Igazából én sem irigylem azokat, akik ügyvédi pályára adják a fejüket..

míg kettes átlagú orvosként elmehetsz körorvosnak, kettes átlagú mérnökként elmehetsz legalább egy nyomorult mérnöktanárnak, stb., addig kettes átlagú jogászként megáshatod a sírodat.. nem véletlen, hogy azon a pályán végül mindenki ilyen g*ci lesz, a nagy tülekedésben végül csak a legokosabbak/legjobb kapcsolatokkal rendelkezők maradnak talpon, a többiek pedig egy álommal szegényebben hagyják el a pályát.

@surmi: Tökmindegy haver, aránytalan a melóért elkért pénz. Falat sem tudok rakni, de a kőművesnek mégsem kell 1 óra (túloztam) munkáért 35 ruppót kicsengetni. Szóval kár a gőzért bizonygatni, hogy ez így rendben van. Más kérdés, hogy tenni nem sokat lehet ellene...

@Dániel Zoltán: "Berendezed (bútor, fénymásoló, nyomtató, telefon, stb.), hogy valahogy ki is nézzen, mert azért a T. Ügyfél, aki sokallja a 35e forintot a cégalapításért nem ül ám le akárhol... "

Nekem aztán kurvára mindegy lett volna. Ha ad egy sámlit az udvar közepén, azon is kibírtam volna 10 percet, ha mondjuk csak a felét kellett volna fizetni. Az irodáról meg annyit, hogy a lakás egy "elkerített" 4 négyzetmétere volt, úgyhogy nem kerülhetett túl sokba. Csak a lakás árába, amit egy kohóban dolgozó munkásnak is ki kell fizetni, ha valahol élni akar, és nem keres vele egy büdös vasat sem.

@közlekedési bűnöző: Nos, nincs más hátra, el kell menned ügyvédnek. Sulival, gyakorlattal együtt már csak 9 évre vagy a milliárdosságtól! Már csak 3285-öt kell addig aludni, és minden anyagi problémád megoldódott!

Csak azt szokás manapság elfelejteni, hogy mire is való az ügyvéd:

1. (Ideális esetben) Megelőzi (vagy rosszabb esetben csak megpróbálja, még rosszabb esetben még azt se) azt, hogy anyagilag szívás legyen egy adott tranzakció.

Példa:
Szokás azt gondolni, hogy egy ingatlan adásvétel öt perc egy iratmintával. (Egy percre felejtsük is el, hogy a szerződésen kívül egy komplett ügyfélazonosítást is kell végezni, APEH adatlap, földhivatali kérelmek, hitelező bankok random óhajai, stb.) Melyik nem-jogásznak jutna egyáltalán eszébe az, hogy ha az ingatlan vevője egy Kft., akkor azt nagyjából hatvan másodperces szintidővel lehet teljesen kiüríteni, és hogy így simán el lehet bukni egyszerre az ingatlant is, meg a vételárat is? Azt megnézném, ahogyan erre a nagytudású nem-jogászok átszabnak egy iratmintatáras (1980-as, papíralapú könyvben talált, ami persze ma már nem biztos, hogy bejegyzésre alkalmas okirat lesz) szerződésmintát.

2. A jogász nélkül megindított pereket (sokszor csak másodfokon, mert addig minek is az ügyvéd, és különben is, polgári ügyszakon csak az ítélőtáblától felfelé kötelező a jogi képviselet) megpróbálja gatyába rázni.

Példa:
Mérnök bácsi telkére/üzletébe/irodájába kijön A/B/C/D hatóság, és megállapít a/b/c/d hiányosságot/jogsértést határozatban. Bácsinak nem tetszik, megfellebbezi. Másodfokú hatóság helybenhagyja az elsőfokot. Bácsika benyújtja a keresetlevelet, mert hát ő olvasta a másodfokú határozat jogorvoslatról kioktató részét is. Bácsika megjelenik a bíróságon első tárgyaláson. Bíró közli, hogy tessék konkrét jogszabálysértést megjelölni. Bácsika hebeg, habog, hogy hát ez így igazságtalan, meg egyébként is. Bíróság első tárgyaláson elutasító ítéletet hoz, mert a Pp. XX. fejezete szerint konkrét jogszabálysértést kell megjelölni a keresetben, első tárgyalás után pedig közig perben nem lehet módosítani. Nem lett volna jobb kifizetni egy az adott témához értő ügyvédet, hogy ne bukjon el egy (szerencsés véletlen folytán) esélyes pert, és így elkerülhessen X Ft bírságot vagy Y Ft-nyi hatóságilag előírt átalakítást/beruházást, stb.?

A nagyobb cégek nem hobbiból fizetnek sokat adott területhez jól értő ügyvédeknek. Ők ugyanis már kiszámolták, hogy inkább fizetnek X Ft ügyvédi munkadíjat, minthogy elszenvedjenek X+Y Ft veszteséget azért, mert rosszak a szerződéseik/elbuknak olyan pereket, amiket könnyedén meg is nyerhettek volna. Ha az ügyvédeknek nem lenne közgazdasági értelemben is értelmezhető hasznuk, teljes bizonyossággal kihaltak volna. Azt pedig senki sem várhatja, hogy a különféle idióta ügyeit (ami az adott ügyvédet személy szerint a legritkábban érdekli) ingyen és bérmentve vagy éhbérért megoldják.

Persze azt nem vitatom, hogy (már csak a nagy számok törvénye miatt is) sok a kókler ügyvéd, aki tényleg több kárt okoz (az ügyfelének), mint hasznot hajt. Az ilyenhez nem érdemes elvinni az ügyet. És itt is igaz: olcsó húsnak híg a leve.

Ennyi.

@Dövan: Kösz, de az - egyébként átmeneti - anyagi problémáim éppen megoldódni látszanak becsületes úton is. :-)

@Dániel Zoltán:

amit leirtál minden más szakmával is így van... viszont a más szakma utánna csinál is valamit és nem olyan óradíjért mint egy bolond ügyvéd...

egy kis kezdő buzinak hatezer valamennyit számola bíróság óradíjnak.. amiért ott ül... egy kőműves egy napra kap annyit... de a kőműves anp végén fel tud mutatni valamit... az ügyvéd viszont nem

@Logged In: Létezett már olyan rendszer magyarországon ami kimondta, hogy csak a fizikai munka teremt értéket...

@674:

simán így van ahoyg leirtad.. egy a különbség.. ha egy ügyvéd azt mondja hogy az ő óradíja 100 ezer forint akkor abba senki nem köt bele

ha ezt egy kőműves mondja akkor az elvégzett munkát miután leszámlázta akkor majd azt mondja az apeh hogy ezek adót akartak csalni ..

@blackshíp:

félreértetted... én elfogadom hogy az ügyvédi szakma egy szolgáltatás.. ámen..

de a kis kezdő buzi a nap végén nme tud felmutatni semmit.. csak eltöltütte az időt..

Jogász urak,a user kérdése nem az volt,hogy mennyit kérhet egy ügyvéd,mert persze annyit,amennyit nem szégyel!

Arra senki sem válszolt,hogy vajon,mennyit itélhetnek meg -egy pernyerés esetén-a biróságok mint pernyertes fél ügyvédjének!!

Ez le van pontosan irva,vagy annyi érték,ahány biróság,biró?Vagy szokásjog?

Az reális lehet,hogy pernyerés esetén a perelt összeg 5%?
Ha igen,akkor megint a tyúk-tojás esete,hiszen egy ügyvédnek nem kell többet dolgozni 600 milliós perben,mint mondjuk a 400 milliósban,csakhogy a különbség 200 millió,azaz 5%esetén:10 millka!

@Logged In:

És akkor még nem is a londoni árakról beszélünk. Angliában nem ritka, hogy egy top ügyvéd 900-1000 fontot (nem forintot) kér egyetlen órájáért. És vannak, akik kifizetik.

Ezzel szemben (amennyire tudom) a kőművesek Angliában sem keresnek annyira jól a többi szakmához képest. Ez egy ilyen világ.

Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy más országokban (hogy jobbak-e vagy sem, döntse el mindenki maga) a jogi egyetem (sőt, a többi is) fizetős. Persze lehet mindenféle ösztöndíjat szerezni, de ez nem automatikus. Tehát, az hogy valaki jogász lehessen, komoly befektetést igényel (a Harvard tandíjai többszázezer! dollárt tesznek ki, de a többi egyetem sem húszfillér). Emellett a fénymásoló lízingdíja nem tétel. Ezt a pénz a legtöbb hallgató diákhitelből finanszírozza (ezekből van most az USÁ-ban a nagy galiba, mert sokan nem tudják fizetni). Márpedig ezt a kezdeti befektetést ki kell termelni.

Lehet így is, úgy is csinálni.

32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet

a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A rendelet rendelkezéseit a polgári eljárásban a pernyertes felet képviselő ügyvéd munkadíjának és készkiadásának megállapítása során kell alkalmazni.

(2) A bírósági eljárásban a felet képviselő pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek képviselője részére megállapítható díjról és költségekről külön rendelet rendelkezik.

2. § (1) A fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet

a) a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint

b) a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások

együttes összegének megfizetésére.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles.

3. § (1) Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg.

(2) Polgári perben, az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege

a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,

b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,

c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

(3) Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.

(4) Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.

(5) A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.

(6) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat - különösen az ügy bonyolultsága esetén - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles.

4. § (1) A fél kérheti, hogy az ügyvédnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítsa meg. A bíróság szükség esetén kötelezi az ügyvédet a kimutatásban szereplő kiadások igazolására.

(2) Ha az ügyvéd a bíróság által megszabott határidőn belül készkiadásait nem részletezi, vagy nem igazolja, a bíróság a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott készkiadások megállapítását mellőzi.

4/A. § (1) Az ügyvédi díj 3. §-ban meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza; azt a díj összegén, mint adóalapon felül kell - a külön jogszabály rendelkezései szerint - felszámítani. Ha az ügyvéd az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény szerint adólevonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege növeli az adóalapot.

(2) Az ügyvédnek a 3. § szerinti díj megállapítására vonatkozó indítványa megtételekor arról is nyilatkoznia kell a bíróságnak, hogy általános forgalmi adó fizetésére köteles-e.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

@okos vagyok:

Rövid válasz: amennyit akarnak.

Van erre egy igazságügyminiszteri rendelet, a többiek majd megírják, hogy melyik. De a lényege az, hogy a bíró főszabály szerint azt ítéli meg ügyvédi munkadíjként, amit az ügyvéd és az ügyfele a szerződésükben kikötött, kivéve, ha nincs kedve. Márpedig általában nincs kedve. Hallottam már húszmilliós megítélt perköltségről, de nem ez a gyakori.

Persze ennek lehet egy racionális magyarázata az is, hogy ha én felbérelek egy überfasza nemzetközi ügyvédi irodát a birtokháborítási ügyemre, akkor az ellenfél szegény Mari néninek nem kelljen már többszáz eurós óradíjakat kifizetnie, ha elbukja a perét.

@674:

Fentebb már olvasható is az IM rendelet szövege. :)

@okos vagyok: Remélem így egyértelmű. :)

@674: "Tehát, az hogy valaki jogász lehessen, komoly befektetést igényel (a Harvard tandíjai többszázezer! dollárt tesznek ki, de a többi egyetem sem húszfillér)."

Az, hogy valaki mérnök lehessen, szintén ugyanennyibe kerül. Mégsem halottam túl sok mérnökről, aki 35.000-ret számláz óránként. (Ne gyere top mérnöki irodák díjaival, mert én sem top-ügyvédi óradíjat hoztam fel). Jellemzően párszázerez forintért dolgozik a legtöbbje havonta...

@közlekedési bűnöző: Igazad van. Mindenkinek ugyanannyi bért! Le a burzsuj élősködőkkel!
Azt hiszem valahol, valamikor hallottam már valami hasonlót...
Mindegy, úgyis az összes ügyvéd élősködő szemétláda, aki nem csinál semmit, csak felveszi a nagy lóvét. Legyen.
(Halkan, és zárójelben: az ügyfél, aki a fél százalékos ügyvédi munkadíjat sokallja egy ingatlan adásvételnél, zokszó nélkül fizet 3-4-5%-ot az ingatlanközvetítőnek...)

@674: "A jogász nélkül megindított pereket (sokszor csak másodfokon, mert addig minek is az ügyvéd, és különben is, polgári ügyszakon csak az ítélőtáblától felfelé kötelező a jogi képviselet) megpróbálja gatyába rázni."

Ebben az évben két polgári perből (parkolási) és egy büntetőügyeből (rágalmazás/becsületsértés) jöttem ki nyertesen. Igaz, nem vagyok jogász, de ragadt rám valami a koszon kívül, és úgy ítéltem meg, hogy ezt még meg tudom oldani.

Persze vannak olyan dolgok, amibe nem mentem bele ügyvéd nélkül, mert nem éreztem úgy, hogy szerencsés lenne. De egy 30 ezres parkolási perre nem fizetek negyvenért vagy többért ügyvédet, ez nyilvánvaló. Bepróbálkoztam, bejött. Ezért, ha van valakinek parkolási pere, tudok segíteni, állat dumát találtam ki. :D

@Dániel Zoltán: köszönöm,tehát egyértelműsitve:

Ha pl húsz millióra perelem a biztositót,mert egy repülő ráesett a házamra,az IM által megálapitott rendelet szerint:

-10 millió forintig 5%,tehát 500 e forint,plusz a maradék 10 millió 3%,tehát 300e+500e=800 ezer forint ügyvédi mukadij!?
Kivéve,ha a pernyertes felperes és az őt képviselő ügyvéd között pervázlat készült,amiben mondjuk 15% sikerdijat fektetnek le,akkor ebbe az esetben a biztositónak ki kell köhögni az- IM rendelet szerint-a megállapodott 15% sikerdijat is??
Jól értem??

Az a baj, hogy nincs közismert díjszabás, amihez az ügyfelek igazodhatnának. (A GVH nem hagyná, szerintük versenykorlátozó.) Ez Németországban nem így van: létezik a Bundesgebührenordnung für Rechtsanwälte (Ügyvédek Szövetségi Díjrendtartása, közismerten BRAGO, www.bundesrecht.juris.de/bundesrecht/bragebo/gesamt.pdf) Ahol van ilyen, ott a szolgáltatás színvonala, nem az ár versenyzik...

@közlekedési bűnöző: pedig évekkel ezelőtt is 35k körül lett volna 1 mérnökóra. (Ja, csak ott sem a szolgáltatással, hanem az árral versenyeznek...)

@közlekedési bűnöző:
Aránytalan? Mihez? A kőműves óradíja a legtöbb esetben "nettó", tehát zsebbe megy.

Cégeljárás kb nálam:
1. Egyeztetés az ügyféllel, könyvelőhöz elzavarom alapítás előtt, módosításnál konzultálok is vele.
2. Egyeztetés az ügyféllel, mit szeretne, ez lehetséges-e egyáltalán, költségvonzatok.
3. Időpont-egyeztetés, jellemzően 3-4 embert kell összehangolni - hallottam olyat, hogy közokirathamisítást akartak csinálni olyanból, hogy a jegyzőkönyvben "együttesen jelenlévő" felek egyike nem volt ott, akkor tetszett, hogy rugalmas módon otthon írja alá, utána ment a kamarához és az ügyészségre.
4. Adatok egyeztetése, törvényi változások közül mit és hogyan kell átvezetni, hatályosítási kérdések.
5. Okiratok el(ő)készítése (ezek után tényleg kb. 1 óra)
6. Ügyfelek jönnek, leülteted, elmagyarázod, beszélnek, leírod, írásba foglalod, felolvasod, aláíratod (jellemzően 1 óra, ha közben össze nem vesznek ugye).
7. Okiratok scannelése, elektronikus változásbejegyzési formanyomtatvány elkészítése, xml formátumba konvertálás, e-aktába illetsztés, akta e-mailen küldése a cégbíróságnak.
8. Végzés megjön
9. Hiánypótlás esetén goto 3.
10. minden rendben? végzés kinyomtat, mert az ügyfeleknek jellemzően nem tudod elmondani, hogy le kell tölteni egy programot, egyszerűbb, ha látja.
11. elektronikus okiratok megküldése a banknak, könyvelőnek, stb.

Nem heroikus, de néha tényleg szívás.

Ez - ha rendesen csinálod - nem egy óra, és nálam nem is 35e.

surmi

@Logged In: a "kis kezdő buzi" óradíja max. 3000+áfa. Ennyi.
Ezt vesd össze egy autófényező óradíjával (fele).
És itt az életedről döntenek.

Ha meg nem ért semmihez, zavard el, kérj másikat, lehet.

A "kezdő buzi" alapján neked valami fáj, akarsz beszélni róla? :)

@közlekedési bűnöző:
ja, az illeték megfizetéséhez kapcsolódó tortúráról nem is beszéltem.
Elektronikusan lekéred az utalványmintát, 16 jegyű azonosítóval, amit az ügyfelek fele nem tud elutalni, mert elcseszi a közleményt.
Az én gyakorlatom: én utalom el, utána kiszámlázom, nem rakom rá sem a banki költségemet, sem mást.

Ezek után várom, hogy 35-ért, ami mondjuk nettóban kb. 10e, megcsinálod-e, illetve annyi pénzért te mit és mennyit teszel...

1. Megbántuk, hogy egy 100 milliós gazdasági perben a saját átalányos ügyvédünk helyett nem kerestünk egy gazdasági ügyekben jártas szakügyvédet. Így ugyan nem került az ügyvéd semmibe az átalány felett, de kb. 6 millió volt az illeték és az alperesnek kifizetett ügyvédi költség.
Akkori ügyvédünk amúgy okos ember - most a Parlament első sorában ül -, de nem értett ehhez a területhez úgy, mint aki mindig ilyennel foglalkozik.

2. Egy közlekedési ügyben a bíróság azzal törölte el a közlekedési büntetést és rosszpontot, hogy nem én voltam a hibás. Egy másik pert kezdtem a biztosító ellen, hogy a 174 ezres káromat fizesse meg a külföldi jármű biztosítója. A bíró a korábbi ítélet alapján nem jött rá, hogy ha nem én voltam a hibás, akkor a másik, és ezért sokáig elhúzódott a per, pedig közlekedési szakügyvédem volt. Végül egy szakértői vélemény után nyertem. Megítélték a javítási költséget és a szakértői díjat, valamint ügyvédi költségként 26 ezer forintot. Annak ellenére, hogy kiraktam a bíró elé az összesen 200 ezres ügyvédi számláimat, ami nem volt sok, mert tárgyalásonként 20 ezer + áfa volt. Tehát nyertes lettem, de pont annyiba került az eset, mintha nem is kezdtem volna bele (plusz a ráfodított sok idö)...

3. Hogy az alapkérdésre is kommentáljak:
Tizenéve egy szerzői jogi kis ügyben egy akkor fiatal szakügyvédhez fordultam, akinek akkor 25 ezer Ft volt az óradíja. Egy idő után kaptam egy részszámlát, amin a következő tételek voltak: telefonbeszélgetés (velünk) 0,5 óra és 0,25 óra, idézés elfaxolása (nekünk) 0,25 óra stb...
Ha például egy építész így számolna, akkor már akkor elérné a szokásos tervezési díj összegét, ha még egyetlen vonalat sem húzott, mert olyan sokat kell konzultálnia a megbízóval, az építési és egyéb hatóságokal, társtervezőkkel, anyaggyártókkal stb.

@Bird: Hát igen, a jogi egyetemen nem tanítják, hogyan kell faxolni, azért telt szegénykének 15 percébe. :D

értem. akinek nem kell ügyvéd, akkor csinálja maga. ha nem tudja, fizesse meg. ha nem tudja/akarja, akkor ne sírjon. ha drágálja , mennyen ócsóbbhoz. ha az elbaszta, akkor meg harapja a saját uujját.

vagy miafasz kerül 100e Ft-ba a szülésen ha állami eü van? a bizalom? törődés? jobb szoba? kommenikáció?

egyébként 1szerű, egy svéd ítéletet olvastam 3-4 (?)éve, egy 1szerű bontóperben:

x svéd márka járt az ügyvédi költségekért, y svéd márka az ügyvédi FÁRADTSÁGáért. ti nem mással foglakozott hanem AZZAL. AZ üggyel.

a buziköcsög ügyvéd elvállalja az ügyet, magára vállalja a prolémádat, gondokodik rajta (helyetted), a te ügyedben stresszel, megóv a faszságtól, tanácsot ad. pedig otthon a faszát is verhetné helyette, vagy csak nézi a tévét ahol a szomszédokat adják. fizessed meg ha veled foglakozik. ha nem akarod, oldjad meg magad. a piszichomóust se "eredményre " fizetik, peig csak ül amíg de pofázol.

ha meg szopsz, ismerd el: ócsóér volt. csak az ügyed ment rá.

höjje prolik.

(PS: nem vagyok bárándy fan, de aki tuggya csinálja utána. de (tán) ott történt meg, hogy jogerős vesztes ítélet után ment a zügyfél azzall: na MOST már csak a zügyvédúr segíthet. halottnak a csók, ugye.)

jah a kedvenc példám:

1szer egy bíró megkérdezte az elperst h az adott szerződést a 14. pont NÉLKÜL is megkötötte volna? ügyfél néz a zügyvédre, akir finoman bólogat

(a bíró látta de NEM kifogsolta)

a válasz egy bionytalan "igen"

az eredméány:

a szerződés NEM lwett érvénytelen az üögyfél ezen az 1 ügyvédi "bólintáéson" nyert kb 50 (ötven) misit.

nem válasz setén a teéljes szerződés érvénytelen, ui....

a nem és igen rövid szavak, de kimondásuk felelősség...

az ügyvédről azóta hsizik jogerősen egy nagy bírósaágon h tényleg ért hozzá...

@szaGértő: láttaím én már szaGértői díjjegyzéket asszaol hogí

"levél postai feladása: 4000 (négyezer) Ft"

a feléért elvitte volna a jelölt...

(ps a szkértő 42 pár hamis NIKE cípó megszakértésére (hamis-e vaqgy sem) 800.000 (nyócszázzer) ft díjat akart felszámolni, ebből fényképezés: 20 óra)

a 42 db nike cipó 3-4 féle volt tehát nem 42 féle...

és hogy 1 pár cipő fénképezése 30 perc.... muhaha.

a bíróság utóbb a tarkafaszba küldre a t SZAGÉRTŐT.

CSAK H TALLVA ÉREZD TENMAGAD

JA MÉGHH VMI.

A PEUGEOZ SZERVÍZ ÓRADÍJA, TÍPUSFÜGGŐEN 7-10E fT / ÓRA.

JÁRJON MÁ EGY NADRÁSOGNAK ANNYI MINT EGY KERTÉSZADRÁGOSNAK.

de aki sajnálja rá, mennyen el maga oszt szívjon, ha köll. ha meg okos, örüljön.

de pont 1000 példát tudnék, pro és con ...

bocs de még 1

a kirendelt védő díja 3e ft+ áfa / óra

ez egy minimálszolgáltatás. ismerek pár olyat aki ezért IS lelkiismeretes és felkészül, de extrát miért adna?M

ha jobbat karsz fizessed meg.

ha nem, ne hörögj.

amúgy az átlagmagyar jogtudat a bűnyászbéa segge alatt van, örüljön akiné a homályt eloszlassa egy rátermett.

@Iustizmord: a téma valós kérdéséhez hozzá sem tudtál szagolni,csak lököd itt a sértődött,gumicsizmás paraszt dumát!

Volt szerencsém Magyar doktortól Bárándy úrig,bizton állithatom:a tizedét sem érik az elkért pénznek,a média felkapását használják ki.

@Iustizmord: :D

Azért én ilyet nem csinálok. Még nem is küldtek el a tarkafaszba.

És a postai kézbesítésnek a költségátalányban van a helye.

Azért ne felejtsük már el, hogy a százmilliós ingatlan adásvételi szerződésnél kicsit nagyobb is a felelősség, mint mondjuk egy pár milliós garázs szerződésnél. Lehet, hogy a papírok elkészítése ugyanannyi idő, de ha a százmilliós ingatlan adásvételi szerződésben van gixer, akkor az ügyfél a 100 milliós összeg megtérítését kéri, amit már az ügyvéd felelősségbiztosítása sem fedez feltétlenül.

Az adásvételi szerződés ellenjegyzésével felelősség is jár és nyilván ha nagyobb az ingatlan értéke nagyobb is a felelősség, ezért kerül többe egy 100 milliós ingatlan ügyvédi dija és ezért alakítják az ügyvédek a díj mértékét az ingatlan árához.

A bírósági eljárásban az ügyvédi munkadíjat meg a bíróság állapítja mérlegeléssel, a pertárgy értékéhez igazítva, így ha magas a díj szidják a bíróságot.

Üdv!

> valaki sajnálta a pénzt ügyvédre, a bagóért dolgozó
> kirendelt védő meg nagy ívben xart rá, végül
> végrehajtandót kapott, pedig ez nem lett volna szükségszerű.

Hm, én olyant hallottam, hogy a jogon végzett srác annak örömére hogy ügyvédjelölti státuszba lépett, gyorsan lízingelt egy autót. Amit másnap annak rendje és módja szerint el is loptak. Kissé kiakadt...

Mit ad az Isten: következő héten az ügyvédje kapott egy kirendelést, és persze a jelöltjét küldte... szóval a srác ott találta magát a tágyaláson, hogy kirendeltként pont ő véd egy autótolvajt.

A ügyvédjelölt srác nyilakozta utóbb:
- Meg se szólaltam a tágyaláson !!!

( Az a sanda gyanúm ő súlyosabb büntetést szeretett volna a kliensének mint amit az ügyész ... )

bye
Sics

@interpreter: no, mit követtél el?

amúgy az érdemi válasz: mindenkinél annyi az ügyvédi munkadíj, amennyit NEKI MAGÁNAK megér az ügy.

ha ui nem éri meg, megy máshoz.

az amúgy egy vas probléma h a bíróágok azt hiszi, hogy az ügyvédi munkadíj az olyan talált pénz, és ledöbbennek hogy 1-1 ügyben millás munkadíjigény merül föl. mrt csak a saját 300e nettós fizujukhoz hasonlítják.

az csak abban a bíróban merül fel, hogy ezért az ügyvéd

1. akár 4-5 évig dolgozik
2 nem minden nap kér/tesz el ennyit
3 brutál költségei vannak egy praxis fenntartásának

szegény bíró csak néz hoghy miért járna ennek a köcsögnek 10 millűs pertárgyérték mellett 1 misi, amikor ő azért 3-4 hónapig dolgozik.

pedig sajna az ügyvédi munkadíj olyan, mint a kutya vacsorája: esetleges.

kérdezzetek meg akárhány ügyvédet, hogy a ki nem fizetett munkadíjak mekkora összget tesznek i.

4-5 év "összeadásából" pont egy kocsi ára jön ki.

@Iustizmord: csak abban a bíróban NEM merül fel... i mean

@Sics68:
Az ügyek ügyvédjelöltnek passzolása külön téma.
Sokszor jól sül el, mert a jelölt bizonyítani akar, és jobban felkészül, jobban küzd, mint ha maga az ügyvéd járna el.

De nagyon sok olyan ügyem volt (polgári perek), amikor az ellenfél ügyvédje félórával-órával a tárgyalás előtt izélte oda az aktát a jelöltnek, hogy menjen el tárgyalni mert neki nincs ideje/kedve/van jobb dolga is, stb.
Ebben az esetben a jelölt lehet jogászzseni is, nem tud mit csinálni.

Ekkor aztán megy a trükközés a tárgyalás elhalasztatása érdekében, amit a bíró vagy beszop, vagy nem.

Volt olyan ügyem, amikor megjelent egy szöszi jelölt lány, mekegett-makogott, láthatóan azt sem tudta miről van szó, a bíró meg berágott és öt perc alatt kaszálta őket egy több tízmilliós ügyben. Utána meg az ügyfél ott üvöltözött a bíróság folyosóján, hogy (bocs idézet): "nem ezért fizettem annyit annak a köcsög baromnak, hogy egy ilyen hülyét küldjön ide maga helyett" (sic.)

Szöszike meg nekem zokogott, hogy ezért őt kirúgják, de higgyem el, 8-kor telefonált rá az ügyvéd, hogy elaludt, húzzon el helyette a 3/4 9-es tárgyalásra....

@pallo: Ne felejtsük már el,hogy a kérdés arra irányult,hogy vajon a biróságok mennyi összeg után,mennyi ügyvédi munkadijat itélhetnek meg?

Erre kaptuk a választ,hogy a 2003/IM rendelet ezt pontosan szabályozza,de itt is van kivétel!

Természetesen,jogos az a nézet,hogy egy 100mill ingatlan papirjai szerkesztésénél nagyobbat bukhat az ügyvéd-ha f@sz,vagy figyelmetlen,netalán hanyag volt-mint egy 2 milliós garázsnál!!

CSAKHOGY-mint irták többen-itt a léptékekkel van baj.Hiszen,pontosan ugyanannyi valós munkával-mindenfajta valós érték,produktum előállitása nélkül-sokmilliót vágnak zsebre ügyvédek,ezért sokuk nem vállal pár milliós értékű ingatlanokat,hiszen sokkal kevesebb a honorárium mint egy sokszázmilliós ingatlannál.Csakhogy arra még nem jöttek rá,hogy jobb a sűrű fillér,mint a ritka forint,azaz kezdi rákényszeriteni a piac őket,hogy csökkentség a dijakat.
Nem lehetne függő az ügyvédi munkadij az ingatlan értékétől!!!!
Ezért érdemes valóban kisebb,nem "felkapott"ügyvéddel szerkeszteni a papirokat.Nem olyan éhesek-kapzsik,és a hivatalok ugyanúgy(sőt)elfogadják kérelmüket a hatóságok.
Ne felejtsük el,hogy egy alap tudást/szintet mindegyik tud,nem gyilkos védelmét bizzuk rájuk,csak egy okirat szerkesztését!!
Tökéletesen látja az az olvtárs a helyzetet,aki inkább a biró-ügyvéd személyes kapcsolatát helyezi előtérbe-ami végsősoron pénzé tehető-mint bármelyikük felkapottságát bármely sajtóban!

@674: seggfej

@szaGértő: igazad van,de nagyon

@segantini:

Na ezt abba lehet fejezni de gyorsan. Egy zongorista például minimum 15 évet tanul (kökeményen, nem csak vizsgaidőszakban), és az óradíjai. Hm...

@Bárzongorista: igen, sokan egy "médiatudományi" v. "népművelő" szakon is sokat tanulnak. Hasznuk meg... kevés kivételtől eltekintve... Hogy a bánatba lehet egy ügyvédet meg egy zongoristát összehasonlítani, mondd már meg! Semmilyen kapcsolódási pont nincs, teljesen más meló. Vagy beleszámoljuk a buli utáni kóbor numerákat is az elázott csajokkal? :)

Egyébként megbízási díjakról: volt alacsony perértékű, de bonyolult ügyem, ahol tárgyalásonként kértem (más városban volt) utazással 25e+áfát. A vége kb. sok tárgyalásról visszaátlagolva 5+áfa lett, mert a bíróság a megb. díj szerződéses összegét csökkentette, holott a tökölés az alperesnek volt felróható. Igazságos? Nem. Pofáztam? Nem.

Amit látok itt néhol: irigységet, aminek egy része lusta és buta ügyvéd esetén teljesen jogos, máshol meg nemtudásból fakad. Aki esetleg példálózni akar, hozzon konkrét példát, és arról lehet vitatkozni.

@surmi: Sajnálom, hogy nem tudod, de a Dániel Zoltán által fentebb felhívott ügyvédi munkadíjról szóló 32/2003. IM. rendelet 4. § alapján lehetőség van korrekt honorárium elszámolására. Ezzel operálnak egyébként a "színvonalasabb, tartalmasabb" képviseletet ellátó ügyvédek.

mindenki annyit kér el a munkájáért, amennyit csak tud, nincs is evvel gond, piacgazdaság, ez van, ez ilyen.

egy dolog van, ami felháborít -ingatlan vonalon- az a közvetítők 3-4-5%-os díja.

na, ha valaki nem dolgozik meg azért a pénzért, akkor azok ők.

semmi felelősség, minimális munka és szakmailag a legaljánál is lejjebb. ráadásul a legritkábban képviselik a megbízójuk érdekeit.
mondjuk nem is normális az, aki %-os közvetítői díjért szerződik ingatlan eladásra.

@ópapa1:
Szerencsére tudom, de ha esetleg nem tudod, most elmondom, a bíróság abba is belenyúlhat.

Én is azt írtam, hogy hiába terítettem ki a bírói pulpitusra a szabályos, összesen 200 ezernyi ügyvédi számlát, a bírónő kért egy napot, hogy megbeszélje magával, majd meghozta a végzést 26 ezer Ft ügyvédi díjról...

@samadar 2: Azért egy 100 milliós (vagy milliárdos) ingatlannál nagyobb a pénzügyi rizikó - és ezt a rizikót az ügyvéd bevállalja.

Ha elrontja, nem csak pénzügyileg felel (vagy a felelősségbiztosítási-biztosítási díja nő az egekbe - és nem is biztos hogy a biztosító csont nélkül fizet), hanem a hírneve is csorbul.

Melyik az életszerűbb folyosói beszélgetés:

"Nézd csak, ott van K. Pista ügyvéd úr. A múlt hónapban elloptak egy ügyfelétől egy 200 misit érő ingatlant, mert nem vigyázott az átírásnál! A Kft amelyik megvette fantomizálódott egy román hajléktalanon keresztül aki egy kanáriszigeteki offshore cégnek adta át a tulajdonjogot, 2 óra leforgása alatt!"

Vagy:

"Nézd csak, ott van K. Pista ügyvéd úr. A múlt hónapban elloptak egy ügyfelétől egy 1 milliós garázst, mert nem vigyázott az átírásnál! A Kft amelyik megvette fantomizálódott egy román hajléktalanon keresztül aki egy kanáriszigeteki offshore cégnek adta át a tulajdonjogot, 2 óra leforgása alatt!"

A tőzsdén is többet vesztesz ha 100 milliót kockáztatsz mint ha 1 milliót. Igaz, többet is nyerhetsz.

pár éve védtünk egy kf áp-t.

2 ügye volt, mindkettőben felmentették.

ekkor az IM rendelet lehetővé teszi hogy az igazolt s előre megfizetett védői munkadíjat vissazérje az llamtól.

a fószer kb 500e Ft-ot fizetett meg ÁTUTALÁSSAL és erről SZÁMLÁT kapott forintra pontosan.

az egyik bíróság (vidéken) a számla kb 1/5 részét rendelte kifizetni a KIRENDELT védő díjszmításával, és közölte h "tételes költségjegyzéket" ( 4-5 db bp-szged reláció) nerm csatoltunk.

a másik vidéjki (monor) bíróság meg 2 tárgyalűsra visszafizette az 500e minusz szegedi visszatérítás (=4/5) különbözetét, mert SZÁMLÁVAL IGAZOLTA aqz ügyfél mit csengetett ki.

szal a bírák kapják be.

@surmi

Azért médiatudományi és népművelő szakok tanulási, időráfordítási igény, szükséges tudásanyag szempontjából nem éppen egy kategóriák a zongorázással...

@mcs

Az ingatlanközvetítők (tiszt. kiv.) tevékenysége az utóbbi években kicsit védelmi pénzes jellegűvé vált Mo-n. Elég erőszakosan nyomulnak, olyan magánhirdetéseket is felhív több, amiben szerepel, hogy "kérem, csak magánszemélyek keressenek". Van, amelyikük ezért elnézéskéréssel kezdi, de nagy részük nem bíbelődik ezzel. Majd olyan kommunikációs helyzeteket teremtenek, amikben a legtöbb ember nem tud nemet mondani.

Alig van már magánhirdetés, a közvetítők persze ugyanazt a kéglit felpakolják 5-10-szer a hirdetési portálokra, ami a keresést (esetleges statisztikázást :-)) is nehezíti.

@Mylady: "A lényeg: kolléga egyszercsak kapott egy levelet a földhivataltól, hogy elutasították a bejegyzési kérelmét.
És mint tudjuk, ez azt jelenti, hogy a lakás nem az övé, az eladó -ha kicsit is rosszhiszemű- lazán eladhatja újra és kolléga nem tudja az igazát bizonyítani."

Ettől még marad a vevő várományos, a földhivatali elutasítás nem hatálytalanítja az adásvételi szerződést (be kell adni még egyszer - akár ügyvéd nélkül - és kész). Mindenesetre jót vidékiztél, pedig nem hiszem, hogy vidékiség vagy nem vidékiség kérdése (inkább attól függ valószínűleg, ki melyik jogterülettel foglalkozik a legtöbbet - pl. aki 99 %-ban büntetőzik, lehet, hogy benéz egy-két részletkérdést egy földhivatali eljárásnál).

Ami valószínúleg gyakori (én magam is belefutottam pár éve vevőként), az a "/0" kifelejtése az albetétek helyrajzi számainál az adásvételiben, ami korábban nem volt része a helyrajzi számoknak (régebbi iratokból beírják "/0" nélkül, még ha ki is kértek az adásvétel előtt új tul. lapot). Ez élből elutasítás - persze beadásnál nem nézik át az anyagot az ügyintézők - pedig a földhivatal is tudja, hogy mi a pálya és konkrétan melyik albetétről van szó.

Ja, meg hitelből vásárlásnál a bankok által újabban kért függőben tartás keveredik a tulajdonjog-fenntartással (korábban ezt kérték a bankok).

@Weiß Api: Majd olyan kommunikációs helyzeteket teremtenek, amikben a legtöbb ember nem tud nemet mondani.

Az a kommunikacios helyzet amikor a sima nem helyett kozvetlenul az anyjuk melle a sarokra kuldik a kozvetitoket :)

@telkoe: mutatnám:

napirajz.hu/archives/2007/06/22/PAH/

@samadar 2:

Azért a tapasztalat és az általa nyújtott biztonság ilyen esetben kicsit fontosabb, mint az a pár százezer forint amit megspórolsz...de te tudod.

Egyébként, meg kötve hiszem, hogy ugyanannyi meló lenne vele. Nemigen szoktak kp.-ért 100 millás ingatalant venni, akinek van rá kp.-ja az meg nem fog 1 misis munkadíjon kiakadni, mert van a 100 misi mögött annyi tudás és élettapasztalat, hogy egyértelmű legyen ekkora értéket megfelelő szakértelemmel kell kezelni.
(De ennyi erővel építtesd fel a házad olyannal aki tegnap végzett az egyetemen, vagy feküdj kezdő sebész kése alá és ha esetleg hibázik akkor annak a kockázatát te viseld.)
Akinek meg nincs pénze pl. a fele hitel lesz ott meg huzakodhatsz ám a bankkal mire olyan lesz minden ami az ügyfelednek megfelel. Azt ki fizeti meg?

Már hogyne függene az értékétől az ár amikor a felelősség mértéke is attól függ? Ha veszel egy autót pl. 20.000.000 Ftért akkor arra nem ugyanannyi garit kapsz mint egy 2 misire...logikus is nem?

Egyébként meg mindenki olyan ügyvédet fogad amilyet akar, annyiért amennyiben megegyeztek. TE meg az ÜGYVÉD. Ha sokkalod viszlát keresel másikat. Ha valamibe miatta hiba csúszik és te kárt szenvedsz akkor meg őt terheli a felelősség.

Amúgy ingatlan és ingatlan között óriási különbségek vannak. Terhek, jogok, tilalmak, engedélykötelezettségek..stb.stb.stb.

Nézzünk már körül könyörgöm. Mutass nekem olyan szakit aki évek elteltével is felelősséget vállal azért a melóért amit elvégzett. Az ügyvédet erre a törvény kötelezi. A szakit meg a számla amit 10 esetből 9szer nem ad.

Ami sokkal kétségbeejtőbb ennél az a szakértői és bírósági végrehajtói díjak mértéke, az tényleg botrányos és totális lehúzás...

Annyit fűznék ehhez hozzá, hogy egyrészről ügyvédkényszer van ingatlanoknál, cégeljárásnál, tehát erről ennyit; másrészről pedig szabad árverseny van, mindig fog találni az ember olyan ügyvédet, aki aláígér a másiknak. CSak keresgetni kell....

@ohaset: "Ami sokkal kétségbeejtőbb ennél az a szakértői és bírósági végrehajtói díjak mértéke, az tényleg botrányos és totális lehúzás... "

A szakértői díjakkal kapcsolatban nem értem, miért ez a véleményed. A szakértő óradíjas, amely óradíjat az Im 3/1986-os rendelet írja elő. Namármost. Ha az véleményed, hogy az ügyvédnek jár 1-2-5 milla, a szakértő meg túl drága? Az ügyvédnek a fenti esetekben százezres óradíjak jönnek ki, a szakértőnek meg 4000. Pedig legalább ugyanannyit tanult, és minimum öt év gyakorlata van, de a legöbbnek 30+.

A közjegyzői díjakkal kapcsolatban egyetértünk.

bocsi, de erről egy régi vicc ugrik be:

- Mondja ügyvéd úr, igaz, hogy három kérdés megválaszolásáért tízezer dollárt kér?
- Igen.
- Nem gondolja, hogy ez pofátlanul sok?
- Nem. Na és mi a harmadik kérdése?

@ohaset: Utálom,mikor félremagyaráznak valamit..
Egy sebésznek valóban sok gyakorlat kell,hogy bizzak benne,rutinosan műtsön,egy kőművesnek sok rutin kell,hogy egyenes legyen a fal..stb,stb
Egy kezdő ügyvéd-és egy több évtizede praktizáló is-egy kötelező PROTOKOLT követ,nem kell semmi improvizáció,az előre megirt szerződésekből kitörli,majd behelyettesiti a felek/ingatlan adatait!
ENNYI!
A szárazbélyegzőt kell megfizetni-de ilyen jól???-a többi titkárnői meló.
A büntető az valóban más,ott meg együtt kell teniszezni a biróval.
Ennyi!
Anything else?

@samadar 2: együt-tenisz a bíróval, ez jó...

van olyan bíró aki bejáratos hozzám családostul (vice versa), de a tárgyalóban ez eltűnik.

és van olyan bíró akit ha elakadok egy polgári szakterületen felkeresek anácsért (ti. mi a bírói gyakorlat), de a tárgyalóban ez NAGYON eltűnik.

szao csak mert ismered a bírót, nem menti fel a tolvajt, és nem ítél a polgári perben neked.

aki mást mond hazudik

@Iustizmord: "szao csak mert ismered a bírót, nem menti fel a tolvajt, és nem ítél a polgári perben neked"

Ez igaz,teljes bizonyitottság-pláne beismerés esetén-nem menti fel,de nem 5 év fegyházat kap,hanem 2 fogh.
A birói indoklást meg nem lehet támadni!

@samadar 2: Anything else? Persze. Buta vagy mint az éjszaka :D

@samadar 2:
És szerinted a szerződés megírásához, hogy az naprakész legyen, biztonságot adjon, megfelelő legyen a tartalma és utólag ne legyen kijátszható ahhoz nem kell több éves, vagy évtizedes tapasztalat?
Kötelező protokollon gondolom a szerződések kötelező tartalmi elemeit érted, azoknak valóban benne kell lenniük, de az csak egy váz amit olyan tartalommal kell megtölteni ami a te vagy a felek érdekeit szolgálják, védik őket. Nincs két ugyanolyan eset, mert nincs két ugyanolyan ember.
Ha ezen a vonalon haladunk akkor szerintem minden kőművesnek, iparosnak ugyanannyiért kellene dolgoznia mert gyakorlatilag ugyanazt a végeredményt várom el mindegyiktől, és az orvosok között sincsen akkor ugye nagy különbség mert a vese vese, a szív meg szív...már ha érted mire gondolok....

Hányszor hallottam már, hogy a bérleti szerződésből kimaradt ez vagy az, és a nemfizető albérlővel nem tudnak mit csinálni...hát lehet, hogy hozzáértő, tapasztalt kollégával jobban jártak volna. A minap pl. kaptam egy ismerősömtől - egyetemista - egy bérletit ami 23!!! oldalas volt és még az is ki volt benne kötve, hogy ha HETENTE nem mossa ki a függönyöket BIZONYÍTHATÓ MÓDON!!! akkor minden további nélkül - a kauciót bukva - felmondhatnak neki...szerinted?

Azt kellene látni, hogy te nem egy papírt veszel, hanem biztonságot, hogy a papír mindent úgy tartalmaz, ahogy neked megfelelő és ehhez bizony kell tapasztalat.Ezt a biztonságot vásárolod meg, amiért garanciát is kapsz. Ez tiszta közgazdaságtan: nyersz a réven vagy buksz a vámon? Kockáztatsz egy nagyobbat, vagy befektetsz egy kicsit a biztosba, ennyire egyszerű.

Félre pedig nem magyaráztam. Nem szokásom. Amúgy te mivel foglalkozol?

SzaGértő:
Nem a díjak mértékével van a gondom, az elviselhető lenne, de - tisztelet a kivételnek - mostanában akkora óraszámokban szakértenek egyes szakértők, hogy ha egy nap 24 órájából 48-at dolgoznának akkor is kevés lenne ha minden munkaórájukat összeadom...

@Matt Albie:
Ezekben az esetekben azért van kényszer, hogy ne lakásmaffiás módszerek uralkodjanak el a piacon. Hány olyan meggondolatlan van aki vesz ilyen termékbemutatós baromságokat, és amikor rájön, hogy nem jó semmire fogja a fejét.
Vagy gondolkodás nélkül vesz fel 876%-ra gyorshitelt és a kis betűs részt nem olvassa el, vagy nem is érti...
Ezt mindenképpen el kell kerülni az ingatlanok esetében.
Cégekkel ugyanez lenne a helyzet, de sajnos a magyar gazdasági "kultúra" alkalmatlan erre.

@ohaset: Erre van a kötelező nyilvántartás. Ha kapok egy ellenőrzést, kurva egyszerű ezt ellenőrizni.

De próbáld ki, hogy dolgozom. :D

@szaGértő: Éppen azért írtam, hogy tisztelet a kivételnek! :-)

@ohaset: Egyébként meg ebből az óradíjból kell kihozni az eszközöket is.

Ez nálam évente 0,5-1 milla informatikai kiadás, alsóhangon. Egy rendes forensic szoftver 2-4 milla. Mobiltelefon vizsgálatához szükséges hw+sw 2 milla. És 10-15 év, mire megtérülne.

Van egy szakértői cég, akinek ez megvan, 35 ezer egy telefon vizsgálata, nem óradíjban, hanem fix áron. Van olyan ügy, ahol 6-8 telefont foglalnak le. És ezt kp. ki kell fizetni, egyszer majd 6-8 hónap múlva visszajön a zsé, de az már leadózva, azaz kb. a fele.

@ohaset: :D

azért -tisztelve mindenki munkáját és tapasztalatát- igen faramuci helyzet volt, amikor egy ügyvédnek terveztem házat és megdöbbenve kérdezte, hogy hogyan képzelem, hogy a tervekért a ház tervezett költségének 3%-át kérem el, amikor csak 1-2 hónapos munka és csak néhány papír keletkezik a végén.

aztán, amikor visszakérdeztem az ő adásvételi 1%-ról, akkor meg felháborodva mondta, hogy neki azon mekkora felelőssége van.

ja, mert másnak nincs felelőssége. :)

@okos vagyok: neveddel ellentétben annyira nem, mert az ítélet indokolása külön is , kifejezetten támadható , vö. bizháiányos vs bűncselhiányos felmentés :o)

@mcs: LOL :o)))

@ohaset: igazad van, és én örülök is a kényszernek:-) hisz ebből élünk.
Az árversenybe pedig szerintem ne keverjük bele a csalókat, az más kategória. Én arra értettem, hogy ha felhívnak, hogy "egy ügyvéd megcsinálná ezt a 15 milliós ingatlant 120+Áfáért, maga megcsinálná 100+áfáért", akkor ez fogós kérdés, hisz ha nem csinálod meg, az száz bukó....

Húsznál többet nem adnék érte. Esetleg negyvenet.

@Sics68: Az talán a költségeket fedezi...másra nem nagyon elég.

@Matt Albie: Ebben meg neked van igazad. Szerintem sok esetben túl, sok másikban pedig alul vannak árazva a jogi szolgáltatások. Ha lenne legalább a középiskolában valamilyen nagyon alapszintű jogi oktatás, mondjuk heti egy órában az nagyon más megvilágításba helyezné a dolgokat. Általánosságban azt látom, hogy az emberek döntő többségének fogalma sincsen semmiről. Nem tudnak különbséget tenni alapvető dolgok között. Ha legalább alapszinten tisztában lennének vele akkor nagyon más világban élnénk, megkockáztatom, hogy jobban. Átláthatóbb lenne számukra minden jogi folyamat, jobban megértenék, és ki is tudnák használni a tudásukat pl. hivatali ügyekben. A számomra legidegesítőbb dolgok egyike az az ahogy a hivatalok az állampolgárokkal bánnak...szégyen.

abban a derékszögben, ahol az irodám van 12 darab ügyvéd áldásoskodik. Van közöttük olyan, aki ügytípustól függetlenül mindent 30 ezerért csinál. Akihez meg egy hónapban egy ügyfél véletlenül betéved az meg persze, hogy jó sokat kér. Nehéz kenyér. Aki pofázik az ügyvédi munkáról és nem csinálja, az ne pofázzon.

@ohaset:

@ohaset:

Ok, nézzük meg hogy mennyi is a költsége egy inagatlan-adásvételnek az ügyvéd részéről.

Vannak ugye közvetlen költségek:
- kikérni a tulajdoni lap másolatot földhivatalból
- illetékköltség
- szintén jól becsülhető az ügyvéd munkaideje amit
az adott ügyféllel, üggyel, szerződéssel tölt.

Ezek tehát adottak.

Lesznek egyéb, nehezebben forintosítható de tagadhatatlan költségek is, pld. a földhivatalba elküldött lótifuti órabére (mondjuk jó esetben nem egy tul. lapért megy... ), a szerződést gépelő jogi asszisztens munkabérének úgy fél órára eső része ...

Lesznek továbbá olyan, iroda/praxis-fenntartással kapcsolatos költségek, amik nem köthetők közvetlenül az adott ügyhöz, de amik elkerülhetetlenek ... és amiket természetesen "ki kell termelni". Pld: az iroda bérletével vagy tulajdonlásával (valamint berendezésével) kapcsolatos költségek, kamarai tagdíj, felelősség-biztosítás díja, telefonok, internet stb. előfizetése, személyügyi (átalány) kiadások ... adók, tb ...

( Ezeknek az összege nagyjából fix, csak igen minimális mértékben emelkedik az iroda által vitt ügyek számával.. egyszerű és átlagos ügyeket feltételezve, mint amilyen a példában felvetett 15 milliós ingatlan-adásvétel volt...
szóval az egy ügyre eső fajlagos költség akkor lesz alacsony, ha az adott ügyvédi iroda viszonylag sok ügyet visz. )

Szóval most kíváncsi lennék egy költség-becslésre, hogy szerintetek
- mennyibe kerülnek a fix dolgok ( lusta vagyok utánanézni, főleg mert vannak itt akik napi rutinból tudják)
- mennyi egyéb költség van az irodafenntartásban, szerintetek mibe is fáj egy praxis fenntartása (akár több különböző felállást is feltételezve... )

bye
Sics ( a kíváncsi )

@Sics68: olvtársak, egy egyszemélyes ügyvédi iroda működési költségei havi 300.000.- Ft környékén mozognak:

1. minden járulékot egybeszámítva, befizetsz havi 100e-t az APEh-nak

2. irodafenntartás (bérlés, titkárnő fizuja) kb havi 100e. Ez sokkal több is lehet, kevesebb nem nagyon.

3. a "kis költségek": mobiltelefon havi 20, kamarai tagdíj meg biztosítás havi 15-20, könyvelő: havi 15-25, takarnet-díj, elektronikus aláírás díja össz havi 5, papír, írószer, parkolás, miegymás, összesen havi kb 100e

és akkor:

1. nincs jelölted
2. a titkárnő nem főűllású
3. (be sincs esetleg jelentve...)

tehát a havi 300e ft működési költség / ügyvédi praxis nem eltúlzott becslés.

ha tehát nem keresel havi 600.000 e Ft-ot, nem is érdemes csinálni.

megjegyzem, egy autó márkaszervíz rezsi óradíja 7-10e Ft.

a kirendelt védő díja 3.000+ÁFA / óra.

én kérek elnézést.

@Iustizmord:

Semmi okod elnézést kérni - én csak kíváncsi vagyok a valóságra, ezért kérdeztem.

Sics

@Iustizmord:

mondjuk ezek a költségek szinte fillérre megegyeznek egy egyszemélyes építész/mérnökiroda költségeivel. :)

@mcs: cimbi! kooperáljunk ! :o)))

ETTŐL FÜGGETLENÜL ÉRTEM AMIT ÍRTÁL A HÁZTERVEZÉS VS ÜGYVÉDI SZARRÁGÁS KÖRÜL, bocs a capslockért, sza én pl nem szoktam ilyen jellegű dolgokban alkudni. a könybelőm is mindig magyarázza mi az annyi, de csak azt mondom neki: papírokat firkálunk teli h ne legyen baj, ő számokkal és szöveggel, ganz egal.

@Iustizmord: És van, aki ha telefirkált egy papírt, több millió dollárt kapott érte, pl. Picasso. :D

@Iustizmord: havi 100 e az Apeh számlára??NE RÖHÖGTESS!!
Magyar DR-nak láttam a bevallását,mit gondolsz,mennyi jövedelem utám adózik a "celeb"ügyvéd??

@szaGértő: ja, a halála után pár évvel.

@Iustizmord: mondjuk nem nagyon éri meg független mérnökként/ügyvédként dolgozni, hacsak nincs brutál jó ügyfélköröd.

ha az ember tisztán játszik, adózik, stb, akkor tényleg kell legalább 6-700 bevétel egy hónapban, hogy valami maradjon is belőle. az meg ritka.

társulni kell, vagy nagyon gazdag megrendelői kapcsolatrendszerrel rendelkezni.

@okos vagyok: én vagyok olyan hülye h becsengetek 100e-t havonta.

magyar dr? háááááááát...... jó a szakálla, és akkor jót is mondtam róla.

@szaGértő: az már művészet. ém verbálisan bűvészkedema bíróságon, a minap napotattam el egy tárgyalást (kollégám beugró helyetteseként) úgy a nemkezdő kolléga álla a pincéből lett visszaszedve :o))))

@mcs: függetlennek lenni soha nem éri meg, csak ha brutáló környezetben dolgozol. de pl egyéni építészként soha nem jutsz el olyan helykre, ahová láblóga minisztériumi /rendőrségi alkalmazottak "konferencia" címszó alatt mennek; múltkor egy kiscsicska beosztott nyomozó falán láttam floridai, nevadai, párizsi fotókat, szerzői jogi továbbképzésen volt ott a szentem, na ki pénzén? sony? bmg? universal? s most mit tesz? üldözi a file-cserélőket mert azok súlyos bűnöket követnek el....

de a függetlenség maga érték, mely megfizethetetlen.

@Iustizmord: Tavaly írtam egy olyan anyagot, amire a nyugdíj előtt álló vidéki bírónő gratulált, mert ez volt az egyetlen eset a praxisában, hogy egy távközlési szolgáltató ügyvédet küldött a számlatartozásról szóló tárgyalásra. Kettőt. 150 km-re.

@szaGértő: kitalálom. a szakvélemény nem támasztotta alá a szolgáltatót... :o)

@Iustizmord: :D Sőt. Nyilvánosan nem akarom publikálni, de ha érdekel, dobj egy mailt.

@Iustizmord: Ugyanis azt az alapfeltételezést sikerült kétségbevonni, hogy a tanúsított rendszerrel kinyomtatott részletes számla bizonyító erejű.

Valahogy megértem, hogy 9 év szenvedés után szeretne élni az egyszeri ügyvéd és szeretne ehhez jól keresni.

Alapvetően problémásnak érzem viszont azt, hogy az ügyfél számára nem kiszámítható egy peres ügy végén hogy amit neki kifizetett azt megkapja-e a pervesztestől.
Az sem kiszámítható hogy mi az amit minimálisan el kell érnie az ügyben az ügyvédnek.

Sokkal tisztességesebbnek érezném, ha egy pernyertesség esetén a nyertes fél ügyvédje kötelezhető lenne a "túlszámlázásának" összegét visszatéríteni (vagy boxolja ki a perben a leszámázott díjainak az elfogadását).

Ugyanígy az is elvárható lenne ha nem minden ügy úgy menne hogy "eznagyvalószínűséggel nyerhető defelelősséget nemvállalok".
Minimális eredményt el lehetne várni és el is kellene várni ügyfélként.

Az adásvételi szerződések felelősségéről meg annyit, hogy azért van a felelősségbiztosítás kötelezően hogy erre legyen fedezet.
Aki meg nem bízja a gyűrődést az ne kössön adásvételiket...

Simán el vannak kérve olyan összegek a pecsét/e-pecsét használati jogáért amiért más (szintén diplomás) ember napokat,heteket dolgozik.

A szakma ügyesen lobbizik, és sok ügyvédkényszeres szituációt megteremtett. S ezzel keményen vissza is élnek.

Végszóként az ingatlanközvetítői 3-5%-os jutalék szintén nagy lehúzás, de ezt nem kéne megcélozni... :D

@elfmage: "Alapvetően problémásnak érzem viszont azt, hogy az ügyfél számára nem kiszámítható egy peres ügy végén hogy amit neki kifizetett azt megkapja-e a pervesztestől."

az hagyján de a megítélt összeg se bizonyos...Mao-n a végrehajtés khm... akadozik.

"Az sem kiszámítható hogy mi az amit minimálisan el kell érnie az ügyben az ügyvédnek."

nem eredménykötelem. továbbá sokszor igen-nem az elért eredmény. úgy értem vagy nyered vagy nem.

"Sokkal tisztességesebbnek érezném, ha egy pernyertesség esetén a nyertes fél ügyvédje kötelezhető lenne a "túlszámlázásának" összegét visszatéríteni (vagy boxolja ki a perben a leszámázott díjainak az elfogadását)."

a bíróság (sajna) még tényvázlat mellett is mérlegeli hogy "arányos"-e a felszámított díj.

amúgy a megítélt perköltség az ügyfélnek jár, tehát ha elkértem x ft-ot, meg is kaptam és pervesztes megfizet nekem x Ft-ot, azt át kell adni a megbízónak hogy neki (elvileg) ne legyen 1 ft költsége sem.

@Iustizmord: Ment mail.

kicsit off, de ide kívánkozik:

"a robotika -1. törvénye: a robot nem tehet olyasmit, vagy nem hagyhatja, hogy más robotok olyasmit tegyenek, amiért a robot gyártóját beperelhetik. via mark stanly"

@Sics68: Ezt így nem lehet kiszámolni, mert elég sok változó van.
Teszem fel ha pl. el kell utazni 200 km-t egy tárgyalásra akkor kérjem el az utazásra eső időt is órabérként? Hiszen én akkor amiatt nem tudok mástól pénzt kérni, mert éppen úton vagyok...és van még ezer ilyen másik.

A 300.000 forintos havi becslés sztem eléggé alsó határ. Rengeteg olyan járulékos költség van amikre az ügyfélnek nincs rálátása, és nem is kell, hogy legyen neki, de ha már az említett adásvételnél tartunk akkor megpróbálom őket összegyűjteni:

- iroda (bútorok, bérleti díj, fűtés, villany, közös költség ha van, víz, csatorna, szemétdíj, telefon-drótos- mobil, fénymásoló, scanner, nyomtató, fax számítógép, irattár, iratmegsemmisítő, bélyegzők, szárazbélyegző, papír!!!, toll, olló, iratpapucs stb. ezeket nem részletezném...)
- kamarai tagdíj, felelősségbiztosítás, társasági adó, járulékok, iparűzési adó, alkalmazott(ak) bére, esetleg cafeteria és az azok után fizetendő terhek,
- Takarnet, elektronikus aláírás,internet előfizetés
-autó és ennek fenntartása
- saját díjazás
- postaköltség

Erre még rájön a tudás, tapasztalat, megbízhatóság, iratőrzési kötelezettség, utánajárás, a szerződésnek az ügyfél óhaja-sóhaja szerinti megszövegezése, de úgy, hogy az végül célt is érjen. Hitel esetében a bank óhaja sóhaja szerinti újraszövegezés, telefonálás, stb..

Ergo amikor te bemész és 5 perc alatt aláírod a szerződést amögött van pár órányi ügyintézés (pár évnyi tapasztalat), és nem annyi, hogy leül a titkárnő és beírja az adatokat. A lényeg az AHOVA beírja az adatokat, azt kell úgy megcsinálni, hogy abban ne legyen hiba. Persze még ismerni kell az adott földhivatal mániáit is, mert hiába kellene elvileg mindenhová ugyanaz ez sajnos a valóságban nem teljesen így működik.

Szerintem egy 0,5-1 % díj egy adásvételi szerződés esetében mindenképpen reális. A felelősség miatt pláne. Főleg ha azt veszed, hogy abból a pénzből neked max. a fele marad meg...

Szóval a 300.000 ft/hó önfenntartás sztem nagyon alsó határ, vagy nagyon jó a könyvelő! :-D

@ohaset:
"Teszem fel ha pl. el kell utazni 200 km-t egy tárgyalásra akkor kérjem el az utazásra eső időt is órabérként?"

Ezért jó nekem. A 3/1986 IM rendelet szerint az utazási időre útiköltség (benzin vagy vonatjegy) plusz az előírt óradíj fele jár. :D

Azt nem értem, hogy az emberek többsége miért gondolja úgy, hogy az ügyvéd vele sorközösséget vállal, ha elfogadja a képviseletét, és ha veszít, akkor majd nem kér pénzt? (sőt majd még a perköltségbe is beszáll!?)

Eleve egy átlagosan jó ügyvéd a pereinek kb. a felét tudja megnyerni (mivel az egyik fél általában veszít - ez statisztikailag belátható). Számoljuk ki, hogy ha meg akar keresni nettó havi 200.000.-Ft-ot, akkor minimum kb. havi 400.000.-Ft-ot kell keresnie. Az ügyek pertárgyértéke általában átlagosan kétmillió forint körül van, ha az ügyvéd 5%-ot kér el ebből, akkor kap minden megnyert ügy után 100.000.-Ft-ot, így minden hónapban kb. négy jogerősen megnyert ügyének kellene lenni, ami egy évre vetítve 48 befejezett és megnyert ügy, és persze minden évben legalább 48 új ügy. Ez nyilván képtelenség. És persze az ügyvéd nem 200.000-et akar keresni, mert annyit egy sofőr is keres, ráadásul az ügyvédnek öltözködnie is kell, kell lennie autójának, irodájának, stb. Persze a fentiekhez még hozzájöhet az állandó megbízás (amit kisebb cégek esetén ma már havi 60 ezerért is elvállalnak egyesek, szóval megint nem vagyunk előrébb)

Eleve egy rendes ügyvéd nem kér utólag pénzt, csak ami a megbízási szerződésben benne van. Ha kér, akkor nem kell neki odaadni, mivel nem ez volt a megállapodás. A fél százalék ingatlanokra azért van, mert bármennyire is egyszerű egy ingatlanra adásvételi szerződést megírni, az ingatlan értéke nagy, így nagyobb a felelősség is, és ne higgyük azt, hogy baromi sok adásvételi szerződést ír egy ügyvéd egy hónapban.

Az az ügyvéd, aki azt ígéri, hogy biztosan mgnyeri az ügyet, vagy biztosan elintéz valamit, nyilvánvalóan nem mond igazat, mivel nem ő dönt, hanem a sóhivatal. Az az ügyvéd pedig, aki a kockázatokra nem hívja fel a figyelmet, egyszerűen csak hitegeti az ügyfelet, és ekkor az ügyfél ezt meg is érdemli, mivel az ügyvéd a gondolkodás alól nem mentesít. (Persze a hitegetés valahol érthető, mivel sok ügyfélnek ez elég, mivel nem gondolkodnak, de mindenki minősítse saját magát)

kedves fizikai munkát istenítő urak. Én is voltam fizikai munkás- de tanultam!
Egy egyetemi professzor mondta az ő fizetése és a "kőműves segédmunkás fizetése közötti különbségről a következőket:" egy segédmunkásnak a soroglya elvitelét malterrel, vagy téglával kb. 5 perc alatt meg lehet tanítani. Az egyetemi professzor tudásanyagát nem valószínű hogy sikerül ennyi idő alatt!" Más a jogásznak igenis van felelőssége. egy elrontott ( vagy el nem rontott, de az ügyfél által annak hitt) ügy, vagy szerződés miatt nagyon sok alkalommal "számon kérik." nekem Pl. volt egy soha nem fizető "ügyfelem" büntető perekben (pontosan 2. első 1. másod fokon ) nem lehetett benullázni beismerése miatt. Persze előzetesben volt és azt mondta, ha kijön akkor kifizet. nos megírta, hogy 10 millió forintot fog követelni rajtam, mert rábeszéltem hogy a másod fokú fellebbezését vonja vissza az összbüntetés reményében. Csak egy baj van azt az ügyet nem én képviseltem I. fokon, és a megbízást tőle konkrétan csak arra kaptam, hogy a nevében vonjam vissza a fellebbezését!" Más adásvételi szerződéskötésre jött egy magyar fél, szerződés aláírásakor kiderült- nincs náluk pénz. A vevő kölcsönből vásárolt ezért a hozzájáruló nyilatkozatot az eladó letétbe helyezte nálam. Erre hivatkozva azt mondta a vevő, hogy úgyis náléam van a hozzájáruló, ha a bank fizet akkor visszajönnek érte, és kifizet. Ő a mai napig nem jött, a bejegyzés viszont igen. vagyis elment egy másik ügyvédhez és közölte, már minden készen van- ki is lett fizetve, csak egy hozzájárulót írjon meg potom összegért nekem, hogy minden rendben.
Mit tenne ilyen esetben egy "kőműves" a megrendelővel?

@dúsgazdag: és a professzor hol tanul? csak kőművesek által felhúzott épületekben. és ha azt gondolod, hogy de azokat az épületeket valaki megtervezi, igazad van. szépen is mutatnak a papíron..

dilettánsok mindenütt vannak. sok a részeges kőműves viszont - lehet, hogy meglepetés, de bizony - sok profnak nem kell calgon az oral cavity-jébe..

fizikai munkásba is van értelmes, meg szellemiben is. de valahogy szellemi "munkás" vonalon mintha a vezetőségbe kicsit kevesebb ésszel valamennyire is megáldott ember kerülne be. vagy másként látod? (pl. egy szerelő brigád élére olyan ember kell, aki miliméterre pontosan betartja a szerelési tervet, amit egy noname senki tervezett a "prof", tanársegédje által kiválasztva, természetesen a prominensek neve alatt, és csak részben megfizetve.)

a másik, hogy a professzorok (akik sem emberi, sem szakmai kvalitásaikban közelében sincsenek a régi II. VH előtti professzorokhoz - nb! egy tanyasi iskolában különb emberek tanították a mezítlábas gyerekeket, mint most a "hallgatókat"..) marginális, specializálódott tudással bírnak. a szúnyogok lépéshosszának kutatása bizonnyal sokat lendít (és nem gúnyolódom, lehet az is fontos) a világ jobbításán, de baromira nem segít a mindennapi élet valós problémáinak megoldásában; és ami fő: egy elgondolást megvalósítani is tudni kell, ha nem megy akkor az ötletelés csak úri huncutság..

nem diplomával osztják az észt! és, hogy ez mennyire így van: amikor buta kerékpárszerelő (és hasonló foglalkozások egyébként abban sem primus inter pares képviselői) vezették az országot, akkor valahogy eldöcögött (persze már akkor is hitelekkel) ez az ország. most meg a sok diplomás (külön kedvenceim az államtitkárok, akik a szolgálati gépjármű (persze sofőrrel, naná) nélkül tejért nem mennek el a sarki vegyesboltba..) tevékenysége még arra sem elég, hogy legalább az előző rendszer létbizonytalanságát hozzák. mert az manapság mintha nagyobb lenne.. pedig olyan sok oskolázott ember ül a parlamentben, meg pláne a bársonyszékekben..

van némi rálátásom több "fárosz" jogász munkásságára, és hát.. nade ez már egy külön történet.. mindenesetre a felelősségük pont annyira zéró mint amennyire a teljesítményük, nemkülönben emberi "minőségük".

egy balfasz ügyfél, ha "veszekszik a joggal" az miért lenne nagyobb szégyen, amit a szemére vethetünk, mintha egy jogász balfaszkodik?? mert tudjuk, hogy vannak ilyenek! (és nem is kisebb arányban, mint a "laikusok" körében! sőőőőt! ;-) /bár igazából ezen sírni kéne inkább../)