig soha nem volt semmilyen hatósági ügyem (tartozás, eljárás, stb..
semmi!)

tovább »

Z. M. Kisvárdán talált egy betétkönyvet, és ehhez a bloghoz fordult, miként tudná felhasználni. Szokott néhány elképesztő kérdés a Zugügyvédhez beérkezni, és néhány hozzászólás során is felbukkannak abszurd jogi érvelések, de ez a levél az eddigiekhez képest is újszerű elemekkel gazdagítja a kollektív jogi tudatot, ezért mindenképpen megérett a közzétételre.

Tisztelt "Zugügyvéd"!


Érdeklődni szeretnék,hogy mi a teendőm az alábbi esetben:

Tavaly nyáron vásároltunk egy házat. A napokban a padlás takarítás közben találtam egy becsomagolt dobozt,abban 3 db névre szóló (az előző tulaj nevére) betétkönyvet nem kevés összeggel.
A tulaj meghalt, mi is az örökösöktől vettük meg a házat.

A pénzintézetnél ahol ki lehetne váltani a betétkönyvet azt mondták mivel névre szól csak az örökösök vehetik fel.

A kérdésem lényege az lenne hogy ebben az esetben a megtalálót nem illeti meg semmi??
Tehát ha a házat átvettük és a nevünkön van akkor sem illet meg ebből a pénzből minket egy fillér sem?

Válaszukat előre is köszönöm.
Z. M.

Kisvárda

Az alábbi ügyet a Zugügyvéd megjegyzés és javítás nélkül teszi közzé,, mert a teljességéből sokat vesztene egy szerkesztés. A levélből az is kiderül milyen sokrétű közegből kerülnek ki a Zugügyvéd-olvasók. A mama mindenesetre nem hagyta magát.

velem tortent egy eset a nyar folyaman gyerekeim barataikkal a szomszedos haz elott jatszottak egy idos asszony tobbszor rajuk szolt hogy takarodjanak el onnan mert ot zavarja hogy ott vannak.eloszor borsot probalt a szemukbe szorni ez nem sikerult majd egy botot felkapva kergette oket.a kilenceves kislanyom vele egykoru baratjaval ekozben a lepcson ulve kartyaztak a tobbiek bujocskazni kezdtek ami gondolom hangzavarral jart.

tovább »

A Zugügyvéd ide is belinkeli az Index tudósítását egy tegnapi tárgyalásról. Egy rendőrt elítélt, egy másikat felmentett Cserni bíró a 2006 szeptemberében a kőbányai rendőrkapitányságon történt bántalmazások miatt. A tanúként meghallgatott több tucat rendőr egyike sem emlékezett arra, hogy kollégáik megbilincselt őrizeteseket vertek volna a rendőrség épületében a zavargások idején. A bíró a bántalmazások tényét mégis bizonyítottnak látta, és azt is kimondta, hogy a rendőrök egy része biztosan hamisan tanúskodott.

A Zugügyvéd tudja, hogy az alábbi MTI hír múlt heti, de talán a hírértéke túlmutat ezen a néhány napon. A következő indoklással különösen tetszik a Zugügyvédnek, remélhetőleg más ügyekben is fogják ezt az elvet alkalmazni:
Az eredetileg mintegy 35 milliárd forintos hűtlen kezelés miatt indult büntetőügy vádjának alapját képező elhibázott üzletpolitikával kapcsolatban a bíró kifejtette: az büntetőjogilag nem értékelhető, mivel egy kereskedés során az üzleti nyereség lehetősége mellett a kockázat is fennáll.

Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-ügyben és hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélt a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját.

tovább »