A Zugügyvéd tudja, hogy az alábbi MTI hír múlt heti, de talán a hírértéke túlmutat ezen a néhány napon. A következő indoklással különösen tetszik a Zugügyvédnek, remélhetőleg más ügyekben is fogják ezt az elvet alkalmazni:
Az eredetileg mintegy 35 milliárd forintos hűtlen kezelés miatt indult büntetőügy vádjának alapját képező elhibázott üzletpolitikával kapcsolatban a bíró kifejtette: az büntetőjogilag nem értékelhető, mivel egy kereskedés során az üzleti nyereség lehetősége mellett a kockázat is fennáll.

Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-ügyben és hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélt a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját.

Princz Gábort 3 millió hatszázezer, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották.

A másodfokú döntés ellen Princz Gábor és három helyettese ügyében az ügyész súlyosbításért, míg a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek. A harmadfokú eljárásra azért nyílt lehetőség, mert míg korábban az elsőfok felmentette a vádlottakat, a másodfok négyüket bűnösnek mondta ki.
A per hét vádlottja közül az eljárás alatt egy életét vesztette, két vádlottat jogerősen is felmentett a Fővárosi Ítélőtábla.

A bíróság indoklásában kifejtette: mivel az 1997-ben hatályos pénzintézeti törvény csak a banki vezetőkre vonatkozóan tartalmaznak konkrét szabályokat, az alkalmazottakra csak kellő gondosságot ír elő, ezért vizsgálta csak a négy vádlott - vagyis a banki vezetés - felelősségét.
Kitért arra is, hogy a hanyag kezelés vétségét már az elsőfokú, nem jogerős ítélet is felvetette, de külön nem indokolta. Ezért vizsgálta azt a táblabíróság, amely végül bár egyetértett az elsőfokú ítélet megállapításaival, ugyanakkor a hanyag kezelést megállapította.

Azzal kapcsolatban, hogy a büntetőeljárási törvény alapján az elmaradt indokolás automatikusan új eljárás lefolytatását írná elő, a bíró azt mondta: a vád szerinti hűtlen kezeléssel kapcsolatban az elsőfokú bíróság eleget tett az indokolási kötelezettségének, így a hanyag kezelés vonatkozásában lehetősége volt a táblabíróságnak pótolni ezt a hiányosságot.
Mint a bíró fogalmazott: egyetértettek a korábbi döntéssel, miszerint a vádlottak szándékosan nem okoztak vagyoni hátrányt, ugyanakkor a vagyonvesztésben azzal, hogy a 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót nem teljesítették éveken keresztül és emellett a bank működését folyamatosan fenntartották, közrehatottak a vagyonvesztésben "a vádlottak padján nem ülőkkel együtt". Felvetette a bankfelügyelet és a tulajdonosok (az állam) felelősségét is. Külön szólt arról is, hogy egyetértett a másodfokú bíróság azzal a megállapítással, hogy a vagyonvesztés - amely szakértő szerint 17 milliárd forint volt - "jórészt a vádlottakon kívül álló okok miatt következett be".

Az eredetileg mintegy 35 milliárd forintos hűtlen kezelés miatt indult büntetőügy vádjának alapját képező elhibázott üzletpolitikával kapcsolatban a bíró kifejtette: az büntetőjogilag nem értékelhető, mivel egy kereskedés során az üzleti nyereség lehetősége mellett a kockázat is fennáll.
Mint fogalmazott, miután a tulajdonosok nem akarták a tőkét emelni, az osztalék kifizetéshez ugyanakkor ragaszkodtak, ezért jogi megoldásokkal igyekeztek elérni a nyolc százalékos tőkemegfelelési mutatót. Ezt részben alárendelt kölcsöntőke kötvények vásárlásával biztosították, ám hitelből finanszírozva vették meg és így a bank tényleges helyzete nem változott.

A bíró indoklása során külön kiemelte: precedens nélküli, hogy 11 éve húzódik ez az eljárás. Utalt rá, hogy ezt figyelembe vette a büntetés kiszabásánál is. Az 1997-ben hatályos jogszabályok szerint a négy vádlott akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható lett volna, ám a táblabíróság álláspontja szerint ez eltúlzott lett volna, ezért döntött az akkori legsúlyosabb 360 napi tételnyi pénzbüntetés mellett, a banki helyettes vezetők esetében pedig arányosan 150 napi tétel mellett.

A bíróság a továbbiakban helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, így a Princz Gábor elleni, a Budai Hengermalom Kft. üzletvásárlásával kapcsolatban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében hozott felmentő döntést is.
Az ítélethirdetést követően Bárándy Péter, Princz Gábor ügyvédje úgy fogalmazott: az ítélet "nem jó". Röviden ezt azzal indokolta, hogy bár a szándékosságot nem, a gondatlanságot megállapította a bíróság, de ő ennek okát "nem fedezte fel az ítéletben", mint ahogy azt sem, hogy bármiféle vagyoni hátránnyal összefüggésben állt volna a vádlottak magatartása.

Külön szólt arról is, hogy erre a döntésre nem számítottak.
Princz Gábort, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját és hat egykori vezető beosztású munkatársát eredetileg azzal vádolták meg, hogy 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették és mindezzel 34,6 milliárd forintos különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követtek el.