Jogalkotásunk újabb gyöngyszemére hívja fel a figyelmet az alábbi levélíró. Tényleg abszurdnak tűnik, hogy a mozgássérültekre hivatkozva liftet előírnak, de külön kategóriát nem határoznak meg a vendégszobákra. 

Kedves Zugügyvéd!

Szeretném a figyelmébe ajánlani, az alábbi kis irást, mely talán kicsit elgondolkodtat arról.  milyen egy "akadálymentes" jogalkotó!
Tisztelettel:
K.B.
Igazgató
   
 A „fakultatív” akadálymenetes szoba vs. 45/1998. IKIM rendelet
Egyre több szállodai vezető, és vállalkozó kapja fel a fejét, mikor az emelt összegű rehabilitációs hozzájárulás említésre kerül! Az ötlet nem mondható rossznak, amennyiben ez tényleg a fogyatékkal élők nyílt munkaerő piaci integrációját segíti! De nézzük meg a dolgot kicsit másképpen! Milyen szolgáltatásra számíthat egy fogyatékkal élő, a magyar szálláshelyeken? Ma Magyarországon a szálláshelyek besorolását a 45/1998. IKIM rendelet szabályozza, illetve próbálja!

 Sajnos a rendelet alkotója, még nem hallott arról, hogy az akadálymentesítés, és az EU néhány alapelve mennyire fontos! Teljesen megragadta a jogszabály készítőjét a lift iránt érzett vágyakozása, melyet sokszor említ. Pontosan meghatározza, hány emelettől szükséges, és milyen besorolás kelléke! Ennek fényében kicsit furcsa, de csak a mozgássérültekre gondol, és azok részére kialakított szoba is „csak” mint fakultatív szolgáltatás jelenik meg! Persze lehetne kukacosodni, hogy vannak más fajta fogyatékossági csoportok is (pld. látássérültek, siketek stb.)!! S

zerencsére ezt a jogszabályt a 54/2003. (VIII.29) GKM rendelet is módosította! Persze ez nekik sem jutott eszükbe! Más országokban, már e kategóriák szerint is osztályozzák a szálláshelyeket! De mit is várhatunk abban az országban, ahol a turizmus marketing agytrösztje, eddigi tevékenysége során soha sem gondolt arra, hogy akár a fogyatékkal élők is lehetnek célcsoport!  A „fene” nagy tematikus évekbe nem fért volna bele egy kicsi esélyegyenlőség? Végezetül pedig mit gondolhatnak rólunk a fogyatékkal élő turisták? Fakultatív!