A Zugügyvéd sem ért egyet az előzetes letartóztatások jelenlegi gyakorlatával, korábban még maga dr. Bócz Endre volt fővárosi főügyész is élesen  is bírálta egy publicisztikájában.

Szia Zugügyvéd,

Elég nagy port kevert az ároktői gyilkosok szökése, és az előzetesek határidejét 4 évre akarják emelni. Nem rég olvastam egy cikket az előzetes letartóztatásról, hogy ha valakit egy évnél tovább tartanak előzetesben, az eredménnyel perelhet Strasbourgban. Több elemzés is mutatja, hogy az előzetes intézményét sokszor a nyomozó hatóság nyomásgyakorlásként a beismerő vallomás kicsikarására használja, Ez különösen megmaradt a cikkből:

„A hazai börtönviszonyok ugyanakkor gyakran embertelennek minősülnek, a fogvatartottakat pedig megalázó bánásmódnak teszik ki. Magyar Gábor ügyvéd állítja: az elhelyezési körülmények sokszor elfogadhatatlanok, az élelmezés rossz, ráadásul egyik ügyfelét, aki nem tett beismerő vallomást, két külföldi bűnözővel zárták egy cellába, és ők napi rendszerességgel megerőszakolták. Az ilyen feltételek mellett végrehajtott előzetes letartóztatás – amihez a családdal való kapcsolattartás sokszor önkényes korlátozása is társul – Magyar szerint egyértelműen kényszervallatás.”

Most mi az igazság e tekintetben? A bíróság elfogadja az így beszerzett bizonyítékokat, vallomásokat?

Üdv

G.

A munkaerő kölcsönző cégek trükközéséről számos horror történet jelent már meg a sajtóban. Most egy ilyen cég áldozata próbál segítséget kérni

Kedves Zugügyvéd,
 

"2011. március elsejétől dolgozom takarítóként az heves megyei  székhelyű D. Kft-nél.   A cég a M-en található   Kft.-nél végez takarító szolgáltatást. 2012. november 1 és 2013. január 1-ig ez a cég kölcsönadott engem (6 munkatársamal együtt) a L. nevű cégnek, úgy, hogy kiléptetett a D-ből, és a L. átvett bennünket. Ez a változás a munkavégzésünket (munkaidőnket, a munkavégzés helyét) más módon nem érintette. 2013. január 1-től egy újabb kiléptetés következett, az új cégünk neve M. volt (ez és a D. is budapesti székhelyű cégek). Ezen idő alatt azonban a M.  Kft. továbbra is a P.-nek utalt pénzt az elvégzett munkáért. A bérpapírunkat a pesti cég küldte, de például szabadságunkat mindvégig az P.-lel kellett egyeztetünk, és a vezetőink személye sem változott.
 
2013. szeptember 4-én a híradóból tudtuk meg, hogy a M. egy hatalmas méretű adócsalásban érintett cég (bővebben az ügyről)    Szeptember 5-én a P. ügyvezető igazgatója  közvetlen főnökünk összehívott bennünket, és elmondta, hogy az augusztusra járó munkabérünket nem tudja kifizetni számunkra, mivel azt a M.-nak kellett volna elutalnia nekünk.
 
Miután a takarítói fizetésünk a minimálbérnek felel meg, nyilvánvalóan sem nekem, sem kollégáimnak nincs olyan mértékű vésztartaléka, amellyel egy hónapot gond nélkül kihúzhatnánk ilyen esetben. Amikor ezt jeleztük a főnökünk felé, ő azzal válaszolt, hogy ez nem az ő problémája, és higgyük el, hogy nemcsak mi kerültünk az ügy kapcsán ilyen helyzetbe.
 
Egy héttel később jeleztem felé, hogy amennyiben nem kapjuk meg az augusztusi bérünket, szept. 11-étől nem veszem fel a munkát, amire azt a választ kaptam, hogy ez esetben be kell adnom a felmondásomat, és még az ehavi béremet sem kapom majd meg. Ezután hangnemet váltott, nagylelkűen felajánlotta, hogy 40 000 Ft előleget biztosít számomra, amit októbertől havi tízezer forintonként von majd le a következő fizetéseinkből (ez a pénz már megérkezett, és alá is írattak velem egy papírt utólag, hogy fizetési előleget kértem, és az említett törlesztési feltételeket is elfogadtam).
 
Városunkban nagyon kevés munkalehetőség adódik, így sok választásom nincs, egyelőre továbbra is bejárok dolgozni. Abban kérnék segítséget, hogy hogyan tudnék ebben a helyzetben a jogosan elvárt fizetésemhez hozzájutni, miután az augusztust becsülettel végigdolgoztam. Amennyiben jogi lépéseket kellene tennem, hogyan lássak hozzá?
 
Segítségüket előre is köszönöm.

A Normafáról szóló törvényt mégis átnyomták az Országgyűlésen. A jogszabály egyik pontja szerint  a történelmi sportterület erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt területét a kerületi építési szabályzatban az erdőterület területfelhasználási egységen belül történelmi sportterületként kell megjelölni. Ez valójában az erdőterületen lévő fák kivágását, megritkítását jelenti. A jogszabály mellékletében az átalakítani kívánt erdőterület pontosan felmérhető.

2013. évi CXLVIII. törvény
a Normafa Park történelmi sportterületről
Az Országgyűlés a polgárok fizikai és szellemi épülése, a gazdaság és a turizmus élénkítése, az egyes építészeti, természeti és hitéleti értékek megóvása, a sport- és kulturális szolgáltatások színvonalának emelése érdekében a Normafa Park történelmi sportterületen a sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes közösségi használatú parkerdő és kiszolgáló épületei, valamint a szükséges infrastruktúra létrehozásának elősegítése céljából - Budapest Főváros Településszerkezeti Tervével és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvénnyel összhangban - a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya
a) a Normafa Park történelmi sportterülettel érintett földrészletekre (a továbbiakban: történelmi sportterület), valamint
b) a történelmi sportterület kijelölésére és a kialakításának szabályaira
terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: erdőtörvény), a Nemzeti Földalapról szóló törvény előírásait, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló szabályokat, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletet az e törvényben foglalt eltéréssel, a természet védelméről szóló törvény rendelkezéseit a 2. § (4)-(5) bekezdésében foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
2. § (1) A történelmi sportterület az 1. mellékletben meghatározott földrészletekre, illetve ezen földrészletekből a telekalakítási eljárás jogerős befejezését követően kialakított földrészletekre terjed ki.
(2) A történelmi sportterület megközelítését biztosító fogaskerekű vasút fejlesztésével érintett földrészleteket a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A történelmi sportterület erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt területét a kerületi építési szabályzatban az erdőterület területfelhasználási egységen belül történelmi sportterületként kell megjelölni.
(4) A történelmi sportterületen
a) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott földrészleteken kizárólag sport- és szabadidő-rendeltetés helyezhető el, épület nem helyezhető el,
b) az 1. melléklet 2. pont a) alpontjában meghatározott földrészleteken a meglévő épületek felújítása, korszerűsítése mellett az ingatlan meglévő beépítettsége legfeljebb 10%-kal növelhető, szállásférőhelyet is tartalmazó vendéglátó, sport-, szabadidő- és turisztikai, valamint biztonsági vagy rendészeti rendeltetés helyezhető el, a megengedett legnagyobb beépítési magasság a meglévő épület beépítési magassága,
c) az 1. melléklet 2. pont b) alpontjában meghatározott földrészleten
ca) a meglévő épület bruttó alapterülete legfeljebb 10%-kal növelhető, a megengedett legnagyobb beépítési magasság a meglévő épület beépítési magassága,
cb) kizárólag hitéleti rendeltetéssel legfeljebb egy új épület, legfeljebb 500 m2 bruttó alapterületen és legfeljebb 15 méter beépítési magassággal helyezhető el,
d) az 1. melléklet 2. pont c) alpontjában meghatározott földrészleten a meglévő épületek felújítása, korszerűsítése mellett az ingatlan meglévő beépítettsége legfeljebb 10%-kal növelhető, szállásférőhelyet is tartalmazó vendéglátó, sport-, szabadidő- és turisztikai, közlekedési, valamint biztonsági vagy rendészeti rendeltetés helyezhető el,
e) az 1. melléklet 3. pont a) alpontjában meghatározott földrészletek közül azon, amelyen a természeti értékek védelme nem sérül, legfeljebb 300 m2 bruttó alapterületű épület helyezhető el, a megengedett legnagyobb beépítési magasság 7,5 méter; a fennmaradó telkeken épület nem helyezhető el,
f) az 1. melléklet 3. pont b) alpontjában meghatározott földrészleten sport-, szabadidő-, és közlekedési rendeltetés helyezhető el, a megengedett legnagyobb beépítettség 1%, a megengedett legnagyobb beépítési magasság 7,5 méter.
(5) Az 1. melléklet 4-6. pontjában szereplő földrészleteken
a) természetvédelmi,
b) vendéglátó,
c) turisztikai,
d) szállás,
e) sport- és szabadidő-,
f) oktatási-nevelési,
g) hitéleti,
h) biztonsági és
i) közlekedési
rendeltetés helyezhető el.
(6) A történelmi sportterületre vonatkozó kerületi építési szabályzat készítése és jóváhagyása során a Fővárosi Szabályozási Kerettervet és a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatot nem kell figyelembe venni.
(7) A beruházással érintett és az erdőtörvény hatálya alá tartozó ingatlanok esetében az erdővédelmi járulék megfizetése alól mentesül az ingatlan mindenkori tulajdonosa, amennyiben az igénybe vett ingatlan esetében annak megfizetésére jogszabály alapján kötelezettsége keletkezik.
3. § (1) A történelmi sportterülettel érintett, az állam tulajdonában lévő földrészletek e törvény hatálybalépésével, e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok ingyenesen a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülnek.
(2) Az ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői jogot a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: vagyonkezelő) kérelme alapján az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
(3) A vagyonkezelő építtetői minőségében ellátja az Étv. 43. § (1) bekezdésében meghatározott, az 1. mellékletben szereplő ingatlanok területét érintő, a történelmi sportterület létrehozásával összefüggő beruházások megvalósítása vonatkozásában az építtetői feladatokat.
4. § A történelmi sportterület kialakítása közérdekű célú fejlesztésnek minősül.
5. § Felhatalmazást kap Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat, hogy 2014. június 30-ig a történelmi sportterület területére a fővárosi településszerkezeti terv figyelembevételével rendelet formájában kerületi építési szabályzatot állapítson meg.
6. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. melléklet a 2013. évi CXLVIII. törvényhez
A Normafa Park történelmi sportterület által érintett földrészletek (helyrajzi számok szerint)
1. A sí- és egyéb sportpályák kialakítására kijelölt, beépítést nem igénylő területek
Budapest XII. kerület
9138/7, 8862/1, 8888/3, 9138/8, 9140/6, 9140/10, 9140/12, 9150/4, 9150/5, 9151/5, 9154/2, 9155/3, 9269/35, 10496/19, 10496/23, 10500/3,10503/14, 10503/15, 10503/19, 10503/24, 10503/25, 10503/26, 10503/27, 10503/28, 10503/29, 10837/3, 10875/2, 10886/66
2. Meglévő épületeket tartalmazó földrészletek
a) Meglévő épületek földrészletei
Budapest XII. kerület
10501/6, 10503/9, 10505/2, 10522, 10527/2, 10760/6
b) Nagy méretű földrészlet
Budapest XII. kerület
10503/10
c) Volt Fácán Vendéglő műemléki védettségű ingatlan
Budapest XII. kerület
10525/2
3. Új épület elhelyezését igénylő földrészletek
a) Sífelvonó alsó állomása
Budapest XII. kerület
10500/9, 10500/10, 10500/11, 10500/12
b) Sífelvonó felső állomása és fogaskerekű végállomás
Budapest XII. kerület
10497/6
4. Közlekedési területek, közösségi közlekedési bázisterületek földrészletei
Budapest XII. kerület
9116/3, 9122/1, 9123, 9131/2, 9132, 9135/1, 9136, 9137, 9139/8, 9139/9, 9139/10, 9145, 9144/2, 9240/16, 10468/1, 10492, 10500/5, 10500/6, 10502, 10503/6, 10503/8, 10503/12, 10503/16, 10517/1, 10517/2, 10523, 10525/1, 10760/10, 10837/3, 10875/3, 10760/6
5. Beépítésre szánt területek földrészletei
Budapest XII. kerület
9124/2, 9128/2, 9129/3, 9133/5, 9133/6, 9134/2, 9139/6, 9305/3, 10497/7, 10500/7. 10500/8, 10760/3
6. Az 1-5. pontokba nem sorolt, a történelmi sportterület részét képező földrészletek
Budapest XII. kerület
9114/4, 9114/5, 10503/13, 10886/67
2. melléklet a 2013. évi CXLVIII. törvényhez
A Fogaskerekű vasút fejlesztésével érintett földrészletek (helyrajzi számok szerint)
1. Budapest II. kerület
13143/2
2. Budapest XII. kerület
6835/8, 6835/10, 6835/11, 6835/15, 9240/1, 9240/2, 9240/4, 9240/14, 9240/16, 9309/1, 9309/2, 9886/1, 9886/14
 

A Zugügyvéd szerint ez az év legabszurdabb bűnügye: a  bíró telefonon közölte a feleségével, hogy lehallgatják, miközben nem is tudhatott erről. Erre eljárást indítottak ellene a lehallgatók.

Nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése abban az eljárásban, amelyet Szabó Sándor, a Szombathelyi Városi Bíróság elnöke ellen indítottak egy éve - közölte Futó Barnabás ügyvéd.

Az ügyvéd elmondta, megkapták a Központi Nyomozó Főügyészség határozatát, amely szerint "a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény".

Futó Barnabás tájékoztatása szerint védence ellen bizalmas minősítésű adattal való visszaélés volt a gyanúsítás. Szabó Sándort azzal gyanúsították, hogy egy telefonbeszélgetés alatt tudtára adta feleségének, hogy lehallgatják őket. Mivel egy üggyel kapcsolatban valóban elrendeltek titkos információszerzést, az ügyészség úgy vélte, hogy a bíró egy ismeretlen személytől szerzett tudomást a lehallgatás tényéről, amely titkos minősítésű adat.

Az ügyvéd közlése szerint védencét többször kihallgatták, és mindig tagadta a bűncselekmény elkövetését. Szabó Sándor azt vallotta, nem tudott a lehallgatásról, a telefonbeszélgetéskor csupán általánosságban beszélt a lehallgatás lehetőségéről. "A nyomozás is ezt állapította meg, így kérésünkre megszüntették az eljárást" - tette hozzá Futó Barnabás.

2012. november 8-án   mentelmi jogának felfüggesztése után büntetőeljárás indult Szabó Sándor ellen, és a Központi Nyomozó Főügyészség még hetekkel korábban gyanúsítottként hallgatta ki. Futó Barnabás akkor annyit közölt, hogy bírói tevékenységével, munkakörével nem összefüggő vétséggel gyanúsítják a Szombathelyi Városi Bíróság - jelenleg Szombathelyi Járásbíróság - elnökét.

Azért az Alaptörvény ötödik módosítását elolvasva az országgyűlés elég sajátosan értelmezi az állam és egyház szétválasztását:

Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.

Némelyik önkormányzat elég sajátos számításokkal veti ki az építményadót, az alábbi ügy is hasonló kérdéseket vet fel.

Tisztelt Zugügyvéd!
 
Egy épület garázsszintjén teremgarázst vásároltam, osztatlan, közös tulajdonként,  az adózáshoz bevallást adtam be 12m2 parkoló(beálló) vonatkozásában, az adómegállapítás 22m2 "garázs, gépárműtároló jellegű épület (helyiség)" -re javítva  történt, ez utóbbi a tárolószinten tulajdoni részarányom.
 
 
 A tulajdoni lapon a garázsszinten lévő vegyes tulajdoni hányadú területrész  szerepel, melyből csak 12m2 , adott  jelű parkoló használható gépjármű tárolására, a fennmaradó rész közlekedési út, parkolás céljára nem használható.
 
Mégis az Adóosztály határozatában az önkormányzati rendeletre hivatkozva garázsnak, gépjárműtárolónak minősít és a gépjárműtárolókra vonatkozó norma alapján ír elő adófizetési kötelezettséget olyan területekre, melyre - egyrészt a gépjárműtárolás elméletben, fogalmilag és természetben is lehetetlen, mert az épület alatti tárolórész 100%-ának gk. tárolásra való használata kizárt, a határozat  a közlekedési utakat is garázsnak minősíti, - másrészt nem csak a gk.tárolás, hanem a megállás is kifejezetten tiltott, feltehetően jogszabályokban is rögzítve a tűz és vagyonvédelem érdekében a megközelítési utakon, itt az önkormányzati rendelet feltehetően nincs harmonizálva, más magasabb jogszabályokkal.
 
 
Összegezve tehát az Adóosztály sikeresen megvalósítja pl. a Tűzoltóút garázsként való építményadóztatását, ami enyhén szólva illetlen - bár ez nem jogi kategória
 
A Kormányhivatal, törvényességi felülvizsgálat keretében kizárólag az adójogszabályoknak való megfelelőséget vizsgálta a felvetett probléma vonatkozásában és törvénysértést e tekintetben nem tárt fel, ugyanakkor
 
-egyáltalán nem vizsgálták a felvetett tűzoltóútra vonatkozó jogszabályokat, az előírások ütközését,
-egyáltalán nem vizsgálták a logikai, fogalmi lehetetlenségeket, a földhivatali nyilvántartás jellemzőit, szabályozását,
-egyáltalán nem vizsgálták az önkormányzati határozat "csúsztatását" a földhívatali nyilvántartás szerinti  garázsszintnek a  határozatban garázs/gépjárműtárolóként való feltüntetésének vonatkozásában, stb.,
 
így természetesen sem jogsértésre, sem jogszabályi, sem logikai ellentmondásra nem is bukkanhattak, állításaik szerint csak erre van hatáskörük.
/ Az I. fokú határozat, más törvénysértésekre tekintettel került megsemmisítésre az adott ügyben/
 
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy az alapos vizsgálat, a törvénysértés, ellentmondásos szabályozás teljes körű feltárása egy nagyobb volumenű, alapos, elfogulatlan szakmaiságot igénylő, esetleg a jogalkotást is érintő, de országos szinten mindenképpen komoly anyagi következményekkel is járó folyamatot indított volna el.
 
Itt egy területet rendbe lehetett - kellett  volna tenni, de ki vállalja ezt fel, véleményük szerint kinek az érdeke, kinek  a joga, kinek a feladata?
 
üdvözlettel: egy teremgarázs tulajdonos
 
 

Számos hirdetés ajánl megoldásokat az adósággal rendelkező cégekkel kapcsolatban. Hasznos lenne, ha végre tudatosulna a cégtulajdonosokban, hogy biztonságos megoldás nincs, és egyes cégeltüntetési módszerek büntetőjogi felelősségre vonással is végződhetnek.

Üdvözlöm, Bt-t szeretnék eladni,átadni feleslegessé vált. Hirdetést találtam,hogy vesznek Bt-t.Az mondták a telefonban,hogy egy nap alatt átveszik a céget ügyvéd által megírt társ.szerz. módosítással,aláíráskor még fizetnek is érte.
A cégnek van kevés adó tartozása,ill veszteséges.
Mennyire megbízható egy ilyen hirdető?
Mire kell ügyelnem?
 
Köszönöm válaszát!
Üdv.

A Köztársasági Elnöki hivatal az alábbi határozatot adta ki a legfőbb ügyész helyettese kinevezéséről:

396/2013. (IX. 23.) KE határozat

legfőbb ügyész helyettesének kinevezéséről

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 14. § (1) bekezdése alapján - a legfőbb ügyész javaslatára - dr. Lajtár Istvánt a legfőbb ügyész helyettesévé 2013. október 1-jei hatállyal, határozatlan időre kinevezem.

KEH ügyszám: IV-7/04596/2013.

Az MFESZ ügyben rágalmazásért  másodfokon felmentett Spirk József újságírót felülvizsgálati kérelemmel kínálta meg a Fővárosi Főügyészség. A felmentő ítéletet anno a sajtószabadság diadalaként értékeltük, és érthetetlen mi motiválja az ügyészséget, hogy az ügyet továbbvigye. Egyébként első fokon Spirk József megrovást kapott. Ugyan milyen büntetőjogi célt próbál elérni a vádhatóság azzal, hogy esetleg újra megrovást kapjon egy újságíró egy tényfeltáró riport miatt? Nem bírták benyelni, hogy nem ítéltek el egy újságírót? A vádat emelő ügyészség egyébként egyszer sem vette a fáradtságot, hogy a tárgyalásokon megjelenjen. A riport  egyébként egy többmilliárdos csalásról és pénzmosásról szóló cikk volt, az az ügyben a feltáró újságírón kívül még nem indítottak eljárást a valós szereplők ellen, vagy azok felmentéssel végződtek. A felmentő ítélet és az ezt támadó ügyészségi indítvány az alábbiakban olvasható.

Ítélet felmentés:

A teljes szöveg megtekintéséhez kattintson a képre!Fotó: Index

Feülvizsgálati indítvány:

A teljs szöveg megtekintéséhez kattintson a képre!Fotó: Index

Újabb lakásbérlettel kapcsolatos, elég pontosan körülírt anomáliáról szól az alábbi ügy.  De itt legalább aláírtak szerződést is. De így is nehéz eredményes jogi lépéseket tenni.

Albérletek terén sokfelé olvashatók visszaélések a tulajdonosok és az albérlők részéről is. Az én példám (pontosabban: a mi példánk) kaucióvisszafizetéssel kapcsolatos, és ebben az albérletben ezzel a tulajdonossal nem én voltam az egyetlen, akinek problémája volt: a kaució az ember saját pénztárcájában nagy összegnek számíthat, de ha valaki ezt jogi úton szeretné visszakapni, akkor az a költségek mellett eltörpül. Pontosan ez az, amire sok lakástulajdonos alapozhat, amikor úgy dönt, hogy nem fizet: a vele járó kellemetlenségek miatt úgyse jár utána az ember.

Az én lakásbérleti szerződésem még 2010-ben lett megkötve: a kaució csak minimum egy évi ottlakás után jár vissza, az összeg viszonylag kicsi: 40000 Ft. Ahogy más lakótársak, úgy én is azt gondoltam a bérleti viszonynak közel a végéig, hogy a tulajdonos megnyerő modorával adva van a jó atmoszféra mellett a korrektség is. Mindemellett persze magam is láttam, hogy tényleg voltak olyan lakótársak is (nem is kevés), akik egy éven belül költöztek el vagy voltak egyéb fizetési problémák, ezért nem járt vissza nekik semmi a kaucióból. (Pont az ilyen történetek mögött könnyebb volt a tulajdonosnak „elbújtatnia” egy-két síbolást is a bennmaradt lakók előtt, így előttem is. Mindemellett bőven volt, akinek visszaadta a pénzt, eloszlatva a gyanút maga körül: lám, ő korrekt volt, tehát visszakapta. Úgy gondoljuk, hogy a vissza-nem-fizetésből adódó „lehetőségeket” kb. akkor kezdte el „kiaknázni” másoknál, amikor én már egy éve ott laktam, és ezekről bővebben már a kiköltözésem után tudtam meg részleteket.)

Egy évvel a szerződés megkötése után átköltöztem az albérletnek egy nagyobb szobájába, amikor onnan egy volt lakótársam éppen kiköltözött. Ennek fejében a korábbi 40000 Ft mellé további 20000 Ft kauciót kellett odaadnom neki, mert a nagyobb szobában természetesen nagyobb bérleti díjjal lehetett lakni. Az új szobámat az előző lakótárs teljesen felújította, és a tulajdonossal megegyeztek, hogy kiköltözéskor a kaució mellé az anyagköltségeket is visszakapja. Nem így történt, és erre két verzió létezik. A volt lakótársamét mostanában tudtam meg: a tulajdonos kölcsönkérte a volt lakótársamtól az ő szerződéspéldányát nem sokkal a kiköltözés előtt - mondván: le kell fénymásolnia - de visszaadni már „elfelejtette”, és kiköltöztetéskor amúgy is mindig kicseréli a zárat. A volt lakótárs így még csak azt se tudta a szerződésével bizonyítani, hogy egyáltalán ott volt; a kb. 120000 Ft-ra rúgó összeget ügyvédek szerint is hiába próbálná meg behajtani: számolni kell az ügyvédi költségekkel és a pervesztés kockázata is elég nagy, így csak a saját fejére hozott volna bajt. A tulajdonos verziója: a szerződés szerint a lakáson semmilyen átalakítás nem végezhető az ő tudta nélkül. Azt mondta, hogy ővele ez nem lett megbeszélve, így jog szerint nem jár vissza a pénz a volt lakótársamnak. (A fénymásolós kölcsönkéréses húzást természetesen elfelejtette megemlíteni. )
Az említett elsőéves bizalom jegyében előfordult az is, hogy a tulajdonos néha 1-2 hónappal előre kérte az albérletpénzt, amit aztán le is tudtunk lakni - ebből az első évben nem is volt gond. Egy ilyen előre fizetés egy másik volt lakótársammal is meg lett beszélve, de mivel ő talált egy árban előnyösebb albérletet, így egy év előtt kiköltözött. Ő maga is tudta, hogy a kaució nem jár vissza neki, de az előre kifizetett bérleti díj igen - a tulajdonos persze előttem tagadta, hogy lett volna ilyen tartozása.

Ekkor jött el az én időm is: jobb albérlet miatt kiköltöztem. Mivel én is kifizettem előre egy hónapot, azt lelaktam. Egy hónappal a kiköltözés előtt odaadtam neki a lakásbérlet felmondásáról szóló nyilatkozatot. (Igazodva a lakásbérleti szerződésben leírt egyhavi felmondási időhöz.) A kiköltözésre megírtam egy másik papírt is az albérlet átadásáról, leírva benne a visszafizetendő kauciót (össz. 60000 Ft) és az óraállásokat. Az ottlakás utolsó napján viszont nem jött el a kiköltözésre, a találkozásokat pedig rendre lemondta. Hivatkozva persze mindenféle indokra a munkanélküliségtől kezdve számlafizetési gondokig. Egy biztos: a lakást megfelelő állípotban, kitakarítva adtam át, kárt benne nem tettem. A tulajdonos telefonon hangoztatta is: tudja, hogy nekem az a pénz jár, de nem tudja kifizetni. Ekkor fordultam ügyvédhez. Fizetési meghagyás, végrehajtási felszólítás - ezekre nem válaszolt. Az előbbit az albérlet címére küldtük (jogszerűen, mert a szerződésben is szerepel), az utóbbi viszont a lakcímkártyája szerintire ment: végig budapestinek mondta magát, ehhez képest nyíregyházi címe van. Egyik felszólításra se reagált, így a végrehajtók első körben leemeltek a számlájáról akkora összeget, amekkorát találtak rajta: kb. 13000 Ft-ot. Kifutott minden válaszhatáridőből ugyan, de jogilag még mindig volt egy lehetősége: ha igazolni tudja, hogy munka miatt hosszabb ideig nem tartózkodott otthon, akkor fél éven belül ellenjegyzést adhat be a lakcím szerinti jegyzőhöz, mert nem tudta nézni a beérkező leveleit. Ezzel a lehetőséggel élt is, ami azt jelentette, hogy ha erre válaszolva a maradék összegre ácsingózok, akkor perré alakul az ügy - amelyet csakis Nyíregyházán lehet lebonyolítani. Az ügyvéd szerint nincs lehetőség arra, hogy Budapestre lehessen vinni az ügyet. (És persze érdekelne, hogy a jelenlegi lakók előtt énrólam mit hazudhatott.)

Mérlegelve szélsőséges lehetőségeket, hogy mi jöhetne: eddig is fizettem az ügyvédnek a fizetési meghagyásért és a végrehajtói felszólításért (ez is behajtható - lehetne...), erre még a perköltség is rájönne ill. a Pesten felfogadott ügyvéd utiköltsége is, ha nem akarok Nyíregyházára menni emiatt. Körülményes, ugye? Pontosan erre építhetett a tulajdonos. A három károsultból jogilag én mentem a legmesszebb az igazamért. Viszont ha ezt megcsinálta három emberrel, akkor valószínű, hogy meg fogja többel is. Lehet, hogy ez JOGILAG nem csalás, TÉNY szerint viszont hármunknál összesen legalább 200000 Ft-nyi visszaélésnél tart.

Ami tanúkkal igazolható: 1.) a szobát kifestő volt lakótársam nem egyedül újította fel a lakrészt, hanem egy haverjával. Lehet, hogy papíron nem tudja igazolni, hogy ott lakott, de tanúvallomásokkal az ottlakást is lehetne, pl. a haverja és a párja mellett az enyémmel. Az a bizonyos barát pedig hozzá tudná mondani a felújítást is. 2.) A tulajdonos lakásbérleti szerződésen túl semmiről nem írt papírt, SŐT: ha volt erre szándék (havidíjról, előre kifizetett összegekről), azt rendre többünknél elutasította. A mi „hibánk”, hogy ezt hagytuk, de aki lakott már több albérletben, az tudhatja: a „betyárbecsület” jegyében ez megy az albérletek több, mint 90%-ánál - nemcsak itthon, hanem sokszor tőlünk nyugatabbra is. (Ott talán a 90% nem valós szám, de létező jelenség. Mentségnek persze nem mentség: ennyiben vagyunk mi - ha lehet ilyet mondani - „felelősek” a kialakult helyzetért.)
Mit lehetne még tenni, hogy ez ne történjen meg nála még egyszer? Az alábbival kapcsolatban érdekelne egy-két vélemény, ill. hogy van-e még lehetőség másra is a felsoroltakon kívül.

-    Jegyzői panasz. (Pénz ebből nem járna vissza, de legalább hivatalosan is tudnak róla valahol.)
-    Tudatni a jelenlegi lakókkal, esetleg az épületfenntartóval. (Az ügyvéd szerint ha valaminek a veszélyére papírokkal igazoltam felhívom valaki figyelmét, azért bajosan vagyok perelhető.)

-    Adóhatásági ellenőrzést kérhetek ellene. (Pénz nekem szintén nem járna vissza, és felmerül a kérdés, hogy a „papírmunka” elmaradása miatt én mint volt lakó mennyire üthetem meg a bokámat ezzel.)