A Zugügyvéd újabb gázos témával lett gazdagabb. Lehet, hogy az egyik korábbi munkahelye, a Gázművek jogi osztálya kísérti. Sok érdekes gázos esettel találkozott akkor, de kerítésen bemászó gázóraszerelővel nem. A kutyáktól ennél jobban féltek.

 

 

Tisztelt Zugüdvégy!

Láttam, hogy "gázos" esetekkel is foglalkozol, ezért kérném a véleményed.

Amellett, hogy általában folyamatosan fizetem a gáz árát, sajnos van némi
elmaradásom.
Kértem részletfizetést, ezt egyszerűen elutasították, mert a tartozás
időtartama meghaladja a blablabla...
A nagyobbik összeget (előző évi rendező tétel 80e Ft) még karácsony előtt
kifizettem, de sajna maradt egy pár tízezer forint, szóval van tartozásom
elismerem, nincs mit szépíteni. Igyekszem rendezni.

Ma este hazajöttem és azt tapasztaltam, hogy valaki bejött az udvaromra
(sajnos nincs bezárva a kertkapu és lekorlátozta a gázórát. Erről hagyott
egy papírt és annyi. A papírra rábiggyesztett, hogy az ügyfél "nem írta
alá". Se cégnév, se telefon se semmi, csak egy kiolvashatatlan aláírás.

Kérdezni szeretném, hogy:

- Vajon mi lehet a leszerelés jogos eljárása (előzetes értesítés, időpont
egyeztetés satöbbi)? Úgy tudom, még a végrehajtó is adhat lehetőséget, a
foglalás megkezdése előtt, hogy rendezzem az adóságot.
- Nem kellene-e jelen lennem?
- és végül jogosan jönnek-e be a TIGÁZ vagy alvállalkozójának emberei a
magán tulajdonú ingatlanomba (kertembe), anélkül, hogy beengedném őket, még
ha a kertkapu vagy a kerítés fizikailag nem nagyok akadályozza meg őket
ebben?

Kérem segíts nekem, mert remélem attól, hogy tartozásom akadt, attól még
lehetnek nekem is jogaim, és ha igen hogyan tudnám ezt érvényesíteni?

Üdvözlettel:

Z.

Az alábbi levél egy szokványos csapdahelyzetet ismertet, tipikus esete a szolgáltatónak való kiszolgáltatottságnak.

 

 

 

Tisztelt Zugügyvéd!

2007. augusztusában vásároltam egy ingatlant, amelyben
egyedül élek.
A Főtáv Zrt.-től érkezett számlákból, illetve a
szolgáltatótól kapott tájékoztatásból kiderült, hogy lakásom
melegvíz készítési célú hődíja az előző tulajdonos (4 tagú
család) 2006. évi melegvíz fogyasztása alapján 141 m3-ben
lett a 2007/2008. évadra megállapítva. A tulajdonosváltás
azt eredményezte, hogy a lakás melegvíz fogyasztása
nagymértékben csökkent, ugyanakkor jelentős túlfizetés
keletkezett. Ezt támasztja alá, hogy 2007. augusztusától
2008. februárjáig a vízmérő óra szerint 9 m3 melegvizet
használtam fel, ugyanakkor 54 m3-nek megfelelő melegvíz
készítési hődíjat fizettem ki.

tovább »

Az alábbi anyagot egy lézeres területfelméréssel foglalkozó cég küldte be, és elég érdekes jogi problémákat is felvet. Vajon csalást követ-e el a bérbeadó, aki tudatosan nagyobb tetületért számlázza ki a bérleti díjat?

Németországban és Nyugat-Európában régóta bevett gyakorlat, hogy az egyes ingatlanok eladása, bérbeadása, vagy felújítása előtt lézerrel felmérik annak területét, és a négyzetmétert alapulvéve számolják ki, mennyi a pontos vételár, bérleti díj, vagy felújítási költség.

tovább »

Az alábbi levélben vázolt történet a Zugügyvéd szerint valami eszement szomszéd feljelentésének az eredménye lehet. A Zugügyvéd egyik barátját az alsó lakó rendszeresen feljelentette, mert szerinte illegális bérmosást végez otthon. Az önkormányzat többször rajtaütött szerencsétlenen, hátha tetten éri.

 

Kedves Zugügyvéd,

Kaptam egy levelet az önkormányzet építési műszaki irodájától, hogy helyszíni szemlét akarnak tartani a házamban, megadott időintervallumban.

Indoklásnak annyit adtak meg, hogy "tényállás tisztázása érdekében".

 

De hogy milyen tényállásról beszélnek? Jönnek és kész?
Ilyen egyszerű?

Nincs jogom esetleg tudni, hogy miért akar az önkormányzat bejönni a házamba és ott mit akar megnézni???

Viszont tájékoztatás helyett bírsággal fenyegetnek, ha nem engedem be őket.

Bármilyen segítséget előre is köszönök!

üdv, Gabi

Elég érdekes jogi helyzetet ismertet az alábbi levélíró. Értékpapír öröklés esetén a bank, vagy a jogszabályok döntik-e el, mekkora adót kell fizetni?  Jelen esetben a bank erősebbnek tűnik. 

Tisztelt Zugügyvéd!

Figyelmébe ajánlom az alábbi esetet, amely szerintem közérdeklődésre tarthat számot, jó lenne,ha erről minél több értékpapírt öröklő személy tudna, és a laikusok is értesülnének arról, lehet hogy a mai napig az államnál (a banknál??) van örökölt értékpapírjuk értékének 20 %-a, amit
visszakaphatnak.

tovább »

Az alábbi levelet a Zugügyvéd nem kommentálja, ellenben belinkeli azt az összefoglaló írást, mi szerint az ír gázolót a magyar hatóságok töketlensége miat nem lehet kiadatni.

Kedves Sógor !

A Pécsi Munkaügyi Bíróság 2007.november 19-én tartott az ügyemben tárgyalást, amit elhalasztott 2008. február 13-ára.

2007. december 15-én levélben kértem jegyzőkönyvmásolatot amiatt, hogy a felhívásban foglaltaknak maradéktalanul eleget tudjak tenni.
2008. január 25. körül tértivevényes levélben értesített a bíróság, miszerint nem küld részemre jegyzőkönyvmásolatot, mivel ezidáig nem kértem.

Január 28-án kénytelen voltam Pécsre utazni, a jegyzőkönyvmásolatot az iroda készségesen átadta.
Ennek köszönhetően az alaposan kozmetikázott jegyzőkönyvben írt felhívásnak eleget tudtam tenni.

A jegyzőkönyv miatt oda -vissza 280 km-t utaztam gépkocsival, melynek költsége legalább 10 ezer Ft volt.

Mai napig sem értem, hogy mit jelent az "ezidáig nem kért" kitétel, amit a bírónő az egy hónappal azelőtti kérelmemre írt, az iránt is kétségem merült fel, hogy ismeri-e behatóan a magyar nyelvet. (Van egyáltalán a jegyzőkönyvmásolat kérésének jogvesztő határideje ?)

További kérdés: A 10 ezer Ft utazási költséget hozzászámíthatom a perköltséghez ?

Üdvözlettel:

Letenye Kartárs

Az alábbi történetet a Zugügyvéd nagyon is el tudja képzelni. Nem egyszer megtörtént, hogy a tárgyalás időpontja a bíró miatt csúszott, persze akkor csöndben illik megvárni, de ha az ügyvéd késik véletlenül pár percet, akkor nem egy bíró szó nélkül berekeszti a tárgyalást, rosszabb esetben pert szüntet meg, vagy ítéletet hoz, esetleg  jól meg is alázza a késő jogi képviselőt.

Kedves Zugügyvéd,

Egy rövid történetet mesélnék el a bírói önkényről. Egy büntetőügyben a 11 éves kislányomat tanúként kívánja meghallgatni az egyik bíróság. A bíró tárgyaláson kívüli meghallgatást rendelt el. Először beidéztek egy szerdai napra bennünket, kikértem a kislányomat az iskolából, a bíró nem tudott időt szakítani ránk, beidézett szóban péntekre. Szegény lányom nagyon ideges volt az egész ügy miatt.

Pénteken elmentünk a megadott időpontban, a bíró megint nem tudott velünk foglalkozni, hétfői napra adott új időpontot, a lányom már másodszorra kéredzkedett el az iskolából. Hétfőn újra elkértem, o bíróságra odamentünk, a bíró a megadott időpont után egy órával jött ki a tárgyalóteremből, és közölte velünk, hogy most nekikezd egy következő tárgyalásnak – öt tanú várt a tárgyalóterem előtt – és csak utána tud velünk foglalkozni.

A kislányom másfél óra múlva rosszul lett, a stressztől, szóltam a bírónő szerkesztőjének, hogy el kell mennünk.
Ezután jött a hidegzuhany, a bíró 35000 Forint rendbírsággal sújtott, mert elmentünk.

Az eset nagyon felháborított. Mi háromszor megjelentünk eleget téve a bíróság felhívásának. A kislányom 3 napot hiányzott az iskolából. A bíróságnak ezek szerint mindent szabad?

Üdvözlettel:

CZ.

 

A Zugügyvéd szerint az alábbi hír  azért elgondolkodtató kicsit, mert valószínű, hogy Magyarország minden további nélkül kiadná egy hasonló bűncselekmény elkövetőjét.

Ciarán Tobin 2000. november 30-án, kiküldetése lejártával távozott Magyarországról. A kiadatás ügyében tavaly meghozott első fokú ír végzés szerint nem "elmenekült" onnan, mert a menekülés akkor valósulhat meg, ha már megszületett az ítélet, nem úgy, mint ebben az esetben, amikor az érintett még a per kezdete előtt távozott.

A The Irish Post című ír lap beszámolója szerint azonban ez ellen az ír igazságügy-miniszter fellebbezett, azzal az érvvel, hogy a "menekülés" kifejezésnek számos olyan értelmezése lehetséges, amely érvényesíthető arra a módra, ahogy Tobin elhagyta Magyarországot.

Az ír legfelsőbb bíróság eljáró bírája viszont a lap szerint szintén arra a következtetésre jutott, hogy Tobin "jogszerűen" hagyta el Magyarországot, és nem elmenekült onnan, kiadatása nem rendelhető el, ezért a fellebbezést el kell utasítani.

Az alábbi történet tipikusnak mondható he egy céget belülről szeretne valaki lenyúlni. Sajnos a Gt. elsősorban az együttműködésre és az önkéntes jogkövetésre alapoz, Az ilyen visszaélések kiküszöbölésére érdemes kötni tulajdonosi (szindikátusi) megállapodást, jó erős kötbér kikötésével, választott bírósággal szerződésszegés esetére.

Tisztelt Zugügyvéd!

Esetem eléggé elgondolkoztató a mai Gt. alapján. Adott egy cég melynek 50%-os tulajdonosa vagyok a másik tulajdonos is 50%-kal rendelkezik nincs senkinél többségi szavazati jog, patthelyzet… A másik fél gyakorolja egyben az ügyvezetői jogokat.

tovább »

Az alábbi történet nagyon érdekes esetnek tűnik. Az ügyfél beperelte a bíróságot károkozásért, amit másodfokon is elvesztett, de láss csodát, a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelemre hozott határozatban az LB. kimondta, hogy az alperes (bíróság) kirívóan jogellenes és felróható magatartása és keletkezett kár közötti okozati összefüggés állapítható, és a pert visszahelyezte az első fokon eljáró bírósághoz.
tovább »