Az alábbi levél egy  fogas kérdést vet fel, a Zugügyvéd is várja az ötleteket. Az biztos, hogy a hamis vádtól tartózkodni kell, és a személyhez fűződő jogok megsértése is komoly költséggel járna.

Kedves Zugügyvéd,

a www.megeroszakoltak.blog.hu egyik blogszerkesztője vagyok.

Tudomásunkra jutott, hogy az egyik magyarországi vallási közösség vezetője nők számára önvédelmi tréningeket tart, és az erre jelentkező nők közül válogatja ki, hogy kit fog legközelebb megerőszakolni. Az edzőterem egy pince, tehát edzés után, a tanítvánnyal kettesben maradva, aki persze tiszteli a mesterét, és megbízik benne, nem nehéz kivitelezni a nemi erőszakot.

Szeretném a tanácsodat kérni azzal kapcsolatban, hogy mik a jogi lehetőségeink arra, hogy az elkövető nevét, az edzőterme elérhetőségeit publikussá tegyük? Meddig terjed az állampolgári kötelességünk, hogy a társadalmat megóvjuk a szabadlábon levő bűnelkövetőktől, és meddig terjed az elkövető adatvédelme és személyiségi jogai?

Szerintem kötelességünk megóvni a nőket a potenciális bűnözőtől, és kötelességünk lenne a nemi erőszak elkövetők és a pedofilok nevének, illetve társadalmi tevékenységének nyilvánosságra hozatala, hogy szűküljön a tér, ahol áldozatokat tudnak szedni. Most állítólag lesittelik kemény két évre, de hát a két év egy szempillantás alatt eltelik, és az elkövető újra szabadlábon lesz, és újra lecsaphat.

Nem akarok törvényt sérteni, de rendkívül fontosnak tartom, hogy a védelmet kereső nők ne essenek ilyen ragadozók csapdáiba.

Üdv, Selkt
 

Az Országgyűlés 184 igen és 108 nem, valamint 54 érvénytelen szavazat mellett nem választotta meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökévé Baka Andrást, a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság volt bíráját.  A Zugügyvéd szerint ezek után senki sem csodálkozhat azon, vajon miért ilyen az ítélkezési gyakorlat és egyes bírók hozzáállása Magyarországon.

A Zugügyvéd egy magazinban találta a következő cikket ami ami széles hazánk tréfás kedvű cégtulajdonosai cégnévadási szokásait taglalja.

Újabb társasházi problémával találták meg a Zugügyvédet. Sajnos egy ilyen helyzet tényleg meg tudja akasztani a felújítást. De a bankot is terhelik a tulajdonjoggal kapcsolatos kötelezettségek.

Tisztelt  Zugügyvéd úr!

Segítségét, tanácsát kérném az alábbi probléma megoldásában: egy vidéki, régi típusú társasház résztulajdonosa vagyok /közös ktg. nincs nálunk/ Az egyik lakó ,- akinek családja kihalt,- házrésze jelentős banki tartozással terhelt,. Ő a közvetlen falszomszédom.  Tudomásom szerint v.melyik bank tulajdonába került így  a terület, ezért a  szomszédom - egyébként kisnyugdíjas,- több éve már a legalapvetőbb felújításokat sem tudja, illetve akarja végrehajtani /a közös háztető erőteljes felújításra szorul, az esővíz csatorna hiányában áztatja a falakat, stb.-melynek következtében az én lakásom állaga is romlik. Kérdésem: azon kívül ,hogy megpróbálok az illetékes bankkal kapcsolatba lépni, mit tehetek?!

A Zugügyvéd új műfajjal találkozott,  a más nevében elkövetett  álbejelentés műfajával. Ezzel az a probléma, hogy adott esetben a hamis vádat is ráhúzhatják arra, akinek a nevében feljelentéseket tesznek.

Kedves Zugügyvéd!

Tanácsot szeretnék kérni tőled!
Nagyon közeli ismerősömet szivatja valaki.
Rendszeresen kap levelet az APEH-től, hogy köszönik szépen közérdekű
bejelentését, kivizsgálják az ügyet, de a vizsgálat ideje alatt
semminemű felvilágosítással nem szolgálnak.

Még azt sem hajlandóak elmondani az "állítólagos" bejelentőnek, hogy
ez a bizonyos bejelentés kire, mire vonatkozik - ami azért valljuk be,
eléggé vicces.

Ismerősöm tiszta ideg, hogy mi állhat a háttérben és senkiből nem tud
kiszedni semmit (azt hiszem, azt külön mondanom sem kell, hogy neki
köze nincs az egészhez).

Az APEH nem ellenőrzi a bejelentők személyét?
Elég egy név és egy lakcím (mert ezek az adatok eléggé nyilvánosak,
bárki megszerezheti)?
Ezek szerint akár én is küldözgethetnék feljelentéseket nekik más
nevében (pl. a tiedében :)) következmények nélkül?
Ez szélhámosság és csalás - szvsz.

Kérlek, adj tanácsot, mit lehetne tenni, kihez lehetne fordulni
segítségért, hogy mik ezek a bejelentések egyáltalán, mert akkor már
jó eséllyel kinyomozható, ki szórakozik vele.
(Gyanú szerint talán munkahelyi bosszú...)

Köszönettel,
ZZ

A Zugügyvéd is találkozott olyan esettel, amikor a banknak valamilyen formai hiba miatt nem jegyezték be a jelzálogjogát és a terhelési-elidegenítési tilalmat, a későbbiekben elég sok jogi galibát okozva ezzel.

Szia  Zugügyvéd,

Az alábbi ügyben szeretném a segítségeteket, véleményeteket kikérni.
 
Pár hónapja vásároltam egy társasházi lakást ingatlanközvetítőn keresztül.
A lakás tökéletes, a vásárlás körül sem volt semmi felmerülő probléma - a tulajdoni lapja tiszta - bejegyzés nélküli. ügyvéd előtt elkészítettük az adás-vételi szerződést, a kialkudott összeget kifizettem.

Három hónapja az egyik szomszéddal beszélgettem, aki említette,  hogy az előző lakástulajdonos (is) hitelre vette a lakását. én mondtam, hogy a tulajdoni lapon ilyesmi nem szerepelt.

Nem hagyott nyugodni a dolog, megkerestem az illetőt, akitől vettem - sokmindent nem tudtam meg Tőle, de hosszabb utánajárás után ezeket az információkat gyüjtöttem össze.
Annyit mondott, hogy tényleg hitelre vette - a hitelt fizette is egy ideig. Szerződése alapján a bank kötelezte a jelzálog-jog bejegyzésre, viszont a Földhivatalban visszautasították a bejegyzést.

Ez után a kivitelezővel volt vitája (nem csak Neki, hanem a többi lakás "tulajdonosának" is - hogy kifizették a lakást, de tulajdonukba nem került) mivel a kivitelező nem fizette ki az alvállalkozókat, igy per miatt nem kerülhetett a lakók tulajdonjoga bejegyzésre jóideig.
Közben átmeneti pénz-zavarba került, a Bank felmondta a szerződését. Később próbált a Bankkal egyezkedni, hogy adják vissza a hitelt, de mivel a kivitelező pere miatt még mindig nem volt tulajdon-jog bejegyezve a nevére, a Bank nem kötött új szerződést.

A szomszédoktól tudtam meg, hogy a kivitelező pere rendeződött, a társasházban a tulajdon-jogot egy hónappal azelőtt jegyezték be, mint ahogy én megvettem a lakást.
Akitől vettem, azt mondta, azért nem jegyeztette be a Bankot, mert nincs szerződése - mit jegyeztetett volna be? Majd egyezkedik a Bankkal.
 
Az aggaszt, hogy a volt tulaj erre a lakásra kapta a hitelt - mi történik akkor, ha nem fogja fizetni? A mai gazdasági helyzetben.
 
Voltam egy ügyvédnél, aki megnyugtatott, hogy az adás-vételi szerződésben per és tehermentes lakás szerepel, ami megfelel a valóságnak - mivel nincs bejegyezve a tulajdonlapra semmi. Ne aggódjak.
Viszont egy Bank-os ismerősöm azt mondta, hogy megtámadhatja a Bank az adás-vételi szerződést, igy elveszíthetem a lakást.
 
Mi az igazság?
Tényleg csak túlreagálom a dolgot?
 

A kéretlen reklámlevelek küldését több jogszabály is tiltja, ez vonatkozik az SMS-ekre is. Ha valaki nagyon kekeckedni akar, akkor több helyen is bejelentést lehet tenni, de a szolgáltató  magánszemélynek biztos nem ad ki ügyféladatokat.

Tisztelt Zugügyvéd!
 
Telefonomra kaptam ma egy reklám SMS-t, amiben egy nyelvoktatásról szóló hírdetés van. A reklám kéretlen, a telefonszám céges (na jó, kis családi bt.) és titkos létrehozásától kezdve. A küldő telefonszáma is megvan, a szolgáltató nem hajlandó segíteni az ügyben, hogy ki küldte, és honnan van meg nekik a telefonszámom.
 
Milyen lépéseket lehet ilyen esetekben tenni, hogy kiderüljön a küldő, de ne kelljen egy feljelentést tenni, tehát milyen lépéseim lehetnek?
 

 
Üdvözlettel: PaLa

Az alábbi bonyolult lakásvételi procedúra talán még meg is oldható lenne, ha létezik még személy, aki aláírná végre a szerződést. A Zugügyvéd azért is teszi közzé a levelet, hátha tud segíteni valaki.

Tisztelt Zugügyvéd

17 éve vettem egy belbudai társasháztól egy 32 nm-es alagsori, fürdőszoba nélküli, felújítandó viceházmesteri lakást. A társasház azért adta el, mert gázkazánt kellett vásárolni, különben ma sem lenne fűtése a tulajdonosoknak.(azóta felújíttattam)

Az akkori adás-vételi szerződés, a mai követelményeknek nem felel meg:

Az akkori közös képviselő írta kézzel, belevette, hogy gondoskodik a lakás tulajdoni lapjának elintézéséről és az akkori lakóbizottsági tagok, valamint az akkori tulajdonosok is aláírták a kislakás részemre való eladási szándékukat. (legalábbis az illetékesek szerint)

Abban az időben rengeteget dolgoztam, egyedül neveltem 2 gyerekemet, és bíztam a közös képviselő, és más illetékesek ügyintézésében.

Sajnos évek múltán kiderült, hogy közös képv. hazudott. Azt mondta, beadta a szükséges papírokat, de nagyon lassú az ügyintézés a Földhivatalban.

Mikor leváltották (azóta meg is halt), kiderűlt, hogy semmit nem adott be a Földhivatalhoz, de még az Önkormányzathoz sem.(ez utóbbi 2006-ban derült ki.)

Az őt követő közös képviselő megcsináltatta a 100 évvel ezelőtti alapító okirat módosítását. Ezt a Földhivatal nem fogadta el, kiderült, hogy van valahol egy ott nem lakó ember, akinek a felesége lakásában 10%-os tul. joga van, amig felesége ki nem fizeti, nem írja alá az okirat módosítást.

Személyesen kétszer megkerestem, ügyvédeknél jártam, beadtam az aláírás pótlási kérelmemet a Bíróságnak. Sajnos neki adtak igazat. Így az általam megvett garzonnal továbbra sem tudtam rendelkezni, pedig addigra rendszerváltás, munkanélküliség, és egyéb okok miatt eladtam volna, vevőim is lettek volna.

Aztán meghalt a közös képviselő, majd számomra végre, az alá nem író ember is meghalt, jelen közös képv. közölte: elhárultak az akadályok, intézkedik. Aztán 2006-ban a változatosság kedvéért az önkormányzat/BUDÉP nem írta alá, állítólag az alapítóokirat-módosításban hiányok vannak, és szerintük az önkormányzatnak több négyzetméternyi tulajdona van, mint a közös képviselet általi módosításban.
2006-ban kérték a közös képviselőt, hogy pótolja a hiányosságokat.
Sajnos azóta semmi nem történt.

Közös képviselő hiteget, miközben semmit nem tesz. Budép-től eltűnt a beadott alapító okirat módosítás, közös képv. állítja, hogy ott van, konkrét személy, akire hivatkozik, közben már 3 éve nem dolgozik ott.?

Mivel 30500.-Ft lesz a nyugdíjam, így ez a kislakás lenne a nyugdíj mellé az a tartalék, amiből meg tudnék élni, fiamat és családját segíthetném, stb., ha már egyszer valamikor éjjel-nappal dolgoztam érte.

Létezik megoldás?
Jelenleg az akkori hivatalos személlyel szembeni hiszékenységem, és a jelenlegi, tőlem független történések miatt nem juthatok ingatlanomhoz immár 17. éve.
A jelenleg érvényben levő alapító okirat 100 éves!
Sajnos pereskedést nem tudok már végigcsinálni, mivel 62 évem alatt ügyvédek a tiszteletdíjat előre kérték, aztán elvesztették a pert(utoljára egy milliárdossal szemben), annak ellenére, hogy kértem, csak akkor vállalják, ha igazam van.

Ha valaki el tudná intézni, előre letétbe helyezném a tiszteletdíját. Van ilyen?

A Zalai Hírlap tárgyalótermi tudósítását küldték be a Zugügyvédnek egy megcsúszott ügyvédről. Bár a tudósítás egyes részei nehezen követhetők, az alábbi összefoglaló talán segít a megértéshez.

Kedves Zugügyvéd!

Úgy látszik, rájár a rúd a zalai ügyvédekre, vagy csak a kamara szűrő funkciója nem működik.
Egy újabb esetet tár fel a Zalai Hírlap: Ezúttal hamis tanúzás a vád: a terheltnél drogot találtak, a prostija is rávallott. Az ügyvéd közreműködése ezután következett, rábírta a lányt, hogy vallja azt, a vádlott  élettársa, ezért nem tanúskodik, korábbi vallomását pedig visszavonja. Az eset pikantériája, hogy a vádlott élénken tiltakozott az élettársi nyilatkozat ellen -magyarul az ügyvéd elfelejtette tájékoztatni ügyfelét...

További jó zugügyvédkedést!

Caeiro

A Zugügyvéd teljesen elképedt egy ma – másodszorra meghozott – elsőfokú ítéleten, aminek nyilvánvaló célja az újságíró megleckéztetése volt. Az esetet egyelőre név nélkül tesszük közzé, mivel az ügy nincs lezárva.  Egy vélemény cikkben a vádlott azt állította, hogy egy bizonyos borász cég bizonyos árfekvésű borairól, hogy „szar”. Ez  a rendkívül súlyos jelzőt néhány borász körökben használt jelző előzte meg alátámasztásul, mint például „hordószagú” és „cukrozott”.

Borász cég feljelentést tett rágalmazásért. Első körben, ügyészi indítványra tárgyaláson kívül! marasztaló ítélet született az ügyben. Próbára bocsátás. Tárgyalást kértünk, amit ma tartottak meg. A bíróság minden bizonyítási indítványt elutasított. Az újságíró meghallgatása során a bírónő szigorúan feltette a kérdést: Ön szerint a „szar” szó használata helyénvaló egy véleménycikkben?

A bíróság részéről nem volt az, első fokon megint próbára bocsátást kapott a vádlott rágalmazásért. Az időmúlást, mint enyhítő körülményt figyelembe vették.