Bérbe adni lakást pont olyan veszéllyel jár, mint bérbe venni. Gyakori trükk, hogy a bérbeadó a kauciót mindenféle mondvacsinált indokkal benyeli, de az már tényleg a legaljasabb trükk, hogy kitépi a szerződést a másik fél kezéből, és eltűnik vele.

Tisztelt Zugügyvéd!

A következőkben szeretném kérni a tanácsukat.

2012.okt.1-én költöztem be az albérletbe, amit a munkám megszűnése miatt nov. 30-án elhagytam. Az albérleti szerződésben nem volt kikötve felmondási idő. Amikor az elszámolásra , a kaució visszaadására került volna a sor, a tulaj felkapta az én albérleti szerződésemet-mondván, az az övé- és elviharzott.

Nem tudtam visszaadni a lakáskulcsot sem. Elmentem a rendőrségre feljelentést tenni, de nem foglalkoztak velem. A hölgy azóta sem jelentkezett. Hívtam telefonon, de nem vette fel. Most 4-én küldtem sms-t, hogy utalja át a pénzt, de nem reagált. Szerencsére a volt munkahelyemről megküldték az albérleti szerződés másolatát. Mivel a Kapu.hu-n olvastam, hogy a NAV-nál be lehet jelenteni, ha a tulaj nem ad nyugtát a pénz átvételéről, próbáltam intézkedni, de elhajtottak. Nem tudom, mitévő legyek. A pénzem ott van, a lakáskulcs nálam. A biztonság kedvéért lefényképeztem a villany, víz, gázóraállásokat.
Kérjek fizetési meghagyást a közjegyzőnél?

Köszönettel,
Sz.G.

Az alábbi ügy az  NNH és egy jogos észrevételeket felvető ügyvéd tanulságos levelezéséről szól. A Hatóság tájékoztatása szerint a médiaigazgatásra vonatkozó jogszabályok arra vonatkozóan nem tartalmaznak előírásokat, hogy a műsorokban nyilatkozó személyekre jogosultan használják-e a megjelölést, tehát ennyi erővel miniszteri szerepben is nyilatkozhat valaki.

Tisztelt Zugügyvéd!

Egy közérdekű ügyben fordulok Önhöz. Az elmúlt időben megszaporodtak azok a műsorok, amelyekben önjelölt (szakirányú, sőt, gyakran semmilyen végzettséggel sem rendelkező) "szakemberek" osztanak félrevezető, esetenként veszélyes tanácsokat betegségekről, gyógyításról, gyógyszerekről, gyógynövényekről.

Ezzel kapcsolatban írtam az NMHH-nak, ahonnan, az alábbi választ kaptam. Mivel nem akarom elhinni, hogy Magyarországon tényállításként (tehát nem véleményként) egy szakmai kérdésben bármi (téves, félrevezető információ is) elhangozhat a médiában, Önhör fordulok: van-e olyan jogszabály, ami alapján ez megtévesztésnek, jogsértésnek, visszaélésnek minősül? Ha igen, hogyan lehet eljárni a visszaélést elkövető műsorokkal szemben?

 

Köszönettel: Cs  D

(kodpiszkalo.blog.hu)

 

 Tisztelt Hölgyem/Uram!

 

Tájékoztatásukat kérem azzal kapcsolatban, hogy az Önök hatáskörébe
tartozik-e annak felügyelete, hogy ismeretterjesztőnek szánt
műsorokban a szakértőnek titulált megszólalókra megalapozottan,
jogosultan használják-e ezt a megjelölést, illetve hogy az ilyen
megszólalók (esetenként téves) állításai nem vezetik-e félre a
nézőket/hallgatókat.

Kérem, tájékoztassanak, milyen jogszabályi passzusok szabályozzák az
előzőekben leírtakat, milyen módja van a Hatóságnak a beavatkozásra,
végeznek-e ilyen irányú vizsgálatokat, és egyedi panasz esetén mi a
bejelentés módja.

 

Tisztelettel: Cs. D. 

 

Tisztelt Dr. Cs  D. !

A 2012. február 23-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) érkezett elektronikus levelében írt észrevételekre válaszolva – melyet a műsorokban meghívott szakértő vendégek szereplésével kapcsolatosan fogalmazott meg – az alábbiakról tájékoztatjuk.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) alapelvei között az alábbi rendelkezés szerepel:
„3. § A Magyar Köztársaságban a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.”

E rendelkezés szerint minden médiaszolgáltató (rádió/televízió) médiaszolgáltatása tartalmát szabadon határozza meg. Amennyiben a szolgáltató eleget tesz a törvényben előírt, műsorszámai tartalmára vonatkozó kötelezettségeinek, további követelmények vele szemben nem támaszthatók. Tájékoztatjuk, hogy a médiaigazgatásra vonatkozó jogszabályok arra vonatkozóan nem tartalmaznak előírásokat, hogy a műsorokban nyilatkozó személyekre jogosultan használják-e a megjelölést.

Sajnos nem tudunk ebben a kérdésben segítségére lenni.

Tisztelettel:

dr. H  Ni
 

Kiemelt célunk a Hatósághoz fordulók hiteles és pontos tájékoztatása. Felhívjuk ugyanakkor szíves figyelmét, hogy hatósági eljárás kereteit nélkülöző tájékoztatásunk – az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatának indokolása értelmében – sem normatív, sem jogi kötőerővel nem bír, erre bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet. A hatályos jogi szabályozásra tekintettel e-mailen hatósági eljárást kezdeményezni nem lehet, ezen az úton kizárólag tájékoztatást adhatunk.

 Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

 
 

Vajon megszakítja-e az elévülést egy büntetőeljárás, ha a kimeneletétől függ egy kártérítési ügy? Ha a polgári ügy elindult, és felfüggesztették a büntetőeljárás lezárulásáig, talán igen.

Tisztelt Zugügyvéd!

Munkajogi kártérítés elévülésére vonatkozóan szeretnék véleményt kérni.
A dolgozót fegyelmivel elbocsátották 1993-ban. 1998 végén a munkáltató ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, majd 1999-ben a dolgozót hűtlen kezeléssel meggyanúsították. A büntető eljárás marasztaló ítélettel zárult 2007-ben. A munkáltató ezt követően kártérítési pert indított a dolgozó ellen.
A kártérítési igény önmagában 1999-ig elévült, azonban ez "feléled"-e, ha van bűncselekmény? A munkáltató igénye elévült-e; vagy sem?

Köszönettel!

ZZ
 

Nagyon hevenyészetten tájékoztatják az ügyfeleket a hitelfelvételkor a biztosítások különös feltételeiről, és  kemény kifogásokkal szembesülhet az ügyfél, ha gond van.

Tisztelt Zugügyvéd!
 
A következő problémával szeretnénk Önhöz fordulni és kérni tanácsát! Apósom 2011 novemberében 59 évesen elhunyt. A halál oka heveny bal kamrai elégtelenség. Anyósom a családtagok segítségével elkezdte intézni a haláleset után elintézendő dolgokat. A közjegyző bekérte a szükséges dokumentumokat, amiben mi felsoroltuk, hogy jelen pillanatban, milyen hiteltartozásai vannak még néhai apósomnak. Ezekről a hitelektől tudtunk / lakáshitel, személyi kölcsön, hitelkártya /, hiszen apósom többször is elmondta halála esetén nem kell anyósomnak félnie, hiszen mindegyik hitelhez tartozik biztosítás. A hitelek felvétele 2007-2010 között történt. A biztosításokhoz hozzáteszem egyik esetben sem kértek orvosi leleteket, igazolásokat, ez a későbbiekben még fontos lesz. Innentől kezdődnek a problémák. A bankok irányába bejelentettük a halálesetet, akik roppant kedvesen elkezdték az ügy intézését, nem részletezem adatok, orvosi papírok stb. bekérése. Idén januárban aztán kézhez kaptuk az „ítéletet”. Nem áll módjukban a benyújtott igényeket teljesíteni a következő elutasítással:

„ A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási szerződés létrejötte előtt bizonyíthatóan fennállott, a szerződéskötést megelőző egy éven belül megállapított illetve kezelt

• betegségek következményeire,
• maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek meglévő károsodásaira.”
 
Az tény, hogy apósom 60 éves korában nem volt egy 30 éves ember testi és fizikai állapotában, elsődleges „magas” vérnyomásos, betegséggel volt diagnosztizálva. Az is igaz, hogy az egyik veséjét korábban 1998-ban eltávolították, azonban erre a testi fogyatékosságra nem kérdezett rá a bank, hiszen akkor, már a hitelfelvételkor sem volt semmi esélye annak, hogy adott esetben a biztosító fizessen. A kérdésünk az volna, hogy van-e értelme jogi útra lépni, és ha igen kivel a biztosítóval vagy a bankkal szemben.
 
Válaszát előre is köszönöm!
 
Köszönettel:
 
A. T.

A Zugügyvédhez sok hasonló eset érkezett, de ez annyiban különbözik is a többitől, hogy az eladó eleget tett a bejelentési kötelezettségnek. Úgy látszik megint önkényes jogértelmezés esete áll fenn.

Kedves Zugügyvéd,

Személygépkocsimat 2011. áprilisában eladtam, az adásvételi szerződést bemutattam az okmányirodának, akik azt pecséttel látták be és egy példányát befogadták további ügyintézés végett.

A vevő nem tett eleget kötelezettségének, és nem íratta át a járművet, így azt a nyáron kivonták a forgalomból.

A vevő a gépkocsival az eladás óta szabálysértéseket követ el, melyekről a felszólítások hozzám érkeznek. Eddig, a hatóságok elfogadták az adásvételi szerződésemet, rajta az okmányiroda bélyegzőjével, most azonban a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt - akik parkolási ügyben kerestek meg - nem fogadja el a dokumentumot, az alábbira hivatkozva:

"Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 28/1996 (VI.27) sz. Önkormányzati Rendelet 12 § (2) pontja értelmében
"...a kiszabott parkolási díj (pótdíj) megfizetéséért a gépjármű üzemben tartója  tartozik felelősséggel. Üzembentartó: A jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek..."
 A Közigazgatási és Eleketronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalából történt lekérdezés alapján a XXXX rendszámú gépkocsinak a parkolás időpontjában Ön a tulajdonosa.
Az adatszolgáltatást az üzemeltetőnek nincs joga megváltoztatni, így a levélhez csatolt tulajdonjogi átruházási szerződésben foglaltakat nincs módunkban figyelembe venni.
A fentiek értelmében követelésünk továbbra is Önt illeti."

Szeretném megkérdezni, hogy én mivel tudom bizonyítani ezek után, hogy eladtam az autómat. Hova lehet fordulni ebben az esetben, amikor más nem tett eleget a kötelezettségének. Az okmányiroda befogadta a szerződést, akkor nem értem hol a gond?
Mi történik egyáltalán mi után az okmányiroda befogadja a szerződésemet? Hol érnek össze a szálak??ű

Komolyan nem értem ezt az egészet.

 
Megköszönném, ha publikálná az esetet, talán mások is voltak már hasonló helyzetben és tudnak valami okosat mondani.
 
Köszönettel, zip

 

Néhány belvárosi kerületben az is elterjedt módszer, hogy befektetők felvásárolják a nagyobb területű lakásokat, többségbe kerülnek a társasházban, irreálisan megemelik a közös költséget, majd a fizetni nem tudó szegényebb lakók lakását árverés útján megszerzik.

Kedves Zugügyvéd!

Társasházi problémával kapcsolatban szeretném segítségét kérni.
Egy budapesti hatlakásos társasházban élek. A hat lakás mérete nem egyforma, az enyém a legkisebb, így a társasházban is az én tulajdoni hányadom a legkisebb, kb. 8%.

A közös képviselő (aki egyben a társasház egyik lakásának tulajdonosa) kb. 5 éve nem hajlandó közgyűlést összehívni, valamint éves beszámolót sem kapunk a közös költségként befizetett összegek felhasználásáról. Amikor felvetem neki a problémát, kitérő választ ad, illetve a lakások gyakori tulajdonosváltását és az egyik külföldön élő tulajdonos elérhetetlenségét hozza fel mentségéül. Ez tudtommal nem mentség, az elérhetetlen tulajdonost is lehet az itteni címére kellő időben előzetesen elküldött levéllel értesíteni, s ha nem jön el, attól még határozatképes a közgyűlés (az ő tulajdoni hányada is csak tizenvalahány százalék).

A társasházi alapító okiratban az szerepel, hogy közgyűlést csak olyan lakó kezdeményezhet, akinek tulajdoni hányada a 10%-ot meghaladja, így én egymagam nem kezdeményezhetem, s a lakók között nincs nagy összetartás, van ahol csak albérlő él, így "összefogásra" nem sok esélyt látok.

Bevallom, sokallom a közös költséget, azért is szeretném összehívni a közgyűlést, hogy megtudjam, mire megy el annyi pénz havonta, illetve a felújítási alapra szánt pénzeket csökkenteném, hiszen a ház jó állapotban van, nincs kedvem olyan problémák orvoslásáért előre fizetni, ami nagy valószínűséggel majd csak akkor fog jelentkezni, amikor én már nem itt fogok lakni.

Az - gondolom - nem nyerő stratégia, hogy szüneteltetem a közös költség befizetését, mert akkor jelzáloggal terhelhetik meg a lakásom. Bár, ha ő jogi útra viszi az ügyet emiatt, akkor - feltételezem - a fentebb leírtak alapján én is fordulhatnék bírósághoz. Milyen jogi eszközökhöz tudok folyamodni ebben az esetben, mivel tudom elérni, hogy lakógyűlést hívjon össze, s éves beszámolót adjon? A jelzálogot hány havi közös költség elmaradása esetén lehet rárakni a lakásra? Kell erről előzetesen értesítenie, felszólítania, vagy automatikusan megteheti?

Önök értesítenek ezen a mailcímen is a levelem honlapukon való (reménybeli) megjelentetésről, vagy csak a honlapjukon értesülhetek erről?

Köszönettel:

J. Á.
 

A Zugügyvéd is járt már úgy, hogy a perköltség  mértékét megfellebbezte, erre az egész pertárgy értékére követelték az illetéket, majd hirtelen saját hatáskörben javították a végzést. 800.000 Ft-ról 6200-ra.

Tisztelt Zugügyvéd!

Perújítási kérelmet nyújtottam be a Veszprémi Megyei Bírósághoz. A bíróság tárgyalást tűzött ki az ügyben, melyre a feleket megidézte.

A tárgyaláson a perújítási kérelmet, mint elkésettet elutasította és az alperes javára 8.000 Ft perköltséget állapított meg. Törvénysértő módon kitért arra, hogy akkor is el kellett volna utasítani, ha határidőben érkezik.

A határozatból kiderült, hogy az eljáró bírónőnek fogalma sincs az eljárási szabályokról.

Nem tudott arról, hogy amennyiben a perújítási kérelmet elkésetten terjesztik elő, akkor azt a bíróság tárgyaláskitűzése nélkül hivatalból elutasítja. (Pp.264.§)

Arról sem volt tudomása, hogy a határidőt nem a kihirdetés napjától, hanem, hanem a féllel történt közléstől (Pp219.§.) kezdődnek.

A fellebbezés folytán eljárt ítélőtábla a fellebbezésemben foglaltakkal kioktatta az eljáró bírónőt és kötelezte az eljárás folytatására.

A bíróság ígéretének megfelelően a kérelmet ismételten elutasított, egyben kötelezett a törvénysértően kitűzött első tárgyalás költségének megfizetésére.

Nem ér meg 8000 Ft-ot, hogy egy fiatalnak nem mondható megyei bírósági (most már törvényszéki) bíró végre megtudja, hogy mit tartalmaz a Polgári Perrendtartás a perújítási kérelemmel kapcsolatban ?
 

Igen sajátos jogi helyzet az alábbi, hasonló problémákat szokott okozni, ha a kamarából kizárt ügyvéd eltűnik és nem adja át az iratokat az ügyfélnek.

Tisztelt Zugügyvéd!

Kérem amennyiben lehetséges, mielőbb válaszoljon, meglehetősen sürgőssé vált problémám megoldása.

Közjegyző által szereztem tudomást tartozásomról.
Külföldön dolgozom, hónapokig nem tartózkodom Magyarországon.
Így a közjegyző elrendelte a gépjárművem forgalom kivonását.
Amint tudomást szereztem minderről, azonnal kiegyenlítettem az összes tartozásomat.
Vártam a végzést, miszerint visszahelyezi a gépjárművemet a forgalomba, de ez sajnos nem történt meg.

Felkerestem az önkormányzatot, ahol meg tudtam, a végrehajtót felmentették, állítólag büntető eljárás folyik ellene.

Kineveztek helyettes végrehajtót, akivel nem lehet felvenni a kapcsolatot.

Írtam a Kamarának, ahonnan azt a választ kaptam, hogy a felmentett végrehajtót nem lehet elérni, nem adja át az iratokat, az irodája ajtaja elé még egy vasajtót szereltetett. Ameddig a felmentett végrehajtó nem hajlandó átadni az összes iratot, addig nem tudnak intézkedni.
A gépkocsit miután kivonta a forgalomból az önkormányzat, leadtam a rendszámot, így használni nem tudom.

KÉREM adjon tanácsot, kihez fordulhatok, aki érdemben tud intézkedni ügyemben.

Tisztelettel: F.M.
 

Egyáltalán nem veszélyesek a társadalomra a szelektív hulladékgyűjtőkből kukázók, egy ítélet miatt azonban ezentúl annak számíthatnak a HVG.hu egyik cikke szerint. Az újrahasznosítható és pénzzé tehető dolgokat kiszedő kukázók magukat tartják el, de ha börtönbe kerülnek, akkor az adófizetőknek kell állniuk ennek költségeit. A Zugügyvéd már nem is kommentálja az ilyen ítéleteket, a legkiszolgáltatottabb társadalmi réteg jogi köntösbe bújtatott további taposása még a harmadik világ legtöbb országában sem dívik.

Sok ügyvéd kolléga megfeledkezik a tárgyalás hevében, hogy akár hamis vád bűncselekményét is elkövetheti egy-egy meggondolatlan elszólással, feltételezéssel. Az alábbi eset is hasonló ügyről szól.

Tisztelt Zugügyvéd!

Az Ön, és a hozzászólók véleményét kérném az alábbi eset kapcsán:

Tanúként voltam megidézve felperes kérésére gyermektartásdíj-felemelési tárgyalásra, annak okán, hogy korábban alperes (tartásdíj-fizetésre kötelezett) élettársa voltam.

A tárgyalás közben a bíró 15 perc szünetet rendelt el, hogy a felek próbáljanak meg peren kívül megegyezni.

A szünet kezdetén felvettem a kabátomat, és elindultam a bíróság lépcsőjén lefelé, amikor a felperes ügyvédnője a korláthoz szaladt, és azon átnyúlva megragadta a kabátomat, hogy nem mehetek sehová, az ügynek még nincs vége. Jeleztem, hogy csupán a szünet idejére kívánok eltávolodni a tárgyalóterem váróterméből, így végül elengedett.

A szünet vége felé visszamentem a váróterembe, ahol akkor a felek és ügyvédjeik hangosan vitatkoztak. A vitából egyértelműen kihallatszott, ahogy felperes ügyvédjnője azt a kijelentést teszi, miszerint az alperes (közvetlenül a munkáltatójától) bekért jövedelemigazolásnak valódiságát megkérdőjelezik, mivel én, az alperes korábbi élettársa könyvelő vagyok, és bizonyára meghamisítottam azt. A tárgyalást követően mind alperes, mind pedig jogi képviselője megerősítette, hogy jól értettem az elhangzottakat! Összesen négy tanú hallotta ezt rajtam kívül.

Ez az állítás egyáltalán nem igaz, de még csak lehetőségem sem lett volna rá, mivel alperes munkáltatójával nem állok semmilyen kapcsolatban.

Kérdésem: ügyvédi etikát sért-e az ügyvédnő ezen megnyilvánulása, illetve kamarai - rendőrségi be/feljelentés megalapozott lehet-e részemről? Kimeríti-e ez a rágalmazás, becsületsértés fogalmát? Viselkedhet-e egy ügyvéd így?

Köszönettel:
A.