Egy Zugblog rajongó  küldte be a következő hirdetést. A Zugügyvédnek is lennének ötletei a magyar változathoz.

A Zugügyvédben az alábbi történettel kapcsolatban annyi merült fel, hogy vajon a kölyökpezsgő ezen logika mentén minek minősülhet?

Tisztelt Zugügyvéd!

Az én kérdésem nem is annyira túl nagy jogi kérdés, inkább csak talán
erkölcsi, de fogalmam sincs hogy kitől kaphatnék rá biztos választ.
A 17. évemet töltöttem be idén, és valamelyik nap egy ismerősömmel
szerettünk volna egy üveg alkoholmentes sört venni. A pénztáros
személyi igazolványt kért, erre mi rámutattunk az alkoholmentes
feliratra. A következőt kaptam válaszul: "Az engem nem érdekel!"

A kérdésem az lenne, hogy jogosan kérik-e el a személyi igazolványt az
alkoholmentes sör vásárlásakor, tehát az is szeszes italnak számít-e?
Illetve, csak én gondolom úgy hogy ez szemét viselkedés, vagy más sem
adta volna oda?
Nyilvánvalóan nem az alkohol miatt akartuk megvenni(0,5%-ot
tartalmaz), és egyáltalán nem nagy tételről van szó (1 üveg). De
valahol olvastam egy bizonyos 1,2%-ról, hogy az 1,2% alatti
alkoholtartalmú italok nem minősülnek szeszes italnak, de ebben nem
vagyok biztos.

Válaszukat köszönöm, és elnézést hogy a csipp-csupp ügyemmel zargatok. :)

xy

A Zugügyvéd egy tegnapi hírben olvasta a nem mindennapi témájú tanúvallomást. A gyanúsítottat egyébként az őt igazoló poligráfos vizsgálat ellenére sem nem helyezték szabadlábra.

A bíróság meghallgatta K. Sándornét, az említett egyesület elnökét: igaz-e, hogy mágikus, ezoterikus eszközökhöz folyamodott, Balla Irma halálát kívánva. K. Sándorné azt vallotta, semmi sem igaz abból, hogy Balla Irma vudubábuját tűvel szurkálta volna. Az sem igaz - folytatta -, hogy a fényképét a fagyasztóba tette. Azt viszont elismerte: még Balla Irma életében gyertyát gyújtott a barátságuk helyreállításáért, erről a módszerről az internetről szerzett tudomást.

A megosztatlan telkekre épült ikerházaknál  a tulajdonostárs betartási lehetőségeiről regényeket lehetne írni. Az alábbi ügy is ezt illusztrálja:

Tisztelt Zugügyvéd Úr!

Az alábbi ügyben szeretném az Ön segítségét kérni.
Testvéremmel 35 évvel ezelőtt ikerházat építettünk. Sajnos ő 2006-ban meghalt, örököse a
felesége és 3 lánya lett. Testvérem halála óta mi szeretnénk a lakrészünket eladni, amelyben
az özvegy meggátol bennünket. A jelenkező vevők jelzálogot szerettek volna felvenni a
részünk megvásárlására, amit az özvegy megakadályozott.
Ezek után megpróbáltuk egy ügyvéd segítségével a társasházzá alakítást, ebbe a sógornőm
szóban beleegyezett, de mire a szükséges iratok elkészültek (kb. 2 hét) már ennek az
aláírását is megtagadta. Így most itt állunk 60 évesen egy eladhatatlan házrésszel, ami
nekünk nagy és csak rossz emlékekkel terhelt.
Nagyon fontos, hogy sógornőm semmilyen javítási vagy felújítási költséget nem hajlandó
Kifizetni

Válaszát előre is köszönöm.
Maradok tisztelettel,

B.
 
 

Az alábbi történetet  a Zugügyvéd intő példaként teszi közzé az ittasan ügyködő kollégáknak. Egy kis ízelítő:

"Az aláírás előtti beszélgetést Agg Gábornak is hallania kellett, ám ő állította, hogy a szerződés megkötésekor az ügyvédi szakma szabályainak megfelelően járt el. Tehát megadta a szükséges tájékoztatást az idős embernek, és az ajándékozó azt tiszta tudattal írta alá. Valószínűleg nem így volt, mert erről az unoka úgy nyilatkozott, hogy az ügyvéd ittassága miatt nem volt abban a helyzetben, hogy követni tudja az eseményeket. Nem is ez volt K. László szándéka, mert azzal küldte a csalásban segédkező rokont Dióskálra, hogy ne engedje Agg Gábort beszélni. Félt ugyanis attól, hogy ha a szükséges tájékoztatást az ügyvéd megadja, kiderül a valódi szándék. A szerződést végül az idős ember úgy írta alá, hogy kezét közben unokája vezette. "

Kedves Zugügyvéd!

Gondoltam felhívom a figyelmedet egy zalai esetre, hátha érdekes lesz a látogatók számára!
Tipikus csalás, amibe az ügyvéd is belekeveredett, emiatt pedig 10 hónap börtönnel (2 évre felfüggesztve) és 1 év foglalkozástól való eltiltással bűnhődött 2. fokon.  Az ügy külön pikantériája, hogy az ügyvéd ittasan jelent meg a szerződés aláírásán.
A hírt a zalai hírlap online kiadása tartalmazza.

További jó zugügyvédkedést!

Caeiro

A Zugügyvédben is felmerült a kérdés, vajon mi értelme lehet ennek a szolgáltatásnak a bíróság weblapján ilyen formában?

Tisztelt Zugügyvéd,

nagyon megörültem, mikor rátaláltam a Fővárosi Biróság oldalán az alábbi, levelezést elősegito" oldalra.

Gondoltam, végre nem kell boritékot nyálazni és postán sorban állni, ha a Biróságnak küld levelet az ember.

Sajnos a napokban be is adtam egy beadványt ezen a felületen keresztül.
Hamarosan meg is érkezett a válasz az illetékes biróságtól, miszerint

"elektronikus levélben küldött beadványát 8 napon belül jutassa el
a biróság részére akként, hogy az magánokirati formában a biróság rendelkezésére álljon, azaz:
- vagy saját kezüleg irja és úgy irja alá,
- vagy a géppel irt beadványt saját kezüleg irja alá és irassa alá két tanúval. "

Tehát lehet e-mail-t küldeni a biróságnak, csak utánna másoljuk le kézzel (!) és adjuk postára.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Pp. 93. §. szerint a biróságnak igaza van, tényleg ilyen formában
(kézzel irva vagy két tanúval ellátva) kellene mindent beadni.
De könyörgöm, adott már be valaki ilyen formában beadványt?
Tényleg elutasithatják, ha nem igy adom be?
És vajon a 21. században mikortól várhatom, hogy e-mailen is kommunikálhassak a nagytekintélyű birósággal?

Üdv,
Axum

A Zugügyvéd azért teszi ki a következő kérdést, hogy a bedőlt ingatlanok lakói   is  sejtsék mi várhat rájuk.

Kedves Zugügyvéd!

Lehet, hogy a problémám sok embert irritálni fog, de szeretném megkérdezni a következőt. Banki bedőlt ingatlant kívánok vásárolni, azonban a bank nem adás-vételi, hanem engedményezési szerződést akar kötni. Mi a különbség? Nem láttam az igatlant, mivel még benne a lakik az adós, és nem lehet megnézni az ingatlant. A lakót elképzelhető, hogy nekem kell majd kitennem. Jogszerűek a fenti feltételek? Mire kell figyelnem, feltétlenül ragaszkodnom?

Segítséged előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
j_karoly
 

Az alábbi levélben az ügyvédet hibáztatják, de az nem derül ki, hogy az ügyfél is tájékoztatta-e az ügyvédet a telekről a megosztás megkezdése előtt.

Tisztelt Zugügyvéd!

Párom édesanyjától (röv.: anyós) kaptuk a telket ajándékba.
Az illetékhivatali papíron az illetékmentesség feltétele az volt, hogy 4 éven belül azt beépítjük.
Ezt a feltételt teljesítettük, viszont eközben a telket megosztottuk, mivel új utca nyílt a telek mögött.
Ezáltal az eredeti helyrajzi szám (128) megszünt. Maradt a 128/1 ide épült a ház,  128/2 új építési telek közmű nélküli (100%-ban tulajdonunkban), illetve 128/3 az út.
Az ügyvéd aki a megosztást végezte, nem figyelmeztetett, hogy ebben az esetben az illetékmentesség elveszik.
Mi a teendő ebben az esetben? Ki hibázott?

Tisztelettel:
MJ
 

A Zugügyvéd is találkozott már  olyan abszurd ügyvédi ötlettel, hogy egy megörökölt lakás eszmei tulajdonrészbe – ahol az elvált örökhagyó új felesége lakott a közös gyermekkel lakott, ez volt a közös otthonuk – albérlőt akart költöztetni, holott a lakás nyilvánvalóan alkalmatlan volt erre beosztásánál fogva.

T. Zugügyvéd!

 

Segítségedet, tanácsodat kérném az alábbi ügyben:

 

Bátyámmal közösen egy önkormányzati lakásban lakunk, mindketten (társ)bérlői joggal. A lakás közös bejáratú, nagyjából két lakrészre van osztva (de nem lehet teljesen szétválasztani).

 

A probléma ott kezdődött, hogy testvérem nemrégiben elköltözött, és most lakrészét albérletbe ki akarja adni. Ami egyrészt tilos ugyebár, másrészt az én bérlői jogviszonyomat is veszélyezteti, ha az önkormányzat tudomására jut.
Tudom, sokan adják ki és nincs bajuk belőle, de ez mégsem egy teljesen különálló lakás, egy vadidegennel kell majd együtt élnem.

 

Mit tehetek ebben a helyzetben?
Nem vagyunk túl jó kapcsolatban, nem tudom megmondani neki, hogy ne csinálja, mert nem érdekli. Ki akarja adni, mert a pénz az kell persze.
Ha bejelentem én, akkor lehet, hogy az önkormányzat kidob mindkettőnket (lévén én is tudok róla, társbérlő vagyok, lényegtelen, hogy két külön lakrész. stb.)

Ha nem jelentem, akkor bűntárs vagyok, ha kiderül, így is röpülök.

Én pedig semmiképp se szeretnék kiköltözni és más hiábája miatt a bérlői jogomat elveszteni. Nincs is hova mennem, ráadásul családom is van.
Az szóba se jöhet, hogy "megvegyem" vagy én béreljem az ő részét, egyrészt mert sok lenne most nekem az egész lakás, másrészt az ő véleménye szerint ez sok tíz milliót ér, ennyit sose tudnék fizetni.
 

Ha az APEH lefoglal, nem vizsgálja, ki tudja-e a társaság fizetni munkabéreket. Ezzel sajnos a munkavállalókat szívatja meg.

 Tisztelt Zugügyvéd,
 
 Relative gyakran olvasom a blogot, nem gondoltam, hogy most újfent szükségem lesz a segítségére.
 
 2008. február 4-én kezdtem munkaviszonyom egy borsodi-hajdú bihari illetőségű cégnél (ami egy Bt. volt). A munkaszerződés alapján a fizetésem a minimálbér, plusz jutalék az üzleti eredmény X%-a után (ha jól emlékszem 2, vagy 2,5% után). A jutalék a második teljes hónaptól élt, azaz az áprilisi hónap után kaptam az első jutalékom.
 
 Munkaviszonyomat a szerződésben határozatlan időre kötöttük (ehhez én ragaszkodtam), mert tudtam hogy július hónaptól másik városban fogok lakni, viszont a cég profilja miatt a munkát máshol is végezhetem. Az előzetes egyezség szerint június 30-a volt az utolsó munkanapom az adott üzletben. A felmondási időt kitöltöttem, mindent szerződés szerint. Ezzel itt semmi gond nem volt.
 
 De más dolgokkal igen...
 
 A fizetésem készpénzben kaptam, minden hónap 10. napjával bezárólag, az adott havi jutalékot, az következő hónapi fizetésemmel együtt. Az első problémák április környékén jelentkeztek. A fizetésem ekkor másfél hetet csúszott. Az ok az volt, hogy az APEH revizort küldött a céghez, akik zároltak, inkasszóztak. Emiatt volt a csúszás. A következő havi fizetést már két részletben kaptam, körülbelül 3 hét eltolással.
 
 A probléma itt jött. Valamelyik hivatal, lehet hogy újra az APEH, ismét inkasszózott, közben a pénzügyeinket befagyasztották. Így a fizetésem bennmaradt. A vizsgálat augusztusig húzódott, addig zárva voltak az üzletek, nem volt forgalom, de költség igen (bérelt iroda, gépek részletei, visszamondott megrendelések, stb.). Szeptemberre talpra álltak, a hajdú-bihari kirendeltségre egy új, külön kft-t hoztak létre. A régi munkahelyem így az új kft. alá került (a Bt-vel maradtam szerződésben, a Kft-vel új szerződést nem kötöttem).
 
 A gond az, hogy egyhavi alapfizetésem 57.000 ft, plusz kéthavi jutalékom bennmaradt. A május havi 13.000 forint volt, a júliusit nem tudom mennyi, de kb 8-10.000 forint. Így körülbelül 80.000 forint tartozásuk van felém, amit eleddig hagyományos módszerekkel nem tudtam kikényszeríteni. Most a következő a helyzet: a Bt, és a Kft. is bajban van az ügyvezető vagyonának egy részét (kocsi, ingatlan) lefoglalták, ahogy a cégekhez tartozó vagyon egy részét is (gépek, szolgálati kocsik). A régi munkatársam is eljött, neki is bennmaradt a fizetése (az elmúl 2-3 hónapban már jutalék sem volt).
 
 Nem tudom milyen jogi úton tudnék érvényt szerezni követeléseimnek, mivel a pénzért megdolgoztam, és bár nem vagyok kritikus anyagi helyzetben, azért ez az összeg jól jönne. Továbbá szintén nem tudom mi lesz az adóbevallásommal, ami elvileg készül, de gyakorlatilag nem tudok a helyzetről semmit.
 
 U.I.: Továbbá remélem, hogy a bírságokból nem részesülök, bár ennek pontos jogi hátterét a Bt-k esetén nem ismerem.
 
 
 Köszönettel,

FG