A Zugügyvéd még nagyon meg tud hökkeni  az emberi gátlástalanságon, amikor ilyen  történeteket olvas, mint az alábbi. Nyilvánvaló, hogy az ilyen körülmények között kikényszerített megállapodás megtámadható.

Tisztelt Zugügyvéd,

Válófélben vagyok. Férjemnek jól fizető állása van. Nekem nincs. Most mentem ki a gyesből, munkanélküli vagyok, elköltöztem a húgom lakásába.

 

Férjem jött és jelezte, hogyha merészelek válni, akkor egy forintot sem ad addig, amíg nem lesz róla bírósági  határozat és itt fogunk a kislánnyal éhen dögleni meg megfagyni a télen. Vagy  aláírom az általa kieszközölt megállapodást, hogy nála lesz elhelyezve a 3 éves gyerekem és hogy lemondok a felügyeleti jogáról 18 éves koráig, vagy éhen halunk mindketten mire megérkezik a bírósági határozat, hogy gyerektartásra kötelezik.

 

Aláírtam a szerződést, hogy egyen a gyerekem legalább, ha én nem is. Szerződésbe belefoglalta, hogy magával viszi a lányt Németországba, mert ott dolgozik magyar állampolgárként, és ad havonta 75 ezer forintot, ami fedezte volna havi minimum egyszer a kiutazásom költségeit hogy lássam a lányom. Most meg jelezte, hogy semmit nem fog betartani a szerződésből, csak a gyereket akarta elvenni tőlem, nem engedi látnom, nem engedi hozzám, jelezte hogy évekre lőre eltiltja tőlem.
 
Van esélyem visszaszerezni a lányomat, ha aláírtam egy ilyen megállapodást??

 

Az alábbi levél beküldőjét a névrokona el akarja tiltani a saját neve használatától, illetve megkülönböztető jelet szeretne belerakatni. Mikor kötelezhető erre valaki?

Kedves Zugügyvéd!

 

Tanácsot szeretnék kérni a blog nagy tudású olvasóitól.
Először is kérem, hogy levelemet névtelenül jelentesse meg a blogon. Köszönöm.

 

Lévén nem szeretném, hogy felismerhető legyek, ezért a lehető legkevesebb konkrétumot írok.
A téma a nevek körül forog.

Én tavaly végeztem egy egyetemi szakon, amin egy hozzám nagyon hasonló nevű kolléga is elvégzett, jó 20 évvel korábban.

Ennyi előnye van a szakmában. A nevünk nagyon hasonló, tulajdonképpen csak abban tér el, hogy a keresztnévnek egy másik változata. (Adok példákat, hogy érthető legyen. Barnabás - Barna, Alexandra - Szandra, Magdolna - Magda, Gergely - Gergő, stb)
Az én keresztnevem a modernebb, egyszerűbb verzió. Talán ez lehetett az oka, hogy akkor, kb 20 éve a kolléga ezt a névváltozatot kezdte el használni. Ezen publikált, ezzel alapított szakmai folyóiratot, ezen lett ismert. Az én nevemen.

Nem tudom, hogy miért, de 2004 óta visszatért a saját nevére, azóta azt használja a szakmában is. Ezt tőle tudtam meg, amikor pár hete írt nekem egy, a szakmában szokatlanul rideg hangvételű emailt, amiben felszólított arra, hogy a nevembe tegyek valami megkülönböztetést, mert hisz ő ezt használta éveken át, s nem akarja, hogy összekeverjenek minket.

Ő a szakmának egy nagyon speciális, szűk szeletére szakosodott, én pedig annak - természetesen nem véletlenül - a közelébe sem mentem, s nem is tervezek abba az irányba indulni, engem egészen más érdekel. Továbbá nem tervezek tudományos publikációkat sem. Én csak egy kishal vagyok. Létezésemről is valószínűleg csak onnan tud, hogy - lévén fiatalabb vagyok - meglehetősen erős a jelenlétem a neten. A névre rákeresve a gugliban is az én facebook/iwiw profilom, az én blogom, az én fényképem van az első találatok között.

Kérdésem az, hogy vajon kötelezhető vagyok-e nevem megváltoztatására - így, hogy nem végzek tudományos munkát, hogy a kolléga már évek óta nem is használja a nevemet, hogy az ominózus név az ÉN eredeti, anyakönyvi nevem?
Előre is nagyon köszönöm a válaszokat.

Szép napot!

A kérdésre a válasz elég egyszerű, ha nem történt örökbefogadás, nyilvánvalóan nem törvényes örökös a „nevelt” gyerek, de azért a Zugügyvéd tanulságképpen kiposztolja az ügyet.

Üdv!

Szüleim 4 éves koromban elváltak, és édesanyám újra férjhez ment nem sokkal később, és azóta is mostohaapámmal élnek együtt. Nem is lenne semmi gond, de szüleim ugye egyre idősebbek, én már 45 vagyok.

Történt a tágabb családunkban 1-2 szerencsétlen öröklési história, és bár "mostohaapámmal" soha semmi gond nem volt, és tényleg a sajátjaként szeretett és nevelt fel, de édesanyám aggódik, hogy ha vele történne valami, akkor a nevelőapám után én hogy fogok örökölni. Elsősorban a ház az aggodalom tárgya, ami eredetileg anyué (illetve korábban részben az ő édesanyjáé volt), de nevelőapámnak ajándékoztak évekkel ezelőtt 1/12 részt.
Nevelőapám is "öregszik", és a természete egyre nehezebb. Végrendelete nincs. A saját testvére néhány éve kisemmizte az édesanyjuk halála után az örökségből, és anyukám attól fél, ha ő halna meg először, és nevelőapám örököl utána, akkor az ő halálával esetleg az ő vér szerinti örökösei (vagyis ismét a testvére) "visz mindent".

Hivatalosan nem fogadott örökbe a nevelőapám, hiszen édesapám is volt (24 éves koromig).

Mi ilyenkor az eljárás? Vér szerinti örökösének, gyerekének számítok én vagy sem?

Köszönök minden hozzászólást!

 

Sokan szabad prédának hiszik az interneten fellelhető fotókat, pedig akár komoly, büntetőjogi  következményei is lehetnek, például ha egy képmást használnak fel jogosulatlanul.

Kedves Zugügyvéd!

Fotós vagyok, lehetőleg ebből is szeretnék megélni (általában nem sikerül). "Hobbiból" csináltam néhány nagyon jó fotót, amit a honlapomon meg is lehet tekinteni korlátozott felbontásban, de letölteni nem lehet. Ma észrevettem, hogy az egyik fotómat a metró-aluljárókban található kivetítőn egy cikk mellé használták fel, mint illusztráció. Engem nem kerestek meg ez ügyben, és nem vették meg a fotót felhasználásra. A fotó szerzői jogaival abszolút én rendelkezem. A képen egy nő is szerepel, gondolom őt sem keresték meg. A honlapjukon azt írják, hogy napi 966 ezer ember látja a kivetítőt.
Én egyébként erre az egy napos felhasználásra 25 ezer Ft-ot kértem volna.
De mivel lopták, ezért ennek mondjuk a tízszeresét érezném jogosnak, hiszen ha csak minden tizedik lopásuk derül ki, még akkor is "jól járnak".

Mit lenne érdemes tenni ilyen esetben? Milyen lehetőségek vannak?

Köszönettel, Péter
 

Az alábbi kérdésre az egyik lehetséges válasz:  szét kell osztani a megmaradt vagyont, a részjegyek arányában, gyakorlatban valószínű erre nem kerül sor.

Tisztelt Zugügyvéd!

Kérdésem nem valami fajsúlyos, de szerintem érdekes és leginkább elvi szemszögből érdekel.

Bevett gyakorlat a diákmunka-szövetkezeteknél, hogy a belépő diáktól általában 1000 Ft-ot vonnak le (az első fizetésből, részjegy néven), amit kilépésnél visszakapnak.
Na most diákszövetkezetek jönnek-mennek, előfordul, hogy egyik-másik megszűnik (általában jogutód nélkül).
Mi lesz ilyenkor a részjegyekkel?
Az 1000 Ft nem nagy tétel, nem lesznek tőle álmatlan éjszakáim, de lehet, hogy rajtam kívül másik 5000 diáknak maradt bent, ami már viszont a szövetkezetnek "tétel".

Üdvözlettel:

Ádám

A Zugügyvéd számára is elég bizarr az alábbi történet, mindenesetre ezentúl messze elkerüli a motorkerékpározó tanoncokat.

Tisztelt Zugügyvéd!
 
A kategóriás jogosítványt készülök szerezni. A hétvégén gyakorlati oktatás közben kisebb balesetet okoztam, az anyagi kár kb. 30000 ft. Személyi sérülés nem történt.

 A helyszínen az oktatóm nem volt hajlandó betétlapot adni a vétlen söfőrnek, mivel a motort nem ő vezette, és valami KRESZ paragrafus miatt állítása szerint nem tartozik jogi felelősséggel a tanuló által okozott kárért. Véleménye szerint a motoros oktatás nagyban különbözik az autóstól, mivel motoros gyakorlati oktatás közben az oktató érdemben nem tud részt venni a kialakult veszélyhelyzet elhárításában.

 Így érvelve felszólított, hogya kárt rendezzem a másik féllel készpénzben. Ezt én elutasítottam, így a vétlen fél rendőrt hívott.

 A kiérkező rendőrökkel az oktatóm megintcsak vitába keveredett, mivel azok megkérték, hogy a felesleges bonyolítás elkerülése végett töltsön ki egy betétlapot, amiber vezetőnek majd engem ír be. Erre ő nem volt hajlandó.
 15 perc vita után végül az oktatóm kifizette a vétlen félnek készpénzben a kárt, majd tudomásomra hozta, hogy ezt az összeget akár polgári peres úton is behajtja majd rajtam. Szerinte egy több- tíz- százmilliós kárnál is a tanuló kell hogy zsebből fizessen.

 Az autós iskola vezetője telefonos megkeresésemre osztotta oktatója álláspontját!

 Nem tudom elhinni, hogy ez így van.
 Az én álláspontom szerint a motor az oktató tulajdona, és kötelező felelősség-biztosítással rendelkezik. Én mint gépjárművezető hajlandó vagyok a betétlap megfelelő pontján adataimat megadni mivel a motort én vezettem. Persze jogosítvány nélkül. Viszont az autós iskolával tanulói szerződésben állok, s szerintem ennek a szerződésnek része a gyakorlati oktatás is, így jogsi nélkül is részt vehetek a forgalomban megfelelő előírások teljesülte esetén.
 Szerintem az autós-motoros iskoláknak rendelkezniük kell valamilyen speciális felelősségbiztosítással az ilyen esetekre, hiszen biztos nem én voltam az első akivel ilyen történt, illetve a tanulómotornak is kellene hogy legyen valami speciális biztosítása, hiszen az üzemeltetése nem átlagos körülmények között történik.

 Lehet, hogy a biztosításokon spórolnak?
 Esetleg van nekik mert előírás, csak először megpróbálják lehúzni a tanulókról, hogy ne emelkedjen a biztosítási díj?

 Ezek után már barátok nem leszünk az oktatóval, s hát elgondolkoztató az egész, ha tényleg úgy van ahogy ő mondja.
 Vajon a többi tanuló tudja ezt, hogy egy többmilliós kár esetén tulajdonképpen egy rossz mozdulattal romba dönthati az életét?
Mi van a vétlen felek jogbiztonságával?

 Hiszen ha a motoros tanulók nincsenek biztosítva, nagy kár esetén ki fizet, ha a tanulónak éppen nincs mondjuk 5 millió a zsebében?
Első körben megbróbálok blogokon okosodni.
 
Tisztelettel kérném Önt és a kommentelőket álláspontjuk kifejtésére!
 
Üdvözlettel!
István
 

Az alábbi kérdés egy konkrét jogi problémát vet fel, Zugügyvéd szerint az ilyen szerződés kötelezi a tulajdonosokat is, jogutódként.

Tisztelt Zugügyvéd!
 
Egy ingatlant tervezünk bérbe venni, amelyre a szerződést az ingatlanban tulajdonrésszel nem, csak holtig tartó haszonélvezeti joggal rendelkező magánszeméllyel kívánunk szerződni (az ingatlan a gyerekei nevén van). Az világos, hogy a haszonélvezőnek a tulajdonosok hozzájárulása nélkül is joga van az ingatlant bérbe adni és azért bért felszámolni. A szerződés határozott időre (14 hónap) szól, ezalatt csak rendkívüli felmondással mondható fel.
 
Mi történik akkor, ha a haszonélvező időközben meghal, és ezzel a holtig tartó haszonélvezeti joga megszűnik? Intuitíve a szerződésnek meg kellene szűnnie, mert ha nem, akkor a holtig tartó haszonélvezeti jog végét váró tulajdonosokat nagyon kellemetlen meglepetések érhetik – ha pl. 100 éves bérleti szerződést kötött a haszonélvező.
 
Üdvözlettel:
 
HL
 

Elegendő-e egy kölcsön létrejöttének bizonyítására – ha nem volt szerződés – a törlesztésről szóló elektronikus levelezés?

Tisztelt Zugügyvéd!

 

Saját ügyemben szeretnék tanácsot kérni. Két évvel ezelőtt egy volt
kollégám azzal keresett meg, hogy nehéz helyzetben vannak, szüksége
lenne 500000 Ft-ra, amit egy fél éven belül vissza tud fizetni. Mivel
9 évig dolgoztunk előtte együtt, megbízhatónak ismertem, ezért kölcsön
adtam neki.

 

A félév leteltével ismét megértésemet kérte, mert
időközben a felesége állapotos lett. Mivel nem gyanakodtam, ismét
haladékot adtam neki. Pár havonta rákérdeztem a pénzre, de mindig volt
valami, ami miatt nem utalta, bár ígéretet mindig tett rá. Idén
tavasszal kiderült, hogy másoknak is tartozik, bár nekik kisebb
összegekkel.

 

Telefonon nem elérhető, csak emailben, és a nővérével
üzentem több alkalommal. Most szeptemberben ismét ígéretet kaptam,
hogy ettől a hónaptól törleszt. Válaszul azt írtam neki, hogy október
31. az első részlet határideje, és 5 hónap alatt törlessze le az
adósságát, különben jogi útra terelem az ügyünket. Mivel a határidő
közel van, pénz pedig nem érkezett a számlámra, szeretném megkérdezni,
hogy milyen jogi lépéseket tehetek. A pénz kölcsönkéréséről és
-adásáról, az én folyamatos kéréseimről és az ő válaszairól megőriztem
az emaileket, illetve a bankszámlám kivonatát.

 

Mekkora az esélyem, hogy viszontlátom a pénzemet? Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelettel:

K. G.
 

A Zugügyvéd az alábbi jogi abszurddal kíván mindenkinek kellemes hétvégét.

Szia Zugügyvéd,

Egy vicces jogi eset a mai napból: megkeresett a bérlőm, aki bérli a lakásomat, elújságolta, hogy a TÁVHŐ-nél adósságot halmozott fel, ezért kikötötték a meleg vizet, ezt nekem be kellene fizetnem, mint bérbeadónak, mert én egy összkomfortos lakást adtam neki bérbe, és ez most nem az, és ha nem, akkor a bérleti díjjal is problémák lesznek, mivel a szerződést nem teljesítem.

 

Felvetésemre, miszerint a kialakult helyzetért talán ő a felelős, azt mondta, hogy van némi nemű igazság abban, amit mondok, de ő mégis ragaszkodna az összkomfortos lakáshoz...

A tulajdon kötelezettséggel is jár, ez sokakban nem tudatosul. De meddig terjedhet ez a kötelezettség, mire kényszerítheti az önkormányzat a telektulajdonosokat?

Tisztelt Zugügyvéd!
 
Megoldást szeretnék találni a következő ügyben: adva van egy község, 13-15 éve parcellázott részben új településrésze, itt vásároltunk egy összközműves saroktelket. Házat építettünk rá, itt is lakunk évek óta.

Most a saroktelek által érintett új utca lakóinak többsége árkot akar ásatni, a csapadékvíz elvezetés céljából, a hivatal pedig a lakókat kötelezte a munka elvégeztetésére, méterenként 600 Ft-nyi költség megfizetésére, továbbá a kocsibeállók kivitelezésének teljes költségének átvállalására. Nekünk 65 méter hosszan érintett a telkünk, így több mint 40 ezer forintot kellene fizetnünk.

Ráadásul mi már kb. 25 méteres szakaszon ástunk egy kisebb árkot a telkünk mellett, mert rendszeresen elöltötte az alagsori garázsunkat a víz.

Tértivevényes levelére válaszolva, írásban kértem a polgármester válaszát, tájékoztatását, hogy milyen jogszabály által kötelez minket erre, mikor mi összözműves telket vásároltunk anno, nem is ahhoz az utcához tartozunk telekkönyvileg. Sőt hozzájárultunk annak az utcának a lekövezéséhez, az új híd megépítéséhez (ezek társadalmi munkában, a lakók pénzén készültek), továbbá utcanévtáblát készítettünk, mert 10 év alatt az önkormányzatnak nem sikerült, a mentő stb. nem találta az utcát. A polgármester több mint két hónapja nem hajlandó válaszolni a levelemre, sőt már a köszönésünket sem fogadja.

A többi lakó is neheztel, mert számunkra sok a 40 ezer forintnyi hozzájárulás, nekik 10 ezer forint sem lenne a befizetnivaló. Mit lehet tenni? A csapadékvíz elvezetés közterületen nem önkormányzati feladat? Mire lehet kötelezni bennünket?
Kérem szépen, aki tud segítsen nekünk a probléma megoldásában.

Köszönöm. R.E.