Ha közgyűlési jegyzőkönyvet hamisít a közös képviselő, akkor érdekes kérdés, hogy a társasház-e a sértett, vagy az egyes lakók. Az alábbi ügy is e körül forog.

 Tisztelt Zugügyvéd !
 

 
Miskolcon a Közös képviselő hamis közgyűlési határozatot csatolt 2006 –ban egy panelpályázathoz melyben 100%-ban kérik a tulajdonosok ezt a programot . Majd ezután elkezdett házalni és gyűjtögette az írásos szavazást  a panelpályázathoz ami átnyúl 2007 márciusra is .
 
2007 nyarán gondolt egyet és megszavaztatta a panelpályázathoz szükséges összeget mint rendkívüli közös költséget , melyet vagy egyben vagy havi 10.000 Ft vállalásával kellet volna törleszteni . A 174 lakásból álló házban többen nem kérték a panel programot , mivel nem tudták akkor sem és most sem vállalni
 
.A felújítást elkezdték és akik nem kérték azoknál nincs megcsinálva .A közös képviselő bíróságra adta a tulajdonosokat és a Miskolci bíróság olyan döntéseket hozott , hogy a magántulajdonú lakásokban közös az ablak és a radiátor, csak azért , hogy véghez vigyék a panel programot .Hiszen így lett beadva a pályázat és már meg is csinálták , tehát már innentől nem volt vissza út .Hiszen 220.000 000 Ft a tét .
 
Két tulajdonos fordul a VPOP-hoz és a nyomozó kihallgatja a közös képviselőt aki beismerő vallomást tesz .A nyomozót ezután elteszik és átadják egy másik nyomozónak ., majd lezárják az ügyet .A papírokba a feljelentőknek nem engednek betekinteni .Mondván nem ők a sértettek .A tulajdonosok fordulnak az ügyészséghez is akik szintén nem találnak semmit .Még mindig nem engednek az iratok közelébe .
 
Majd pótmagán vádra kerül sor ahol az iratokat nem hajlandóak lefénymásolni, mondván a bírónő ma nincs , meg soha sincs .Az ügyvéd bemegy a bíróságra és elkezd fényképezni és az iratok között megtalálja a határozatot mely szerint a bíróság elutasítja a pót magán vádat , mert nem a tulajdonosok a sértettek .
 
Ha  megnézik ezt a riportot,  akkor Önök szerint kik a sértettek ?Hiszen ha hamis közgyűlési határozat becsatolására elkezdődött egy panelprogram  amit a bíróság határozata szerint ki kell fizetni az itt lakóknak , viszont ha nem fizetnek akkor elveszíthetik a lakásukat és jöhet a kilakoltatás .Kérem Önöket adjanak hangot levelemnek .
 
Köszönettel
K.né

Azért nem mindennapi jogeset, hogy egy német illetékes önkormányzat küld egy magas összegű számlát a magyar hozzátartozónak egy német állampolgár temetéséről, akitől ráadásul nem is örökölt semmit.

Kedves Zugügyvéd!

Németországban történt halálesettel kapcsolatban felmerült költségek miatt kérek tanácsot.
Párom édesapja 1968-ban ment ki Németországba, és ott telepedett le. Életvitelszerűen ott élt 2010-ben bekövetkezett haláláig. Német állampolgársága is volt. Magyarországi családját tehát elhagyta, feleségétől elvált, e házasságból született egyetlen gyermeke - párom - ekkor 5 éves volt, utána gyerektartást rendszertelenül, csak jogi kényszerítésre fizetett.
Németországban újabb élettársi majd házassági kapcsolatot is létesített, s bár ezekből születettek gyermekek, azok apaságát nem ismerte el, nem is viselik a nevét. (Halálának bekövetkeztekor már régen egyedül élt.)

Fiával (párommal) a kapcsolata évi 1-2 telefonhívásra korlátozódott, illetve az eltelt 42 év alatt kb. 4 alkalommal találkoztak Németországban, illetve kétszer Magyarországon.

Tudomásunk szerint párom édesapja jelentős adósságot halmozott fel Németországban, vagyona nem volt, szociális alapon kapott bérlakásban lakott.

2010. júniusában párom édesapja elhunyt. Erről mi a németországi szomszédoktól értesültünk. A német hatóságok is feltehetőleg tőlük tudták meg párom címét, így jóval később a német rendőrségtől is kaptunk egy értesítést a halálesetről. Közben az állami temetés már lezajlott.

A temetés ügyében mi nem intézkedtünk, mert részben anyagi helyzetünk nem tette volna lehetővé sem a kiutazást, sem a temetési költségek vállalását. Ráadásul németül sem beszélünk jól, az ügyintézés is nehézkes lett volna. Attól is tartottunk, hogy az elhunyt más németországi kötelezettségeit is megpróbálják ránk hárítani. De azt is hozzátehetem: nem is lett volna miről intézkedni, mert a temetés már lezajlott, mire mi megkaptuk a hivatalos értesítést.

A napokban ismét levelet kaptunk a területileg illetékes német önkormányzattól, amelyben - temetési számlákkal alátámasztva - összesen 4.000 euró megfizetésére kötelezik páromat, mint hozzátartozót.

Ez az összeg családunk majdnem egyévi jövedelme. Párom munkanélküli, én dolgozom, de csak négyórában tehetem, mivel édesapám súlyos beteg, utána ápolási díjat kapok, így nem is vállalhatok több munkát. Párom nevén az a felújításra szoruló 70 m2-es ingatlan van, melyben élünk, egy ártérben lévő vályogház és egy huszonéves személygépkocsi.

Édesapjától semmilyen ingó és ingatlan vagyontárgyat nem örökölt, és anyagi támogatást korábban sem kapott. Viszont édesapja állítólag kötött egy életbiztosítást Németországban, amelynek kedvezményezettje szintén csak állítólag a fia, de erről semmilyen szerződésünk nincs, nem tudunk róla bővebbet. Ezt a biztosítást azonban párom édesapja - ismerősei szerint - nem fizette rendesen. Igényt erre sem tartunk (ha egyáltalán létező szerződésről van szó), de valószínűleg nem is fedezné a felmerült költségek töredékét sem.

A kérdésem tehát az, hogy mindezek ismeretében van-e félnivalónk, ha nem reagálunk a német önkormányzat megkeresésére és nem akarjuk (nem tudjuk) rendezni az elhunyttal kapcsolatban felmerült költségeket. Bírósági úton kényszeríthetik-e ezek megfizetésére páromat, illetve megterhelhetik-e vagyontárgyait?
(Egyáltalán melyik ország bíróságának, törvényeinek illetékessége merülhet fel?)

Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Ildikó
 

Az alábbi levél egy társasháznak titulált tulajdonközösségi helyzet kuszaságaira  próbál megoldást találni. Ebben az a szép, hogy nem csak fenntartani, eladni is sokkal nehezebb az ilyen ingatlant.

Tisztelt Zugügyvéd!

Az alábbi probléma megoldására várok jó tanácsokat.

Én egy 22 lakásos társasház egyik tulajdonostársa vagyok. A 22 lakásból kb. 8-an fizetünk közös költséget, a többi tulajdonos erre nem hajlandó. Ott tartunk, hogy a Környetgazdálkodási Kft bedobott minden postaládába egy értesítést, hogy a társasházunknak több mint 700e Ft elmaradása van, amiről a júniusi lakógyűlésen nem kaptunk tájékoztatást. A kérdésem az, hogy a közüzemi költségeket tényleg le lehet-e vonni adóból, vagy fizetésből, és ha igen, ez ellen mit tehetnek a rendesen fizetők?

Egy kicsit nehezíti a dolgot, hogy még mindig nem alakultunk társasházzá (ez egy másik nem kevésbé bonyolult, és dühítő eset), és a társasházkezelő cég sem áll a helyzet magaslatán. Váltásra nem sok esélyünk van, mert amikor meglátják a "probléma hegyeket" senki sem vállalja el a közös képviseletünket. Szeretném tudni,hogy milyen lehetőségünk van az igazunkat, és pénzünket megvédeni.

Üdvözlettel: PM
 

Érdekes kérdés, az Egyesült Államokban kötött, Las Vegas mintájú, nem honosított poénházasság felbontását miként kell kezdeményezni a magyar jog szerint?

Tisztelt Uram.

Szeretném a segítségét kérni. 2001-ben Amerikában házasságot kötöttem az akkori barátommal. Ő szintén magyar állampolgár. 2002-ben haza jöttünk Magyarországra. Még abban az évben szakítottunk. Azóta külön élünk. Szeretném megtudni, hogy mi lenne a módja,hogy elváljunk. Nem honosítottuk a házasságot.

Előre is köszönöm a válaszát.

Tisztelettel: Andybaba

Mit tehet egy ingatlantulajdonos, ha a kerítéséhez transzformátor házat akarnak telepíteni? Amennyiben a transzformátor állomás megjelenése értékcsökkentő tényező, lehet-e ezt ellensúlyoztatni?

Tisztelt Zugügyvéd!

 

Az alábbi eset még nem történt meg (fejeződött be), de szeretnék előre látni.

 

A mai nappal megjelent az utcánkban egy építési brigád és végigásta az utcát a kerítésünk mentén, majd egy újonnan parcellázott részen (a kertünk sarkánál, attól kb. 1 méterre) ástak egy szabályos téglalap alakú gödröt. Amikor este hazaértem, akkor a kerítésünkre akasztva találtam egy tájékoztató táblát, miszerint itt erősáramú kábel fektetése zajlik, amiből az az asszociációm támadt, hogy az a méretes, téglalap alakú gödör egy transzformátor állomást készít elő. Előzetes tájékoztatást nem kaptunk a munkálatokról, az ügyfélszolgálaton így este nem tudtak felvilágosítást adni, így egyelőre más információnk nincs.

 

Ha helyes a feltételezés és tényleg transzformátor állomás épül a kertünk sarkánál, akkor az elég kellemetlenül érintene: sem az esetleges egészségkárosító hatását, sem a látványát, sem a zaját nem szeretnénk megtapasztalni és a ház esetleges eladásakor nem szeretnénk emiatt veszteni az árából. 

A kérdéseim a következőek:
 

1) A szomszédos telkek közelmúltbéli kiparcellázásakor senki nem jelezte (és így engedélyt sem kért), hogy itt transzformátor állomás épül.
Szükséges-e ilyen esetben a szomszédok tájékoztatása v. hozzájárulása?
 

2) Azt gondolom, hogy a transzformátor állomás megjelenése értékcsökkentő tényező. Lehet-e ezt ellensúlyoztatni?
 

3) Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy a transzformátor állomás arrébb, csak az újonnan parcellázott telkeket érintő módon épüljön meg?
(

Megértem, hogy parcellázáskor szükség lehet új trafóházra, de azon azért elcsodálkoztam, hogy ezt miért nem lehet úgy megoldani, hogy ez csak az új telkeket érintse)

Üdvözlettel,
Péter
 

Egyre nagyobb problémákat okoznak a hitellel terhelt lakások örökösödési ügyei, főleg ha lakottan öröklik meg az örökösök. És számos joggal kapcsolatos félreértés is kering ezen ügyek körül.

T. Zugügyvéd!

Hárman örököltük meg Édesanyánk házát. Az ingatlan nem megosztható.
Testvérem állítása szerint  több éve már, hogy itt lakik. Itt van az állandó bejelentett lakása.
A hagyatéki leltár alapján az ingatlan beköltözhető állapotban volt.Ezt a tesrvérem cáfolja, és ragaszkodik ahhoz, hogy Ő benne lakik, lakott az ingatlanban.
Kéri a lakott érték megállapítását. A házon jelzálog van. A testvérem nevére felvett hitelnek a biztosításaként, ebbe Édesnyám beleegyezett, mert így szándékozott akkor a ftán segíteni.

Testvérem hagyatéki teherként akarja ezt a hitelt teljes összegben.
Azt akarja,  írjuk alá, hogy ezt  az egész összeget hagyatéki teherként elismerjük, és fizetni fogjuk.
Cserébe Ő hajlandó lesz kiköltözni, és KFT-jének a székhelyét is megszünteti, ami ebbe a házba van bejegyezve.

A kérdésem az lenne:
1.Valóban előnyös helyzetben van veünk szemben?
2..Kérhetjük-e a közjegyzőtől, hogy  a lakás elhagyására,elhelyezési igény nélküli kiürítésre szólítsa fel?
3. Hogyan fogadjuk el a közjegyző által írt hagyatéki végzést.? Mi szerepeljen benne ikvetlenül?
4. Ha nincs pénzem a fellebezési illeték megfizetésére, akkor hogyan tehetem meg a fellebezést?

Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel,
P. K.
 

Számos ügyfél nem érti, mi alapján számítják ki az ügyvédek a munkadíjukat, mitől annyira differenciált, és a bíróságok miért sokszor miért más összeget ítélnek meg, mint a valóban kifizetett honorárium. Azért az ügyvédi működés  persze nemcsak  papír – toll - szárazbélyegző  kérdése.

Kedves Ügyvéd úr!

Légy kedves te-vagy az olvasók-tájékoztassatok,ügyvédi honoráriumokkal
kapcsolatban...

Elég "ingoványos"témának számit ez a téma.
Nos,az ügyvédek – általában pl. adásvételnél a tárgy értékének bizonyos
százalékát kérik a szerződés megírásáért.

A gond csak az,hogy sokszor,a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyáltalán
nincs egymással szinkronban. Hogy a fenébe lehet egy 100 milliós ingatlan
papírjainak elkészítéséért pl. 1 milliót kérni,mikor majdnem pontosan annyi
munka áll benne,mint egy garázs papírjainak ellenjegyzéséért!Mindkettő
háttér- földhivatali-anyagát kikérni ugyanannyi idő,a titkárnő által megirt
szöveg szinte percre annyi,a papír,toll,és a szárazbélyegző rányomása az
okiratokra dettó,szóval CSAK A VÉTELÁR számai eltérőek!

Miért az ügyvéd ennek a matematikai eltérésnek a haszonlesője???

Nos,a bíróságok mennyi összeget fogadnak el,tehát egy pernyertesség esetén
mennyi ügyvédi költséget látnak elfogadhatónak,amennyit a pervesztesnek ki
kell "csengetni"???

Egyesek szerint a per értékének 5%,de egyesek szerint-pervázlat
esetén-annyit kér,amennyit nem szégyel!!

Konkrét példám is van. Ismerős pert kezdeményezett az egyik nagy biztositó
ellen,ez elég gyakori a perrendtartásban.

Pert nyert,azonban a biztosító jogásza a pernyertes ügyvédjének a közel
egy éves peridő alatt végzett munkájáért 50e forintot talált
elfogadhatónak!(hogy mennyi volt az ő díja,erről nem nyilatkozott)

Ezzel szemben,a pernyertes ügyvéd a perelt összeg 10%kérte,ami 3 millió
forint volt,erről számlát állított ki!

Vajon,kitől,mitől függ a bíróságok által jóváhagyott ügyvédi munkadij?
A biróságok között van különbség??(pl kukutyin városi bíróság 10e,ugyanaz
az ügy PKKB 1millió?!)

Várom segítségedet esetleges hivatkozásokkal,

Barnabás

Több levélben is felmerült, hogy a nagyszülők milyen jogokkal rendelkeznek az unokákkal kapcsolatban? Eséllyel pereskedhetnek-e nagyszülői láthatásért? A szülői felügyeleti jog mindenestre nem terjed ki a nagyszülőkre, kivéve ha nem gyámok.

Kedves Zugügyvéd!
 
Egy kérdést szeretnék feltenni a blogon.
 
A háttér: valamivel több, mint két éve megszületett a kislányunk, sajnos sérülten. Az apai nagyszülők nem élnek már. Az anyai nagymama tavaly nyáron mondvacsinált okokra hivatkozva – nem első esetben – világraszóló veszekedést kezdeményezett, a végeredmény, hogy egy évig nem látta az unokáját. Ez ügyben nem is törte magát túlságosan, két kósza telefonhívás és kész, mintha nem is léteznénk. A fordulat a kislányunk második születésnapja körül következett be, amikor is mi a blogunkon megemlítettük, hogy a nagyszülők tesznek a fejünkre.
Erre vadidegenek (a nagyszülők falujából) kezdtek email-eket küldözgetni válogatott hazugságokkal (ezek szinte biztosan a nagymamától származó ostobaságok), és itt felmerült a nagyszülői láthatás is, amit bírósági úton kívánnak elérni. Ennek ellenére én (apa) az elmúlt 3 hónapban kétszer is találkoztam a nagymamával, elvittem a kislányt egy bp-i parkba, ahol pár órát együtt töltöttek.
A héten egy újabb SMSt kaptam a nagymamától, kb ezzel a szöveggel: jogilag van ám nagyszülői láthatás is. Mindezt azért, mert nem vettem fel a telefont; épp egy genetikusnál voltunk a kislány miatt.
 
Amit még tudni kell:
 
A kislány, mint írtam, sérült, éves szinten a fejlesztése kb. 1M forint plusz kiadást jelent, és heti szinten 4-5 helyre kell elvinni, ált. autóval, mert tömegközlekedéssel némely fejlesztő elérhetetlen időben (2-3 óra utazás).
A nagymama mentálisan instabil, az elmúlt években legalább öt alkalommal fenyegetőzött konkrétan öngyilkossággal.
A nagypapa depressziós (alkoholista).
 
Nyilván nem fogjuk odaadni a kislányt semmilyen bírósági papír miatt sem. Bármilyen perköltség v. büntetés a kislány fejlesztésére szánt összeget csökkentené; de a nagyszülőket ez láthatólag nem érdekli.
 
Természetesen a fentiek sztori nem ennyi, csak ez a lényeg belőle, konkrét kérdés esetén válaszolok.
 
Mit lehet tenni ilyenkor?
 
Köszönöm.
 
Üdvözlettel:
M.   G.

Az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát most akarják jogszabályba foglalni. Vajon a banki lobbin kívül milyen érdek vezetett eddig ehhez a bankoknak igen csak kedvező jogszabályi környezethez?

Tisztelt Zugügyvéd,

 

már régóta tekintem a csodával határos két jelenség közül az egyiknek (a másikról az utóiratban) azt, hogy a bankok egyoldalúan, személyre szóló értesítés nélkül megváltoztathatják az ügyfelekkel kötött szerződéseket? Vegyünk egy alapesetet: nyitok egy számlát bizonyos feltételekkel. Aztán ezek a feltételek elkezdenek változni tudtom és beleegyezésem nélkül. Itt nem csak egyes tételek mértékének változására gondolok, hanem új díjtételekre. Ilyen volt pl. anno az orvul bevezetett havi számlazárási díj (vagy mi az izé) bevezetése. Egy másik példa: a bank automatájával békésen elkövetett készpénzfelvétel havonta két alkalommal díjtalan volt, aztán egyszer csak azzal szembesültem, hogy már régóta nem az.

 

Tudom, a bank kiakaszt egy fecnit (közlemény) az ajtófélfára és ezzel a tájékoztatás el is van intézve. Talán be kellene néznem naponta megkérdezni "mi újság?". Én is kiragaszthatnék a konyhában a hűtő ajtójára egy-egy közleményt? Ok, tudomásul vettem, hogy aláírásommal beeveztem az olvasatlan és olvashatatlan apróbetűs részek hínárjába és (talán) aláírtam, hogy a bank bármit megtehet, de hogyan teszi túl magát ezen a erőfölénnyel végzett országos coituson a PSZÁF, vagy a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség?? Talán az első parlamentestül/pártostul benyal a bankszektornak (emlékezzünk a PostaBank vip számláinak felszínre emelkedéséről a politikai pöcegödörben és ne tévesszen meg Orbán műbetyárkodása). A második pedig nem ugat bele a nagyok dolgába. Gyarapodás és békesség. Más nem jut eszembe.

 

A napokban a PayPal - amit használok, pedig ezidáig nem tudtam hol lakik és hova tűzi a közleményeit - küldött egy értesítést a feltételek változásáról. Horribile dictu, lehetővé tette, hogy elfogadjam, vagy felmondjam a szerződést. Itt a példa. Létezik a pénzvilágban is az ami minden más világban létezik: egyenlő ügyfelek korrekt szerződése. A magyar bankok azonnal mondjanak le!

(az alábbi levélben magam módosítottam a személyes adatokat).

Kérem legyen szíves árulja el nekem azonnal, mi a jogi alapja a bankok ilyetén módon kivitelezett basáskodásának?

Ui: A másik példa a fizetős szoftverek végeérhetetlen jogi tilalomlistája: fizesd ki, de csak egy gépre telepítheted (olykor azt is megkötik melyikre), nem a tied, nem adhatod el, nem ajándékozhatod el, nem küldheted vissza, nem nyúlhatsz bele, bele sem nézhetsz, ne várd el hogy működjön, még azt sem, hogy ne okozzon kárt, ne számíts segítségre, sem fejlesztésre, értsedmeg, nincs jogod, egy szál sem, és kusslegyen mert megy a kommandó és bebörtönöz, stb.. A legjobb, ha rá sem teszed a warezzel szennyezett mancsodat a telepítő lemezre. A világon nincs még egy ilyen termékcsoport.

Ezt évekkel ezelőtt megoldottam. Folytonosan elkövetett, megfontolt hirtelen felindulásból kizárólag GNU/Linux rendszert és szoftvereket használok. Azon a gépen is, amelyikhez árukapcsolással windows-t is adtak. Annyira megcsapott a Creative Commons füstje, hogy ez a levél is szabadon felhasználható, továbbítható, eladható, módosítható, meg minden és akárhányszor.

Szívesen olvasnék a blogjában egy szakvéleményt az általam feszegetett banki magatartás jogi hátteréről. Feltételezem nem vagyok egyedül.

Válaszát előre is köszönöm,
Üdvözlettel,

bdki
 

A fogyasztóvédelmi hatóság határozata szerint a bolt nem kapta meg a panaszt, miközben a bolt leveléből kiderül, hogy felajánlották a cserét, vagy a termék visszavételét, melyet a kérelmező visszautasított. A határozat logikai láncolata szerint a bolt igaz, hogy nem tudott a panaszról, így a panaszos ügyfélről sem, de a cserét vagy a visszavételt felajánlotta.

Tisztelt Zugügyvéd!

Panaszt adtam be fogyasztóvédelemhez egy bolttal szemben, amit nem részleteznék, csak a kérdéses jogi részét. (panaszom része volt, hogy a bolt nem válaszolt a nekik küldött e-mailemre 30 napon belül amiben kivizsgálást kértem több témában, pl garanciális cserében is).

A panaszom elutasították.
A bolt írt az ottani fogy védelemnek egy nyilatkozatot, pl arról, hogy ami emailt én küldtem nekik azt nem kapták meg. A hatóság ezt elfogadta, a bolt azt mondja nem kapta meg, és ennyi, az úgy van szerintük. Ezt még elfogadom, legközelebb térítvényesen adom fel a levelet, ugyan 21. században élünk de mindegy.

A határozat vége felé viszont egy bekezdés amit idéznék:
"A bolt leveléből kiderül hogy felajánlották a cserét, vagy a termék visszavételét, melyet a kérelmező visszautasított, ezért döntöttem a rendelkező részben foglaltak szerint."

Ez speciel nem igaz. Ilyen nem történt. A bolt nem tudja se e-mail-el (ha én tőlem se fogadták el, hogy mailt küldtem a boltnak, akkor tőlük se lehet elfogadni, hisz én sem kaptam ilyen tartalmú levelet), se hangfelvétellel, semmivel sem alátámasztani. 

A kérdésem, hogy mennyire jogszerű ez? Gyakorlatilag mindent elhittek rendes vizsgálat nélkül a hatóságnál amit a bolt állított. Kérdésem, hogy van e valami szabály ami ezt elfogadja? Van olyan szabály, hogy a bepanaszoltnak elég állítania valamit bizonyítékok nélkül, akkor az elfogadható?

Tehát van e értelme fellebbeznem, vagy ugyanúgy nem lesz igazam ebben a pontban?

Köszönettel: Attila