Az alábbi ügy akár egyértelműnek is tűnhet, bár  a Zugügyvédnek sem tiszta, miért nem lehetett korábban perelni, és miért a mostani ügyvédre próbálják – egyébkén sajnos  megszokott módon – kenni az egészet.

Tisztelt Zugügyvéd...
 
Örököltünk egy régi kertes házat, ami a város egyik domboldal épült annak idején...
Alatta egy több pincéből álló pincesor helyezkedik el.
A volt rokonunk, akivel rég megromlott a kapcsolatunk elhalálozott, de míg Ő ott lakott, a ház alatti pincesor egyik pince tulajdonos, 5-6 évvel ezelőtt gondolt egyet és engedély híján, azaz a két engedély közül csak a várostól kapott engedélyben kapott engedélyt arra, hogy bővítheti, azaz mélyítheti hosszában a pincéjét, a bányamérnökség viszont elutasította a kérelmét.
 
A pincét ennek ellenére a pince akkori tulaja, engedély híján is elkezdte a mélyítését.
Minek következtében, egy szép napon a mi telkünk közepén, az udvarunk több nm-en beszakadt így egy több m3-es lyuk tátongott az udvar közepén…
 
Az ügyben akkor nem bírtam elindítani az eljárást és a kártérítést, mivel a benne lakott rokonnal nem volt jó a viszonyunk és Ő a kérésem ellenére nem volt hajlandó aláírni a papírt, amivel Én elbírtam volna indítani akkor a pert…
Így akkor, ettől a lehetőségtől elestünk…
 
Idő közben a rokonunk, elhalálozott.
Így a család úgy döntött, hogy be pereljük az akkori tulajdonost, mert időközben, az ki kimélyítette engedély nélkül a pincét, gyorsan 1-2 év alatt, túladott rajta.
 
Most ott tartunk, hogy az ügyben a megbízott ügyvédünk, nem sok jóval kecsegtet, és az ügyel kapcsolatban semmi hír, amire mi úgy gyanakszunk, hogy lehet meg lett környékezve az ügyvédünk…  :(
 
Mit lehet még tenni, hogy történjen valami eredmény és van-e rá remény, hogy kártérítést kapjunk, ugyan is a régi házon belül is több helyen függőleges repedések is látszódnak és ezáltal a telek ára is érték csökkenté vált… :(
 

Miközben a büntető jogrendszerünk egyik legmegkérdőjelezhetőbb intézménye az előzetes letartóztatások jelenlegi gyakorlata, és alig lehet alternatív megoldásokat kijárni, mintha a rendörség direkt arra játszana, hogy a házi őrizet miért nem biztonságos megoldás.

M. Róbert – akit egyebek mellett az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal meggyilkolására való felbujtással vádolnak – azért tudott megszökni, mert házi őrizetének elrendelt ellenőrzési fokozata nem volt elég szigorú, a rendőrök pedig még a bíró előírását sem tartották be. Nyomkövető karperecet ugyan tettek volna rá, de ilyen eszköze nincs a magyar rendőrségnek.

Az alábbi, banki behajtási módszer azért bizarr, mert ennyi erővel egy ügyvéd, vagy egy közjegyző letéti számlájához is hozzányúlhat a bank, más pénzén végrehajtva az ügyfele tartozását.
 

Tisztelt Zugügyvéd!

 
Lakáshitelt vettünk fel az egyik nagyobbacska banktól, melynek törlesztőrészleteit hosszú ideig rendszeresen és pontosan fizettük. A gazdasági válság családomat is nehéz helyzetbe sodorta, amelynek az lett a következménye, hogy az időközben megemelkedett törlesztőrészleteket nem tudtuk határidőben megfizetni, a fizetési késedelmek egy idő után pedig rendszeressé váltak. Előbb jöttek a fizetési felszólítások, majd a telefonos egyeztetések. Én mindvégig és minden alkalommal együttműködő voltam (és vagyok jelenleg is), és amint tudtam teljesítettem a megbeszélteket. 

 

Aztán jött a hidegzuhany. Bementem az egyik bankfiókba, hogy felvegyem a munkáltatóm által átutalt költségtérítést. Nem arról a számláról, amelyről a hitel törlsztőrészleteit vonták, hanem erre a célra ugyanannál a banknál egy másik számlát nyitottunk. Ezt éppen azért tettük, mert szerettük volna a számlára érkező munkabér fölötti rendelkezési jogunkat fenntartani. Ezen a napon azonban ez a számla is üres volt: a bank levonta az összes beérkező pénzt a tartozás fejében. Erről a másik számláról.

 

Természetesen reklamáltam, amire válasz is érkezett: a bank helyesen járt el, ugyanis az ÁSZF értelmében nekik joguk van az ügyfél bármely, a banknál vezetett számláját megterhelni, ha annak a bank felé tartozása van. "Tehát simán levonhatják akár a teljes munkabéremet is minden hónapban?" - kérdeztem.  "Igen" - szólt a válasz. -"Mi a pénz eredetét nem vizsgáljuk, lehet az munkabér vagy bármi."

 

Kérdésem a következő: Jogszerűen jár-e el a bank, ha a tartozás fejében az ügyfél teljes munkabérét levonja? Tudomásom szerint munkabérből letiltani csak bírói végzéssel lehet, azt is a munkáltató fogja teljesíteni és max. a munkabér 30%-áig, kivételes esetekben annak 50%-áig.

 

Felülírhatja-e egy bank belső szabályzata és az ÁSZF a törvény rendelkezéseit?
 

Mondanom sem kell, a számlát azonnal megszüntettük, a munkabérem azóta más bankhoz megy.
 
Tisztelettel: BP

 Az alábbi - egy civil jogvédő szervezet által megfogalmazott -  levél sok érvényes megállapítást tartalmaz a bíróságok működésével kapcsolatban, de ez, hogy a Zugügyvéd közzé teszi, közel sem jelenti azt, hogy a tartalmával egyet ért. Kíváncsi, hogy egy ilyen levéllel el lehet-e egyáltalán valamit érni.

Dr. Sólyom László úr részére

Tisztelt Elnök Úr!

Engedje meg, hogy tájékoztassuk Önt az alábbiakról.

Egyes fővárosi székhelyű polgári és munkajogi bíróságok (a továbbiakban: bíróság) előtt 2008-2009-ben folyamatban lévő, véletlenszerűen választott 100 peres eljárás adatai alapján végzett értékelés a következő kutatási eredményeket hozta: 
- a bíróság törvényes és alkotmányos működését akadályozó jelenségekre vonatkozó egyöntetű és súlyos jelek mutatkoznak, 
- diszfunkcionális működés tapasztalható, a hatalmi ág önérdek-érvényesítése az alapfunkciót (ítélkezés) fenyegeti;
-  jelek mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy a jogállam és a piacgazdaság kialakulásának késleltetése szembe tűnő ezen hatalmi ágban, a szervezet a rendszerváltás ellenére a pártállami mentalitást és párt támogatást, ezáltal a volt állampárti párt elit hatalmát igyekszik megtartani.

Az alábbi egyetemi körlevél igencsak furán értelmezi a személyre szóló figyelemfelhívás fogalmát.  Legalábbis a Zugügyvéd értelmezéséből is az következik, hogy egy figyelmeztetésnek személyre szabottnak kellene lenni, főleg, ha a szankció kirúgás.

Tisztelt Zugügyvéd!
 
A SOTE újabban az alábbi levéllel riogatja hallgatóit. A felsőoktatási törvény kétszeri figyelmeztetési kötelezettséget ír elő a részükre a hallgató elbocsátása esetrén, ők ezt kiválthatónak tartják két körlevéllel…
Szerintem ez a joggal való visszaélés netovábbja, Nem hiszem, hogy bíróságon megállna az alperesi védekezés, ha egy hallgató keresettel támadná meg a döntést…
 
Tisztelettel, hurenson
 
„Kedves Hallgató!

 

Tájékoztatom, hogy a Felsőoktatási törvény 76. § (2) bekezdése értelmében „ A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki

a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,

b) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre,

c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait,…”

A Semmelweis Egyetem jelenleg érvényben lévő Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 9. §-a pedig úgy rendelkezik, hogy:

„A hallgatói jogviszony elbocsátással szűnik meg:

1. ha a hallgató által a kötelező, a kötelezően választható tantárgyakból megszerzett kreditpontok száma a beiratkozását követő 4. aktív félév elteltével kisebb, mint az adott időszak alatt megszerezhető kreditek 50%-a,

2. ha a hallgató a szabályzatban meghatározott számú aktív félévet igénybe vette, de tanulmányait nem fejezte be, illetve ha a tanulmányok befejezéséhez szükséges félévek minimális száma a felhasznált félévekkel együtt meghaladná ezt a számot,

3. ha kötelező tárgy elhagyása miatt a hiányzó kreditpontokat legkésőbb a tantárgy második újbóli meghirdetésének félévében sem tudta megszerezni.”

A hallgatói jogviszony Egyetem által történő egyoldalú nyilatkozattal történő megszüntetése esetén a törvény két alkalommal, írásbeli figyelemfelhívási kötelezettséget ír elő a felsőoktatási intézmény számára, ezért jelen levelemet kérem, tekintse a 2009/10. tanév I. félévi második értesítésének. Mivel az értintett hallgatók köre jelenleg még nem ismert, tájékoztatom, hogy a felhívást a Kar valamennyi hallgatójának eljuttattuk.
 

Jogalkotásunk újabb gyöngyszemére hívja fel a figyelmet az alábbi levélíró. Tényleg abszurdnak tűnik, hogy a mozgássérültekre hivatkozva liftet előírnak, de külön kategóriát nem határoznak meg a vendégszobákra. 

Kedves Zugügyvéd!

Szeretném a figyelmébe ajánlani, az alábbi kis irást, mely talán kicsit elgondolkodtat arról.  milyen egy "akadálymentes" jogalkotó!
Tisztelettel:
K.B.
Igazgató
   
 A „fakultatív” akadálymenetes szoba vs. 45/1998. IKIM rendelet
Egyre több szállodai vezető, és vállalkozó kapja fel a fejét, mikor az emelt összegű rehabilitációs hozzájárulás említésre kerül! Az ötlet nem mondható rossznak, amennyiben ez tényleg a fogyatékkal élők nyílt munkaerő piaci integrációját segíti! De nézzük meg a dolgot kicsit másképpen! Milyen szolgáltatásra számíthat egy fogyatékkal élő, a magyar szálláshelyeken? Ma Magyarországon a szálláshelyek besorolását a 45/1998. IKIM rendelet szabályozza, illetve próbálja!

 Sajnos a rendelet alkotója, még nem hallott arról, hogy az akadálymentesítés, és az EU néhány alapelve mennyire fontos! Teljesen megragadta a jogszabály készítőjét a lift iránt érzett vágyakozása, melyet sokszor említ. Pontosan meghatározza, hány emelettől szükséges, és milyen besorolás kelléke! Ennek fényében kicsit furcsa, de csak a mozgássérültekre gondol, és azok részére kialakított szoba is „csak” mint fakultatív szolgáltatás jelenik meg! Persze lehetne kukacosodni, hogy vannak más fajta fogyatékossági csoportok is (pld. látássérültek, siketek stb.)!! S

zerencsére ezt a jogszabályt a 54/2003. (VIII.29) GKM rendelet is módosította! Persze ez nekik sem jutott eszükbe! Más országokban, már e kategóriák szerint is osztályozzák a szálláshelyeket! De mit is várhatunk abban az országban, ahol a turizmus marketing agytrösztje, eddigi tevékenysége során soha sem gondolt arra, hogy akár a fogyatékkal élők is lehetnek célcsoport!  A „fene” nagy tematikus évekbe nem fért volna bele egy kicsi esélyegyenlőség? Végezetül pedig mit gondolhatnak rólunk a fogyatékkal élő turisták? Fakultatív!
 

Anyánk, az Index által feltárt bizarr vállasztott bíróságos sztori mindenképp megér egy Zugügyvéd posztot. Az ELTE AJK Polgári Jogi tanszékéről verbuválódott bírók a Zugügyvéd szerint is elég sajátos ítéletet hoztak, de a szóban forgó bíróságon szerzett személyes tapasztalatai alapján ezen egyáltalán nem csodálkozik.

Nehézkes, bonyolult, sőt kockázatos lett volna az egyik nagy ingatlanfejlesztő cégnek, hogy közös tulajdonban lévő telken építkezzen, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság nyolcmilliárd forintos kártérítést ítélt meg neki. A horribilis összeget karácsonyra kell kifizetnie a telek régi tulajdonosának, a szomszédban székelő BVM Épelem Kft.-nek. Az Ablon Group projektcége egy el sem kezdett business center elmaradt hasznát és az időközben megnövekedett építési költségeket verte rá a több évtizede működő, dolgozói tulajdonban levő vállalatra.

„Plázát akar építeni, de hiányzik 8 milliárd forint? Van megoldás!” A 8 milliárd forintra büntetett BVM Épelem újsághirdetésben ajánlja tapasztalatait azoknak, akiktől hozzá hasonló módon a választott bíróságon perelték el vagyonukat. A csőddel fenyegetett építőipari vállalat több frontos harcot nyitott a választott bíróság ellen, ahol viszont a titkossági alapelvre hivatkozva nem veszik fel a kesztyűt.

Az alábbi történet egy elég sajátos jogi kérdést vet fel, mi van akkor, ha jelentkezik egy volt örökös egy szabályos hagyatéki végzéssel, és földhivatali hibára hivatkozik? A tulajdonjogi igény nem évül el, de az elbirtoklással talán érdemes próbálkozni, persze csak akkor, ha a tulajdonjogot hitelt érdemlően igazolni tudják.

Tisztelt Zugügyvéd,

Segítségét kérném az alábbi ügyben: Édesapám halála után 1/4-ed tulajdonjogot szereztem három testvéremmel együtt az ingatlanra amelyben lakunk.

Tavaly, öt évvel édesapám halála után megkeresett az egyik nagybátyám, hogy több mint 25 évvel ezelőtt, nagyapám halála után ő is örökölt 1/8-ad részt az ingatlanban, de ezt tévedésből a földhivatal nem jegyezte be a nevére. Arra akart minket kérni, hogy ismerjük el a tulajdonjogát és járuljunk hozzá hogy a neve felkerülhessen a tulajdoni lapra, majd ezután vásároljuk őt ki.

Miután 25 év alatt ő gyakorlatilag egyszer sem járt az ingatlanban, az ingatlanra vonatkozó semmilyen kötelezettségének nem tett eleget így mi ezt elég jogtalannak érezzük, és felkerestük a körzeti bíróság fogadónapját, ahol a történetet elmondva, és azt hogy véleményünk és az elbirtoklási jog szerint neki igazán akkor se lehetne követelése irányunkban, ha a neve szerepelne a tulajdoni lapon. A  fogadónapon azt mondták hogy szerintük sem állhat fent a követelés, és várjuk meg hogy bepereljen, majd egy ellenkeresettel birtokoljuk el az ingatlant.

Mi jeleztük neki  hogy nem járulunk hozzá a kéréséhez, így a napokban megkaptuk a bírósági idézést, hogy februárban jelenjünk meg a bíróságon. Azt szeretném öntől kérdezni, hogy lehetséges-e, hogy a 25 év ellenére a bíróság jogosnak tartja a követelését és bejegyzi őt a tulajdoni lapra, illetve ha ez megtörténik utána is elbirtokolhatjuk-e az ingatlant arra hivatkozva hogy 25 évig nyomát se láttuk, és nem is tudtunk róla hogy ő is tulajdonos?

Köszönettel: egy aggódó örökös
 

A Zugügyvéd meglátása szerint egyre több végrehajtás lesz napirenden a közeljövőben, az alábbi levél is egy ilyen konkrét problémáról szól, ráadásul ingatlanrész végrehajtásáról.

Tisztelt Zugügyvéd,
 
Szeretném kérni a segítségét. A fiam 2 év házasság  és két gyermek születése után elvált.
Közben felépült a mi családi házunkon a tetőtér ami a fiam nevén van. 44/100 tulajdon az övé, 28-28 az enyém és a férjemé. A bíróság a válásnál megítélt az anyának a 68000 Ft-os fizetésből 40000 Ft gyerektartást és 15000 Ft asszonytartást. A fiam az asszonytartást nem fizette. Meg lett fellebbezve de a tárgyalás elhúzódott egészen 2009.dec 8-ig. Ezért a végrehajtóhoz fordult a kisasszony így most a fiam részét árverezni akarja. Felértékelte a részt lakottan 1.200.000 Ft ra, üresen 2.500.000 ft ra.

Felvettek a fiatalok szocpolt. 2008-ban  A kérdésem az, hogy ha mi megvesszük a fiam tulajdon részét akkor a szocpolt vissza kell fizetni, ha lakottan vesszük meg.
A következő kérdésem ha másodfokon is megítélték az asszonytartást milyen úton módon tudjuk felülvizsgáltatni az ügyet mert a fiam 2009 áprilistól munkanélküliin van ami havi 30000 Ft. Most jelen pillanatban mi tartjuk el a 33 éves fiunkat és fizetjük a gyerektartást. Van e valamilyen lehetőségem?
 
Tisztelettel  megköszönve: F J.
 

Az alábbi történet is egy banküzemi hibáról szól, amely során az ügyfél súlyos tanulópénzt fizetett, és nem volt rest később letesztelni, ki hibázott. Persze újra kiütközött a banki trehányság.

Történetem nemcsak  6.000.000 ft-"téves"  kifizetéséről, kifosztásomról szól,  sokkal inkább  a bank becsületéről, tisztességéről, megbízhatóságáról, cinizmusáról, megátalkodottságáról,
s az ügyfelek védtelenségéről.