Az egyes hozzászólók morgolódását látva a Zugügyvéd szívesen kiteszi más kollégák érdekes, precedens értékű, persze szükség szerint   anonimizált ügyeinek összefoglalóját is, és kérésre közzé teszi, belinkeli az eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, internetcímét. Persze fontos, hogy az ügy közérdekű, vagy más okból érdekfeszítő legyen.
 

Régóta húzódó vitát zárt le az alább ismertetett bírósági ítélet. Az uniós jog a Fővárosi Bíróságon győzedelmeskedett a hatóság felett.

A Fővárosi Bíróság 2009. március 24-én kelt ítéletében kimondta, hogy a közösségi jogba, az Európai Uniót megalapító szerződésbe ütközik, és így nem alkalmazható a magyar jognak az a rendelkezése, amely tiltotta a külföldi szerencsejáték-szolgáltatók magyarországi hirdetéseit. A bíróság hatályon kívül helyezte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) azon határozatát, amelyben az NFH ezen előírás megsértése miatt bírságot szabott ki az Index.hu Zrt. ellen.

Az NFH eljárása azért indult, mert az Index.hu közzétette a bwin és a sportingbet hirdetéseit. Az NFH által kiszabott bírság alapja a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény akkor hatályos 6. § (5) bekezdése volt, mely szerint „Tilos közzétenni olyan reklámot, amely külföldön szervezett szerencsejátékhoz vagy ajándéksorsoláshoz kapcsolódik.” A bírságot kiszabó határozatot a másodfokú hatóság is jóváhagyta, ezért az Index.hu pert indított a határozat bírósági felülvizsgálata érdekében.
A keresetlevélben az Index.hu jogi képviselője az Európai Bíróság esetjogára is alapozva mutatta be, hogy a magyar jog kérdéses rendelkezése miért sérti a közösségi jogot, és így miért nem alkalmazható.

Az eljáró bíróság – teljes mértékben elfogadva a keresetlevélben kifejtett álláspontot – kimondta, hogy ez a rendelkezés a szolgáltatásnyújtás szabadságának a közösségi jog alapján nem elfogadható korlátozását jelenti. A bíróság megállapította: a bemutatott európai bírósági esetjog kétségtelenné teszi, hogy a közösségi jog tiltja az ilyen típusú reklámkorlátozást, amely a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás technikai jellegű korlátozását jelenti. Egy ilyen jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható a magyar jogban, és e rendelkezés alapján nem szabható ki bírság. Így a bíróság hatályon kívül helyezte a kérdéses, bírságot kiszabó határozatot. A bíróság hangsúlyozta: nemcsak a bíróságoknak, hanem az eljáró közigazgatási szerveknek is kötelességük az Európai Unió jogának figyelembe vétele és érvényesítése. Az ítélet jogerős.

Habár a kérdéses rendelkezés időközben hatályon kívül helyezésre került a tavaly ősszel hatályba lépett módosítások keretében, az ítélet kiemelkedő jelentőségű nemcsak a szerencsejáték-szolgáltatások terén, de a magyar bíróság közösségi jogot alkalmazó joggyakorlatában is.

Az ügyet Dr. Ormós Zoltán ügyvéd kolléga képviselte.

Egy újabb tanulságos történet arról hogyan nem szabad lakást eladni, és milyen papírokat tilos aláírni egy ilyen ügylet során. 

T. Zugügyvéd

2007 decemberében elkívántam adni az ingatlanomat 12 millió forintért. Jelenkezett is egy vevő aki 100 ezer forintal leelőlegezte az ingatlant. A vételár többi részét hitelből szerette volna fedezni.Kértem a vevőt,hogy az adás vétel még Decemberben történjen meg az új ingatlan eladási törvény miatt a kifizetés pedig márciusban ahogy erre igéretet is kaptam.

Ezért a vevő a tulajdon jogom fenntartásával rá is került a lakás tulajdoni lapjára széljegyként. Menet közben kiderült,hogy az előttem levő tulajdonos közel 300 ezres tartozását ráterhelték az ingatlanra.

Sajnos a tulajdonjogom külfőldi út miatt később került bejegyzésre mint a volt tulajdonos terhelése. Sebaj gondoltam,hogy az előlegből amire ígéretet kaptam még decemberben a vevőtől ami még 800 ezer forint volt abból kifizetem és nekem is maradt volna annyi,hogy tudjak lakást nézni és foglalózni.

Természetesen a volt tulajdonos helyetti kifizetett összeget később valahogy behajtattam volna de ekkor nem tudott fizetni úgyhogy nekem kellet.

A vevő nem adta át részemre az előleget de bement a végrehajtóhoz és kifizette ezt az összeget a volt tulajdonos helyett.

Tehát ott álltam egy kifizetett végrehajtással ami nem is az enyém volt és 100 ezer forint előleggel. Közben a vevő aláíratott velem egy ingatlan adásvételi szerződést amin 2008 januári dátum volt. Mondtam ez igy nem lessz jó mert az uj törvény szerint mivel 5 éven belűl adtam el a lakásom nekem közel 600 ezer forintot kell befizetnem az apehnak. Én nem 11 millió forintért akarom eladni a lakásomat. Közben másnap kiderűlt, hogy a hölgy egyedűl nem is kap ekkora összegű hitelt ezért az élettársát is bekell vonni a hitelbe.

Kérdeztem,hogy igy is kitudja fizetni az igért határidőre a hátralévő összeget és mi lesz a decemberi adás-vétellel mert én nem akarok még + 600 ezret az apehnak is fizetni?Erre közölte velem,hogy nem tudja az ügyvéd decemberi adás-vétellel megoldani és nem is biztos,hogy a hitel megérkezik a megbeszélt időre.

Velem közel 4 hónapot akartak váratni 100 ezer forintal a kezemeben ők meg alá akartak velem iratni egy a vétel ár átadásától számitott egy hetes kiköltözési időt.Tehát egy hét alatt kellet volna egy lakást találnom és oda át is költöznöm én meg hónapokat várjak rájuk.Hát itt betellt a pohár innentől nem voltam hajlandó semmit aláirni és vissza utaltam a vevő bank számlájára 120 ezer forintot mely takarta az általa adott előleget és egyébb költségeket. De itt jön a csavar.

A volt tulajdonossal ők írtak egy megállapodást melyben a volt tulajdonos kötelezi magát a,hogy a vevők állttal meg fizetett 300 ezer forint tartozását részletekben megfizeti nekik melyből egyszer kifizetett 50 ezer forintot és azóta sem fizetett semmit. Természetesen a vevő addig nem íratja le magát a lakás papíromról míg ez az összeg kifizetésre nem kerül a részére. Igy a lakásomat eladni,vagy hitelt felvenni sem tudok mert a volt vevőm ott van a tulajdoni lapom széljegyzékében. Én nem tudom beperelni a volt adóst mert elviekben azt mondják,hogy igy nekem semmi közöm nincs hozzá. A vevő viszont nem tudom miért de nem pereli be.KÉRLEK TITEKET SEGÍTSETEK MIT TEHETEK ÉN MOST MERT MÁSFÉL ÉVE EBBEN A ROSSZ HELYZETBEN VAGYOK.ÜDV
 

A leköszönő Gyurcsán Ferenc beszólt az igazságszolgáltatásnak, az egyik megyei bíró meg visszaszólt.  A Zugügyvéd nem tudja eldönteni melyik a szánalmasabb. A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc tart az igazságszolgáltatástól. Az MSZP szerint viszont a Fidesznek is vannak folyamatban lévő ügyei, de azokról az ügyészség nem igyekszik tájékoztatni a közvéleményt.

A hasonló munkaügyi problémák sajnos egyre inkább jellemzőek. Sajnos jogszerűen is elég sokat lehet trükközni a munkavállalókkal.

Tisztelt Zugügyvéd!

Munkajogi kérdéssel fordulok hozzátok, bocsánat, ha kissé hosszú a történet.

1978-ban beléptem egy munkahelyre, egy szocialista nagyvállalathoz, szakmunkásként. A rendszerváltás után a céget privatizálták, később külföldi tulajdonosa lett. 1996-ban bizonyos részlegeket, 100-200 embert, köztük engem is kiszerveztek, egy részben az anyacég által tulajdonolt kft-be. A munkavégzés helye, és minden egyéb fontos jellemzője változatlan maradt, csak attól fogva a munkaadó más lett, mi pedig kölcsönzött munkaerőként végeztük ugyanott, ugyanúgy, ugyanazt a munkát, mint addig. Az akkori szabályoknak megfelelő végkielégítést kifizették. Utána évekig a cégnél maradottakhoz képest kevesebb béremelést és egyéb juttatásokat kaptunk.

2008-ban 54 évesen megbetegedtem, a munkaköröm ellátására képtelenné váltam. Egy év táppénzes állomány után a korábbi munkámat elvégezni nem tudom, le sem százalékoltak, (akkor volt 39 év szolgálati időm) a cég pedig nem tud olyan munkát felajánlani, amire alkalmas és képes lennék (irodai munka). Erről értesítették a kft-t is, akik nekem felmondtak, és közölték, hogy hiába van náluk 10 évet meghaladó munkaviszonyom, végkielégítés nem jár nekem, mert kölcsönzött munkaerő vagyok. Ezt az állítást a cég munkaügyi osztályvezetője is megerősítette, sőt megkérdeztem két független jogászt, ők is ezt mondták.

Kiváncsi lennék a véleményetekre, Ti mit szóltok ehhez? Létezhet-e ma Magyarországon, hogy a munkavállalók egy jelentős hányada másodrendű állampolgár?
Köszönöm a válaszokat.
 

Az alábbi kérdés sok diákot érint,  és  „az aktuális szövetkezeti feladatokról kiadott írásbeli tájékoztatások” iránymutatása is érdekes jogi kategória lehet.

Tisztelt Zugügyvéd!

Lassan 32 hónapja dolgozok egy cégnél diákmunkásként az egyik ismert diákszövetkezeten keresztül. Ezidáig nagyon fel sem merült bennem, de utánaolvastam az interneten, és elvileg számunkra a munkatörvénykönyv ugyan olyan szabadságolási feltételeket szab meg, mint egy "normális " (nem diák) munkavállalónak. Ennek ellenére a diákszövetkezet nem biztosítja ezt. Munkaszerződésünkben külön kikötés nem szerepel erre, csak a ledolgozott munkaórák után kifizetendő bért említik, illetve, hogy egyéb esetekkel kapcsolatban a munkatörvénykönyvben foglaltak szerint kell eljárni.

A megkötött munkaszerződés erre vonatkozó részei:

"A munkavállalót a végzett munkájáért személyi alapbérként ### forint személyi alapórabér illeti meg."

"A felek rögzítik, hogy a munkavállaló jelen szerződés keretében végzett munkatevékenysége nem kirendelés és nem munkaerő-kölcsönzés."

"A jelen munkaszerződés által nem szabályozott kérdésekben az aktuális szövetkezeti feladatokról kiadott írásbeli tájékoztatások és a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályai az irányadóak."

Kérdésem az lenne, hogy jól értelmezem-e a dolgot, és tényleg nekünk is jár (fizetett) szabadság, illetve, hogy visszamenőleg van-e lehetőség az ebből származó hátrányunk orvosolására? Amennyiben az első kérdésre a válasz igen, akkor ennek költsége melyik felet terheli: a diákszövetkezetet vagy a foglalkoztató céget?

Az e-mail címemből követkető cégnevet kérem ne említsék meg publikusan! Megértését köszönöm!

Segítségét előre is hálásan köszönöm,
 

Nem ismeri a konkrét ügyet a Zugügyvéd,  de tapasztalatai szerint nagyon
ritkán szokta a bíróság ezt enyhítő körülményként elfogadni. A hír szerint mintha előre kitervelt emberölésnek tűnne . Ha egy skizofrén beteg idegesíti a családtagot, a beszűkült tudatú vadászat akkor is mentesít?

Felmentették azt az édesanyát, aki a saját fiát lőtte agyon egy
puskával tavaly februárban Budapesten. A Fővárosi Bíróság szerdán
hozott ítéletét orvosszakértők véleményére alapozta, amelyek szerint a
47 éves asszony szűkült tudatállapotban ölte meg kábítószerfogyasztó
fiát, mert az rendszeresen késsel fenyegette és ütötte-verte családja
tagjait.
A család egy budai villában, jómódban élt, de a később áldozattá vált
fiatalember marihuánát szívott, majd áttért a kokainra és ivott is.
Gyakran provokált veszekedést a szüleivel és testvérével, és
fenyegette őket, hogy elvágja a torkukat . A rendkívül zaklatott
idegállapotban lévő édesanya 2008. február 25-én magához vette férje
vadászpuskáját, majd az ágyban alvó fiát közvetlen közelről
fejbelőtte. Erről azt vallotta: "amikor megláttam a fegyverszekrényt,
úgy éreztem, csak így védhetem meg a családomat", majd hozzátette:
"még a szemem is behunytam, úgy lőttem".

Az orvosszakértők szerint az asszony olyan súlyosan beszűkült
tudatállapotban volt, ami képtelenné tette arra, hogy felismerje
cselekedete súlyát. Az orvosszakértők szerint nincs szükség a
kényszergyógykezelésre.

Az ítélet jogerős, mert azt az ügyész, a védő és a vádlott is tudomásul vette.
 

A Zugügyvéd jól emlékszik az ellopott Hondája esetére. A biztosító nem fizetett a nyomozást lezáró határozat bemutatásáig, a rendőrség gépjárműalosztályának egyetlen tagja nyomozás gyanánt  csak a megszüntető határozatokat állította ki sorozatban. Két hónapos csúszással.

Kedves Zugügyvéd és Kommentezők!

 

Egy felelősségbiztosítással összefüggő ügyben kérném a hozzáértők segítségét.

Történt, hogy tavaly december 4-én a parkoló autómnak valaki nekiment hátulról. Én csak a szélvédőn találtam egy szétázott papírlapot, amelyben valaki közölte, hogy az autó baleset részese volt, és a ... kerületi Rendőrkapitányságon érdeklődjek. Első körben a rendőrök nem tudtak semmiről, aztán javasolták, tegyek feljelentést, végül nagy nehezen kiderült, hogy a balesetnél történt rendőri intézkedés, a járőr pedig feljelentette a baleset okozóját.
Az ügynek lett ügyszáma, ami alapján időről-időre érdeklődtem. Az üggyel megbízott rendőr hozott egy határozatot, azt a delikvens elsőre nem vette át, majd meghatalmazottja átvette, utána pedig kifogással élt, tehát a rendőrök átküldték az ügyet a Budai Központi Bíróságnak, amely majd hoz egy határozatot, aztán, ha azt is megtámadják, akkor lesz tárgyalás, meg ki tudja még mi. Itt tartunk most.

A problémám az, hogy amíg ez a hercehurca tart, addig nem tudom megcsináltatni az autót, hiszen nem tudok kárfelvételre menni. A rendőrök azt mondták, hogy amíg nincs jogerős határozat, addig hiába is mennék a biztosítóhoz, márha tudnám, melyikhez kellene menjek, mert a baleset okozójáról semmit nem mondtak, se rendszámot, se nevet, semmit. Várjam ki a legvégső határozatot, amelyet majd nekem is megküldenek. Egyszer. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a kocsi műszaki vizsgája hamarosan lejár, és kénytelen leszek rendbe hozatni, mert nem fogják vizsgára engedni törötten. Viszont az eljárásnak vége nem látszik még a távoli jövőben sem. Ha megcsináltatom az autót saját költségemre, számlára, mi lesz, ha a biztosító nem fizet, a bíróság nem a javamra ítél, stb. Ha ismerőseimmel rendbe hozatom az autót, számla nélkül, akkor hogy fogom a biztosítónak elmesélni a kár mértékét.

Mi a teendő ilyenkor? Logikusnak látszik, hogy legyen valami biztosítótól független kárfelmérés, ami kiállít egy szakvéleményt arról, hogy mennyi a kár, aztán ha egyszer ledarálják az igazságszolgáltatás malmai a kis ügyem búzáját, és lesz végre károkozó és annak biztosítója, akkor végre a pénzemhez jutok.
Várom a segítőkész tanácsokat...

Üdvözlettel

Magyar László

Egy kedves történet érkezett a Zugügyvédhez arról, hiogyan nem szabad ismeretleneknek autót eladni. Arról nem is beszélve milyen veszélyek jelentkeznek az eladóra az esetleges  parkolási bírságok miatt.

Tisztelt ZugÜgyvéd úr!

 

Azt hiszem, egy nem mindennapi kérdéssel fordulok Önhöz. Tavaly decemberben meghirdettem eladásra 20 éves Seat Ibiza gépkocsimat. Január elején jelentkezett

is ennek megvásárlására egy fiatal pár. A kocsit megnézték, kipróbálták, megfelelőnek tartották. Szívesen megvennék, mondták, de mivel pillanatnyi anyagi gondjaik vannak, így csakis részletfizetésben tudnak gondolkodni. Mivel viszonylag nem nagy összegről,

összesen 75.000 Ft-os vételárról volt szó, így belementem. Ekkor jött az, hogy előlegbe sem tudnak most adni pénzt, tehát hagy fizessék a teljes összeget részletekben. Na, itt már kicsit elbizonytalanodtam. De annyira fogadkoztak, szimpatikusak voltak, tipikusan olyan pálya-, életkezdő fiatalok, hogy arra gondoltam, miért is ne segítsek nekik legalább ennyivel. Megírtuk a mellékelt elő-adásvételi szerződést, mely abszolút az én jóindulatomat,

most utólag belátva már inkább végtelen balekságomat tükrözi. De akkor még nem gyanakodtam. Odaadtam a kocsi forgalmi engedélyét, a kulcsokat, csak a jármű Törzskönyvét tartottam meg mondván, hogy azt majd az utolsó részlet átvételekor adom át. Az első 20.000 Ft-os részlet befizetési határideje 2009. február 28-a volt. Természetesen egy fillért sem kaptam a nekem járó részletből, s a vásárlók sem jelentkeztek. Március másodikán küldtem a vásárló által megadott címre egy ajánlott, tértivevényes levelet, melyben kértem, pótolja a befizetést március 08-ai határidővel.

A levelet átvette, de továbbra sem történt semmi. Arról szeretnék Öntől érdeklődni, milyen lehetőségeim vannak arra vonatkozólag, hogy az illetőt fizetésre kényszerítsem?

Tudna-e nekem ebben az ügyben tanácsot adni, segíteni? Nem is annyira a pénz a legfontosabb itt, hanem az, hogy én nagyon is jószándékúan jártam el velük szemben, olyan fizetési lehetőségeket biztosítottam, melyeket kevesen engedtek volna, s mellyel a vásárló visszaélt, márpedig ez olyan dolog, amit én nem akarok következmények nélkül hagyni. Nem jó érzés az a tudat, hogy az ember nem jó volt valakikhez, hanem csak egyszerűen balek. Azért is írtam Önnek, nehogy valakit még ugyanilyen módon becsaphassanak.

 Fáradozását, segítségét előre is köszönöm:

 

hbel@

A szabályosan aláírt szerződések érvénytelenségének/semmisségének kimondása nem szokványos a magyar bírósági gyakorlatban. De lehet vele próbálkozni.

Dear Zugügyvéd,

 

 

Érdekelne, hogy miért ad a Magyar Bíróság egy házassági szerződés- mely mellesleg közjegyző előtt íródott alá - aláírásától számított 5. évébeni megtámadásának helyt?

Alapszituáció: Feleség családja ragaszkodik a házassági szerződéshez, ez el is készült, méghozzá közjegyző előtt. Látszólag a férj ezzel egyet is értett, mondván, hogy természetes, hiszen a szülők vették a lakást, evidens, hogy ezt csak és kizárólag a lányuknak akarják.

Eltelik 4-5 év, meghaltak a szülők, és a most zajló válópernél férj mint alperes,bejelenti, hogy érvénytelennek kéri tekinteni a házassági szerződést, hiszen Ő ezt cca 5 évvel ezelőtt erőszak hatására írta alá, akkor a közjegyzőnél...

 

Volt már ilyenre precedens? Valóban érvénytelennek mondhat ki a Bíróság egy Közjegyző által aláírt szerződést?

 

Kínácsian várom a véleményeket. B.