Ha a lakás kizárólag az Ön tulajdonában marad, akkor az Ön halála esetén - ha Önnek nem születik gyermeke - a férje örökli. Ha a férje előbb huny el, a férje rokonai az Ön tulajdonában lévő lakást nem öröklik.
Ha közös lakást vesznek, akkor a férje gyermekei öröklik a közös tulajdon felét, amire Önnek - haláláig - haszonélvezete lesz. Megállapodhatnak azonban úgy, hogy az új ingatlan csak az Ön nevén lesz, ekkor a férje gyermekei nem öröklik.
Ha nem házasodnak meg, nem örökölnek egymás után, csak ha van végrendelet.
Ha nem házasodnak meg, de közösen vesznek ingatlant, a férje tulajdonrészét a férje gyermekei öröklik, és azon Önnek sem lesz haszonélvezete (kivéve végrendelet esetén, amikor csak a kötelesrész erejéig történik így).

Az se árt, ha elolvasod ezt: net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.TV az 598. §-tól.
De azért szerezz egy ügyvédet, aki az ügy konkrét körülményeire tekintettel részletesen elmeséli, és tanácsot ad.

Ami a te neveden van azt a te rokonaid öröklik automatikusan.

Ami közös, azt közösen öröklik.

végrendelet, vagyonjogi szerződés. amúgy az élettárs védtelenebb mint a dolgát végző vadállat h költői legyek

Jó sok kombináció van:
1. nem házasodnak össze, nincs közös lakás, nincs közös gyerek.
az ön lakását az ön rokonai öröklik, az ön vagyonából a férj előző gyerekei nem részesülnek.
2. nem házasodnak össze, van közös lakás, nincs közös gyerek.
Az Ön tulajdoni hányadát az ön rokonai öröklik, a férje tulajdoni hányadát az ő előző házasságából való gyerekei.
3. Nem házasodnak össze, van közös lakás, van közös gyerek:
az Ön tulajdoni hányadát 100%-ban a gyermeke örökli, a férj tulajdonjogát 1/5 arányban örökli az önök közös gyermeke 4/5 arányban a többi gyerek.
4 Összeházasodnak, nincs közös ingatlan, nincs közös gyerek.
Az ingatlant az ön rokonai öröklik (a férjét akár ki is tehetik a lakásból!), ha véletlenül ön halna meg előbb akkor a férje örököl majd az ő halálával az ő gyerekei.
5. összeházasodnak, van közös ingatlan, nincs közös gyerek.
A férje tulajdoni hányadát a gyerekei öröklik, de önnek holtig tartó hasznonélvezete lesz a lakáson,
5 összeházasodnak, közös gyerek, közös lakás.
Bármelyikőjük is hal meg előbb a tulajdoni hányadát a közös gyerek örökli, az életben maradt félnek haszonélvezete lesz rajta haláláig.

Azért ha már egy elvált 4 gyermekes férfival hozott őssze a sor, ne gondold már, hogy nincs múltja. Ha el is vált, a gyerekek továbbra is az ővéi,s azzal, hogy 4 kiskorú gyermeknek ott hagyta a lakást, ami elég normális dolognak tűnik, még nem szüntek meg apai kötelezettségei. Ez nem olyan mint egy kapcsolat, amit befejtem és csók. Rem nem gondolod, hogy innen a mutter után örökölnrk egyedül, meg majd az gardirozza őket csak. A gyerek, örök darab, pláne 4, és senki sem kényszerítette, hogy legyen neki. Képzeld csak el, ha a te apád után ha az új nejével van közös tulajdona, te semmit sem örökölsz. Bizti Felháborodnál. Ha ez nem tetszik, inkább független, kötöttségek nélküli korodbeli pasit is választhattál volna. Valamit valamiért. S én nem venném biztosra azt sem, hogy a férfiak előbb meghalnak, mert ahogy Bulgakov mondaná :"Valóban, az ember halandó, de nem ez a legnagyobb baj. A baj az, hogy néha hirtelen-váratlan halandó, ez a bökkenő. Általában senki sem mondhatja meg, hogy mit csinál ma este." S ez is elég fura, hogy ilyeneket mondasz neki.

Helyes ugyan, ha vki előre gondolkodik, csak kicsit fura, hogy a posztoló egyidejűleg tervezi a a közös gyermeket és gondol a leendő férj halálára, de nem gondol arra, mi lesz, ha mégsem a papírforma érvényesül, és ő távozik előbb az élők sorából...és mi lesz ez utóbbi esetben a közös gyermekkel...

@Rucanor: bár van, akiről Afranius már tudja...:)

@Rucanor: Szerintem a posztoló egy rossz szót nem mondott a férje gyerekeire és kisemmizni sem akarja őket, csak szeretne tisztán látni ebben az egyáltalán nem lényegtelen kérdésben, ez pedig abszolút üdvözlendő. A problémák pont abból szoktak adódni, ha a rózsaszín ködben nagyvonalúan legyintenek ezekre a dolgokra, aztán jön mondjuk egy autóbaleset és a tragédia mellé még egy jó kis meglepetés az öröklés kapcsán.

@cziczmiczpindur: Már mér ne gondolna erre? Csak épp tök evidens, hogy őutána csak a saját gyereke örököl, ez nem kérdés...

Nekem például semmi gondom azzal, hogy a posztoló nem szeretné, ha a férje előző házasságából származó gyermekei bármennyit is örökölnének abból, amiért ő dolgozik meg.

@Gera: Csak azt kívántam jelezni, hogy az élet nem kiszámítható, bármikor bármi történhet, szélsőséges esetben az is, hogy pl. a férj első házasságból származó gyerekeit is az új feleségnek kell felnevelnie... vagy - esetleg már aközös gyerek megszületés után - ő is elvált feleség lesz...mindent nem lehet előre kisakkozni...

@cziczmiczpindur: Bármi megtörténhet, de arra, hogy a (leendő) férje előbb hal meg, mint ő, valóban elég jelentős az esély, arra pedig, hogy egyszer majd meghal, pontosan 100%. Ebből kiindulva valóban érdemes foglalkozni a témával, ha akar gyerekeket, mert ha nem is akarja kisemmizni a férj előző gyerekeit, attól még érthető módon ő inkább a sajátjaiért dolgozna.

@Gera:

Igaz, hogy a nő kiemelte az apát a házasságból, és mindaz a figyelem, törődés, gondoskodás, idő, pénz, ami automatikusan a gyerekeinek járna, most hozzá vándorol.
Nekem például gondom van ezzel.
4, azaz négy gyereket rázott le magáról az ürge. Hogy fizet? Ja, az elég?

Tipikus eset a lakás-sziámi kapcsolat. Ott vannak összenőve. Ha már együtt élnek, akkor nehéz eldönteni, hogy kinek a pénze kerül a téglába ( pláne hitelnél ), kinek a fenntartásba. 15 éve a, amikor Bokros elvette a vagyonosabbaktól a családi pótlékot, azzal érveltek az érintettek, hogy " aztat a gyerek kapja, ne vegyék mán el !".

@penelope garcia: Honnan veszed, hogy a nő emelte ki a házasságból a férfit? Írta, hogy 4 éve él külön férj és feleség, lehet, hogy akkor ő még sehol nem volt.

A fickót lehet ekézni, hogy otthagyta a gyerekeit, de azért az mindenképp pozitív, hogy nem garasoskodik velük.

Ámbátor, ha összeházasodnak, a férj anyja meghal, és így a pasi örökli a lakást a benne élő exszel és 4 gyerekkel, aztán mondjuk meghal a férj is, akkor azt a lakást örökli a 4 gyerek az új feleség haláláig tartó haszonélvezettel?

Nekem erről az a vicc jut eszembe, mikor mondja a székely a feleségének:
-Anyjuk, ha egyikünk meghal, én beköltözök a városba.

:)

ha már most ilyen kérdéseken agyal hagyja el :))
na de komolyan: ügyvéd és házassági szerződés:))

Irígység, rosszindulat, rosszhiszeműség, káröröm: Magyarország a neved!

Tényállás! Volt egy család, három gyerek, épült egy ház a hatvanas években, és az anyuka egy balesetben meghalt tizenkét év házasság után, ottmaradt a férj a három aprósággal.83-ban amikor már mind meg nőt újrahazásodott,és 28 évet éltek együtt. Renoválták a régi házat az új feleség pénzéből, állták a lakodalom költségét az egyik gyereknek, tanitaták a másikat. Kertet műveltek, dolgoztak, A gyerekek csak nagy ritkán jöttek egy vasárnapi ebédre. Ami után az autó csomagtartója még megtelt a kertben termelt krumpli, zöldség ,gyümölcs, udvaron szaladgáló,de már megpucolt baromfi, kacsa választékkal. Sose fájt a gyerekek feje hogy az apjuknak van e tiszta gatyája, van e mit ennie, belehet e menni a szülöi házba mert az ujfeleség mindenröl gondoskodot. Mikor mutöték a férjét hónapokig hordta a szoba wc-böl a vödröt mert nem volt a lakásban bent a wc.A gyerekei csak nagyonritkán látogatták öket mert nekik dolgozni kell! A végrendelkezés nem történt meg mert a férj mindig azt mondta hogy Minek kellene azoknak ez a ház van azoknak. nem lesz baj.Hát lett. Mert most feléledt bennük, hogy ők mennyire ragaszkodnak a szülői házhoz!Egy cserepet meg nem igazítottak, egy zárat soha meg nem javítottak. Ha jöttek csak vitte, amit az öregek megtermeltek, amit befőzött savanyított a "most már mostoha". Lelkiismeret az nincs.Csak a pénz az isten.Sajnos.

@juliska1960: Erre kínál megoldást az özvegyi haszonélvezet.

Na, a kurva épphogy megkapta a csávót, de már a halálán és a vagyonán gondolkodik. Bravo!

Egyreszt nem durva, masreszt csak szeretne tisztan latni.

Köteles rész? Mindenképpen járna? Kivétel, ha kitagadják az első házasságból származó utódot? Az nem is olyan egyszerű...

Sajnos, de van ilyen, a szeretet el lehet kótyavetyélni, el lehet veszíteni , méltatlanná válhat a reménybeli örökös....

De mi "kell" egy jogerős kitagadáshoz?

Szerintem nem kéne fikázni a posztolót. Feltett egy kérdést, igaza van. Ez egy fontos kérdés, engem is érdekelne hasonló helyzetben. Jobb ezzel tisztában lenni; biztos szar ember vagyok...

BTW, ha van végrendelet, az MINDENT megváltoztathat? Meg lehet csinálni, hogy mondjuk a gyereknek 0 pénzt hagyok, és minden egy be nem jelentett, el nem vett élettársnak megy?

Jó kérdés. Bár a válaszok nehezen jönnek, legalábbis a hasznavehetőek...

Azért 4! gyerek nem olyan, hogy o basszus 20 évesen a bnőm véletlenül teherbe esett, és megtartotta, de még éretlenek voltunk. Ez nem véletlen. Komplett nagycsalád. Ha vki egy ilyen apát választott, számoljon a következményekkel. Pontosan, ha az apa nem él a gyerekekkel , már így is egy csomó mindenből kimaradnak. És még akkor az apaáltal szerzett vagyonből is, csak mert pl meglépi egy második feleség, hogy csak az ő nevére kerüljön a valójában közös tulajdon?? Meg lehet tenni, de elég csunya dolog. Amúgy a gyerekek amúgy is csak az apjuk része után örökölnének, azaz a közös tulajdon felét osztanák 4 részre. Nagy örökség. Aki egyszerűbb felállást szeretne, válasszon maga is egyszerűbbet! pl ne egy 4 gyerekes apától akarjon 5. gyereket. Hanem pl egy gyermektelentől.

@juliska1960:
My child arrived just the other day;
Came to the world in the usually way
But there were planes to catch and bills to pay.
He learned to walk while I was away.
He was talkin' 'fore I knew it.
And as he grew he said,
"I'm gonna be like you, Dad.
You know I'm gonna be like you."

Chorus :
And the cat's in the cradle and the silver spoon,
Little boy blue and the man on the moon.
"When you comin' home ?"
"Son, I don't know when.
We'll get together then.
You know we'll have a good time then."
Well, my son turned ten just the other day.
He said , "Thanks for the ball, Dad. Come on, let's play.
Could you teach me to throw ?" I said, "Not today.
I got a lot to do." He said, "That's okay."
And he walked away and he smiled and he said,
"You know,
I'm gonna be like him, yeah.
You know I'm gonna be like him."
Well, he came from college just the other day,
So much like a man I just had to say,
"I'm proud of you. Could you sit for a while ?"
He shook his head and he said with a smile,
"What I'd really like, Dad, is to borrow the car keys.
See you later. Can I have them please ?"
And the cat's in the cradle and the silver spoon,
Little boy blue and the man on the moon.
"When you comin home, Son ?"
"I don't know when.
We'll get together then.
You know we'll have a good time then."
I've long since retired, my son's moved away.
I called him up just the other day.
"I'd like to see you, if you dont mind."
He said, "I'd love to, Dad, if I could find the time.
You see my new job's a hassle and the kids have the flu,
But it's sure nice talkin' to you, Dad.
It's been sure nice talkin' to you."
And as I hung up the phone it occurred to me,
He'd grown up just like me.
My boy was just like me.
A gyermekem a minap megérkezett;
Világra jött a megszokott módon,
De repülőket kellett elérni s számlákat fizetni.
S megtanult járni, míg távol voltam.
S beszélt, mielőtt tudtam volna róla.
S ahogy nőtt mondta,
„Hozzád hasonló leszek Apa.
Tudod, hogy hozzád hasonló leszek”
Refrén:
S a macskák a bölcsőben s az ezüstkanál.
Kisfiú szomorú és az ember a Holdon jár.
„Mikor jössz haza?”
„Fiam, nem tudom mikor,
De akkor együtt leszünk.
Tudod, hogy jól elleszünk majd.”
S a fiam tíz lett a minap.
S mondta, kösz a labdát Apa, gyere, játszunk.
Megtanítanád, hogyan dobjak? S azt mondtam, ma nem.
Sok a tennivalóm és azt mondta, rendben van.
S elsétált, mosolyogva mondta,
„Tudod,
Hozzá hasonló leszek, yeah.
Tudod, hozzá hasonló leszek.”
Refrén:
S a macskák a bölcsőben…
S hazajött a fősuliból épp a minap
Sokkal inkább férfiként s azt kellett mondanom
„Büszke vagyok rád. Leülnél egy picit?”
S megrázta a fejét s azt mondta mosolyogva
„Amit igazán szeretnék Apa az csupán annyi, hogy elkérjem a kocsi kulcsod.

Később találkozunk. Megkaphatnám akkor?”
Refrén: S a macskák a bölcsőben…
Rég nyugdíjba mentem már, a fiam el is költözött.
S Felhívtam a minap.
„Látni szeretnélek, ha nem baj.”
S mondta, „nagyon szeretném Apa, ha tudnék szakítani időt rá.
Tudod zűrös a munkám s a gyerekek influenzásak,
De persze jó beszélni veled Apa.
Persze jó volt beszélni veled.”
S amint letettem a kagylót eszembe jutott
Ő is úgy nőtt fel, ahogy én
A fiam épp olyan volt, mint én

@Rucanor:
Kivéve, ha ikrek "csúsznak be" huszonévesen, te korlátolt.
Nem apát választott a posztoló, hanem partnert.
A családi pokol pont úgy születik, hogy a kölykök érdekében együtt marad egy férfi és egy nő, akiknek már közük sincs egymáshoz megmérgezve ezzel a gyerekek életét a kultúrált válás helyett.
A válási statisztikákat figyelembe véve 30 fölött nemelvált gyerektelent találni nem nagyon esélyes. De minden bizonnyal neked, mint érdemben hozzá nem szólónak nagy szerencséje lesz ezzel. Ha már a szövegértés ennyire nem megy (a posztolónak van ingatlana, a férfinek nincs vagyona, és - nahát - a lakást a hölgy saját tulajdonnak tekinti és nem szeretné ilyen körülmények között közösnek minősíteni).

@Gera:
Az nem lehet, hogy nem a gyerekeit hagyta ott, hanem korábbi választottját, akivel már nem tudott együttélni...?

@Rucanor:
Ne haragudj, de nem értelek. Nálunk is valami hasonló a felállás. Igaz a kedvesem nek csak egy gyereke van. Fizeti a gyerektartást rendesen. Együttélünk, remélem együtt is maradunk. Én kb. háromszor annyit keresek, mint ő. Nekem van lakásom, neki nincs.Ha építkezünk, vagy vásárolunk egy lakást közösen, szerinted jogos lenne, hogy az ő gyereke annyit örököljön, int az enyém?

@barbie83:
Mintha pont a pasinak NEM lenne vagyona...

@penelope garcia:
4 év különélés után...
És - mivel nem a poszt témája - nem tudjuk, hogyan viselkedik amúgy (a pénz mellett) a gyerekekkel.

@terii: "Ha építkezünk, vagy vásárolunk egy lakást közösen, szerinted jogos lenne, hogy az ő gyereke annyit örököljön, int az enyém? "

Feltételezem (mert ezt nem írtad), hogy a te gyereked sem közös gyerek. Ebben az esetben igen, teljesen jogos lenne, hogy a két említett gyerek pontosan ugyanannyit örököljön!

@ghck:
nem közös a gyerek, az előző kapcsolatomból van nekem is, neki is.Dolgozom napi 12 órát, hazajövök ellátom még a családot, főzök, mosok ,takarítok.Háromszor annyit keresek, mint a párom. Szerinted fogom hagyni, hogy az ő gyereke annyit örököljön, mint az enyém?

@terii: kicsit anyagias valaki... Amúgy biztos vagyok benne, hogy nem, nem fogod hagyni. De nem ez volt a kérdés, hanem hogy jogos lenne-e.

@ghck:
Akkor rosszul fejeztem ki magam. Ha közös házat veszünk csinálok házassági szerződést,mert a jog szerint egyenlően kellene örökölniük, de én nem azért dolgozom, hogy a családomon kívül más is örököljön.Már életemben többet kapott tőlem a gyerek, mint az anyjától.
Nem anyagias vagyok, csak előrelátó.Az előző házasságomban buktam 10 milliót,még egyszer nem fogok.Másodszor, vannak gyerekeim, tőlük venném el, ha nem gondolkodnék előre. Csak az mondja azt, hogy anyagaias az olyan ember, aki előre gondolkodik, akinek nincs mit vesztenie.

@terii: "akinek nincs mit vesztenie"
Igazad lehet. Nekem egyértelmű, hogy ki örököl utánam..

Szerintem aki egy vagyonközösségben számontartja, hogy ki mennyit visz haza, az anyagias. Ha nincs vagyonközösség, az más, de akkor miért is örökölné az én vagyonomat valaki másnak a gyereke? De mindegy, nem a Te konkrét példád érdekel.. Úgyhogy természetesen Te nem vagy anyagias, hanem előrelátó. Na!

hasonlo helyzetben vagyok.

parommal kozos hazat vettunk fele-fele aranyban.

paromnak sajat haza is van, amelyrol lemondott a masik kapcsolatabol jovo gyermek javara (az en beleegyezesemmel es tamogatasommal; 6 honapos terhes vagyok)

a kerdesem, hogy milyen lepes szukseges ahhoz, hogy a kozos hazunk valoban kozos maradjon, es ne legyen a regi kapcsolatbol szarmazo gyereknek koze hozza?

vegrendelet? vagy eleg egy ugyvedi hitelesites?

es ez valoban nem az anyagiassagrol szol, hanem arrol, hogy a gyermekem neveben lemondtam egy masik gyerek javara a torvenyes jussarol, es ezt valahogy kompenzalni szeretnem, vagyis nem akarom, hogy valaha barmi viszaly emiatt keletkezzen.

parommal hazasok meg nem vagyunk, de ugy elunk, mintha azok lennenk. nem tudom, ez a jog szerint jelent-e valamit.

@KoK: 4 gyerek után jött rá, hogy már nem tudnak együtt élni, hát ez kurva jó..., gratulálok....

@puffancs:
"amelyrol lemondott a masik kapcsolatabol jovo gyermek javara"

Ez mit jelent? Odaajándékozta a gyereknek? Vagy az asszonynak? Cserébe meg nem fizet mondjuk soha többet gyerektartást?

"milyen lepes szukseges ahhoz, hogy a kozos hazunk valoban kozos maradjon, es ne legyen a regi kapcsolatbol szarmazo gyereknek koze hozza?"

Ez így nem működik. Még életében ruházza át a tulajdonrészét a közös gyereketekre... Lesz ennek is hátránya...

@Alikam: Gondolom a 4 gyereken kívül más is történt. A 4 gyerek után is partnernek kell lennie mindkét félnek, és nem feltételezni, hogy a "másiknak csak kötelessége van, hogy 4 gyerek után együtt maradjon a család".

Uram bocsáss: Ha a férfi szereti a gyerekeit, eddig sokmindent megtett értük, együtt lehet vele élni, stb. akkor miből gondolod, hogy az együtt maradásért a gyerekekért ő tett volna eddig kevesebbet?

@KoK:
Kedves Kok,
Nem tudom melyik korból jöttél, s talán valóban utána nézhetnél a statisztikáknak is mi az átlag házasodási kor Magyarországon és amúgy a világban, valamint, hogy a a 30 asok hány százaléka singlie. (Tudod a ajelenségre a '90 es években figyeltek fel, s eredetileg ennek az élethelyzetnek a megjátszására született egy sorozat is, ami persze utóbb nevetségessé vált singlie bulizó harmincvége csajokkal, de nem az első évadokban) Divatos dolog ezt a pokol dolgot emlegetni, de az igazság az, hogy egy hosszú kapcsolatban mindig vannak lejtők is, és két ember közös szándéka kell a megoldásokhoz. Egy idő után szerelem végetér, a 2., a 3, , a 4. is. De a család nem erről szól. Mert tetszik vagy nem, az értelmes ember 25 felett nem csak szerelmet, hanem családot keres magának a másik fél személyében. Azt akivel közösen neveli a gyerekeit, megoszta a jót, rosszat. Olyat aki ápol, ha beteg vagy, akire rábizhatja az életét, ha éppen olyan helyzetbe kerül. És már meg ne haragudj, de egyszerűen kizárt, hogy 4 gyereket vállalj valakivel , aki erre ennek nem felel meg. Az általad említett ikerterhesség a meddőségi kezelésektől eltekintve elhanyagolható. Az lehet, hogy huszonéves kór elején az emberek nem kialakult személyiséggel ősszeházasodnak, majd elválnak, de hogy 4 gyereket is vállaljanak együtt az nem véletlen. Komoly megfontolás, hosszútávú együttmaradási szándék kell ehhez a döntéshez. Olyan, ami nem változik meg percről percre. Valóban a gyerek érdeke mindig a legfontosabb. Hogy sok figyelmet, tőrődést, és igenis anyai hozzájárulást is kapjon, hogy boldog, egézséges felnőtt lehessen. A nem vele egy háztartásban élő apa ezt csupán töredékében tudja teljesíteni.Azt remélem nem gondoltad komolyan, hogy az ágytól, asztaltól való elválás után már csak az anya feladata a gyermekek jóléte. Könnyű úgy továbblépni egy új kapcsolatba, hogy quási egyedül álló vagy, még az anyának ebben az esetben is mindig ott lesz a 4 gyermek. Általában nem is szoktak új párt találni. Persze a lagjobb lett volna a párterápia ha már 4 gyereketképesek voltk ősszehozni. Gondolj bele.

@KoK: És itt jön az én korlátoltságom,ami ilyenkor történni szokott, az apa otthon sem vesz részt a gyermeknevelésben, mivel a nő marad otthon gyesen, gyeden, emiatt kiszorítottnak érzi magát a kapcsolatból, és új kapcsolatot keres. Ahelyett, hogy megpróbálna beintegrálódni, felnőtté válni ( merthogy sokszor a gyermekkel vetekednek a szeretetért) a gyerekneveléshez. Ehhez pl nagyon jó a skandináv családmodell,ahol az apukáknak is kötelező otthon lenni a kicsikkel meghatározott időt, hogy ki tudjon alakulni köztük kapcsolat. Nagyon könnyű mindent felborítani, elválni, és 4 gyermeket az anya felelősségére bizni. Ha valakinek már van 4 gyermeke, onnan nincs új életet kezdek, mert ha felelőségteljes, komoly ember tudja, hogy mindig szűlőnek is kell lennie e gyermekek felé, és mindig biztosítani kell számukra minden lelki és anyagi szükséges dolgot. Kivánom egyszer ülj be a családjogi biróságra egy-két esetre. Mikor az apa kiteszi 3 kiskorú gyermekét a lakásból, és a vagyonát ráíratja másra,majd vállalkozóként minimálbérre jelenti be magát, hogy ne kelljen gyermektartást fizetni. Vannak fokozatok. De nehogymár azt higyjük, hogy ha vki pl egy átlagos gyermektartás fizet akkor a gyerek le van tudva. Számoljuk ki , hogy amikor egy tini cípő tízezer ft, az mire lesz elég. S ha már van 4 gyerekem, ne csak dobáljuk ezt a szót , gondoljunk bele sztem, s hamár elhagytam őket, s másnak jut az időm, energiám, és pénzem ( amiből angolorát, úszást, nyári tábort lehet fizetni, nem Hawai nyaraéásokat), talán már legalább JŐVŐBENI SZERZEMÉNYEIMBŐL NE ZÁRJAM MÁR KI ŐKET. Azzal, hogy az új asszony nevére irat mindent, elveszi tölük az apjuk jővőbeni szerzeményeit, keresetét , egy élet munkáját, amit belefizet az új társ lakásának akár bebútorozásába, felújításába stb. Csak azt ne mond, hogy az csak a férjet illeti. Az egyedül maradt anya mindenét a gyermekekre költi. Neki muszáj. Igen, GYERMEKET VÁLLALNI FELELŐSSÉG, és ha ezt megtette eszerint kell élnie. És eszerint kell élnie mindenkinek aki bekapcsolódik egy olyan felállásban ahogy gyermek érintett, pláne 4.Sajnálom, ha neked nem sikerül egyedülálló férfit találni. Drukkolók neked, de csak azért mert be vagy parázva, nem kell kompromisszumot kötni.

@terii: Pont az az érdekes, hogy ha eldöntöttétek, hogy közös családot alapítotok, márpedig ezt kell feltételeznem, ha együtt éltek, akkor nincs enyém tiéd, és mindegy lesz az is ki mennyit keres. Közös, osztatlan tulajdonban vagytok együtt. És a házasságotok érdekében azt is remélem,hogy nem baszogatod azzal , hogy többet keresel ennyivel. Mert akkor nem sok jővőt jósolok nektek. Már elnézést a személyeskedésért. Ha apárodat szereted, elfogadod, a gyermekét is szeretned és elfogadnod kell, mert erről szól a család.Ez a "csak nem képzeled" nekem nem egészen így hangzik. Pl ha veled vmi történne neadjisten átmenetileg, s nem keresnél 3x többet, reméljük ő nem mondaná azt, hogy csak nem képzeled, hogy fizetem a gyermeked ételét, stb.

@puffancs: Ha értelemesek és jóakaratúak vagytok : semmi. A férjednekők mindig a gyermeikei maradnak és így bármit szerez is az életben azután örökölni fognak. Lehet játszadozni, s mindent a te nevedre iratni, de most komolyan, érdemes? a te gyereked féltestvére a másik. Amúgy a végrenedeli öröklés esetén is van köteles rész, és csak érdemtelenség esetén zárható ki a korábbi gyermek pl ha az örökhagyó életére tőr. De az már inkább Agatha Christi kategória

@puffancs: 2. hozzászólásodat most olvasva: igen jelent. Nincs házastársi közös tulajdonotok, mert nem vagytok házasok, és gondolom regisztrált élettársi kapcsolatban sem éltek.Te nem lennéljogosult különválás esetén, csak arra ami a tied, ahalál esetén sem özvegyi haszonélvezetre,a férjed után pedig a 2 gyermek felrészben örökölne a tves öröklés szabályai szerint.

@Rucanor:
a mindennapi életben pont nem érdekel,hogy mennyivel több pénzt teszek bele a házi kasszába, vagy , pl. azóta jut el külföldre mióta együtt vagyunk, mert azokat is én fizetem.nem érdekel, mert szeretem, és jó vele.de gondold el, ő havonta keres 140 ezer ft-ot, amiből kifizeti a gyerektartást,az apukája meghalt, örökölt utána egy házrészt, amint hitel van, arra fizet 35 ezret. kifizeti a telefonszámláját , tankol, és marad egész hónapra 20 ezer forintja. a rezsibe nem tud beleszállni.Én keresek 500 ezret egy hónapban, van 3 gyerekem, gyerektartást nem kapok, plusz még eltartom a pasim.Veszünk egy házat az én pénzemből, és még az ő gyereke örököljön? hát tényleg igazságos.Itt nem a napi kajára fordított havi 10-20 ezrekről beszélünk, hanem egy 30 millás házról.Ha te erről, csak azért, mert egy olyan férfiba szerettél bele, aki elvált, és van máshol egy gyereke, lemondanál a gyeekeidtől vennéd el, nagyon ésszerűtlenül gondolkodzs. Ez nem egy Júlia szerelmes újság, hanem a való élet.

@Rucanor:
és nem tudom, lehet, hogy egy szívtelen nő vagyok, de azért mert szeretem a kedvesem, nem jön egyenesen arányosan, hogy szeretem a gyerekét is. Elfogadom, mert az övé, de egy neveletlen, rosszindulatú, sunyi, hazudós gyerek, 13 évesen nem tudom már megváltoztatni, abban a kevés időben, amit velünk van, mert otthon teljesen más nevelést kap, mit,ami nálunk elfogadott. figyelek rá, megpróbálom megmutatni neki, milyen módon élhet értelmes életet, de baszogatni nem akarom, ne arról szóljon a nálunk töltött idő, hogy állandóan rászólunk.de azért nem hiszem, hogy bárki szeretni tudna egy másik embert, mert a férjének a rokona.Te valami álomvilágban élsz.Vagy nem éltél még eleget.

@ghck: "Még életében ruházza át a tulajdonrészét a közös gyereketekre... Lesz ennek is hátránya..."

Pl. milyen hátránya?

@atpijkamo: Pl. hogy nem tud többé szabadon rendelkezni róla.

@ghck: Hát ha elpatkol, akkor se fog már szabadon rendelkezni róla, úgyhogy mivel az örökösödés volt a problémája, ez nem igazi hátrány.

Amíg meg nem patkol el, addig haszonélvezete van rajta, fizeti a felújítást, költségeket, mintha a sajátja lenne még.

Valami kevésbé nyilvánvaló hátrányt sejtetett a megjegyzésed.

@atpijkamo: "az örökösödés volt a problémája, ez nem igazi hátrány."

Ez pontosan annyira nem igazi hátrány, mint amennyire nem igazi probléma az örökösödés. Egyik sem aktuális, és a jövőtől függ minden, ami pedig kiszámíthatatlan. (Mi van pl, ha a gyereke előbb patkol el, mint ő? Mi van, ha a gyereke életmentő műtétjére kellene a pénz, amit a ház eladásából előteremthetne, de nem az övé a ház, nem adhatja el? Mi van, ha nem az eladásából, hanem a megterheléséből akar pénzt? Mi van, ha atomerőművet vagy szemétégetőt építenek a szomszédságába? Magyarázd majd meg neki ezekben az esetekben, hogy nem is igazi a hátránya! ;))

De tudod, mit, igazad van! Nem akarok én vitázni veled!

@ghck:

"Ez pontosan annyira nem igazi hátrány, mint amennyire nem igazi probléma az örökösödés."

Az örökösödés probléma, mert nem akarja a köeles részt. Az ajándékozással ezt megoldja.

"Mi van, ha a gyereke életmentő műtétjére kellene a pénz, amit a ház eladásából előteremthetne, de nem az övé a ház, nem adhatja el?"

Na, ez jó, erre nem gondoltam.

Mi a megoldás - van-e megoldás erre a problémára, ha
- előre gondol rá, a gyerek kiskorú
- előre gondol rá, a gyerek nagykorú
- előre nem gondol rá, a gyerek kiskorú
- előre nem gondol rá, a gyerek nagykorú

"Nem akarok én vitázni veled!"

??? Kérdés volt, nem vita.

@atpijkamo: "Az ajándékozással ezt megoldja."
Igen, ezért írtam. Cserébe más problémákat vesz a nyakába. Ennyit írtam.

"Kérdés volt, nem vita."
Biztos bennem van a hiba, de ezt nem tudom kérdésként értékelni: "ez nem igazi hátrány."

Megoldás lehet létrehozni egy alapítványt, és az ő nevére gyűjteni a vagyont. Az alapítvány célja a gyerek (és szülője) életének segítése. A döntéshozója legyen ő, meg a gyerek (nagykorúságáig a gyámja). Amíg él, ő dönt, ha elpatkol, a gyerek majd megmondja, mi legyen az alapítvány tulajdonának sorsa. Nincs öröklés, nincs kötelesrész. A szülő élete során pedig szabadon rendelkezik az alapívány vagyonával.

Vagy nem, persze! :)

@ghck: "Megoldás lehet létrehozni egy alapítványt, és az ő nevére gyűjteni a vagyont."

Na, ez jó megoldás a problémára. Nyilván sokallnák a költséget és munkát, és inkább bevállalnák a sima ajándékozás hátrányait. De nagyobb vagyon esetén az alapítvány tényleg praktikus.

@terii:
A valóság: a kicsinyesség és rosszindulatúság, szűklátókörüség " Valósága?
Én mondjuk nem mondanék olyat egy 13 éve gyerekre, hogy "rosszindulatú, sunyi, hazudós gyerek" A gyerek még ha magatártási promlémái is lennének mindig a környezete miatt olyan,amilyen (gyermekpszichológia!!), amelybe ha tetszik, ha nem te is beletartozol. Azzal, hogy az apjával élsz. Nem vagy az anyja, de ő a fiad, a mostoha fiad. Én megértem , ha a 3 gyereked mellett rá már nem jut időd gondolni sem, de gondolkodj el azon, hogy az a sok idő, gondoskodás, ha pénz nem is, amit a férjed a te gyerekeiddel tölt a sajátja helyett, mind tőle veszik el. Kicsit tahán nyitottab szívvel is álhatnál hozzá. Az élet kompromisszumok sorozata, nem álomvilág, de nem is pokol, igaziból a te hozzáállásod kérdése. amúgy az sem túl szép, hogy ahogy a férjedről beszélsz. Ha ennyire szerencsétlen, miért vagy vele. Ha meg szereted, be kell látnod hogy 2 ember együttélése nemcsak pénzből áll. Ki mi tud, azt ad bele a családba. És ha te családban gondolkodsz a férjedben, nemcsak egy pasit látsz benne, akkor isenis a fiát is a család részének kell tekintened. Amúgy pl ha a volt neje meghalna, neked kellene nevelni is. A házasság nem csak jogok halmaza, hanem kötelezettségeké is. Minnél gyorsabban elfogadod ezt, annál könnyebb lesz. Egyébként, ha a házasság alatti a szerzés ismételten mondom, hogy az közös tulajdonnak számít, tehát a fele részét a férjed gyerekei öröklik. Ha ez nem tetszik kár volt hozzá menned. Válásnál is van közös tulajdon megosztása. És nem számít ki mennyit adott bele. Mert ez a lényege a házasság intézményének. Ez nem idealizmus, hanem jog. :) Ajánlom a ptk és az Alkotmány olvasgatását. Egyébként az én nagyanyám 8 gyereket nevelt dolgozó értelmiségiként, így azt hiszem más is meg tud oldani egy esetleges 4. néha ott lévő gyereket.

@Rucanor:
Nem tudom, Neked mi a foglalkozásod, de kérdezz meg egy pár pedagógust, mit szólnak a véleményedről.Igenis vannak, gonosz gyerekek, meg hazudós gyerekek:) sőt, még rosszabbak is.De leírtam, h a gyerek más családmodellből jött, és nem tud beilleszkedni egy normál családba. Pl. nálunk az, hogy a lányom kitűnően érettségizett, és 2 egyetemre jár természetes, nem kapott érte egy simogatáson kívül semmit.A kisfiúnak 6. végén jó lett a bizije, és közölte az anyja, h vegyünk neki egy órát, kinézte már ,16 ezer ft. Helló! A gyereknek kötelessége h tanuljon! Másodszor: az apjának nincs rá pénze, mert sajnos, bérből és fizetésből él.Nekem kellett volna megvennem? Vagy tornaórára én a gyerekeimnek a Decathlonban 4 ezerért veszek tornacipőt,mert felesleges drágább. A kisfiú kijelentette, h ő csak márkásat vesz fel, olyat vegyen az apja.Vagy 13 évesen okos telefon kell neki a névnapjára.Ezek csak az anyagi részei a gyereknevelésnek, de nézhetjük az érzelmi részét is.Olyan stílusban és hangnemben beszél a felnőttekkel , velem nem, velem általában normális, h a bicska nyílik ki a zsebemben, És nem akarok rászólni és a párom sem akarja basztatni állandóan, mert az a lényeg, h jól érezze magát nálunk, tehát nem arról van szó h szeretem vagy sem, hanem nevelésbeli hiányosságok vannak.És ezt nem tudom a 2 hetente találkozások alkalmával megszüntetni.És az anyagiak: nagyon szeretem a párom, el kell fogadnom, h az ő munkáját nem fizetik úgy meg. Nem azt mondtam, h szerencsétlen, hanem hogy keveset keres.És mivel reggel 7-kor elmegy és este 7 kor hazajön ,a családi életből se tudja kivenni a részét. Gyereknevelésről meg ne beszéljünk, mert elég nagyok a gyerekeim, és max a fociról beszélget velük.És mivel ő költözött hozzánk, így inkább az én gyerekeimnek kellett lemondaniuk egy csomó dologról érte. De nem panaszkodom, mert nagyon jó ember. A lényegről beszéltem, hoyg igazságtalannak tartanám, és meg is fogom oldani, hogy amiért én, és a családom napi 12 óra munkával megdolgozom,azt egy idegen gyerek, csak azért, mert az apukája a párom , örökölje.Minden gyerekemnek van már lakása, őket is úgy nevelem, hogy ne vakítsa el a szerelem, házassági szerződést kössenek. mert sajnos az apukájuknak otthagytam mindent,csak elmenekülhessek.Ők ne legyenek ilyen bolondok.Ha ez kicsinyesség és anyagiasság, ám legyen, de nem lenne ennyi cirkusz válásoknál,ha az elején gondolkodnának.

@terii: "A lényegről beszéltem, hoyg igazságtalannak tartanám, és meg is fogom oldani, hogy amiért én, és a családom napi 12 óra munkával megdolgozom,azt egy idegen gyerek, csak azért, mert az apukája a párom , örökölje."

Ahham, tehát a párod reggel 7-től este 7-ig dolgozik (ez hány óra is naponta?), tehát nem tudja kivenni a családi életből a részét. Te (és a családod) napi 12 órával viszont igen? Hogyan van ez?

Igen, mindenki erről beszél... hogy amiért te ÉS A CSALÁDOD(!) (tehát a párod) dolgozik, azt kizárólag a te, és ne az ő gyereke örökölje.. Egy önző picsa vagy. Leírom az én verziómat, nyilván nem így történt, csak játszok a gondolattal.. Szerintem te csak az exférjed vagyonára mentél, erre rájött, és elzavart. A gyerekeidnek azért kicsaltál belőle egy-egy lakást, szóval alapvetően pluszos volt a kalandod. És mivel magadból kiindulva látod, hogy milyen szemét anyagiasak tudnak lenni emberek, próbálod magad (és a gyermekeidet) megvédeni a hozzád hasonlóktól. Szerintem ez lehet a történeted, csak nem vagy büszke rá, ezért színezed kicsit.

@ghck:
basszus,a szövegértés,elég nehéz. a párom 8- 5 ig dolgozik, és ezért kap 140 ezer ft-ot. reggel elmegy 7-kor és este 7 mire hazaér. Akkor nem tud bármit is csinálni, mert már fáradt, késő van, stb.Én pedig nő vagyok, és természetes, hogyha este 7-kor érek haza, akkor is, meg kell főznöm, ki kell mosnom, vasalnom, takarítanom, stb. A családom pedig a gyerekeim,és a szüleim. A gyerekeim 15 éves koruktól besegítenek a munkámban, és ők is megtermelik azt a pénzt, amiből élünk. És sajnos, nem, a férjemnek sem volt semmije, és nekem sem, amikor összeházasodtunk, de alkoholista lett, és inkább elmenekültem a 3 gyerekkel együtt tőle, otthagytam egy full berendezett lakást, kocsit, telket.'10 év után, amikor a bíróság kimondta a válást, annyi tartozás és végrehajtás volt a lakáson meg mindenen, h a több milliós tartozást is nekem kell kifizetnem, csak végre visszaköltözhessek a lakásba a 3 gyerekkel.Én voltam a hülye, tudom, hogy aláírtam mindent, de szabadulni akartam a pereskedéstől. De szerintem, te borzasztó életet élhetsz, hogy abból amiket előtte írtam, arra következtettél, amire.Ja, és azóta sem fizet a volt férjem gyerektartást, sőt, most rángatott bíróság elé, h igazoljam, járnak- e suliba a gyerekeim.

@ghck: ja, és lakást a gyerekeimnek a szüleimmel közösen vettük, másnak nincs hozzá köze.:)

Látom, a poszt néhány jóindulatú hozzáértő és hasonló cipőben járóén kívül, értelmes és érdemi hozzászólást - amiért valójában született - nem eredményezett.
Azt hiszem, a posztoló nem vadidegen emberek magánvéleményére volt kíváncsi, hiszen nyilván megvan a sajátja, illetve, ha véleményeket akar, akkor a saját, válogatott baráti körétől fogja kérdezni és fogadja el azt, nem pedig fogadatlan prókátorként a nagyon karakteres véleményüket csak a net homályában felvállaló nagypofájúaktól. Akik nem mellesleg, amíg nem jártak hasonló cipőben, addig könnyen osztják az észt. De vélhetően személyesen egyszer majd megmutatja nekik valaki, hogy mi is jár a kérdés nélküli okoskodásért.

@KoK: "a posztoló nem vadidegen emberek magánvéleményére volt kíváncsi"

Haneeem?!? Akkor mégis mire? Kiposztolta a kérdését a nagyvilágba, megkapja a hozzászólásokat a nagyvilágból. Nem hiszem, hogy a posztolónak bármi problémája is lenne ezzel. Legalábbis nem hiszem, amíg nem jelzi azt! Ja, bocs, rájöttem... Te vagy a posztoló. Hiszen csak maga a posztoló írhatja magabiztosan, hogy "amiért [a poszt] valójában született".

"véleményüket csak a net homályában felvállaló nagypofájúaktól"

Tisztelettel kérdezném, miből gondolod, hogy bárki itt nem vállalná fel személyesen is a véleményét? Ja, és miért lesz "nagypofájú" az, akinek más a véleménye, mint a tied (, vagy a poszolóé)?

@ghck: A posztoló talán azért írt jogi (és nem más) jellegű fórumra, mert jogilag korrekt válaszokat szeretett volna olvasni (talán ügyvédhez fordulás előtt). Persze ez egyáltalán nem biztos, de legalábbis logikusnak tűnik. És a kérdései is erre utalnak. Nem azt kérdi, hogy ti mit tennétek a helyemben, és nem azt, hogy szerintetek helyes-e egy elvált férfival kapcsolatba kerülni... és a többi.

Hogy mért nem vállalnák fel személyesen? Ezt a fajta szélsőséges megnyilvánulási formát, amit itt (és a többi fórumon) a hozzászólok megengednek maguknak - nem meglepő módon - az életben csak nagyon-nagyon elvétve látom.

Más a véleménye? Mihez képest? Én ugyanis nem írtam véleményt. Mert jogi szempontból nem tudok hozzászólni és mert - nem mellesleg - amíg nem járok hasonló cipőben, mi jogon tenném. A rosszindulatú beszólogatásoknak pláne nem vagyok híve, és nem is hinném, hogy bárki ezért írna posztot.

@KoK: "jogilag korrekt válaszokat szeretett volna olvasni"

Melyik válasz nem korrekt jogilag? Nézz meg mondjuk egy polgári pert. Ott van adott esetben két jogilag képzett szakember (ügyvéd), akinek ugyanarról az ügyről pont ellentétes a véleményük. Melyik a jogilag korrekt?

Vagy ott van a bíró, aki döntést hoz. Az ő véleménye lesz jogilag korrekt? Mi van akkor, ha egy bíró döntését másodfokon megváltoztatják?

Az pedig nem lehet, hogy azért látsz itt szélsőségesebb véleményeket, mert itt nem ismerik egymást az emberek, és ezért megmondják a véleményüket a szemedben, míg a barátaid nem teszik ezt? Inkább hallgatnak. Tehát a szélsőséges vélemény oka nem az, hogy neten írják, hanem az, hogy nem tartanak attól, hogy megsértenek valakit. Én élő szóban is elmondom neked, ha úgy gondolom, hogy hülye vagy, az a különbség, hogy itt összefutunk, az életben pedig nem.

"Más a véleménye? Mihez képest?"
Nem ez volt a kérdés, hanem hogy miért nevezed "nagypofájúnak". Akármilyen véleménye is van.

"amíg nem járok hasonló cipőben, mi jogon tenném"
Gyilkoltál már diszkóban, csak a hecc kedvéért? Erőszakoltál már meg kiskorút? Nem? Véleményed gondolom azért van az ügyről, még ha nem is jártál hasonló cipőben, nem?

@ghck: Nem jogi válaszokat kapott, hanem magánvéleményt, aminek semmi köze a joghoz.

De, a barátaim véleményt mondanak, de ők válogatott emberek, mert kb hasonló az értékrendünk stb és az Ő véleményük érdekel. Szerencsére a többi emberé nem. Azoké a saját barátaikat érdekli.

Jah, hát ez a gond, "nem tartanak attól, hogy megsértenek valakit". Mert nem tűnik fel, hogy a karakterek mögött emberek és sorsok vannak. Mert nem ölt alakot az ember. Ezért elfogadhatatlan a reakció. Élőben a többség moderálja magát és - ha kérdezik és érdekes lehet a véleménye ! - megválogatva a szavait elmondja a kapcsolódó gondolatait.

Nagypofájú? Mert elfogadhatatlan a fensőbbrendű megmondóember stílusa ebben a formában.

Ha van is véleményem, nem szoktam azt kérdés nélkül kinyilvánítani. Dehát ez szokás és neveltetés kérdése.
És az alaphelyzet, hogy itt a posztoló NEM véleményeket kért, hanem jogi "tanácsot".

@KoK: Az a baj a "megválogatva a szavaival", hogy sokszor elvész a sok válogatással a mondandó. Meg a finomkodás ritkán segít, legyünk őszinték..

"Ha van is véleményem, nem szoktam azt kérdés nélkül kinyilvánítani. Dehát ez szokás és neveltetés kérdése."

Nos, akkor nyilván csak nekem kerülte el a figyelmemet az a rész, amikor bárki is kikérte a te véleményedet. Szokás és neveltetés, ugye..

És alaphelyzet, hogy teljesen irreleváns, hogy a posztoló mit kért. Ahova te is írsz, az a "komment" helye, nem a "jogi tanácsé". Kommentje, véleménye pedig bárkinek lehet, volt is. Neked is. Bár senki sem volt rá kíváncsi. Így tehát mindenki eldönti, hogy neveltetése alapján jogi tanácsot ad, véleményt ír, beszól a posztolónak, vagy beszól egy vagy akárhány kommentelőnek.

Itt kérem szabad véleménynyilvánítás van, csak néha jön egy-egy ilyen nagypofájú felsőbbrendű megmondóember, aki rendet akar rakni a kommentelők között. Mert neki ilyen finom kis neveltetése van.

@terii:
Ok, sokat dolgozol, a férjed is.
De ha hozzámentél, és úgy gondolod egy család vagytok, akkor abba ő is és a gyereke is beletartozik, tetszik vagy sem.
Nekem a mi szó hiányzik a szótáradból a férjeddel kapcsolatban, mintha ő csak egy megtürt vki lenne. ez így nem házasság

@terii: És egyébként talán gyermekpszichológusok az autentikus forrás a "gonosz gyermek"ötletedre. Ha találsz olyan tanárnőt, aki ilyet mond, azt sztem pszichológiai vizsgálat után eltiltanák foglalkozásának gyakorlásától.
És az ilyen korlátolt, primitiv hozzáálláshoz csak gratulálni tudok.
Egyébként pedig hamár a férjed veletek él, biztos ő is bevásárol, beszáll a dolgokba, ha úgy adódik. Így igenis, ha neki épp nem volt pénze, neked kellett volna ajándékot venned a mostoha fiadnak.
Én úgy látom ti családként nem funkcionáltok, mert te vagy meg a gyerekeis, ő meg egy megtűrt vki a háznál.Gondolom te is sokáig dolgozol, ahogy írtad is, tehát este van mindenki otthon, így nem mondhatod, hogy nincs veletek (törödés, stb). Hamár a te volt férjed olyan, amilyen, ügyelhetnél rá, hogy a jelenlegit ne te tedd olyanná a gyereke szemszögéből, amilyen a volt férjed volt.

@Rucanor:
nem férjem, csak együtt élünk.

@Rucanor:
Valószínűleg nem fogalmaztam világosan. Nálunk nem divat a pénzzel, vagy az azon megvett ajándékozás.Ünnepnapkor igen, de különben nem.Az én gyerekeim is max. 6- 10 ezer ft között kapnak ajándékot,inkább a módját adjuk meg, arra pedig vigyázok, hogy még véletlenül se kapjanak többet, mint a páromé.Sőt, az övé még többet is kap, mert én is veszek neki, meg az apukája.Az én gyerekeim pedig nem annyira tőle, mert nincs miből.
És sajnos nem vásárol be :), mert nem szeret, és, mivel a gyerekeim szeretnek vásárolni,velük megyek. Írtam, elfogadom olyannak, amilyen, nincs ezekkel semmi gond. De míg én állandóan töröm a fejem, mivel, hogyan tudnánk több pénzt keresni, ő inkább focizik, vagy csak a meccset nézi.Hiába próbáltam ráébreszteni, hogy se nyugdíja, se jövője nem lesz így, még nem ébredt rá. Sokszor arra gondolok, hogy nem fizetem ki a nyaralását/persze viccelek/ hátha ráébred, hogy neki is kéne még tennie valamit azért, hogy jobban tudjon élni.De ő ilyen, így fogadtam el, így szeretem.Csak avval gondom, hogy amíg ő focizik, vagy csak meccset néz, addig én képezem magam, dolgozok, hogy a jövőm és a gyerekeim jövője biztos legyen, akkor azt a pénzt, amit még egyszer leírom:én, a gyerekeim, és a szüleim megtermelünk ne örökölje az Ő gyereke.Ennyi. Az, hogy napi szinten eltartom nem gond, eggyel-több vagy kevesebb nem számít. De itt a későbbiek során milliókról beszélünk.

@terii: Szép, boldog párkapcsolatotok lehet! Gratulálok hozzá!

@ghck:
Szerinted mi tesz boldoggá egy párkapcsolatot? Szerintem az, hogy el tudod fogadni a másikat olyannak, amilyen, a hibáival együtt . Jókat tudtok beszélgetni, jókat nevettek együtt, jól érzitek magatokat. Nálunk mindez megvan. Az hogy én sokkal többet keresek, mint a párom, nem kerül szóba soha , nem téma. Amikor összejöttünk már így volt.És, igaz, nem beszéltünk róla soha, eszébe sem jut, hogy az ő gyereke bármit is örökölne utánam, mivel tisztában van vele, hogy mi a helyzet. Szerinted mi lenne a jó megoldás? 1. menjek el én is olyan helyre dolgozni, ahol kevesebbet keresek, mint ő,2. olyan pasit keresek, aki legalább annyit keres,mint én, viszont nem érzem olyan jól magam vele.Köztünk abszolút nincs feszültség semmilyen téren.Az a fontos, hogy milyen ember. Én csak arról foglaltam állást, hogy azért, mert egy olyan férfival élek együtt, akinek jóval kevesebbje van, mint nekem,/ konkrétan semmije/ ne kelljen már az ő gyerekének is lakást adnom. Ennyi. És a gyerekeim is úgy indulnak az életnek, hogy mindenük megvan, az alap, hogy házassági szerződést kötnek.Azért dolgoztam, dolgozok, hogy olyan iskolába járhassanak,olyan tudás birtokában legyenek, hogy 40 évesen ne 140 ezer ft-ot keressenek 10 órai melóval, és élvezni tudják az életet.Egy 13 éves gyerek ne 16 ezer ft-os órát kérjen azért, mert jó a bizije,vagy okos telefont, hanem akarjon nyelvtanfolyamra járni, sportolni, stb. Arra szánok pénzt, de felesleges tárgyakra nem.

@terii: Nekem nem kell magyarázkodnod. Magadnak talán. Én csak leírtam, hogy a leírtak alapján neked biztosan boldog a párkapcsolatod. Ennyi. A gyermekeid is remek, hogy azzal az előzetes gondolattal kötnek házasságot, hogy majd váláskor hogyan osztozkodnak. Jól csinálják, gratulálok ehhez is! Egy boldog közös jövő alapvető záloga, hogy tudjuk, ki mennyit ér anyagilag a kapcsolatban.

@terii: "Az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingóságok és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul. Amennyiben a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. Érdemes tudni, hogy a háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít."
Az élettársak különvagyonába tartozik az a vagyontárgy, amely
1.az élettársi viszony létesítésekor már megvolt,
2.az élettársi viszony alatt öröklés vagy ajándék útján került az élettárs tulajdonába,
3.személyes használatra szolgál és szokásos mértékű, mennyiségű
Miután törvényes örökös csak rokon, illetőleg házastárs (ritkán az állam) lehet, az élettársak nem lehetnek egymás törvényes örökösei. Az élettárs özvegyi jogot sem szerezhet.
A kérdés csupán annyi közös szerzésenk számít e a lakásotok, hamár megvolt az összeköltözés előtt, nem az. Ha a férjed lenne, más lenne a helyzet. Közös szerzés esetén is más. És elméletileg az új PTK -ban kicsit erősítenék ezt a jogintézményt. :
www.ovonok.hu/uj-ptk-jelentosen-valtoznak-az-elettarsi-kapcsolatra-es-az-oroklesre-vonatkozo-szabalyok.html

@Rucanor:
köszi.ezeket elvileg már tudtam, részemről nem is volt ez kérdés, és a kapcsulatunkban sem merül fel, ez mint probléma, csak sok hozzászólással ezelőttről polemizáltam ezen, és csak kóbor felvetődő kérdésként került elő, hogy szerintem a szitunkban, hogy nekem van egy saját lakásom, kb 3- szorosát keresem a pasim fizetésének,amiből ő fizeti a gyerektartását, az örökölt hitelét, és, ha vennék közösen egy házat, amibe az én meglevő lakásom ára kerülne, meg az én megtakarításom, meg az én havi jövedelmem, akkor, ha én meghalnék, az ő gyereke is örökölne. De, mint írtam, szóba sem kerül ez nálunk, csak elvileg vetettem fel.:)