Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Kikölcsönzött végkielégítés

2009. március 25. - zugügyvéd

A hasonló munkaügyi problémák sajnos egyre inkább jellemzőek. Sajnos jogszerűen is elég sokat lehet trükközni a munkavállalókkal.


Tisztelt Zugügyvéd!

Munkajogi kérdéssel fordulok hozzátok, bocsánat, ha kissé hosszú a történet.

1978-ban beléptem egy munkahelyre, egy szocialista nagyvállalathoz, szakmunkásként. A rendszerváltás után a céget privatizálták, később külföldi tulajdonosa lett. 1996-ban bizonyos részlegeket, 100-200 embert, köztük engem is kiszerveztek, egy részben az anyacég által tulajdonolt kft-be. A munkavégzés helye, és minden egyéb fontos jellemzője változatlan maradt, csak attól fogva a munkaadó más lett, mi pedig kölcsönzött munkaerőként végeztük ugyanott, ugyanúgy, ugyanazt a munkát, mint addig. Az akkori szabályoknak megfelelő végkielégítést kifizették. Utána évekig a cégnél maradottakhoz képest kevesebb béremelést és egyéb juttatásokat kaptunk.

2008-ban 54 évesen megbetegedtem, a munkaköröm ellátására képtelenné váltam. Egy év táppénzes állomány után a korábbi munkámat elvégezni nem tudom, le sem százalékoltak, (akkor volt 39 év szolgálati időm) a cég pedig nem tud olyan munkát felajánlani, amire alkalmas és képes lennék (irodai munka). Erről értesítették a kft-t is, akik nekem felmondtak, és közölték, hogy hiába van náluk 10 évet meghaladó munkaviszonyom, végkielégítés nem jár nekem, mert kölcsönzött munkaerő vagyok. Ezt az állítást a cég munkaügyi osztályvezetője is megerősítette, sőt megkérdeztem két független jogászt, ők is ezt mondták.

Kiváncsi lennék a véleményetekre, Ti mit szóltok ehhez? Létezhet-e ma Magyarországon, hogy a munkavállalók egy jelentős hányada másodrendű állampolgár?
Köszönöm a válaszokat.
 

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr891025057

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bambano 2009.03.25. 17:33:10

Te a kölcsönzést végző céggel vagy munkajogi kapcsolatban, tőlük kell végkielégítést kapnod. Különös tekintettel arra, hogy a kiszervezéskor megkaptad a korábbi munkáltatódra vonatkozó végkielégítést.

A kölcsönző cégtől természetesen jogosult vagy végkielégítésre.

Sákif za morro? 2009.03.25. 18:54:18

A kölcsönző céggel vagy munka(jog)viszonyban, őket kell cseszegetned. Természetesen előtte ügyvéddel konzultálni. Akár többel is. Sok sikert!

frantyi 2009.03.25. 19:29:10

Viszont Kérdés az hogy ez a lebetegedés munkával van kapcsolatban vagy nem, Mert ha igen akkor mehet a hadd el hadd.

Ez csak egy laikus gondolata

Sákif za morro? 2009.03.25. 19:44:27

Teljesen mindegy. Ha a munkáltatója felmond neki, akkor időarányosan végkielégítés jár neki, hacsak a szerződésben nem térnek ki külön erre a pontra. Ha a betegsége összefüggésben van munkájával és ez a munkáltató hibája (nem volt balesetvédelmi oktatás, nem adott védőfelszerelést, stb.), akkor ezért külön be tudja perelni.

ndb 2009.03.25. 20:25:58

1. Sajnos munkaerőkölcsönzés esetén nem jár végkielégítés. A Munka Törvénykönyve végkielégítésre vonatkozó §-a ugyanis munkaerőkölcsönzés esetén nem alkalmazandó.
2. Ha már beszéltél két jogásszal, nem értem, hogy miért írtál ide. Szerintem beszélj még húsz másik jogásszal is, hátha lesz egy vagy kettő közülük, aki azt mondja, amit hallani akarsz...
3. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a munkaerőkölcsönzés törvényi szabályai valóban felháborítóak. Teljesen érthetetlen számomra, hogy miért kell a "normál" munkaviszonyhoz képest eltérő szabályokat hozni a felmondás vagy a szabadság kiadása tekintetében, különösen az ilyen esetekre, amikor valaki évekig ugyanazon a munkahelyen dolgozik.

Sákif za morro? 2009.03.25. 20:38:23

@ndb: A bérelt és a kölcsönzött munkaerő az ugyan azt jelenti?

Sákif za morro? 2009.03.25. 21:10:55

Közben én is utána olvastam:

Ez a kölcsönzött munkaerőre vonatkozik.

193/J
.
.
.
(4) A felmondási idő mértéke tizenöt nap. Ha a munkaviszony időtartama eléri a háromszázhatvanöt napot, a felmondási idő mértéke harminc napra emelkedik.

grmindenyssa 2009.03.26. 08:21:15

A MT 193/P § (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat a paragrafusokat és paragrafus-részeket, amelyek (munkaerő)kölcsönzés esetén nem alkalmazhatóak. Egyebek között "e törvény....86/A-96. §-ai....", a végkielégítés pedig a 95. §-ban szerepel. Punktum.
Persze megérne egy Európai Bírósági keresetet, mert ez egy nagyon durva diszkrimináció.
Esetleg a TV ügyvédje?...

füredi (törölt) 2009.03.26. 09:19:02

Szerintem az anyacégtől járna, nem? Irgalmatlanul nem értek hozzá, persze.

Sákif za morro? 2009.03.26. 09:47:22

@füredi: Ha jól tudom, akkor az van hogy velük semmiféle jogi kapcsolatban nincs. Így csak a bérbeadó céggel van "ügye". Szerintem, de biztosan est is meg lehet magyarázni.

2009.03.26. 12:14:44

Ha a munkaerő kölcsönzésre ugyanaz vonatkozna, mint az alkalmazotti munkaviszonyra, akkor az egésznek mi értelme lenne? Minek akarna akkor valaki kölcsönözni?

cepulacalului 2009.03.26. 12:25:16

@grmindenyssa:
Szvsz ezek alapjan a munkaugyi birosagon lehetne mit keresni:

193/D §
(2) Tilos munkavállaló kölcsönzése:
c) ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya - a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével - legfeljebb hat hónapja szűnt meg.

193/G. § :
(7) Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha a felek a 106. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi kapcsolatban állnak egymással.

106. § (1) A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,
a) amelynek tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy
b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy
c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

Ezek alapjan az en következtetesem az, hogy az egesz kiszervezes, kolcsonzes kirugas, mind ervenytelen, vissza kell allitani az eredeti allapotot, es ez alapjan az elmaradt jarandosagokat (fizetesemeles, egyeb juttatas) kovetelni, az akkori vegkielegitest meg beleszamolni a most jogosan jaróba.

ndb 2009.03.26. 12:48:05

@cepulacalului:
Ne felejtsd el, hogy a "kiszervezés" 96-ban történt. Akkor még nem voltak ilyen szabályok.

Zsír: A kutya nem mondta, hogy teljesen azonos szabályok kellenek. De magyarázd már el, hogy mi a különbségtevés értelme pl. végkielégítés vagy szabadságkiadás szempontjából két azonos munkahelyen azonos munkát végző munkavállaló szempontjából, pusztán azért, mert az egyik "normál", a másik meg kölcsönzött munkavállaló.
Miért ne járna pl. 10 év munkaviszony után végkielégítés a kölcsönzött munkavállalónak, ha a normálnak jár?
Ezek a szabályok tényleg nem jók.

2009.03.26. 15:39:47

@ndb: A baj szerintem ott kezdődik, hogy kölcsönzés eleve nem értelmezhető 10 év ugyanazon helyen ledolgozott munkára. Az a sejtésem, hogy az egész szerződést vagy egyes pontjait meg lehetne támadni és visszamenőleg munkaviszonynak nyilváníttatni ezt az időt. Talán ebbe az irányba mennék, de a részleteknek utána kéllene nézni, nem tudom lehetséges -e ez ebben az esetben. Talán az apehnál van valaki aki ezzel a témával foglalkozik, úgy emlékszem, valami hasonlót próbáltak a színlelt vállalkozói szerződésekkel.

Klaymen (törölt) 2009.03.26. 21:00:19

BOJKOTT !!!
Az EP választások bojkottja!

Több információ:

neverhood.blog.hu

Mille38 2009.04.02. 14:18:07

@zsir:
OMMF-nél inkább.

@ndb 2009.03.26. 12:48:05
Nem vált automatikusan alkalmazhatatlanná a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő közötti megállapodás attól fogva, amikor a 193/G § hatályba lépett? Az MT akkori módosításának hatálybaléptető rendelkezéseket kellene talán előásni. Onnantól a kérdező a kölcsönbevevő közvetlen foglalkoztatottja lenne és ennek megállapítását kérhetné a bíróság előtt.

2009.04.02. 18:16:37

@Mille38: Lehet. Csak a hírekből emlékszem, hogy valaki próbálkozott valami hasonlóval a vállalkozói szerződésekkel kapcsolatban. Ott biztosan megvizsgálták a jogi lehetőségeket is alaposabban.
süti beállítások módosítása