Sajnos szokványos történetet ismertet az alábbi levél. Az orvosi műhibapereknél megszokott szakértői sumákolás az alábbi ügynél is fontos szerepet töltött be.

Tisztelt Zugügyvéd ! 

Véleményüket szeretném kikérni az alábbi ügyben: 2007. októberében elhunyt Édesanyám egy csecsemő-fej nagyságú hasnyálmirigy-daganat következtében. Mivel nem végeztek nála sem CT sem tumor-marker vizsgálatot,valamint rendszeresen járt orvoshoz, arra gyanakodván, hogy itt súlyos diagnosztikai mulasztás történt, panaszbejelentést tettem 2007. novemberében az azóta már megszűnt Egészségbiztosítási Felügyeletnél.

Mivel elhúzódott a vizsgálat, 2008.júniusában rendőrségi feljelentést is tettem az ügyben.

Tájékoztattam a rendőrséget, hogy vizsgálat folyik az EBF-nél .Erre a rendőrség megkereste az EBF-et és kikérte az iratokat- közötte az EBF által készíttetett orvosszakértői szakvéleményt- és odaadta az általa kirendelt orvosszakértőnek aki elolvasván azt, egyáltalán nem meglepő módon, azzal mindenben egyetértő szakvéleményt adott a rendőrség számára

Ezután a rendőrség hivatkozott az EBF szakvéleményre, mint független második szakvéleményre ,az EBF pedig hivatkozott a rendőrség szakvéleményére, mint független második szakvéleményre, ki-ki meghozta saját elutasító határozatát, elégedetten hátradőltek, az ügy megoldva.

Panaszomra miszerint miért adta oda  a rendőrség a már kész EBF szakvéleményt az általa kirendelt szakértőnek , és hogyan lehet így az elfogulatlanság és objektivitás kívánalmát érvényesíteni ezzel a második szakvéleménnyel kapcsolatban, a válasz az volt: nem tiltja a törvény. Kérdésem az: valóban szabályos , jogszerű volt-e a hatóságok ilyetén eljárása? Az EBF ellen közigazgatási pert indítottam, amit elvesztettem a Fővárosi Bíróságon, mert egy olyan jogszabályi helyre hivatkoztam ( a Közigazgatási Hatósági Eljárásról szóló törvény 59.§ (4).bekezdése) amely szabály csak  2009.október 1.-én lépett hatályba, az én ügyemben még nem alkalmazható.

Kérdezném azt is , hogy érdemes-e ezek után a rendőrséggel szemben közigazgatási pert indítanom? ( a Fővárosi Bíróság is rögzítette ítéletében, hogy a szakértői szakvélemény megismerését a rendőrség tette lehetővé a saját kirendelt szakértője számára , még saját szakvéleménye kialakítása előtt) Válaszukat várom, annál is inkább , mivel november 12.-én letelik a 30 nap a rendőrségi határozat kézhezvételétől, utána nincs bírósági jogorvoslatra lehetőség.

Tisztelettel: J.Z.

Egyes weboldalak több mint megtévesztő reklámokkal operálnak, az alábbi történetre is csak annyit lehet mondani, hogy ügyes.

Üdv,

az esetem, amiről szívesen olvasnék véleményt és/vagy tanácsot:

Rendeltem online, weben 10 db laptopot. Érdekességként 0 Ft szerepelt
mellettük árként, gondoltam, na majd biztos jön a mentegetőzés, hogy
ilyen hülyeség van kiírva.
De nem. Rendesen visszaigazolták, megerősítették, jelenleg is látható
az érvényes rendelés az oldalukon.
A javasolt átvételi időpont után pár nappal felhívtam őket (még ekkor
is azt hittem, hogy majd mentegetőznek, és javasolnak valami járható
megoldást), konkrétumot nem tudtak mondani, csak hogy majd hív egy
munkatársuk.
Ez kb egy hétig nem történt meg, megint telefonáltam, megint ugyanaz a válasz.
Na, egyszercsak tényleg hívtak, mondták, hogy pont az a termék
valahogy nincs, de utánanéznek, mit tudnak valami hasonlót. Árról nem
esett szó.
Itt én már kénytelen voltam belenyugodni, hogy a 0 Ft komoly.
Megint csak sok idő elteltével, és többszöri telefonos, illetve
e-mailes érdeklődés után kiderült, hogy az adott termék nem
rendelhető, de helyette fel tudnak ajánlani hasonló gépeket - 200 ezer
Ft-ért.
Na, ez nekem persze nem kellett.
Utána megint a magyar cégeknél szokásos agyonhallgatás jött (csak én
irogattam nekik).

Most egy keményebb hangú e-mailt írtam, amire egy elég nyegle válasz
jött, szerintük én vagyok a hibás, hogy nem jelentem meg személyesen
az eredeti időpontban. Ez elég vicces, merthogy egy e-mailben azt
írták, hogy az áru nem rendelhető. :)   (Meg olyanról sem hallottam
még, hogy ha a konkrét időpontban nincs ott a vevő, akkkor bezúzzák az
árut...)

Ha kéri, pontos dátumokat tudok írni, illetve az összes e-mailt el
tudom küldeni, valamint a rendelés képernyőfotóját (de akár a linket
is, még most is ott van, mint érvényes).

Üdvözlettel:
Mityu

Megszüntették a garázdaság miatt indult szabálysértési eljárást az ügyvéd ellen, aki nyáron összekente egy kaszinótojással a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat egyik példányát. A bíróság szerint az ügyvéd tette belefért a véleménynyilvánítás szabadságába. A Zugügyvédnek különösen az ügyvéd nyilatkozata tetszik:

Az ügyvéd a tárgyalás után azt mondta, ügyvédi munkáját nem befolyásolta az ellene indult eljárás, kollégái „drukkoltak” neki.  „Nagyon korrekt és jó döntést hozott a magyar bíróság”, tette hozzá. Elmondta azt is, hogy a kaszinótojásos akciót nem tervezte el előre, de azóta már négy további nyilatkozatot - ahogy ő nevezi, "Orbán-bullát" - összefirkált egy nagy filctollal. Három példányt rendőrségi épületekben, egyet pedig a főpolgármesteri hivatalban. A filctollal két motívumot használ, hol nullát, hol pedig lekonyuló szájú fejet rajzol a szerinte „hazug és szemtelen nyilatkozatra”.

Az alábbi történetben a fő probléma, miért vesz át valaki úgy egy Bt-t, hogy előtte nem ellenőrizte le a könyvelését? Ha valaki egy ilyen hibát elkövet, es beindulnak az igazságszolgáltatás fogaskerekei, nagyon körülményes kikeveredni onnan.

Tisztelt Zugügyvéd!

Az alábbi esetet kérem véleményezze, ha lehet:

2001-jan ban átvettem egy Bt-t amiről az átvételt követő 3. napon kiderült, hogy 80 millió forint tartozása van... Persze 2 héten belül megtámadtam az új társasági szerződést. A PKKB 2007-ben jogerősen az eredeti állapotot állította vissza, tehát törölve lettem a cégkivonatból stb... 2002-ben született a Ráckevei Bíróságon egy ítélet, mely engem (hiszen akkor beltag voltam) mögöttes felelősként elmarasztalt, és 1,1 millió forint megfizetésére kötelezett Gipsz Jakab felé (sose vettem el tőle pénzt, sose találkoztam vele, az előző cégtulaj verte át, ahogy engem is).

Ráadásul védekezni sem tudtam, mert az idézéseket a cég címére küldték, amin nem értek el, hiszen nem folytattam tevékenységet, mert megtámadtam az átvételt! 2006-ban megtalált egy bírósági végrehajtó ezzel az üggyel, mire én előadtam neki, hogy per van folyamatban, kértem halassza a végrehajtást.

 2007 januárban elküldtem neki a jogerős végzést, amiben visszaállították az eredeti állapotot a cégben. Azt mondta ez elég lesz neki. Ezután 3 évig semmi. Idén új munkahelyet váltottam, mire a végrehajtó elküld egy 1 millió forintos letiltást... Írtam a végrehajtást elrendelő bíróságnak, és a ráckeveinek is.

 Mindkettő kiröhögött, meg küldözgessek még papírokat, meg ugyan küldjem már el Gipsz Jakab címét (Benne van az ítéletükben...) mert nem tudják idézni... Mi a búbánatos tököm van ebben az országban!!!!???? Nem képesek egy ilyen egyszerű ügyet elintézni? A cégkivonatban nem én vagyok a cég vezetője, visszaállt az eredeti állapot, stb... Jövő héten levonják a fizetésemből a felét... Elküldik Gipsz Jakabnak... Mit lehet tenni? Kinek a seggét kell kitörölni, hogy elintézzék ezt??? Vicc az egész. Ha vannak építő jellegű javaslatai, azt nagyon köszönöm!

Üdvözlettel:

SB

Az alábbi, kissé nehezen induló levél  a végén kiteljesedik, elég pontos jogi kérdéseket tesz fel. Lassan sportággá növi ki magát mások magánbeszélgetésének titkos rögzítése, és elvtelen felhasználása, és sokan nem ismerik a határt, mikor éri ez el a jog ingerküszöbét.

Tisztelt Cím!

Olyan esettel, és tanácskéréssel fordulok önökhöz, hogy Miszerint 2008 és 2010 közt együtt éltem egy hölggyel nála mondjuk a 7napból 3-4-szer, még a szakítás előtt kölcsönkért 70ezer forintot, jóhiszeműségből ugye kölcsön szerződést nem írtunk. Mindezek mellett én közvetlen közvetve elég komolya hozzájárultam közös költségeinkhez.

 A szakítás után mivel ő is ígérte hogy bármi lesz ő azt a pénzt, megadja, sőt más rokonomnak is ezt bizonygatta. A szakítás után anyagi helyzetem elég rosszra fordult, és szükségem lett volna a pénzre, szépen felhívtam és megkérdeztem, azt, hogy amit ígért arra számíthatok e vagy nem! Ő a válaszadás helyett, elment ügyvédhez, hogy én zaklatom, sőt, a mostani barátnőm előtt, és még sok mindenki előtt rossz hírbe hozott, és ellenem fordította a barátnőmet, hogy tanúskodjon ellenem hogy én zaklatom hol-mi pénzköveteléssel, ami 5-6 alkalommal valósult meg és többnyire személyesen. És mint utóbb kiderült az összes személyes vagy telefonon történt beszélgetésünket felvette telefonnal, és fényképeket is készített rólam, miközben beszéltünk. Én már mindezek után lemondtam a pénzről, csak engem és családom hagyjon békén, természetesen a mostani barátnőmmel megszüntettem a kapcsolatot, és a fent említette hölggyel is, még akkor mikor......

Kérdéseim a következők lennének, az hogy a fent említett hölgy mások előtt rossz hírbe hoz kimeríti e a becsületsértés,rágalmazás fogalmát? Az hogy a fent említett leányzó, volt barátnőmet tanúzásra szólítja fel jogtalanul, jogtalan hamis ügyben, kimeríti e a hamis tanúzásra való felhívás fogalmát?

Az hogy ügyvédet kért meg, és az ügyvéd levelet írt nekem, úgy hogy a hölgy kiadta személyes elérhetőségeimet, telefon , cím stb, és hogy minden beszélgetéseinket felvett és lefényképezett, és ezzel visszaél, kimeríti e, a visszaélés személyes adatokkal fogalmát. Illetve ha jól tudom csak az én saját beleegyezésemmel csinálhatott volna bármilyen hang és képfelvételt rólam ugye, és ha még is megtörtént milyen jogi következményei lehetnek felé nézve?

Adatbiztos bevonás szükségessé válhat e ebben az ügyben? Hogyan lehetne megakadályozni a hang és képanyagok birtoklását, megszüntetni minden irányú kapcsolatot ezzel a hölggyel, mert, ugye ha már készített ilyeneket, akkor a törvény kimondja hogy a saját beleegyezésem kellene, vagy minimum másolatot kellene adni belőle nekem. Vagy most ilyen miatt én futamodjak még és költözzek el jó messzire.

Vagy viseljek hadat, és keresetet adjak be a kölcsönadott pénz visszafizetésére. Nagyon várom megtisztelő válaszukat, mert ugye nekem ebből az ügyből, amiből lényegében ügyet sem akarok, az jön le, hogy jobb támadni, mint gerincesnek lenni, de hát kit hogy neveltek.

Tisztelettel:

Sz .Sándor
 

Egy törvényjavaslat szerint aki nem tud egy évnyi jelöltséget igazolni, az egy évig alkalmazott ügyvédként, korlátozott jogkörrel végezhet ügyvédi munkát, de például önálló praxist nem nyithat.

 

A Népszabadság cikke szerint a javaslattal a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is egyetért. Mint Bánáti János a Népszabadságnak fogalmazott: régi törekvésük, hogy ne lehessen ügyvéd az, aki, bár a jogi egyetem után letette az ügyvédi szakvizsgát, soha nem dolgozott ügyvéd mellett, sőt, esetleg még jogi munkát sem végzett. Bánáti közlése szerint a kamara az ügyvédi szolgáltatások színvonalának javulását várja a törvénymódosítástól.

Az ügyvédi kamarának ma is számos olyan ügyvéd a tagja, akik jogi diplomájuk átvételét követően rögtön letették az ügyvédi szakvizsgát, de az után a közigazgatásban, a rendőrségen, vagy vállalati jogtanácsosként helyezkedtek el. Majd az ottani munka-, illetve szolgálati viszonyuk megszűnését követően azonnal ügyvédi irodát nyitottak, anélkül, hogy valaha ügyvédi gyakorlati ismereteket szereztek volna szereztek volna. 

A Zugügyvéd szerint ezzel a felvetésel több probléma is adódik. Mi aza a plusz, amit egy ügyvédi iroda úgymond megtanít a jelöltnek, vagy az alkalmazott ügyvédnek? A kamarai szabályzatok? Hogy kell iktatni? A földhivatalban sorban állni? Egy volt rendőr vajon kevesebbet tud a kihallgatásról, mint egy adóügyi ügyvédi irodában dolgozó jelölt? Vagy az adóügyekről egy volt APEH jogtanácsos, mint egy büntetős ügyvéd?

Tízmillió forint kártérítést ítélt meg a vörösiszap-katasztrófa egyik devecseri károsultjának a Fővárosi Bíróság a  pénzt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-nek nyolc napon belül ki kell fizetnie. Az ilyen tartalmú végzés igencsak szokatlan a magyar bírósági gyakorlatban. Az alábbi levelet korábban kapta a Zugügyvéd, bár az írás azon sugallatával nem ért egyet, hogy bármely vörös iszap károsult nyerészkedni akarna a katasztrófán, a levélben mindenképp vannak érdekes felvetések, ezért közzéteszi.

T. Zugügyvéd!
 
Néhány kérdésemre kérlek,adj választ a "vörösiszap"-pal kapcsolatban.
Pontosabban,egy elég ingoványos téma,a kártérítési téma körül.
 
Előzménynek had írjam le: kb 12 évig gépjármű kárrendezéssel foglalkoztam,szinte az összes biztosító társasággal volt szerződésem. Az ügyfelek érdekeit képviseltem. Jól ismerem a sokszor szinte közhelyig ismételt trükköket,amelyben a társaságok pofátlan módon regulázták le a jogos kártérítési igényeket. Mikor egy pár éves autó sárvédő kalapálására ajánlottak 0,2 órát(szerintük ennyi idő alatt meg lehet csinálni),de órákat tudnék mesélni a pofátlanabbnál-pofátlanabb indokokról,mikor a szerencsétlen "suzukis"nénit/bácsit szivatják...
 
Most,mégis a társaságok,és a kártérítést egyéb módon fizetők mellet írnék pár fontos tényt.
 
Nos,nem vagyok építésügyi szakértő,de:a médiákban,és megannyi formában leközölt Devecseri-Kolontári házak néhány kivétellel mind vályog,öreg,lepukkant házak,épületek voltak.Nem fér ahoz kétség,hogy ezek az ingatlanok "kedvesek"voltak volt tulajdonosaiknak,de a tények attól még tények maradnak:50-80 éves vályogházak bekerülési értékei max 1-3 millió forint volt.
 
A mai árakon számolva,egy nem lepukkant,közepes minőségű ház négyzetméter bekerülése max 100-120e ft!(nem lehúzós alvállalkozókkal,4-5 ember extraprofitjával)Persze,itt nincs jakuzzi,házimozi,szauna,legújabb nyílászárók,legmodernebb szigetelés,de ezek nem is voltak ...
 
A PTK szerint a káron szerzés TILOS,igy nem értem,hogy mit követelnek 250-300 e négyzetméter árakat???
 
Egy katasztrófa kell ahoz,hogy valaki a lepukkant házát elcserélje egy új építésűre??
 

A Zugügyvéd szerint nem biztos, hogy csak az ügyvéd felel a felek közötti kommunikációs zavarokért, mindenesetre nem ritka az alábbiakban leírt, félreértésekkel tarkított többszereplős történet.

T. Zugügyvéd,

A mai napon érdekes dolgot tapasztaltam:
Szerettünk volna egy ingatlant venni, ehhez a másik felet, az eladót sajnos csak egyszer láthattam, aki ekkor mondta, hogy ezután csak az ügyvédjén keresztül kommunikáljunk, hisz "mi kicsik vagyunk" az ügylethez. Én ennyire azért nem értékelem le magam, mint a T. eladó, de rájöttem később, hogy ezt rosszul teszem. Azért ugyanis, mert akkor majd helyettem leértékelnek az ügyvédek.

 

Mivel az eladók hárman vannak, három testvér, akik nem beszélnek egymással, sőt jogi képviselőt is külön -külön választottak, mi vevők pedig ketten, ügyvédünk pedig egy másik városban,arra gondoltam, hogy legalább a mi oldalunkon egyszerűsítsük a kommunikációt, azáltal, hogy bizonyos részleteket az eladó fél képviselője nekünk mondjon el, pl. hogy hova utaljuk a pénzt, mit szólnak a szerződés tervezethez, milyen dolgokat kérnek még, és ne az ügyvédünknek, mert az egy újabb nap, sőt hétvége esetén újabb 2 -3 nap ,de  nem volt erre hajlandó. A mi ügyvédünk meg nem nagyon igyekezett, hogy időben továbbítsa az információkat.

 

Ezek után nem csoda, hogy az eladási árról való megegyezés után egy hónappal még mindig nem kötöttünk adásvételi szerződést. Végül adtam egy ultimátumot , kértem, hogy másfél hét múlva, hétfőn kerüljön sor az adásvételi szerződés aláírására.

Az eladó fél ügyvédje , akit többször sürgettem,mindig nyugtatgatott, hogy van még időnk.

Természetesen az előre megbeszélt határidőből kicsúsztunk, ugyanis azon a napon délelőtt kaptuk meg  az eladók új javaslatait,amikor délután már alá kellett volna írni a szerződést.(Ismét írom, ennek oka, hogy nem nekünk küldte el az  ügyvédjük, hanem ügyvédünknek) .Mi csak délután tudtunk ezekre reagálni,jeleztük,  hogy ebben a formában nem fogadjuk el a feltételeket, de tárgyaljunk. Az ügy pikantériája, hogy megdöbbenésünkre az ügyvédek fél 5-re terveztek találkozót, míg a vevők és eladók fél 6kor csatlakozhattak volna a csapathoz. Mégis miről beszéltek volna nélkülünk?

 

A mi  ügyvédünk azt mondta,hogy mivel nem kapott választ még észrevételeinkre a másik féltől, ő nem fog utazni, mert semmiféle garanciát nem lát arra,hogy ebből ma megegyezés lesz. Álláspontja szerint ezt előtte tisztázzuk le. (Hát igen: a mi ügyvédünk elküldi az eladó ügyvédjének, az továbbítja a saját ügyfelének , illetve a másik két tulajdonos közös ügyvédjének és majd reagálnak rá.)

 

A lényeg: mivel ügyvédünk így nem volt hajlandó elindulni, ez már úgy jutott el az eladó félhez a kommunikációs rendszeren keresztül, hogy mi visszamondtuk a szerződést. Ekkor bezzeg tudott hívni az eladó ügyvédje:

mi az, hogy mi nem megyünk (hangsúlyozom az ügyvédünk mondta le az egészet, nem mi), így majd fizessük ki az ő díjaikat is (:DDD), és ő különben is azért nem velünk tárgyalt, hanem az ügyvédünkkel, mert az jogellenes lenne. Tényleg így van??

 

Hát ennyi....

 

Természetesen ettől az ingatlanvételtől ezek után mi is elálltunk, így újra eladó, az ingatlanpiac igazi gyöngyszeme. Ha valaki beleütközik az ingatlanhirdetések között, tanácsom a következő: csak akkor vegye meg a házat, ha azt majd leendő unokájának szánja.

 

Jelszó: ügyvéd nélkül soha?!
 

 A következő, kedélyesen megírt esetet önmagában elolvasni is szórakoztató kihívás. Hát még megfejteni. A szociálisan szenzitív szakember tulajdonos kispórolta a zajszigetelést a parketta alól.

Luther&Newton kontra Tulajdonos

   A fölöttem lévő lakás tulajdonosa felújításkor elhagyta a parkettája alól az oda terítendő hangszigetelő-rezgéscsillapító fóliát. Ő másutt lakik; a bérlői meg fölöttem.

   Bérlők nem győznek szabadkozni: már a széklábakra is gumipapucsot húztak.
  
Bérlőket nem győzöm nyugtatni: ők csak rendeltetésének megfelelően használják a bérleményt. Nem asztráltestek, hogy lebegjenek. Gyerek hangos és szaladgál. Szoktak. Régente az enyéim is. Most az övéik. Arról nem tehetnek, hogy a sebességek normális komponensei az ütközési tényezőknek megfelelően kicserélődnek, és ez zajjal jár. Ez már így volt jóval azelőtt, hogy megszülettek. Arról sem tehetnek, hogy ha a gerjesztés frekvenciája valamelyik vagy akármelyik segédfrekvencia közelében van (± 5%), akkor ezeknek a több szabadságfokú, szaladgáló gyerekrendszereknek a csillapítatlan rezgései rezonálni fognak. Az ő padlójukkal, az én plafonommal. Hallgathatom, hogy minden, ami közvetve vagy közvetlenül földet ér náluk, az nálam dübörög és nyiszorog és kong és bong és döng. Napjában 137-szer.
   Vizsgáld meg az állapotodat a Tízparancsolat alapján aszerint, amint atya, anya, fiú, leány, gazda, gazdasszony, cseléd vagy: nem voltál-e engedetlen, hűtelen, rest; nem bántottál-e meg valakit szóval vagy tettel; nem loptál-e, nem mulasztottál-e, nem hanyagoltál-e el valamit; nem okoztál-e kárt valakinek. Hm. Ez nem a bérlők restsége, bántása, mulasztása, hanyagsága, károkozása.
  
Hanem a tulajdonosé. De vajon miért?

   "Hát mindent azért nem lehet!" – feleli erre patkányirtás közepette a tulajdonos férje. Mindössze tizenkétezret spórolt vele. „Most szedessem föl a parkettát a maga kedvéért?” – tárja szét karját. Pazar ötlet. „Ugyan már!” – vigyorog a képembe egy rinocérosz nyájasságával. Pedig ezek névleg mind keresztyének, de úgy élik le életüket, mint az együgyű állat, vagy az oktalan disznó; remekül megtanulták, miként lehet minden szabadsággal mesteri módon visszaélni.

   Felebarátunkat ne kisebbítsük, se rossz hírét ne költsük; hanem inkább mentsük, mondjunk róla jót és mindent javára magyarázzunk.
   Tulajdonos talán nem tudja, mivel jár betonfödém csillapítatlan zajterhelése, ha hiányzik a függőleges irányú rezgésszigetelés. Hogyne tudná: tulajdonos okleveles építőmérnök, a Magyar Építész Kamara É2 és MüE É1-M1 jogosultságú tagja.
   Tulajdonos talán nem tudja, hogy ez az út aligha vezet a megigazulásához, és senki nincs mellette, aki óva intené, hogy  Isten a bűnöst egyedül hitében (sola fide) igazítja meg. Dehogynincs: tulajdonos a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának Építési és Műemléki osztályvezetője; evidenciaként kezeli a szakmai és a jogi szabályozást és ezek szellemiségét, valahányszor hitéleti létesítményeiket felújítja.
   Tulajdonosnak talán nem volt elegendő pénze erre a négyzetméterenkénti háromszázhatvan forintos többletköltségre. Hogyne lett volna: tulajdonosnak vadonatúj Honda Accordra is futotta belőle.

   Mese nincs: tulajdonos szociálisan szenzitív szakember. Ám tulajdon lakásának felújításakor ezzel egyetemben és ennek ellenére sem sikerült evidenciaként kezelnie se az építőkaron tanultakat, se a jogszabályokat, se az evangéliumot, sem pedig mindezek szellemiségét.
   De hogy jön ez a vászoncseléd  ahhoz, hogy időmet, csöndemet, nyugalmamat meglopja? Hogy merészel háborgatni? (a Hétfejű Sárkány szíves szóbeli közlései)

   Tulajdonosnak nem hiányzik a rezgéscsillapítás. Nekünk mint falat kenyér. Pedig felebarátunk vagyonát el ne vegyük, hamis áruval vagy csalással el ne tulajdonítsuk, hanem inkább támogassuk, hogy vagyonát megőrizhesse és megélhetését javíthassa. Tulajdonos inkább kínos és kényelmetlen helyzetbe hozza a saját bérlőjét, és vígan éli világát, miközben bérlő a megspórolt 360 forintok havi sokszázszorosát fizeti bérleti díjkén. Nekem ingyen kellemetlen. Tulajdonos velünk viselteti a terheit annak, aminek ő egymaga húzza a hasznát. Annyi bizonyos, hogy a ládában megcsörrenő pénz által nagyra nőhet a haszonlesés és a kapzsiság.

   Mindent persze nem lehet szerintem sem: ne szaggassák miszlikbe a diplomáját, őt magát ne négyeljék föl, ne belezzék ki, ne nyúzzák meg (sorrend tetszőleges); és ne tárgyaljanak vele tagbaszakadt mediátorok, ne kerüljön zárbetétjébe pillanatragasztó, se lábtörlőjére lángoló kutyaszaros papírzacskó. Mert ez nemrendes. Mert jogkövető, európai polgárok vagyunk. Mert aki valamely városban akar lakni, annak ismernie kell és meg kell tartania annak a városnak törvényét, melynek oltalmát ő is élvezni kívánja, akár – adja Isten – igazhitű legyen, akár pedig gonoszlelkű és léha kópé.

   De akkor mit igen?
   Szereljek a plafonomra lézeres mérőműszert, amely alacsony frekvencián már a legkisebb interferenciára is berezonál, hogy legyen minek az adatait kiintegrálni és statisztikailag feldolgozni a bíróság előtt? Költséges bizonyítási eljárás; olcsóbb és egyszerűbb volna tulajdonosnál megtekinteni a hangszigetelés hűlt helyét.
   Vagy a bibliai idők emlékére, a fület-fülért–szokásjog alapján előbb rögzítsem kondenzátoros sanzonmikrofonokkal a csillapítatlan födémzörejeimet, majd béreljek lakást tulajdonos mostani lakhelye fölött, és játsszam le, hogy ő is hallgassa 7/24-ben életfogytiglan és még három nap? Soha semmi jó nem születik az erőszakból.
   Vagy hívjuk össze a zsinatot és alsó szomszédból minősíttessem át magam hitéleti létesítménnyé, mert akkor helyből minden csupa evidencia és szellemiség? Frászt.

   Kedves Zugügyvéd; Kedves Kommentelők;

   döntsetek, kérlek, ti a sorsa felől. Mit érdemel tulajdonosunk mulasztásáért, hanyagságáért, károkozásáért, felebarátainak megbántásáért?
   Addig is vesse ki kebeléből egyház és kamara.

   Mert legyen az erő akár végtelen nagy is, a sinus-hullám területe véges marad mindenképpen; s ekkor a teljes rendszerre az impulzus megmarad. Hisz ha még az oktalan állat is bízvást bízhatik abban, hogy amíg az ütközési tényező értéke egynél kisebb, addig véges idő alatt még a leggonoszabb lelkű, legléhább kópék neszezése is elhal – hát hogyne bizakodhatnánk mi, EU-polgárok?
   Mert erős a bor, erősebb a király, és még erősebbek az asszonyok – de az igazságnál nincsen semmi erősebb.
 
Uzonyi András
és az őt képviselő ügyvédek:
Luther Márton & Newton Izsák
(szakmájukban többszáz éve a legjobbak)

Az alábbi levél egy jutalékos szerződés körüli problémát taglal. A munkaszerződés módosítás csak írásban lehetséges, ha a jutalék szabályzat melléklete volt a szerződésnek, akkor elvileg azt is csak közös megegyezéssel módosíthatják. A visszamenőleges módosítás még aggályosabb.

Üdv Kedves Zugügyvéd!

Nem tudom, közlésre érdemesnek tartod-e majd a történetem, de remélem, hogy igen.
Egy pénzügyi intézménynél dolgozom, ahol az alapfizetés mellé jutalékos rendszer is működik. Az elért teljesítményt havi szinten mérik, mindig előre kiadott mérőszámok alapján. (legalábbis eddig így történt)

A múlt hónapban bejelentették, hogy októbertől változások lesznek, de hogy pontosan milyenek, azt még nem tudtuk meg. Most ugye október vége lesz lassan, a hónap elején a tervek kiosztásra kerültek, természetesen még a régi szabályok szerint, a mérés pedig már az újak szerint fog történni. De hogy mik ezek az új szabályok arról jelenleg sincs még tudomásunk.

Milyen jogalapja van a munkáltatónak arra, hogy utólag, a hónap végén, vagy akár a következő hónapban visszamenőlegesen módosítson a jutalékszabályzaton? Ez ugye azért problémás, mert így azt sem tudjuk, hogy mi alapján mérnek minket ebben a hónapban. és így nem is tudunk készülni, és nyomon sem tudjuk követni azt, hogy az adott hónapban milyen eredményt értünk el.

Az ilyen visszamenőleges módosításokra van egyáltalán bármilyen joga, vagy lehetősége?
Köszönöm a válaszod!